JÖVŐ
A Rovatból

Hogyan segíthet egy apró üvegkorong megmenteni az emberiséget a kihalástól?

A kutatók szerint a kristály a kihalófélben lévő növény- és állatfajok nyilvántartására is felhasználható lehet a jövőben.


A kristály vizuális kulccsal is rendelkezik, hogy az, aki megtalálja, megérthesse, mit tartalmaz. Az 5D-s név onnan jön, hogy a nanoszerkezetek öt különböző dimenzióban tárolják az információt: magasság, hossz, szélesség, tájolás és helyzet – írja a CNN.

A kutatók a teljes emberi genomot is elhelyezték ebben a kristályban, abban a reményben, hogy a jövőben tervrajzként szolgálhat az emberiség regenerációjához, ha valaha teljes kihalás történne.

A Southamptoni Egyetem Optoelektronikai Kutatóközpontjának kutatói szerint a kristály a kihalófélben lévő növény- és állatfajok nyilvántartására is felhasználható lehet.

Ez a memóriakristály akár 360 terabájtnyi információt képes tárolni több milliárd évig, ráadásul ellenáll a szélsőséges körülményeknek: bírja a fagyot, a tüzeket, az ütközéseket, a kozmikus sugárzást és az akár 1000 °C-os hőmérsékletet is. Már 2014-ben Guinness-világrekordot kapott, mint a legtartósabb digitális tárolóanyag, és a jövőben még számos lehetőség nyílhat meg az ilyen innovatív adattárolás előtt.

A kutatócsoport, Peter Kazansky vezetésével, az emberi genom adatait olyan apró területekre vitte be, amelyek mindössze 20 nanométer nagyságúak (csak hogy értsd: egy nanométer a méter egymilliárdod része).

„Az 5D-s memóriakristály megnyitja a lehetőséget a genomikai információk örök tárházának megteremtésére, amelyből akár összetett organizmusok, például növények és állatok is helyreállíthatók, ha a tudomány erre a jövőben képes lesz”

– mondta Kazansky.

A kutatóknak viszont azt is át kellett gondolniuk, hogy ki vagy mi fogja a jövőben használni ezeket az információkat.

„A kristályra írt vizuális kulcs információkat ad a megtalálónak arról, hogy milyen adatok vannak benne, és hogyan lehet őket felhasználni”

– tette hozzá Kazansky. A kristályt jelenleg a Memory of Mankind archívumban tárolják, egy titkos osztrák sóbarlangban elhelyezett időkapszulában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Akkor szigorítják itthon a napelem-használat szabályait, amikor új áttörések teszik hatékonyabbá
A napelem gyorsabban fejlődik és válik olcsóbbá, mint arra számítottak. Nemsokára a mostaninál is sokkal hatékonyabb megoldások jönnek, de Magyarország épp befékez ahelyett, hogy a szélerőműveket és a geotermikus energia felhasználását is fejlesztené.


A világ egyre szívesebben fordul a megújuló energiaforrások felé, amelyek közül lakossági szinten is a napelem számít a legelérhetőbbnek. A panelek által termelt energia ma sokkal nagyobb, a bekerülési költségük pedig jóval alacsonyabb, mint azt néhány évtizeddel ezelőtt erre az időszakra jósolták.

Ennek ellenére a magyar kormány nemrég betiltotta az erkély-napelemket, pedig ezek jól jöhettek volna például a panelekben lakóknak, vagy a saját tetővel nem rendelkező háztartásoknak.

Illusztráció: ertex solar

Az Euronews azt írja, kifejezetten keresett technológiáról van szó: a német piacon eddig 400 ezer darab fogyott belőle és a népszerűsége elképesztő iramban nő, hiszen csak 2024 első negyedévében 50 ezret értékesítettek az országban. Jan Osenberg, a SolarPower Europe szervezet szakértője szerint a technológia ilyen feltételekkel akár három év alatt megtérülhet, és a panelek élettartama, akárcsak a tetőkre szerelt rendszerek esetében, körülbelül 20 év. A hasonló rendszereket forgalmazó, osztrák ertex solar szerint azon túl, hogy az erkélyre szerelt napelem tartós, még sokáig hatékony is: 10 év után a kezdeti kapacitása 90, 20 év elteltével pedig még mindig 80 százalékára képes.

Tegyük hozzá: az erkélynapelem nem jelentős energiaforrás, így nehéz elképzelni, hogy éppen ez a megoldás borítaná fel egy egész ország villamosenergia-ellátásának egyensúlyát. Egy-egy ilyen panel – ideális fényviszonyok között – évi 500-600 kWh energiát termel, így csak néhány alacsonyabb fogyasztású eszköz üzemeltethető róla (pl. számítógép, LED lámaptestek stb.), amellett persze, hogy akkumulátorokat is táplálhat. Bár az éves energiafogyasztás szempontjából ez nem jelentős, azért csökkentheti a villanyszámlát, és még egyszer: fenntarthatóbbá teszi a háztartásokat.

A napenergia régóta ismert hőtermelő

A napenergia első alkalmazásai a hőtermelésre irányultak – a nap sugarainak felerősítésével. A görögök és a rómaiak már a 3. században tükrökkel irányított napfénnyel gyújtották meg a fáklyáikat, Archimédesz pedig elvileg ugyanezzel a módszerrel lobbantotta lángra a római hadihajókat Szirakúza ostrománál. A napelemek kifejlesztésében kulcsszerepet kapott Alexandre Becquerel 1839-es fotovoltaikus felfedezése, majd Alekszandr Sztoljetov 1888-as, első napeleme. Az 1950-es évekre megjelentek a kereskedelmi forgalomba küldhető napelemek, és azóta lépcsőzetesen emelkedik a hatékonyságuk, ami fokozza irántuk az érdeklődést. A kezdeti hatról pár évtized alatt 15-20-ra, majd az utóbbi néhány évtizedben bőven 20 százalék fölé nőtt a hatékonyságuk – néhány kiugró, 30-40 százalékos panel mellett persze, amelyeket eddig nem sikerült bevezetni a piacra.

A napelempanelekkel elérhető energiatermelés lehetőségeit folyamatosan feszegetik a tudósok, és ebben nemrég új partnerre leltek, a mesterséges intelligenciára.

 

Fotó: Freepik

Napelem fejlesztése, AI-val

Egy új AI eszközről nemrég jelentették be, hogy alaposan felpörgetheti az új anyagok elemzését, ami sosem látott hatékonyságú napelemekben, LED-ekben vagy éppen optoelektronikai eszközökben ölthet testet. A friss fejlesztés képes előre jelezni egy anyag optikai tulajdonságait, pusztán a kristályszerkezete alapján, ami forradalmasíthatja az anyagkutatást. E tudományág hagyományos módszerei bonyolult matematikai műveleteket és óriási számítási kapacitást igényelnek, ami nehezíti a nagyszámú anyag gyors tesztelését, viszont egy kifejezetten erre kiképzett AI született őstehetség az ilyen feladatok végrehajtásában, vagyis sokkal előrébb hozhatja fejlett anyagok megjelenését, amelyek még hatékonyabb napelemeket adhatnak a világnak.

A japán Tohoku Egyetem és az amerikai Massachusettsi Technológiai Intézet kutatói által kifejlesztett új mesterséges intelligencia modell képes előre jelezni a különböző anyagok optikai tulajdonságait a fény széles spektrumán, mindössze az anyag kristályszerkezetének felhasználásával. Az új modell alapja az „ensemble embedding” nevű gépi tanulási módszer, ami több modell vagy algoritmus kombinálásával javítja az előrejelzések pontosságát.

A tudósok célja az, hogy új adatbázisokat hozzanak létre különböző anyagtulajdonságokhoz – például mechanikai és mágneses jellemzőkhöz, ezáltal tovább bővítsék az AI modell képességeit az anyagtulajdonságok kristályszerkezet alapú előrejelzésére. De ez csak az egyik eredmény, ami eddig nem látott mértékben gyorsítja fel a napelem technológia fejlődését, ezáltal a hatékonyságát is.

60 százalékos hatékonyságú napelem készült

Egy spanyol kutatócsoport olyan friss eredménnyel állt elő, ami tényleg mindent felforgathat a napelempiacon: az általuk készített, apró méretű panellel nem kevesebb, mint 60 százalékos energiaátalakítási hatékonyságot sikerült elérni, ami egészen döbbenetes lehetőség, ha belegondolunk, hogy a ma forgalomban lévő legjobb napelemek legfeljebb 24 százalék körül teljesítenek – vagyis,

70 évvel az első szilícium napelem bejelentése után még mindig ott tartunk, hogy a panelekre érkező napfény több mint kétharmada hasznosítás nélkül elvész.

A madridi Complutense Egyetem innovációja gallium-foszfid és titán felhasználásával lett jóval hatékonyabb – alaposan ráverve a szilícium elméleti, 33,7 százalékos legmagasabb hatékonyságára. A 60 százalékos rekord 15 év kísérletezésének eredménye – Javier Olea Ariza professzor és csapata ennyi ideig próbálkozott, mire ráleltek a kvintesszenciát jelentő kombinációra.

Bár a tudósoknak sikerült létrehozniuk az első prototípust (ami egyelőre csupán egy négyzetcentiméteres), ahhoz, hogy elérjék a kereskedelmi forgalomba lépésre alkalmas szintet, még sok fejlesztésre és finomhangolásra van szükség. Ariza és csapata szeretné tovább javítani a napelem hatékonyságát, illetve megoldani a szerkezeti problémáit. Elég valószínű, hogy piacképes verzió még évekig nem lesz belőle, de ha fel tudják skálázni, akkor tényleg minden elképzelést felülmúl majd. Ez persze feltételezés, viszont a ma látható jövőkép is azt mutatja, hogy a napelemek néhány éven belül sokkal nagyobb termelőkké válhatnak, mint napjainkban, és ezt muszáj lenne belekalkulálni az energiamixbe.

Így fejlődik a napelem technológia a következő 10 évben

A szakértők jelenleg úgy gondolják, hogy a napelemek hatékonysága egy évtizeden belül 30 százalék fölé emelkedhet, leginkább az új anyagok felfedezésének és a hibrid technológiák alkalmazásának köszönhetően. A kutatások az új anyagok, például a perovszkitokra és a napfény különböző hullámhosszainak befogására többféle réteget használó tandem cellákra irányulnak, mert ezek úgy növelhetik a hatékonyságot, hogy közben csökkentik a gyártási költségeket. A napelemek energiatermelési potenciálját nagyban növeli majd az energiatároló rendszerek fejlődése, és különösen a lítium-ion, illetve az új, olcsóbb megoldások (például a szilárdtest-akkumulátorok) teszik majd egyre hatékonyabbá az energiatárolást, hogy a napelemek által nappal termelt energiát éjszaka vagy borús időben is használni lehessen.

A jelenlegi napelemek kapacitása évente átlagosan csak 0,5–1 százalékkal csökken, tehát 10 év múlva a legtöbb rendszer még mindig eredeti kapacitásának 90–95 százalékával fog üzemelni, míg az újabb napelemek élettartama meghaladhatja a 25–30 évet, ráadásul a technológiai fejlődés tovább csökkenti majd a degradáció ütemét.

Mindezt fokozhatják a következő tíz évben elterjedő intelligens napelemrendszerek, amelyek automatikusan optimalizálják az energiatermelést és a felhasználást. Összességében tehát arra lehet számítani, hogy a napelemek technológiai fejlődése a következő évtizedben jelentősen növeli az energiatermelési kapacitást. A hatékonyságnövelés, az új anyagok és a tárolókapacitás fejlődése révén akár 30-50 százalékkal is hatékonyabbak lehetnek, és hosszabb élettartamot biztosítanak, mint a jelenlegi rendszerek. Mindez remekül hangzik, de érdekes módon baljós következményei ugyanúgy lehetnek.

Bajt is okozhat a növekvő hatékonyság és az egyre több napelem

Balogh József energetikai szakértő a Szeretlek Magyarországnak többször is nyilatkozott a napelempiac hazai viszonyairól, és arról, hogy hiába előremutató és tiszta, a napenergia legfeljebb csak más megújuló rendszerek párhuzamos fejlesztésével jelenthet fenntartható megoldást. Amikor nem süt a nap, egyéb módszerekkel, például szélerőművekkel és geotermikus energia felhasználásával maradhatnánk karbonmentesek, de ezek a források nálunk messze le vannak maradva a lakossági napelemes rendszerek kapacitásától, ami ilyen formán kiegyensúlyozatlanul nagy, tehát a visszatáplálás mértéke is meghaladhatja a magyar infrastruktúra képességeit.

A hirtelen nagy mennyiségben beérkező napenergia olyankor okoz gondot, amikor „a napelemek valami miatt termelnek, mert van egy kellemes tavaszi délután, de valójában senkinek nem kell az áram” – magyarázta a szakértő, aki szerint már napjainkban is túl sok napelem működik itthon, így „megvan annak a lehetősége, hogy ebből lesz egy blackout, egy országos áramkimaradás”. Ez nálunk fejlettebb régiókban sem példa nélküli: az USÁ-ban épp’ Florida államban történt hasonló tavaly.

Balogh József – további Napelem Plusz Programok hirdetése helyett – nagyon hiányol egy tisztességes hazai stratégiát arra, hogy megakadályozzuk a villamosenergia-hálózat összeomlását és egyensúlyba hozzuk a napelemek által csak időszakosan termelt energiát, például szélerőművel (amiből lassan kilenc éve nem épült új hazánkban), vízerőművel (amiből most alig van néhány és csak kb. 50 megawattot termelnek) vagy geotermikus energiával (amit luxus nem kihasználni, hiszen termálvízben gazdag ország volnánk).

A biomassza a megoldás, a geotermikus energia, rengeteg termálvizünk van. Magyarország ebben nagyhatalom

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezeknek a forrásoknak a kihasználása helyett jelenleg onnan importálunk áramot, ahonnan csak tudunk, Ausztriától Szlovákián és Horvátországon át már nemcsak Romániáig, hanem Szlovéniáig és Szerbiáig.

Hasonló gondokra hívta fel a figyelmet a Portfolio Checklist podcast vendégeként a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke is. Kiss Ernő az epizódban hangsúlyozta: a napenergia részaránya Magyarország villamosenergia-termelésében világviszonylatban a hatodik, Európában pedig a harmadik legmagasabb. Fontos lenne ugyanakkor a hálózat rugalmasságának és az akkumulátoros tárolóknak a fejlesztése, valamint az infrastruktúra modernizálása, mert különben a hazai áramtermelés sosem lesz képes kiváltani az importot.

Balogh József szerint az osztrák példa követése lenne a leghasznosabb Magyarország számára, hiszen a nyugati szomszédnál „sokkal-sokkal jobb a megújuló termelés belső struktúrája”, igaz, a hazaitól eltérő természeti adottságok révén. De nálunk is bőven lenne még mihez nyúlni, és ez elsősorban a jelenleg nagyon kihasználatlan szélenergiára, illetve geotermikus energiára igaz – ahelyett, hogy vég nélkül égetnénk a gázt, turbinák üzemeltetésére. Egy szó, mint száz: a döbbenetes tempóban fejlődő napelemek ellen egyre nehezebb érveket találni, mert nem csak tiszta, hanem költséghatékony megoldást kínálnak, még távoli területeken is, de óriási hibának tűnik elengedni a gyeplőt, más megújulók kárára, amelyek párhuzamos fejlesztésére szintén szükség lenne.

A szakértő emlékeztet: „az áram azért borzasztóan nehéz iparág, mert minden egyes pillanatban annyit kell biztosítani (termeléssel vagy importtal), amennyit az ország elfogyaszt, különben összeomlik az egész elektromos rendszer”.

A napenergia fogyasztásának és hálózatba visszatáplálásának állami monitorozására már készült egy törvénytervezet, de ennek kapcsán még vannak megválaszolatlan kérdések. Az egyik az, hogy a régi napelem-rendszerek tulajdonosai hogyan oldják meg az adatszolgáltatási kötelezettséget modern digitális mérés nélkül (ami az újabb rendszereknek már természetes velejárója), a másik meg például az, hogy a napelemesek lenyelik-e a plusz megújuló energiatermelésért szerezhető, ún. származási garancia elvételét, amivel pénzt is kereshetnének a tőzsdén. És akkor még nem beszéltünk az adatvédelmi aggályokról, vagy éppen a nem is annyira távoli jövőről, ami még a mainál is sokkal nagyobb lakossági napenergia-termelést sejtet, hiszen a panelek hatékonysága drasztikusan emelkedik, miközben a bekerülési költségük zuhan. És ez a folyamat nem áll meg, sőt, egyre gyorsul.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenet: két nap alatt elpusztulna a Föld, ha mind úgy élnénk, mint a milliárdosok
A Tesla vezetőjének, Elon Musknak a legalább két magánrepülőgépéből származó éves kibocsátása megegyezik egy átlagember 834 éves kibocsátásával.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. október 29.



A Föld népességének a legvagyonosabb 1 százaléka rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyet a Portfolio szúrt ki.

A klímaváltozás fő okozóinak az üvegházhatású gázokat, azok közül is a légkörben legnagyobb arányban megtalálható szén-dioxidot tartják. Ha az emberiség szeretné elkerülni az éghajlati katasztrófát, akkor az elkövetkező évtizedekben csak nagyon kevés szén-dioxidot juttathat a légkörbe. A kutatás arra is rámutat, hogy az egyszer már az atmoszférába jutott szén-dioxid akár 100-150 évig is képes ott maradni, így a kibocsátások nullára vágásával sem tűnne el az összes káros anyag a légkörből.

Az Oxfam adatai szerint a szakemberek által előírt, még biztonságosan kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a jelenlegi kibocsátási ütem mellett 4 év múlva fogja elérni az emberiség. Azonban, ha hirtelen mindenki annyit kezdene el kibocsátani, mint a Föld legvagyonosabb 1 százalékának tagjai, ezt a limitet kevesebb mint 5 hónap alatt elérnénk.

Ha pedig mindenki úgy bocsátana ki szén-dioxidot a közlekedése révén, mint a világ 50 leggazdagabb embere, tehát magánrepülőkkel és jachtokkal közlekednénk, akkor a fennmaradó szén-dioxid-keret két nap alatt elfogyna.

A jelentés két konkrét példát is hoz:

• A Tesla vezetőjének, Elon Musknak a legalább két magánrepülőgépéből származó éves kibocsátása megegyezik egy átlag ember 834 éves kibocsátásával.

• Az amerikai Walmart kiskereskedelmi láncot tulajdonló Walton család három szuperjachtjának éves karbonlábnyoma 1700 átlagos Walmart dolgozó kibocsátásával ér fel.

Az Oxfam szerint ugyanakkor a leggazdagabbak környezetszennyezésének legfontosabb eleme mégsem a közlekedési eszközökből származó kibocsátás, hanem a a befektetésekből, amely a leggazdagabb 1 százalék esetében a luxusközlekedési eszközökből származó szennyezés 340-szeresének felel meg. Ez pedig azért van, mert a dollármilliárdosok befektetéseinek 40 százaléka olyan erősen szennyező iparágakra irányul, mint például az olajipar, a bányászat, a hajózás vagy a cement-előállítás.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Tényleg nagyobb a tűzveszély az elektromos autók, mint a hagyományos kocsik esetében?
Bár azt senki sem vonja kétségbe, hogy az elektromos autók akkumulátorai hosszan és intenzíven égnek, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tűzveszély nagyobb egy EV, mint egy hagyományos kocsi utasterében. Egyre több kutatás igyekszik feltárni, melyik a kockázatosabb választás.


A közösségi oldalak felkapott témája az elektromos autók gyúlékonysága, ami nem véletlen, hiszen minden korábbi tapasztalathoz képest szokatlan és ijesztő látni, amikor egy járműakkumulátor cellái láncreakció szerű égést produkálnak a balesetek helyszínein. Ahogy az EV-k egyre elterjedtebbek, az is mindinkább elevenbe vágó kérdés, hogy mennyire tűzveszélyesek a hagyományos autókhoz képest. Szerencsére már nem csak találgatni lehet. Vajon tényleg indokolt aggódni a tűzveszély miatt, ha elektromos autónk van?

Legendás videó: kigyullad a Tesla

Az interneten terjedő felvételek és az azokra érkező heves reakciók miatt sokan gondolhatják úgy, hogy az elektromos autók a bennük lévő nagy tömegű lítium-ion akkumulátorok miatt tűzveszélyesek – jobban, mint a belső égésű motoros társaik. Az EV-ket övező negatív hangok mindig felerősödnek, amikor ilyen kocsik nagyobb tűzesetekben érintettek.

Emlékezetes a londoni Luton repülőtér garázsában tavaly októberben kitört tűzvész, ami miatt egy időre a légiforgalmat is le kellett állítani. Mivel az első, találgatásokkal vastagon terhelt közlemények arról szóltak, hogy elektromos alkatrész meghibásodása okozhatta a tüzet, sokan egyből arra gondoltak, hogy egy EV és annak gyúlékony akkumulátora tehető felelőssé a károkért. Ezeket a pletykákat hiába cáfolta a helyi, bedfordshire-i tűzoltóság, közölve, hogy a tűzfészek egyértelműen egy dízel autóban keletkezett, nem tudták megállítani a futótűzként terjedő híreszteléseket. Az interneten folytatódtak a találgatások és sokan, akik nem tájékozódtak megfelelő forrásból, talán a mai napig az EV-ket hibáztatják az ilyen és ehhez hasonló balesetekért.

De tényleg nagyobb a tűzveszély elektromos autóban? Tények és tévhitek

A zöld átállásban fontos szerepet játszanak az elektromos autók, amelyek megfelelően használva segíthetnek enyhíteni a klímaválságot – még ha önmagukban nem is jelentenek rá megoldást. Sokan ugyanakkor félnek tőlük, különösen a tűzesetek körül kialakult mítoszok miatt. Jellemzően kétféle vád fogalmazódik meg a kételkedőkben: egyrészt az, hogy gyakrabban gyulladnak ki, másrészt pedig az, hogy ha kigyulladnak, a következmények pusztítóbbak, mint egy belső égésű motoros autó esetében.

A The Guardian felidézte: a városi legendák következménye, hogy már vannak kezdeményezések nagyobb parkolók kialakítására, amelyek több térközzel előznék meg, hogy a tűz egyik autóról a másikra terjedjen, de egy Konzervatív párti brit parlamenti képviselő, Greg Smith addig is elment, hogy az elektromos autók tulajdonosai magasabb biztosítási díjat kellene, hogy fizessenek, a tűzoltók többletköltségeinek fedezésére.

Az online terjedő félelem és az ebből fakadó vadabbnál vadabb ötletek ellenére egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy az EV-k nagyobb tűzveszéllyel járnak. Sőt, számos adat inkább azt mutatja, hogy ennek ellenkezője igaz: az elektromos autók ritkábban gyulladnak ki, mint a hagyományos benzin- vagy dízeljárművek.

Norvégiában például négyszer-ötször több tűzeset történik hagyományos járművekkel, mint elektromos autókkal, míg a Svéd Civil Közbiztonsági Ügynökség azt mutatta ki a 2022-es statisztikákból, hogy 100 ezer elektromos vagy hibrid autóra 3,8 tűzeset jutott, míg az összes többi üzemanyagtípusra 68. Az ausztrál EV FireSafe tanulmánya szerint mindössze 0,0012 százalék az esély arra, hogy egy elektromos autó akkumulátora lángra kap, míg a belső égésű motoros autóknál már 0,1 százalék.

A Tesla biztonsági riportja hasonló eredményre jutott. A vállalat szerint 2018 és 2022 között a Teslák 11-szer nagyobb utat tettek meg az első velük történt tűzesetig, mint átlagban az összes többi autó, amelyek túlnyomó többsége benzin- vagy dízelmotoros.

De miért tűnik mégis tűzveszélyesebbnek egy EV?

Az elektromos autókkal kapcsolatos félelmek gyakran videókból és hírekből származnak, amelyekben egy-egy kigyulladt jármű lángjait látjuk. Paul Christensen, a Newcastle Egyetem elektrokémia professzora a The Guardiannak azt mondta, az emberek gyakran egybemossák az elektromos autókkal történő tűzeseteket más, szintén lítium-ion technológiát használó járművek okozta tüzekkel.

Ez nagy átok az EV-kre nézve, hiszen olyan, gyakran szabályozatlan és olcsó elektromos rollerek, illetve kerékpárok helyett is elviszik a balhét, amelyek tényleg tűzveszélyesek lehetnek, ráadásul sokszor nem is garázsban, vagy közterületen lévő töltőállomáson gyulladnak ki, hanem az otthonokban, ahová a kis méretükből adódóan szinte minden tulajdonos magával viszi őket.

Elektromos roller gyulladása, töltés közben

Tényleg őrülten nehéz eloltani őket

Bár a kutatások megerősítik, hogy kisebb esély van egy EV kigyulladására, mint a hagyományos autók esetében, vitathatatlan tény, hogy sokkal küzdelmesebb eloltani őket. Ennek legfőbb oka az elektromos autók akkumulátorcsomagjának felépítése: az egyes lítium-ion cellák modulokban, a modulok pedig a csomagban találhatók, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy az oltáshoz használt víz elérje a cellákat és hűteni tudja azokat. Bár ismertté váltak olyan esetek, amikor a tűzoltók képesek voltak vizet juttatni az akkumulátorcsomagra, ez csak olyan pontokon sikerült, ahol az megsérült, így közvetlenül hűthették a cellákat. Ez egyébként biztonságos folyamat a tűzoltóknak, hiszen nem áll fenn áramütés veszélye – feltéve, ha az elektromos autó nincs csatlakoztatva egy aktív töltőhöz.

A lítium-ion akkumulátorok különleges kihívást jelentenek a tűzoltóknak: az ilyen tűzesetekhez sokkal több víz szükséges, hiszen a cellák háromszor forróbban égnek, és nagyobb az újragyulladás esélye.

Ismerve ezeket a tényeket, maguk az EV-gyártók is ajánlják, hogy a teljes ártalmatlanítás érdekében a kiégett elektromos autókat legalább egy napra víz alá kell meríteni. A megoldás ismert és egyes országok tűzoltóságainál mára bevett gyakorlat: a helyszínen eloltott kocsit elszállítják és vízzel telt konténerbe helyezik. Mivel a lítium-ion akkumulátorok a teljes eloltást és visszahűtést követően akár 22 órával később is képesek újra kigyulladni, tényleg nem létezik ennél hatékonyabb módszer:

Szabadalom védi ezt az oltási technikát

Furcsa módon ennek a remek és tényleg hatékony megoldásnak az alkalmazása nem ingyenes, vagyis azok a tűzoltóságok, amelyek élnek vele, licencdíjat kellene, hogy fizessenek a feltalálónak. Nem vicc: a FireWorld oldal szerint több ausztriai és németországi tűzoltóságot is pénzbeli követelés ért, miután az elektromos autók oltásáról szóló beszámolóikban vízfürdőbe merítéses oltást mutattak.

A szellemi tulajdon – a cikkben meg nem nevezett – birtokosa rendszerint ezer eurós követelést nyújt be azokkal a kapitányságokkal szemben, akik engedély nélkül alkalmazzák a módszerét, és teszi ezt teljes joggal, függetlenül attól, hogy az autógyártók is ajánlják. A tűzoltással foglalkozó szakoldal azt írja, a lánglovagoknak világszerte érdemes figyelni, hogy az eljárást ne használják engedély nélkül, amíg más, alternatív akkumulátoroltási technikák nem válnak széles körben is elérhetővé.

Összességében viszont az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az elektromos autók sokkal kevésbé tűzveszélyesek, mint a benzin- vagy dízelmotoros járművek, de hozzá kell tenni, hogy a hosszú távú adatok egyelőre nem ismertek. Ahogy nő az elektromos autók száma és a bennük lévő akkumulátorcsomagok élettartama (a Tesla például azt állítja, hogy már ma is 300-500 ezer kilométert, vagy 15-20 évet bírnak), elképzelhető, hogy az alkotóelemek öregedése miatt több tűzeset lesz, de ennek egyelőre nincs semmi jele.

Fotók: Pilisborosjenői Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Tilburg városi tűzoltósága


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Megvan Magyarország első űrorvosa
Hatalmas Star Wars-rajongó volt, egy véletlennek köszönhetően került a HUNOR-programba. Dr. Nagy Klaudia Vivien lett az első magyar ESA-minősített űrorvos.


Dr. Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának adjunktusa, Magyarországon elsőként szerezte meg az Európai Űrügynökség (ESA) által elismert űrorvos képesítést, írja az egyetem honlapja.

Ezzel ő az első olyan magyar orvos, aki ESA-minősítéssel támogatja az európai űrhajósok, köztük Kapu Tibor magyar űrhajós 2025-re tervezett küldetését. A Semmelweis Egyetem fontos szerepet tölt be a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, ahol az űrhajósok egészségügyi felkészítését és folyamatos ellenőrzését végzik.

„Gyermekkorom óta érdeklődtem az űrrel kapcsolatos dolgokért, beleértve a filmeket is, nagy Star Wars rajongó voltam. A HUNOR-ba egy nagyon szerencsés véletlennek köszönhetően kerültem”

– mondta dr. Nagy Klaudia Vivien.

Az űrhajós kiválasztási folyamatban a Semmelweis Egyetem a jelentkezők egészségi állapotát szigorúan vizsgálta, így végül 25 főből választották ki a legjobb nyolcat. Ehhez egy olyan vizsgálati rendszert dolgoztak ki, amely az ESA és a NASA irányelveit is figyelembe veszi. A jelöltek többek között kardiológiai, pszichológiai, szemészeti és egyéb szűréseken estek át. Dr. Nagy kiemelte, hogy saját fejlesztésű vizsgálatokkal is kiegészítették az alapvető szűrőprogramot, mint például szív-MR és véralvadási paraméterek vizsgálata. A jelöltek ezen kívül telemedicinás és újraélesztési képzést is kaptak.

„A projektért dr. Merkely Béla rektor felel, közvetlen munkatársaként pedig engem kért fel az operatív feladatok ellátásra. Amikor meghallottam, hogy űrprogram, először azt hittem, rosszul értek valamit, de természetesen habozás nélkül igent mondtam a megtisztelő feladatra” – emlékezett vissza dr. Nagy Klaudia Vivien.

Az ESA orvosi vezetője a kiválasztási folyamat után kérte fel dr. Nagyot, hogy csatlakozzon az orvosi csapatukhoz, és így űrorvos-jelöltként is helyt állhatott. A képzés egy része Kölnben, az ESA központjában zajlott, míg a gyakorlati tapasztalatokat Houstonban, egy dán űrhajós misszióját követve szerezte meg.

Dr. Nagy elmondta, hogy az űrorvosok nem utaznak együtt az űrhajósokkal, hanem a Földről kísérik figyelemmel egészségi állapotukat, és a felbocsátás előtt szigorúan ellenőrzik őket, többek között egy kéthetes karantén alatt. Az űrben tartózkodó asztronauták rendszeresen kommunikálnak a földi orvosi csapattal, és vészhelyzet esetén azonnal elérhetik őket.

„Az űrkutatás és az ahhoz kapcsolódó technológia nagyon sok mindent adott már a hétköznapi betegellátásnak” – tette hozzá dr. Nagy. Ilyen például a telemedicina, amelynek alkalmazásait, például az okosórát, páciensei számára is ajánlja, hiszen segíthet egyes egészségi állapotok korai felismerésében és diagnosztizálásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: