SPORT

Hogyan élhette túl Grosjean, hogy 220 km/órával a falnak rohant a kocsijával, ami kigyulladt?

Szinte csoda, ami történt, de valójában legalább négy nagyszerű találmány segített benne.


A Forma 1-es autóversenyek indulása óta eltelt 70 évben szinte természetes velejárói voltak a szőrnyű halálos balesetek. A két legnagyobb tragédia az osztrák Jochen Rindt és a brazil Ayrton Senna esete volt.

Rindt 1970. szeptember 5-én Monzában szenvedett halálos balesetet, a világbajnoki koszorút már csak özvegye vehette át. A háromszoros világelső Senna 1994. május 1-én a San Marinó-i nagydíjon halt szörnyet (ugyanannak a versenynek az előző napi időmérő futamán az osztrák Roland Ratzenberger lelte halálát a lángok között). Amikor 1976. augusztus 1-én az akkor címvédő, később két további világbajnokságot nyerő Niki Laudát összeégve kimentették Ferrarijából, és az osztrák pilóta hat héttel később már újra versenyzett, mindenki csodáról beszélt.

A 21. században eddig csupán egyetlen Forma 1-es versenyzőnek kellett meghalnia: a francia Jules Bianchi 2014. október 5-én a szuzukai japán nagydíjon szenvedett baleset miatt vesztette életét.

Honfitársát, Romain Grosjeant november 29-én a bahreini GP-n érintette meg a halál szele, amikor 220 km/órás sebességgel egy falnak rohant, és autója pillanatok alatt lángba borult. A versenyző mégis szinte sértetlenül megúszta a borzalmas ütközést, és saját lábán szállt ki a kocsiból, de ezt nem csupán valamiféle „isteni gondviselésnek” köszönhette, hanem tudósok és mérnökök több évtizedes munkájának – írja a Wired

Gorsjean kocsijának jobboldali hátsó kereke már az első körben összeakadt Danyiil Kvjat kocsijának bal első kerekével, és emiatt a versenyautó kirepült a pályáról. A korlát, aminek nekirohant, egy olyan csupasz, hullámos acélszalag volt, amelyhez hasonlóak a polgári országutak mentén vannak. Megállította ugyan a kocsit, de 220 km/órás sebességhez képest túlságosan gyorsan, az autó csaknem 180 fokban megperdült, kettétört, széthasadt a tankja. A motorból kiáradó és az ütközésből támadt hő azonnal meggyújtotta az üzemanyagot.

A lángok mindent elborítottak, magát Grosjeant is. A mentők másodperceken belül a helyszínen voltak és akcióba léptek, hogy megmentsék a pilóta életét. Grosjean úgy bukkant elő a lángokból, mint egy főnixmadár, csupán kisebb égési sérülésekkel a kezén, lábán és könyökén, semmije sem tört el.

Egy ilyen esetnél a szerencse is sokat számít, de ennél sokkal többről volt szó. Grosjean már a kórházban is hálát adott a közelmúltban bevezetett Halo biztonsági gyűrűnek, amelyet a pilótafülke fölé helyeznek el és célja tompítani az ütközés erejét.

Ez egy szénrostokból készült erős szerkezet az úgynevezett „túlélő cella” fölött, amelyet a leginkább ütésállónak tartanak. A Halo minden bizonnyal megvédte Grosjean fejét attól, hogy nekivágódjon a szétszaggatott korlátnak. De életben maradását még legalább három élenjáró találmány is biztosította: fej- és nyaktámasztó rendszere, biztonsági hevederje és védőöltözete.

VIDEÓ: a szörnyű baleset

2001-ben Dale Earnhardt hétszeres amerikai NASCAR-bajnok fejét szó szerint leszakította az ütközés ereje. És bár az autósport irányítói általában nehezen fogadnak el új biztonsági intézkedéseket, Earnhardt rettenetes halála nyomán kénytelenek voltak belátni, hogy a bátorság, a sebesség megszállott imádata nem írja felül a fizika törvényeit. Ekkor született meg a Robert Hubbard által tervezett HANS (Head and Neck Support).

Ez egy lópata alakú merev gallér, amely rásimul a versenyzők vállára és amelyet szíjakkal erősítenek a sisakjukhoz. Mivel nincs sem az üléshez, sem magához az autóhoz kötve, a HANS együtt mozog a vezetővel, nemcsak biztonságot ad neki azzal, hogy a fejét rögzíti, hanem elegendő rugalmasságot is ahhoz, hogy észrevegye a pályán a váratlan eseményeket.

Hubbard már az 1980-as években dolgozni kezdett találmányán, ami először csak saját baráti körében terjedt el, Earnhardt balesete azonban megnövelte a népszerűségét, végül 2016-ban kötelezővé tették használatát.

De legalább ennyire fontos tényező volt az is, hogy Grosjean nem repült ki kocsijából.

Az ezzel kapcsolatos erőfeszítések egészen a második világháborúig nyúlnak vissza, és sokat köszönhetünk John Paul Stapp-nek, az amerikai légierő sebészorvosának, akit egykor „a Föld leggyorsabb emberének” neveztek.

Miközben a hadmérnökök megszállottan építették a hangsebességnél gyorsan repülőgépeket, nemigen törődtek a biztonsággal, és ez több tucatnyi berepülő pilóta életébe került.

Stapp célja egy olyan szerkezet megépítése volt, amely képes az emberi test lefékeződésével járó traumát a minimálisra csökkenteni. Csapatával a kaliforniai, majd új-mexikói sivatagban együléses „rakétaszánkókat” épített, amelyekbe egy-egy bábut ültettek. Minden teszthez másfajta hevedert használtak. Ha a teszt végén a bábu egyben maradt, Stapp maga próbálta ki a hevedert.

Egy alkalommal öt másodperc alatt 1017 km/órára gyorsult fel, vagyis gyorsabb volt, mint egy kilőtt puskagolyó. (Ezzel a teljesítménnyel került be a Guinness Rekordok Könyvébe). Egy tóba zuhant, össze-vissza törte magát, de a kísérletek folytatódtak. A csapat tagjai összesen 166 dokumentált „kilövést” hajtottak végre.

Végül megállapították, hogy az ember akár egy repülőgép lezuhanását is túlélheti, amennyiben a medencecsontját rendesen rögzítik és heveder tartja mindkét vállát.

Az öt részből álló versenyöv-rendszer – kettő a vállakon, kettő megfeszíti a medencét, és egy a lábakat rögzíti – évtizedeken át alapfelszerelésnek számított. Az elmúlt években egy hatodik, néha egy hetedik hevedert is hozzátettek, de továbbra is a medencére és a vállakra összpontosítottak. És mindez Stapp eredményeinek köszönhető, aki később az átlagautókba épített biztonsági öv lelkes szószólója lett.

Grosjean balesetének nézőit alighanem a tűzcsóva döbbentette meg leginkább, amelynek közepéből a francia versenyző kilépett. Hogy ezt megtehette, nagyban köszönhető a wilmingtoni DuPont vegyipari cég kutatójának, Wilfred Sweeny-nek, aki 1961-ben kezdett szénből, hidrogénból, nitrogénból és oxigénből álló polimer szálak összefűzésével kísérletezni. Ezekről kiderült, hogy így együtt tűzállóak.

Ez volt az alapja a ma Nomex néven ismert ruházati anyagnak, amelyet 1967-ben szabadalmaztattak, de azóta is folyamatosan fejlesztik. Alig két évvel ezután már ez mentette meg a később Forma 1-es világbajnok Mario Andretti életét az Indy 500-as versenyen.

Előnye, hogy egyrészt nagyon magas hőfokot kibír, másrészt miután a lángokat eltávolítják, nem ég tovább, nem is olvad, hanem önmagától kialszik rajta a tűz. Ezen múlt, hogy Grosjean szinte sértetlenül elhagyhatta lángba borult kocsiját. Ma már az autóversenyzők 95%-a ilyen ruhát visel.

De ez még nem minden. Grosjean Nomexszel erősített AlpineStars ruháján a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által megállapított szabványnak megfelelően még olyan vállpántok is vannak, amelyekkel ki lehet húzni egy pilótát a kocsironcsból, eszméletvesztés esetén. Terveznek hozzájuk olyan légzsebeket is, amelyek kitágulnak a hőség hatására, és ezzel egy további hőkorláttal veszik körül a vezetőt, hogy késleltessék az égést. Még a reklámcímkékhez használt fonalakat is tesztelik előzetesen, hogy azok se olvadhassanak bele a pilóta bőrébe.

Romain Grosjean szörnyű, de mégis szerencsés kimenetelű balesete emlékeztethet bennünket azokra az áldozatos munkát végző kutatókra, fejlesztőkre, akik nem csupán a versenysportot, hanem a mindennapi közlekedést is biztonságosabbá tették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
12 éves korában meghalt Fricsi Dóri szekszárdi kosárlabdázó
Fricsi Dóri áprilisban ünnepelte születésnapját. A klub elnöke közölte a hírt, és vasárnap estére megemlékezést hirdettek a sportcsarnoknál található emlékfánál.


A várost és a sportközösséget is mélyen megrázta a hír: elhunyt Fricsi Dóri, a TARR KSC Szekszárd fiatal kosárlabdázója, írja a Blikk.

A tehetséges kislány áprilisban ünnepelte 12. születésnapját. Halálának okát nem hozták nyilvánosságra.

A klub ügyvezető elnöke, Szabó Gergő a közösségi oldalán búcsúzott tőle:

„Tudjuk, hogy rengetegen aggódtatok, szurkoltatok, imádkoztatok Fricsi Dóri felépüléséért. Sajnálatos módon a szakszerű orvosi ellátás ellenére klubunk fiatal játékosának szervezete tegnap feladta a harcot. Tragikus ezt kimondani, de Dóri csatlakozott az égiek kosárcsapatához.

Klubunk holnap (08.10.) este 8 órakor megemlékezést tart a Szekszárd Városi Sportcsarnoknál található Drazsen Petrovics emlékfánál. Dóri egy cserfes, mindig vidám személyiség volt, a társaságának középpontja, ezért a családjának kérése az, hogy aki teheti, színes ruhában jelenjen meg, így emlékezzünk közösen gyertyagyújtás mellett egy olyan kivételes sportolónkra, aki közösségünkből rendkívüli módon fog hiányozni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
Meghalt Jónyer Istvánné Németh Mária
A 78 évesen elhunyt sportoló élete az asztalitenisz körül forgott, és a veterán mezőnyben is szép sikereket ért el.


Hetvennyolc éves korában meghalt Jónyer István volt felesége, Jónyer Istvánné Németh Mária – szúrta ki a gyászhírt a Blikk a Magyar Asztalitenisz Szövetség hivatalos honlapján.

Jónyer Istvánné életének része volt az asztalitenisz. A legnagyobb sikereit a veterán mezőnyben érte el.

2015-ben Tampere városában rendezett Európa-bajnokságon megnyerte a női egyest a 65+ korosztályban.

Négy évvel később Budapesten az Európa-bajnokságon is dobogóra állhatott, bronzérmes lett. Világbajnoki érmet is szerzett, 2017-ben Helsingborgban női párosban lett harmadik.

A szövetség néhány órával korábban még a világhírű férjet,  Jónyer Istvánt köszöntötte 75. születésnapja alkalmából. A négyszeres világbajnok asztaliteniszező a Nemzet Sportolója címet is viseli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Meghalt Feleki Attila
A Kozármisleny FC tulajdonosa több mint harminc éven át volt a helyi futball motorja. Nevéhez fűződik a klub történetének legjobb eredménye, a negyedik hely a Merkantil Bank Ligában.


A Kozármisleny FC szomorú hírt osztott meg hivatalos oldalán: hosszan tartó betegség után elhunyt a klub tulajdonosa, Feleki Attila, írja a Sportal.hu. Az elmúlt évtizedekben az ő vezetésével élte fénykorát a kozármislenyi labdarúgás.

A csapat 2022-ben feljutott a másodosztályba, egy évvel később osztályozón harcolta ki a bentmaradást. A 2023–2024-es idényben az ötödik helyen végzett a Merkantil Bank Ligában, majd a legutóbbi szezonban története legjobb eredményét elérve negyedik lett. Az új idényben eddig két döntetlent és két vereséget könyvelhetett el a klub, jelenleg a tabella 14. helyén áll.

„Több mint három évtizeden át volt Kozármisleny labdarúgásának motorja és irányítója. Az ő kitartásának, munkájának és elhivatottságának köszönhetően vált a kisvárosi klub ismertté és elismertté, és élhettünk át együtt számtalan felejthetetlen sikert. Mindennap azért dolgozott, hogy ez a kisvárosi csoda folytatódjon, és most azon leszünk, hogy az általa hátrahagyott örökség tovább éljen. Hogy a csoda folytatódjon nélküle. De érte is.

A hír okozta döbbenet letaglóz bennünket, a felfoghatatlan tény összetörte szívünket! Nyugodj békében, Elnök úr!”

- írták a klub Facebook-oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Megúszták – Lenyűgöző képeken az idei Balaton-átúszás, amit gyönyörű időben teljesítettek
Teljesen ideális körülmények fogadták a rossz idő miatt kétszer már elhalasztott sportesemény résztvevőit. A győztes alig több mint egy óra alatt teljesítette az 5,2 kilométeres távot.


Több mint tízezer résztvevővel rendezték meg szombaton a 43. Lidl Balaton-átúszást.

A szervezők délutáni, MTI-nek eljuttatott közleménye kiemelte: a korábbi kétszeri halasztást követően napsütéses időben, 24 fokos, tükörsima vízben teljesítette a szépszámú résztvevő az 5,2 kilométeres teljes távot és a 2,6 kilométeres féltávot, amelyek mellett SUP-os átkelésre is volt lehetőség.

A teljes távon a hagyományos, tehát segédeszköz nélkül úszók közül a győztes a nyíltvíziúszó-válogatott Barabás Imre lett, aki 2022-ben már nyert Balaton-átúszást. Ezúttal 1 óra 2 perc 49 másodperces idővel ért célba. A leggyorsabban Lengyeltóti Bence búvárúszó, a búvárúszó válogatott tagja ért át Révfülöpről Balatonboglárra 1 óra 1 perc 3 másodperc alatt.

Teljesítette a távot mások mellett Késely Ajna és Kis Gergő Szabolcs Európa-bajnok úszók, Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, valamint az ultramaratoni futásban világcsúcstartó Bérces Edit. A célba érkezők között volt például Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

A klasszikus táv legidősebb férfi teljesítője 84, a legidősebb női úszó pedig 79 éves volt. A féltávot egy 83 esztendős nő és egy 81 éves férfi is teljesítette, míg a SUP-osok között egy 79 éves férfi és egy 71 esztendős nő volt a legidősebb.

„A két halasztás után egy ilyen napról álmodtunk. A Balaton ma a legszebb arcát mutatta és a résztvevők türelmét, kitartását egy felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg. Hatalmas büszkeség látni ennyi mosolygós arcot a célban, ez a nap minden várakozást felülmúlt” – mondta el Kocsis Árpád, a szervező Budapest Sportiroda ügyvezetője.

Az ideivel együtt 1979 óta már több mint 243 634-en teljesítették a klasszikus távot, összesen 1,27 millió kilométert úszva a Balatonban.

A képekre kattintva galéria nyílik:


Link másolása
KÖVESS MINKET: