News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szép dolog a műanyagmentesség, de reális?

A 2015 végéig gyártott 8300 millió tonna műanyagból 6300 millió tonnát selejteztünk ki. Ennek nagy része a szemétlerakókban vagy a természetet szennyezve még megvan. Vajon lehetséges, hogy végleg megszabaduljunk tőle?

Link másolása

hirdetés

Az emberek évezredek óta használnak műanyagszerű anyagokat, de a mai formájuk 20. századi találmány: a bakelitet, az első fosszilis tüzelőanyagokból készült műanyagot 1907-ben találták fel. Csak a második világháború után, katonai célokból indult meg igazán a szintetikus műanyagok gyártása. Azóta a műanyagtermelés szinte minden évben nőtt, az 1950-es kétmillió tonnáról 2015-re már 380 millió tonnára. Ha ez így folytatódik, 2050-re a műanyagtermelés az olajipar 20%-át teheti majd ki – írja a BBC.

Manapság műanyagot használunk az épületeinkben, közlekedésben és más létfontosságú infrastruktúránkban, a bútorainkban, készülékeinkben, textilekben, telefonjainkban és számtalan egyéb mindennapi tárgyunkban.

Ez azt jelenti, hogy egy teljesen műanyag nélküli világ irreális elvárás.

Ha hirtelen nem használnánk műanyagokat, az pusztító hatással lenne az egészségügyre: se dialízis, se kesztyűk, csövek, fecskendők, vértasakok nem lennének.

Egy tanulmány szerint egyetlen mandulaműtét egy brit kórházban több mint 100 különálló műanyaghulladékot eredményezhet. A műanyagok sok orvosi cikkben nélkülözhetetlenek, és életek forognának kockán nélkülük. Csomagolást használunk arra is, hogy megvédjük az élelmiszereket a szállítás közbeni sérülésektől, és tárulni tudjuk őket. Nem lennének például paradicsom- és babkonzervek sem, de ott vannak az óvszerek és a légzőkészülékek is.

Bár az üveg jó megoldás lehetne a problémára, hiszen sok előnye van a műanyaggal szemben, nehezebb is, és ezért, ha nagy távolságokra kell szállítani, a szén-dioxid-kibocsátást is növeli.

A műanyag nélküli élethez az öltözködésünkben is változásra lenne szükség. 2018-ban a világszerte előállított textilszálak 62%-a szintetikus volt, de a pamut és más természetes szálak, például a kender jó helyettesítők lehetnek. Műanyag nélkül el kellene hagynunk a fast fashiont, és tartós darabokat választanánk.

Hamar kifogynánk viszont a cipőkből.

A szintetikus műanyagok megjelenése előtt a cipők gyakran bőrből készültek. 2020-ban 20,5 milliárd pár lábbelit gyártottak, de a bőrcipő egyszerűen nem kivitelezhető minden ember számára a bolygón.

hirdetés
Az viszont biztos, hogy műanyagok nélkül egészségesebbek lennénk.

A műanyagtermeléssel rengeteg mérgező gáz szabadul fel, a gyártás során hozzáadott vegyszerek pedig megzavarhatják az endokrin rendszert, amely a növekedésünket és fejlődésünket szabályozó hormonokat termeli. Csökkenthetik például a tesztoszterontermelést, a spermiumok számát és növelhetik a férfiak termékenységi problémáit, de összefüggésbe hozhatóak immunológiai, neurológiai, metabolikus, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel is.

Már használatban vannak olyan „természetes” műanyagok, amelyek a petrolkémiai társaikhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ezek készülhetnek a növények ehető részeiből, mint a cukor vagy a kukorica, vagy fogyasztásra alkalmatlan növényi anyagokból, például a cukornád zúzása után visszamaradt pépből. Még ha létre is hoznánk a komposztálásukhoz szükséges infrastruktúrát, nem oldanák meg azonnal a problémát.

Dönthetünk úgy, hogy csak olyan műanyagokat használunk, amelyekre valóban szükségünk van, például amik élelmiszerekhez vagy gyógyszerekhez járnak.

A legnagyobb változás, amellyel szembe kellene néznünk, az lenne, ha újraértékelnénk az eldobható kultúránkat. Nemcsak azt kell megváltoztatnunk, ahogyan elfogyasztjuk a cikkeket – a ruháktól és az élelmiszerektől kezdve a mosógépeken át a telefonokig –, hanem az előállításuk módján is. Túl gyorsan veszünk olcsó és eldobható dolgokat, holott sok tárgyat meg lehetne javítani.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
„A szemünk láttára halnak éhen a gyerekek” – A valaha volt legsúlyosabb humanitárius krízis sújtja Szomáliát
Vannak olyan anyák, akik már több gyereküket is kénytelenek voltak eltemetni, akik pedig életben maradtak, súlyosan alultápláltak.

Link másolása

hirdetés

Olyan súlyossá vált az éhínség Szomáliában, hogy csak az anyagi támogatás jelentős, azonnali megnövelése és a humanitárius segély mentheti meg az országot – figyelmeztetett a Világélelmezési Program (WFP) kelet-afrikai regionális igazgatója.

A The Guardian cikke szerint Michael Dunford a G7 országoknak címezte üzenetét, amelyek vasárnaptól Németországban tartanak megbeszéléseket. Kijelentette, hogy

ezen kormányok sürgős, "nagylelkű" adománya szükséges ahhoz, hogy egyáltalán még legyen remény a katasztrófa elkerülésére az afrikai országban.

Északkelet-Afrikában, másnéven Afrika szarvában négy egymást követő esős évszakban sem esett elegendő csapadék, így most az elmúlt négy évtized legrosszabb aszálya pusztít. A "klímasokkot" ráadásul az orosz-ukrán háború okozta áremelkedések is súlyosbítják. A Világélelmezési Program szerint egész Kelet-Afrikában 89 millió ember él élelmiszer-bizonytalanságban, ez a szám pedig csaknem 90 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Dunford szerint a növekedés üteme nemhogy lassulna, inkább felgyorsul.

Az élelmiszerhiány Szomáliát sújtja a legjobban, ahol szeptemberben várhatóan legalább 213 ezer embert fenyeget majd az éhezés a leginkább érintett területeken.

A Save The Children (Mentsük meg a gyerekeket) szervezet humanitárius igazgató-helyettese, Claire Sanford a közelmúltban megrázó dolgokat tapasztalt az országban. Olyan anyákkal találkozott, akik már több gyermeküket is kénytelenek voltak eltemetni, és akik életben maradtak, ők is súlyosan alultápláltak.

„Őszintén kijelenthetem, hogy 23 éve tartó humanitárus munkám során messze ez a legrosszabb helyzet, amit láttam, különösen a gyerekek esetében. Az éhezés még annál is gyorsabban fokozódott Szomáliában, mint amitől tartottunk a munkatársaimmal”

– mondta.

hirdetés

Szomália már 2011-ben is súlyos éhínséggel küzdött, akkor több mint 250 ezer ember halt meg, főleg gyerekek. Sanford sok olyan emberrel találkozott nemrég, akik azt mondják, most még rosszabb a helyzet, mint 11 éve. Szerinte a világ kudarcot vallott, mert hiába ígérték meg a fejlett országok, hogy ilyen többé nem fordulhat elő, most még súlyosabb mértéket öltött az éhínség.

Dunford szerint nem az a baj, hogy a világ nem tanult a 2011-es esetből, hanem az, hogy nem megfelelően finanszírozták a probléma megoldását.

„Látjuk, hogy a szemünk láttára halnak meg gyerekek. Látjuk a lakosságot, akik elveszítették a megélhetésüket. Nem arról van szó, hogy nem vontuk le a 2011-es éhínség tanulságait, hiszen sokat lehetett tanulni abból a válságból. A finanszírozás hiánya miatt nem tudtuk a szükséges mértékben megvalósítani a céljainkat”

– jelentette ki.

A globális éhínség ellen küzdő jótékonysági szervezet, az Oxfam GB vezérigazgatója szerint a jelenlegi válság részben annak tudható be, hogy a brit kormány nem mutat kellő segítő szándékot, részben pedig annak, hgoy a tengerentúli segélyek költségvetését tavaly 4,6 milliárd fonttal csökkentették.

A koronavírus-járvány utáni talpra állás és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt csökkent az adakozási szándék az afrikai országok számára. Áprilisban például az ENSZ 6 milliárdot szeretett volna gyűjteni Etiópiának, Szomáliának és Dél-Szudánnak, ám ennek csak a 3 százaléka jött össze. Tavaly a G7 vezetői ígéretet tettek arra, hogy 7 milliárd dollárt nyújtanak az éhínség felé sodródó országoknak, de a Kelet-Afrikára irányuló felhívások nem tudtak elegendő pénzt összegyűjteni az éhezés megfékezésére. Most arra kérik őket, hogy kötelezzék el magukat egy olyan azonnali finanszírozási csomag mellett, amely segíthet elkerülni a humanitárius katasztrófát Szomáliában.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte biztos, hogy 30 éven belül cunami fogja sújtani Marseille-t, Isztambult és Alexandriát
Az UNESCO cunamiszakértője szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e szökőár a Földközi-tengeren, hanem az, hogy mikor. A veszélyeztetett településeknek pedig fel kell készülniük a katasztrófára.

Link másolása

hirdetés

Közel 100 százalék az esély arra, hogy a következő 30 évben cunami csap le a Földközi-tenger közelében lévő városokra – figyelmeztet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Az előrejelzések szerint ugyanis a Földközi-tenger part menti településein a szökőár veszélye fokozatosan nőni fog a tengerszint emelkedésével párhuzamosan. A térségből jövőre már öt város is a veszélyeztetett kategóriába kerül: Marseille, Alexandria, Isztambul, Cannes és Chipiona.

Ezeknek a városoknak el kell kezdeniük felkészülni egy esetleges cunamira, ebben az UNESCO is segíti őket. A szervezet cunamira felkészítő programjának célja az, hogy minden veszélyeztetett város lakossága pontosan tudja, mit kell tennie, ha szökőár sújtja a lakóhelyét.

Bernardo Aliaga, az UNESCO cunamiszakértője szerint a 2004-es indiai-óceáni cunami (amely becslések szerint 230 ezer ember halálát okozta 14 országban) és a 2011-es tóhokui cunami (amelyben 18 ezer ember halt meg) intő jel volt a világ számára, azóta viszont sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Azonban még így is vannak hiányosságok a felkészültségben, ezen pedig dolgozni kell. Elsősorban azon, hogy a figyelmeztetéseket megértsék az emberek. Aliaga jelezte azt is, hogy a legtöbb területen alábecsülik a szökőár kockázatát, például a Földközi-tengeren is, mert ez a természeti katasztrófa nem gyakori ebben a térségben. Ez azonban változni fog.

A szakértő szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e cunami a Földközi-tengeren, hanem az, hogy mikor.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő figyelmeztetés mellett az is fontos, hogy az emberek képesek legyenek megfelelően reagálni cunami esetén. Felidézte, hogy a 2004-es szökőár idején egy 10 éves brit kislány 100 embert, köztük a családját is biztonságos helyre vitte, mert a földrajztanárától azt tanulta az iskolában, hogy azonnal meneküljön, ha azt látja, hogy a víz visszahúzódik.

Aliaga szerint a marseille-i, az isztambuli, az alexandriai, a cannes-i és a chipionai hatóságok már megkezdték a felkészülést egy esetleges szökőár elleni védekezésre. Dolgoznak az evakuálási procedúrákon, a turisták figyelmeztetésének módjain, gyakorlatokat fognak végrehajtani és a riasztási procedúrát is fejlesztik.

Körülbelül 10 perccel a földrengés után megkezdődnek a riasztások, a szirénától kezdve a WhatsApp-üzenetekig számos módon igyekeznek majd figyelmeztetni az embereket. A gyorsaság azért fontos, mert ha a lakóhelyed közelében csap le a cunami, maximum 20 perced van menekülni, mielőtt az első hullám megérkezik. A második, nagyobb hullám 40 perccel követi az elsőt, így még mindig megvan a lehetőség a biztonságos helyre jutáshoz – jelezte a szakértő.

hirdetés

Vlagyimir Rjabinin, az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának ügyvezető titkára azt mondta, 21 ország több mint 40 közössége már most nagyobb biztonságban van, miután végrehajtották a szervezet cunamira felkészítő programjának intézkedéseit.

„Ha 2030-ig fel akarunk készülni erre a globális kihívásra, nagyon gyorsan kell bővíteni a programunkat”

– tette hozzá.

Forrás: Guardian

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Már idén elkezdik árulni a világ első napelemes autóját, borsos ára lesz
Több mint 600 kilométert tesz meg egy feltöltéssel, és akár hónapokig használhatjuk egy huzamban.

Link másolása

hirdetés

Már novemberben megkezdi a Lightyear nevű holland cég a világ első, sorozatgyártásra kész napelemes autójának a kiszállítását – írja a Guardian.

A Lightyear 0 elnevezésű napelemes szedán 250 ezer euróba, átszámítva több mint 100 millió forintba fog kerülni az első vevőknek.

Az autót 5 négyzetméternyi, ívelt napelem borítja, amely vezetés- vagy várakozás közben tölti a kocsi akkumulátorát.

Roel Grooten, a cég vezető mérnöke szerint nagyon gondosan kellett kialakítani az autót, hogy az a lehető legnagyobb energiahatékonysággal tudjon működni. „Ha azt a mennyiségű energiát, amit ezeken a paneleken gyűjteni tudunk, bármelyik olyan autóhoz használnák fel, amelyik háromszor annyi energiát igényel, használhatatlanná válna” – fogalmazott.

A cég szerint a Lightyear 0 átlagosan kb. 624 km-t tud megtenni két töltés között. A Lightyeart jelenleg Hollandiában tesztelik. A tesztelők átlagosan kevesebb mint 35 km-t tesznek meg naponta. Így két hónapig tudják vezetni a kocsit anélkül, hogy hálózatról tölteniük kéne. De olyan helyeken, ahol többet süt a nap, mint például Portugáliában vagy Spanyolországban akár hét hónapig is használható a jármű egy feltöltéssel. .

Az azonban kérdéses, hogy megtérül-e a cég innovatív, de kockázatos projektje.

„A kérdés az, hogy a valóságban megéri-e [megvenni]? A koncepció nem rossz. De nem tudjuk, hogy a technológia alkalmas-e arra, hogy gazdaságilag fenntartható legyen” – mondta Jim Saker, a Loughborough Egyetem oktatója.

hirdetés
Videó: A jármű tesztelése


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Atomreaktort telepítene a Holdra a NASA, ami a holdbéli élet alapja lehetne
Mini atomreaktorok töltenék a holdjárókat és holdbázisokat, de innen lenne energia a különböző kutatások lebonyolításához is.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. június 26.


Link másolása

hirdetés

Egy lépéssel közelebb került a NASA ahhoz, hogy hamarosan elérhető legyen az atomenergia a Holdon, írja a New York Post. Az űrügynökség és az amerikai energiaügyi minisztérium háromra szűkítette azokat a koncepciókat, melyek közül majd kiválasztják a Földtől 384 ezer kilométerre megvalósuló energiarendszert.

A tervek szerint ezek az atomreaktorok teszik majd lehetővé a holdjárók töltését, biztosítják az energiát a kutatásokhoz és általában a holdi élethez. A tudósok szerint a technológia már az évtized végére, az Artemis-űrprogram keretében elkészülhet.

A NASA elképzelései szerint olyan 40 kW-os, egyenként 5 millió dollár (1,9 milliárd forint) értékű rendszer terveznének, mely legalább tíz évig működne a holdi körülmények között. Az ilyen teljesítményű atomreaktor nagyjából harminc háztartás teljes körű ellátáshoz elegendő tíz éven keresztül.

A NASA szakértője szerint a kellő mennyiségű energia nélkülözhetetlen lesz a jövő űrkutatásában. Jim Reuter úgy véli, hogy a felszíni maghasadásos energiaellátó rendszer viszonylag kicsi és könnyű lesz a szóba jöhető többi megoldáshoz képest. Ráadásul állandó energiaellátást biztosítanak függetlenül a napfénytől, a helytől vagy egyéb környezeti feltételektől függetlenül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: