hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Erekben úszó robotot fejlesztettek ki kínai kutatók a vérrög-képződés ellen

A miniatűr robot a megfelelő helyre úszik, majd a vérrög közelébe érve vérhígítót bocsájt ki magából.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. január 14.


Link másolása

hirdetés

A vérrög-képződés az egyik legveszélyesebb a szív- és érrendszeri betegségek között, gyakran életmentő műtétre van szükség miatta. A betegség gyógyításában új távlatokat nyithat egy dugóhúzó alakú propellerrel ellátott mikrorobot.

A szerkezetet a hongkongi kínai egyetemen fejlesztette ki Li Zhang csapata, és hajtóművét az E.coli baktérium „farka” ihlette.

A robot feladata, hogy az emberi erekben úszva a megfelelő helyre szállítsa a vérrög-oldó gyógyszereket.

A kínai kutatók a laboratóriumi tesztek során egy sertésvérrel teli szintetikus érbe vezették be a robotot, és megállapították, hogy közel ötször olyan jól működik a vérrög-oldó, mintha a hagyományos módon adagolnák. A New Scientist-nek nyilatkozó Zhan szerint ezzel a módszerrel nemcsak gyógyszereket lehet bevinni az erekbe, hanem őssejteken alapuló terápiákat is végezhetnek, vagy pedig rákos sejteket is elpusztíthatnak lokalizált melegítéssel.

A kutatók mágneseket használtak, hogy forgassák a mikrorobot kerekét, és hogy végigvigyék az érben. Hogy követhessék és irányítsák, a tudóscsoport a Doppler-követést alkalmazta, felfogták a vérsejtek hanghullámait és mérték a visszaverődéseket. Ezután egy számítógép feltérképezte a frekvencia-eltéréseket, mint ahogyan egy mentőautó szirénájának hangmagassága változik menet közben, és ennek alapján határozták meg a robot mozgását.

Miután a gép elérte a vérrögöt, az egyik leggyakrabban alkalmazott vérhígítót, a tPA-t bocsátotta ki magából.

A kutatók úgy vélik, hogy ezzel a módszerrel hatékonyabban lehet a vérrögöket feloldani, és csökkenthető annak veszélye, hogy olyan repedések keletkezzenek, amelyek a lefelé áramlást akadályoznák. Ez a kockázat ugyanis fennáll az egyszerű gyógyszeres vagy a katéteres kezelésnél.

hirdetés

Bár a robot bebizonyította, hogy képes felfelé és lefelé, valamint különböző erősségű áramlatokban mozogni, egyelőre nem tudni, hogy miként működik majd az ember test sokféle környezetében, és azt sem, hogy milyen típusú vérrögöket tud a legsikeresebben feloldani.

Zhang szerint valószínűleg a rövidebb erekben lesz a leghasznosabb, a testen belül mmegtett hosszabb utakra egyelőre nem alkalmas. Mindazonáltal a közeljövőben már olyan körülmények között fognak a robottal kísérletezni, amelyek jobban hasonlítanak az emberi szervezetre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Először sikerült megfigyelni, hogy kardszárnyú delfinek együttes erővel vadásznak le kék bálnákat
Kiderült, hogy csapatostul támadnak, mint a farkasok, és a nőstények végzik el a piszkos munka nagy részét.
Címkép: NOAA/Unsplash - szmo.hu
2022. január 28.


Link másolása

hirdetés

Most először sikerült rögzíteni azt, hogy kardszárnyú delfinek brutális támadásokban ölik meg a világ legnagyobb állatát, a kék bálnát - írja a Guardian.

Az orkák híresek a rendkívül speciális vadászati technikáikról, amelyeket generációkon át örökölnek. A halakat például egyetlen farokcsapással meg tudják ölni, de a súlyos oroszlánfókákat is képesek a partról magukkal rántani a vízbe. Most azonban sikerült bizonyítékot szerezni arra is, hogy már a kék bálnákra is sikerrel vadásznak, nem is akárhogyan.

A Marine Mammal Science című folyóiratban megjelent beszámoló szerint csapatostul támadnak a bálnákra, méghozzá a nőstények vezetésével. Három különböző támadást dokumentáltak Ausztrália partjainál, a Bremer-öbölnél. Az első, 2019. márciusi vadászatban legalább 12 orka vett részt nyolc felnőtt nőstény és egy hím vezetésével, míg a fiatalabbak csak figyeltek.

Az áldozat egy egészséges, 18-22 méteres kék bálna volt, amelyről már a nagy bőrdarabokat és a zsírt is leszedték az orkák, a hátúszó nagy részét pedig leharapták, mire a megfigyelők a közelbe értek. Egy órányi brutális küzdelem után három nőstény együttes erővel az oldalára fordították a bálnát, majd a víz alá lökték, míg ketten a fejére támadtak. Eközben egy másik beúszott a bálna szájába és elkezdte enni a tápanyagdús nyelvét.

A következő hat órában további 50 kardszárnyú delfin csatlakozott a csapathoz, de legalább 200 barna vészmadár, több mint 20 viharfecske és legalább egy albatrosz is részt vett a lakmározásban. Több tucat madár pedig még napokig jóllakott a maradékból.

A következő támadás néhány héttel később történt egy 10-12 méteres kék bálnaborjú ellen. Ekkor 25 orka vadászott kb. 25 mérföldre az első támadástól. A megfigyelők itt is azt látták, hogy miután az orkák leterítették a bálnaborjút, az egyik felnőtt nőstény a szájába dugta a fejét, hogy megegye a nyelvét. A következő három és fél órában mintegy 50 kardszárnyú delfin evett a tetemből úgy, hogy

hirdetés
nagy húsdarabokat szakítottak ki belőle, majd a felszínre hozva darabokra tépték és elosztották egymás között. A kutatók szerint nem volt nyoma agressziónak vagy őrült táplálkozásnak.

A harmadik támadás áldozata egy 12-14 méter hosszú egyéves kék bálna volt, amelyet 15 mérföldön keresztül, 90 percig üldözött az orkacsapat. A megfigyelők szerint ekkor is ugyanazt a stratégiát alkalmazták, mint az előbbi két alkalommal: felsorakoztak egymás mellé, majd együttes erővel felborították és a vízbe lökték, miközben folyamatosan támadták. Ezúttal is főként nőstények vettek részt a vadászatban, és legalább 50 orka táplálkozott a megölt bálnából.

A támadások dokumentációja azért fontos, mert bár korábban is érkeztek hírek arról, hogy ezek a csúcsragadozók üldözik a kék bálnákat, de bizonyíték nemigen akadt arra, hogy meg is támadák őket.

Most azonban bebizonyosodott, hogy immár a világ legnagyobb élőlényére is vadásznak a gyilkos bálnák a farkasfalkákhoz hasonlóan. Így már a jelenlegi tudásunk szerint a kifejlett hosszúszárnyú (vagy púpos) bálna az egyetlen bálnafaj, amelyet még nem szemeltek ki áldozatuknak.

A bálnavadászat megfigyelése során az is egyértelművé vált, hogy a kardszárnyú delfineknél matriarchátus jellemző, vagyis a legidősebb nőstény vezeti a csapatot, és a vadászatban is jórészt nőstények vesznek részt annak ellenére, hogy azok körülbelül 20 százalékkal kisebbek a hímeknél. Erre az lehet a magyarázat, hogy a nőstényeknek gyakrabban és többet kell táplálkozniuk, hogy tudják táplálni a borjaikat.

A kutatók szerint az orkák valószínűleg korábban is vadásztak már kék bálnára, de mivel e faj populációja a halászat miatt nagyon lecsökkent az elmúlt években, kevesebb esélyük volt erre. Úgy vélik, talán most kezdjük látni, hogy milyen volt a normál óceáni ökoszisztéma, mielőtt elkezdtük kihalászni a nagyobb bálnák többségét.

Ezek a felfedezések fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakítják a kardszárnyú delfinek a tengeri közösségeket, és azt is milyen hatással lehetnek a hosszú ideig tartó bálnavadászat után gyarapodó kék bálna populációra. Becslések szerint 300 ezer kék bálna élt az óceánokban, mielőtt elkezdtek rájuk vadászni, most pedig csupán 15-20 ezer egyed van belőlük, de számuk szerencsére növekszik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Titokzatos, az élet jelenlétére utaló lila sziklákat talált a marsjáró
A különös kőzetek olyan titkokat rejthetnek, amelyek feltárják előttünk a vörös bolygó múltját.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. január 22.


Link másolása

hirdetés

A lila szín szinte mindenhol felbukkan, amerre a Perseverance marsjáró kutat - írja a National Geographic. Bizonyos köveken vékony, sima bevonatot képez, másokon pedig festékszerű foltokat fest. Egyes kőzetek úgy néznek ki miatta, mintha megfagytak volna.

A lilával bevonat sziklákat a Jezero kráterben találták meg, ahol 2021 februárjában landolt a Perseverance. A 28 mérföld széles Jezero valaha egy tó volt, kialakulását egy meteorit becsapódás okozta több milliárd évvel ezelőtt.

A lila színű bevonat különböző formájú és méretű sziklákon jelenik meg, és még a legapróbb kavicsokat sem kerülte el. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy mi okozza a különös jelenséget.

A legújabb felfedezés azért is nagyszerű, mert a titokzatos foltok eredete segíthet megfejteni a Mars múltjával kapcsolatos kérdéseket, beleértve azt is, hogy jelen lehetett-e egykor a bolygón az ősi élet. A kialakulásukkor fontos információkat kódolhattak magukba a környezet körülményeiről kémiai és ásványi összetételükben, így segíthetnek a tudósoknak rekonstruálni a bolygó múltját: ugyanis a Földön mikrobák segítettek kialakítani hasonló mintákat, így jelenlétük életjelre utalhat.

A sziklák repedései biztonságos menedéket teremthetnek a mikrobák számára a zord marsi környezetben, tápanyagot, napfény elleni védelmet és nedvességet biztosítva az egyébként száraz tájakon.

Az ilyen típusú lerakódások tanulmányozása abban is segíthet a tudósoknak, hogy jobban megértsék a világ működését. Választ kaphatnak példál arra, hogy mennyire univerzálisak a geológiai folyamatok, és hogyan változhatnak ezek bolygóról bolygóra.

A tudósok a távolból is vizsgálhatják a furcsa kőzeteket: a marsjáró lézerrel lő egy sziklára, így elpárolog egy kicsi a lila anyagból, ezáltal pedig meg tudják állapítani annak elemi összetételét.

Minden lézerlövés apró gödröket vés a bevonat felszínébe, miközben csattanó hangot ad ki. A Perseverance mikrofonja érzékeli a zajt és továbbítja a kutatóknak, így ők következtetni tudnak a kőzet bizonyos tulajdonságaira, például a keménységére is.

hirdetés

A jelenlegi állás szerint a lila réteg lágyabb és kémiailag különbözik az alatta lévő kőzettől. Vas-oxidot tartalmazhat, és úgy tűnik, hogy hidrogénben és esetenként magnéziumban gazdag. A hidrogén jelenléte arra utal, hogy a víz szerepet játszott a lila foltok kialakulásában, a vas-oxid pedig – a rozsdásodáshoz hasonlóan – a víz közreműködését jelezheti.

A foltok elhelyezkedése azonban egy kicsit rejtélyes.

A Perseverance jelenlegi útvonala nem tavi üledékeken, hanem kihűlő magmából képződött kőzeteken át vezet, így továbbra is bizonytalan, hogy ezek a sziklák mikor és hogyan kerültek egy kráter fenére, illetve mikor és hogyan érintkezhettek vízzel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Kína bionikus, katonai robotjakot épített - ez a világ legnagyobb, legnehezebb és legterepképesebb robotja
A világ legnagyobb négylábú, bionikus robotjának mozgása hasonlít a tibeti gyapjas szarvasmarha-fajtához, a jakhoz. Olyan logisztikai, szállítási és felderítő küldetéseket fog teljesíteni, amelyek túl nagy kihívást jelentenek az embernek.
Fotó: Twitter - szmo.hu
2022. január 25.


Link másolása

hirdetés

A Kínai Központi Televízió (CCTV) szerint a Kína által önállóan kifejlesztett, négy lábon járó, jakszerű megjelenéssel felöltöztetett "jak" a világ legnagyobb, legnehezebb és legterepképesebb robotja - írja a Global Times.

A gép séta közben körülbelül fele akkora, mint egy felnőtt ember, hossza pedig körülbelül kétszerese a magasságának. Akár 160 kilogrammot is képes szállítani, és nagy mérete ellenére akár 10 kilométeres óránkénti sebességgel tud "száguldani".

Olyan érzékelőkkel szerelték fel, amik segítenek feltérképezni a terepet és annak környezeti adottságait.

Könnyen alkalmazkodik a különféle tereptípusokhoz, beleértve a lépcsőket, árkokat és sziklákat, nem beszélve a sárról, a gyepről, a sivatagról és a hóról. A robot előre-hátra mozog, képes megfordulni, átlósan járni, sprintelni, száguldozni és ugrani.

hirdetés

A robotjakot a jövőben lőszer és élelmiszerszállításra is bevethetik az olyan, átlagos járművekkel nehezen megközelíthető helyeken, mint a fennsíkok, hegyek, sivatagok és erdők.

De az is elképzelhető, hogy felderítésre fogják használni, mert kitartóan képes feltérképezni a harcteret, és megfigyelni a célpontok mozgását még olyan összetett környezetben is, amelyek túlságosan nagy kihívást jelentenek az emberek számára.

Bevethetik távoli küldetésekhez is, ahol állandó megfigyelésre van szükség, de a körülmények nem kedveznek a folyamatos emberi jelenlétnek: például magasfennsíkokon, túlságosan hideg környezetben, esetleg sűrű erdőkben.

A gép magas kockázatot jelentő, háború sújtotta övezetekben is hatalmas szerepet tölthet be, mivel képes helyettesíteni az emberi felderítő- és szállítócsoportkat. Szükség esetén akár fegyverekkel is felszerelhető és olyan talajmenti küldetéseket hajthat végre, mint egy drón a levegőben.

Nem a robotjak azonban az egyetlen bionikus robot, amit Kína fejlesztett ki:

megalkották a Geda nevű mechanikus kutyát is, ami nagyjából akkora, mint egy igazi eb. Súlya 32 kg, de akár 40 kg rakományt is képes elbírni. A Gedát úgy programozták, hogy megértse az egyszerű hangutasításokat és képes legyen arcfelismerésre is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
JÖVŐ
Elég egy rövid üzenet az étlapon és többen választanak növényi alapú ételt a hús helyett
Ha csak egy húsos fogást növényire cserélsz, az üvegházhatású gázok kibocsátásából annyit takarítasz meg, amennyi a telefonod feltöltéséhez két év alatt elhasznált energiával egyenlő.

Link másolása

hirdetés

Az éttermek étlapjaira írt egyszerű, rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást egy új kutatás szerint.

A klímakutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek az élelmiszer előállításának, szállításának és fogyasztásának. Egy tavaly szeptemberi tanulmány szerint az üvegházhatású gázok évente a világon kibocsátott mennyiségének több mint harmada az élelmiszeripar számlájára írható.

A szennyezés nagy része a hús miatt termelődik: a marha, a csirke és a sertés tenyésztése - ami miatt gyakran vágnak ki nagy erdőterületeket - nagyjából kétszer akkora károsanyag-kibocsátással jár, mint a növénytermesztés

- írta a The Guardian.

A húsfogyasztás különösen magas az Egyesült Államokban, 2020-ban átlagosan 111,5 kilogramm húst evett meg egy amerikai, több országban pedig, köztük Kínában gyors növekedésnek indult a húsevés.

Sokan segítenék a környezetvédelmet azzal, hogy növényi fogásokat választanak: az új kutatás azt találta, hogy az éttermi étlapokra írt rövid üzenetek nagyban befolyásolhatják a viselkedést.

hirdetés

A World Resources Institute (WRI) nonprofit szervezet kutatásában mintegy hatezren vettek részt az Egyesült Államokban. A kutatók tíz különböző, a fenntarthatóságról szóló üzenetre adott reakcióikat vizsgálták, azt kérték bennük, hogy válasszanak két lehetőség, például babos vagy marhahúsos burrito között.

Az üzenetek közül több is drámai hatást keltett.

"Mindegyikünk tehet a bolygónk érdekében. Ha csak egy húsos fogást növényire cserélsz, az üvegházhatású gázok kibocsátásából annyit takarítasz meg, amennyi a telefonod feltöltéséhez két év alatt elhasznált energiával egyenlő"

- akik ezt olvasták az étlapon, 25 százalékban vegetáriánus fogást választottak, ami több mint kétszerese azon vendégeknek, akik nem olvasták az üzenetet. Egy másik üzenet hatására 22 százalékkal több fogyasztó döntött növényi alapú étel mellett, ami szintén sokkal nagyobb arány az üzenetet nem olvasókhoz képest.

Más üzenetek, amelyek az étel ízéről szóltak, vagy arról, hogy meg kell védeni a Földet a következő nemzedékek számára, szintén pozitívan befolyásolták a vendégek döntését, ami arra utal, hogy szignifikánsan alakítható a választás az étlapok szövegeinek megfogalmazásával.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: