Élő izomszövetekkel felruházott harci robotokon dolgoznak az Egyesült Államokban
Ha gép és ember fúziójáról van szó, a képzeletnek nincsen határa. És bár a biohibrid robotika útjait még csak laboratóriumi körülmények között keresik, az elképzelés már ebben a stádiumban is meglehetősen nyugtalanító.
Aligha meglepő, hogy katonai fejlesztésről van szó. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának (Army Research Laboratory) tudósai olyan fürge robotok gyártását készítik elő, amelyek valóságos élőlényekként mozognának.
Az ezzel kapcsolatos első elméleti publikációk az ezredfordulón láttak napvilágot, és a tudományos kutatások egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek. A kísérletek egyik résztvevője, dr. Dean Culver eredetileg gépészmérnöknek tanult, de egyetemistaként elkezdett érdeklődni az izmok működése, az élő szervezetek energiatárolása, és annak mozgássá való átalakítása iránt.
Ezekre a kérdésekre keresi a választ immár négy éve, miközben robotok fejlesztésén dolgozik. Célja, hogy a jövőben a mérnökök hosszú életű, ellenálló gépeket gyártsanak, vagyis az eszközök olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, amint amilyenekkel a biológiai rendszerek – írja a Nextgov.
Az amerikai hadsereg jelenlegi robotjai általában négykerekűek, legfeljebb fél méter magasak, és úgy 5 km/óra sebességgel képesek haladni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a kerekeket valami hatékonyabbra cseréljék, és az akkumulátorokat is kiváltsák.
„Vegyünk egy vadon élő farkast példának: a súlya ugyanannyi, mint a robotoké, de sokkal nagyobb súlyt képes elhúzni, akár több száz kilométert is képes megtenni evés nélkül, pihen egy kicsit és másnap kezdi elölről” – mondja Culver, jelezve, milyen óriási teljesítménybeli különbség van közöttük.
Az alapötlet tehát az, hogy olyan összehúzódásra képes mozgatókat alkalmazzanak, mint az izmok, és az így keletkező kémiai energiát párosítsák az akkumulátorokkal.
VIDEÓ: így képzelik a jövőt az amerikai hadsereg kutatói
Culver szerint az izomszövetek felépítésének igazi előnye, hogy mozgássá alakítják át az energiát, és ezzel képessé teszik az alkalmazkodásra az izomzatot.
Egy mai négylábú csúcsrobot képes keresztülfutni egy sima terepen, de ha ez a felület göröngyös vagy kavicsos, és a gépbe ez nincs betáplálva, már nehézségei támadhatnak. Mindez a gép meghajtó rendszerének merevségéből is adódik. A motorjai nincsenek felkészítve a váratlan helyzetekre. Ellentétben az emberrel, aki ha például futás közben belelép egy gödörbe, a láb rögtön üzenetet küld az agynak, és az egész test reagál. Az alkalmazkodást megkönnyíti az izmok és inak hajlékonysága is.
Az ARL még nem tart ott, hogy kész biohibrid robotokat gyártson. De már megvan az az elképzelés, hogy a szilárd felülethez kapcsolt izomszövetet elektromos impulzusokkal vagy kémiai úton mozgásba hozzák, és ezáltal úgy működhetne, mint egy rugó, amely tetszés szerint összenyomható vagy széthúzható. Most különböző állatok izomszöveteit vizsgálják laboratóriumi körülmények között.
Ahhoz azonban, hogy a technológia működjön, sokkal többet kell megtudni arról, hogyan működnek az izomszövetek, és hogyan lehet integrálni őket egy olyan rendszerbe, amely elektromos impulzusokat ad nekik – mondta a kutató.
