JÖVŐ
A Rovatból

Gépfegyver, házilag – Európai terroristák és neonácik kezébe is fegyvert ad a 3D nyomtató és Iván, a Troll

Amerikában már megnyomták a vészcsengőt a hatóságok, de Európában is feltűntek a 3D-nyomtatott fegyverek, amiket sokkal egyszerűbb beszerezni, és szinte lehetetlen lekövetni.


Amerikában már egy apró, 3D-nyomtatott műanyagdarab elegendő ahhoz, hogy egy – ott kereskedelmi forgalomban kapható – félautomata maroklőfegyvert teljesen automata gépfegyverré alakítsanak. Eközben Európában és más országokban, ahol hagyományosan jóval nehezebb ilyesmihez hozzájutni, már egész lőfegyvert is előállítanak 3D nyomtató segítségével.

A jelenség egy adott személyhez vezethető vissza: négy évvel ezelőtt a német Jacob Duygu volt az, aki CAD-CAM programmal megtervezett egy félautomata karabélyt, majd 3D-nyomtatással le is gyártotta hozzá az összes szükséges alkatrészt. A 9 milliméteres lövedékekkel tüzelni képes fegyvert (a szigorú európai fegyverviselési törvények elleni lázadásként) „Fuck Gun Control 9-nek” (FGC-9) nevezte el.

Bár Duygu, aki az interneten JStark néven vált ismertté, 2021 októberében elhunyt (hivatalosan szívrohamban, amit a német rendőrség házkutatása során szenvedett el), veszélyes öröksége ma is él - mutat rá a New York Times riportja, amely szerint az FGC-9 „északi-írországi militáns csoportok, mianmari lázadók és spanyol neonácik kezében” is felbukkant a közelmúltban.

Ezzel a jelenséggel Duygu a végletekig elégedett lenne, hiszen úgy vélte, ő egyfajta messiása azoknak, akik úgy érzik, hatósági engedély nélkül is joguk van a fegyverviseléshez.

„Felelősséggel tartozom azért, hogy mindenkinek lehetősége legyen fegyverhez jutni. Hogy mire használják, az már az ő dolguk”

– nyilatkozta egyszer. A mindennek, csak éppen felelőségteljesnek nem látszó Duygu autodidakta módon tanulta meg a fegyvergyártás fortélyait, és létrehozott egy online közösséget is, a Deterrence Dispensedet, ami 3D-nyomtatott fegyverek tervrajzait és útmutatóit teszi közzé.

A közösség egyik legismertebb tagja jelenleg az Iván, a Troll álnevű felhasználó, aki maga is segített Duygunak az FGC-9 frissített verzióinak tervezésében.

A New York Times úgy tudja, Iván, a Troll valójában egy 26 éves illinois-i fegyverkészítő, egy bizonyos John Elik, aki e-mailben azt írta a lapnak, hogy „helytelen európai rendőrök panaszaival foglalkozni és olyan lövöldözésekről beszélni, amelyekben senki sem sérült meg, ahelyett, hogy a fegyverek felszabadító eszközként való használatát hangsúlyoznánk”.

Méltó utódja Duygunak, és a tevékenysége legalább annyira kockázatos – főleg az Egyesült Államokban, ahol a fegyverviselési szabályok lazítását követelő csoport révén terjed egy apró, ám annál veszélyesebb alkatrész 3D nyomtatási tervrajza. A kiegészítő elemmel megoldható egy az USÁ-ban legálisan vásárolható félautomata maroklőfegyver automata gépfegyverré alakítása. Ami már ott is törvénybe ütköző.

A teljes fegyver kinyomtatásához képest pofonegyszerű megoldás „glock kapcsoló” vagy MCD (gépfegyver átalakító eszköz) néven vált ismertté és elterjedté. Az előállítása egy könnyen hozzáférhető 3D nyomtató segítségével nagyon rövid idő alatt lehetséges, ezért egyre komolyabb rizikóval jár, amit az amerikai Igazságügyi Minisztérium is felismert, de a figyelmeztetéseken kívül egyelőre nem sok mindent tehet ellene.

Mire jó a 3D nyomtatással készülő MCD?

Az MCD egy apró fémből vagy műanyagból készült alkatrész, amit egy félautomata pisztoly hátuljára szerelnek fel. Normális esetben, amikor például egy Glockot elsütnek, a hátralökődő szán kiüríti a hüvelyt, majd újabb lövésre előkészíti a ravaszt. Az MCD ebbe az alapvető mechanizmusba nyúl bele azzal, hogy nem engedi vissza a ravaszt az eredeti állapotába.

Ez egyetlen sorozatlövést eredményez, amivel a tár másodpercek alatt kiürül.

Az amerikai hatóságok arról számoltak be, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az olyan bűncselekmények száma, amelyekben az elkövetők MCD-vel átalakított fegyvert használtak. Bár az eszközök szövetségi szinten is illegálisak, és számos állam további törvényeket hozott ellenük, mivel kicsik, olcsók, és könnyen előállíthatók 3D-nyomtatóval, nehéz megakadályozni az terjedésüket.

Legutóbb Lisa Monaco amerikai igazságügyi miniszterhelyettes ítélte el az MCD-k használatát, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak többet kell tennie ezeknek az eszközöknek az eltűntetése érdekében. A politikus alapított is egy ANTI-MCD nevű bizottságot, amitől azt várja, hogy szakértői vélemények alapján tesz használható javaslatokat az MCD-k terjedésének megállítására.

Monaco szerint az egyetlen módja az MCD-k eltűntetésének az, ha már az előállításukat megakadályozzák. „Ebbe a munkába be kell vonnunk szoftverfejlesztőket, technológiai szakértőket és a 3D nyomtató ipar vezetőit, hogy közösen találjunk megoldásokat, mindemellett pedig fokoznunk kell a közvélemény tudatosságát az MCD-k halálos fenyegetésével kapcsolatban.”

Európában is van miért aggódni

A spanyol hatóságok a tengerparti Bermeóban, nem messze a francia határtól 2022 szeptemberében tartóztattak le egy 50 éves férfit, aki 3D nyomtatóval gyártott egész lőfegyvereket. Egy hónappal később a hollandiai Rotterdamban is őrizetbe vettek egy férfit, aki szintén 3D nyomtatott félautomata fegyvert próbált eladni – szerencsére álruhás rendőröknek. Ugyanannak az évnek a novemberében egy 24 éves férfinél talált FGC-9-est a párizsi rendőrség, Val-de-Marne külvárosában.

Egy Londonban lefoglalt 3D nyomtatott lőfegyver rendőrségi fotója. Kép: Metropolitan Police

Ez csak néhány európai eset, ami közvetlenül megelőzte a Flamand Békeintézet és a Small Arms Survey által kiadott tanulmányt, mely szerint „a 3D nyomtatott fegyverek által jelentett közvetlen veszély jelenleg alacsony”.

A hatóságokat ez az állítás nem annyira nyugtatja meg – írja a Le Monde, világossá téve, hogy a valóság ránk rúgta az ajtót: a házilag előállítható lőfegyver-technológiák gyors fejlődése egyre nagyobb kihívást jelent.

„Miközben a lőfegyverek alapvető működése az elmúlt évszázadban alig változott, a 3D nyomtatott fegyverek folyamatos műszaki fejlődésen mennek keresztül. A technológia a lőfegyvergyártás teljes decentralizálódásához vezethet” – figyelmeztet a fentebb hivatkozott tanulmány társszerzője. Matt Schroeder szerint a helyzet különösen aggasztó, mivel

néhány ezer eurós befektetéssel, egy hatékony 3D nyomtatóval és az interneten elérhető tervek letöltésével bárki képes lehet teljes lőfegyverek otthoni előállítására – a félautomata pisztolyoktól az automata fegyverekig.

A bűnözők számára ez egyértelmű előny jelent: nincs szükség kockázatos kapcsolatokra fegyverkereskedőkkel, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy szervezett fegyvercsempészetre specializálódott hatóságok látókörébe kerülnek. Ráadásul a gyártási lánc a legegyszerűbb formájára redukálódik: a tervező közvetlenül a felhasználónak értékesít, ami minimális költséggel jár, aztán a vevő kinyomtatja magának az alkatrészeket és otthon összerakja az élet kioltására alkalmas lőfegyvert.

A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy „nehezítik a nyomkövetést a hiányzó sorozatszámok, amelyek hagyományos esetben a fegyverkereskedelem elleni nyomozások sarokkövei”.

Törvényi keretek kialakítása

A 3D nyomtatott fegyverek nem csak technológiai, hanem komoly közbiztonsági kihívást is jelentenek, ami új módszereket és szigorúbb szabályozásokat követel. Bár egyes európai országokban már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki birtokolja a fegyverek 3D nyomtatásához szükséges fájlokat és az EU-s jogi keretrendszer igyekszik egyensúlyt teremteni az innovációhoz és a 3D nyomtatáshoz való jog, valamint a közbiztonság és a biztonsági szempontok között, az otthoni fegyver-előállítás könnyen virágzásnak indulhat.

A 3Dprint.com-nak nyilatkozó Füredi Zoltán 3D-nyomtatott fegyverszakértő egyetért Schroederrel abban, hogy az európai hibrid fegyvertervek hozzájárulnak „egy decentralizált, nyílt forráskódú, tervezési és gyártási megoldásokat kínáló hálózat gyors fejlődéséhez”.

Az első prototípusok tesztelése gyakran az Egyesült Államokban vagy más, kevésbé látható helyszínen zajlik, majd az útmutatók létrehozása után a fájlok „általában nyilvánosságra kerülnek”.

Ha ez megtörténik, a bűnözőket már semmi sem tartja vissza attól, hogy elkezdjék az illegális fegyverek gyártását.

A 3D-nyomtatott fegyverek veszélye nem fikció többé – ismerte be a közelmúltban az Europol, amely már szervezett nemzetközi konferenciát a helyzet kezelése érdekében. A Hágában tartott tanácskozáson konkrét esetek mentén érveltek amellett, hogy az európai hatóságoknak össze kell fogniuk, ha fel akarják venni a kesztyűt, mielőtt még túl késő lesz. Az előadók hangsúlyozták: egy angliai nyomozás során már nem csak kisstílű bűnözők otthonában találtak 3D nyomtató és a megfelelő fájlok birtokában bárki által előállítható fegyvereket, hanem szélsőjobboldali terrorista mozgalom képviselőinél is.

A konferencián megállapodás született arról, hogy az európai hatóságoknak együtt kell működniük a 3D nyomtatott lőfegyverek körüli fejlemények azonosítása és nyomon követése érdekében és egy nemzetközi szakértői hálózatot is létre kell hozniuk, hogy a rendvédelmi hatóságokat folyamatosan tájékoztassa az új fejleményekről. A résztvevők főbb szakpolitikai ajánlásait, valamint a 3D nyomtatott lőfegyverekhez kapcsolódó egyéb fejleményeket tájékoztató anyagban foglalták össze, amelyet világszerte megosztottak a döntéshozókkal. Egyelőre itt tart az ügy, de biztos, hogy folytatásért kiált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: