Ritka, hogy egy most is aktív politikai stratégáról készül játékfilm. A Brexit – Háborúban mindent szabad című film főszereplője mégis Dominic Cummings lett, akit Benedict Cumberbatch alakított zseniálisan.

Ennek oka, hogy sokan úgy tartják, ha ő nincs, akkor nem nyernek a brexitpártiak.

Ő volt a Brexit-terv kidolgozója és a „Vote Leave” (Szavazz a távozásra) kampány irányítója. Nevéhez fűződik a híressé vált „Vegyük vissza az irányítást!" kampányszlogen, és egy olyan adatvezérelt kampány, ami örökre megváltoztatta a brit politikát.

VIDEÓ: a film trailere

De Cummings a Brexit-kampány után sem tűnt el, sőt, miután Boris Johnson hatalomra került, a brit miniszterelnök legfőbb tanácsadója lett.

Az ambíciói pedig ennél is sokkal nagyobbak voltak. Hat éve, az Institute for Public Policy Research londoni konferenciáján egyenesen

arról beszélt, a brit államot le kell bontani, és újra kell építeni. És komolyan is gondolta.

Cummings, akit a média egyszerre tartott zseninek és káoszosnak, egy dolgot következetesen hirdetett: a big data, vagyis az adattudomány felhasználását a kormány munkájának javítására – írja róla a Bureau of Investigative Journalism oknyomozó portál.

Szerinte a brit állam alig változott a viktoriánus kor óta, és képtelen kezelni a mai kor kihívásait. Úgy gondolta, az államnak jogában áll mindent tudnia a polgárok életéről, ha azzal olcsóbb és jobb szolgáltatásokat nyújthat.

Egy olyan világban hitt, ahol a több százezres hivatalnoki kart algoritmusok váltják fel.

Amint Boris Johnson főtanácsadója lett, elemző szoftvereket telepíttetett a kormányzati portálokra, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a polgárok online kormányzati interakcióiról.

Ben Warner adattudóst, akivel már a Brexit-kampányban is együtt dolgoztak, 2019 decemberében azzal bízta meg, hogy alakítsa át az országban gyűjtött statisztikák felhasználási módját. Olyan integrált infrastruktúrát akart megalkotni, amelyben hozzáférhetővé vált volna az egyes háztartások összes adata, az oktatási információktól a jövedelmi viszonyokig, az egészségi állapottól a bűnügyi nyilvántartásig.

A Bureau of Investigative Journalism az Economist-tal közösen kiderítette, hogy Cummings egy új egységet készült létrehozni a Downing Street 10-ben. Ennek a csapatnak a feladata lett volna az adatokvezérelt politika kidolgozása, valamint azoknak az adattudósoknak az irányítása, akik a minisztériumokból áramló információkat elemezték volna.

A cél az volt, hogy az egyes tárcáknál történetek valós időben monitorozhassák, és így kiderüljön, milyen területekkel vannak problémák.

Sokan azt gondolták, hogy a big data iránt ennyire lelkesedő Cummingsnak a koronavírus-járvány óriási lehetőséget kínál, hogy bebizonyítsa, az adatvezérelt politika és a digitális kormányzás sokkal hatékonyabban működik például egy közegészségügyi vészhelyzet idején.

Az Egyesült Királyságban már több mint 50 ezer halálos áldozata van a vírusnak. Ilyenkor természetes, hogy erősödnek a központosítási törekvések, és az adatvédelem háttérbe szorul.

Szó szerint életbevágó, hogy a központi kormányzat a lehető leggyorsabban információkhoz jusson a járvány terjedéséről, a karanténba helyezett fertőzöttekről, a kórházak befogadóképességéről, felszereltségéről, a rendelkezésre álló orvosokról.

Cummings a vészhelyzet március 11-i bejelentése után a világ vezető technológiai cégeivel, köztük az Apple-lel, a Google-lal, a Microsofttal és az Amazonnal tárgyalt, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, amely beazonosítja a fertőzötteket és kontaktjaikat.

Az új brit zöld fejlesztési terv értelmében 3000 fontot, azaz nagyjából 1,2 millió forintot kaphatnak azok, akik hajlandóak megválni régi, környezetszennyező gépjárművüktől, írja a Times.

A programot először Coventry városban tesztelik két évig, és ha sikeres, az egész országra kiterjesztik.

Olyan gépjárművekért fizetnek, amik dízeles kocsi esetén 2016 előttiek, benzines hajtású esetén pedig 2006 előttiek.

2014 és 2019 között 11 százalékot emelkedett a gépjárművel megtett távolság Nagy-Britanniában. Az intézkedéstől azt várják, hogy egyre több ember vált környezetkímélőbb közlekedési módokra.

Döbbenetes képeket láthattuk az elmúlt napokban az Egyesült Államok középső és déli részén tomboló rendkívüli fagyról és annak következményeiről. Különösen Texasban volt súlyos a helyzet, a sarkvidéki hidegtől több mint négymillióan maradtak áramszolgáltatás nélkül, és a befagyott vízvezetékek miatt rengeteg háztartásban még most sincs víz.

– írja a New York Times

A texasi tömeges áramkimaradás egyik fő oka az volt, hogy a rekord hideg miatt olyan mennyiségű elektromos fűtőtestet kapcsoltak be az emberek, amely nagyobb energiamennyiséget követelt, mint azt a szolgáltatók a legrosszabb forgatókönyv szerint elterveztek. Ugyanakkor az állam gáztüzelésű erőműveinek nagy része leállt a fagyban, néhánynak már nem jutott üzemanyag sem a nagy földgáz-kereslet miatt. Ugyancsak befagytak Texas szélturbinái.

Ez a válság nemcsak Amerika számára adott bepillantást a jövőbe: mi is vár ránk a klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények között.

Az elektromos hálózatok sokféle rendkívüli helyzetet kibírnak, főleg, ha a szolgáltatók fel tudnak készülni a veszélyekre. Csakhogy a klímaváltozás egyre gyorsul, és olyan rendkívüli időjárási események követik egymást, amelyek jóval meghaladják a tervezett körülményeket, így aztán bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. De ugyanilyen ellátási zavarokat okozhatnak a durva hőhullámok, például vízhiánnyal.

Bár az elektromos hálózatok megerősítése, az időjárási szélsőségekkel szemben tűrőképesebbé tétele, több pótáramforrás beállítása igen költséges lenne, egy texasihoz hasonló áramszünet is nagyon sokba kerülhet. A szakértők szerint ezek csak úgy előzhetők meg, ha a jövőbeli hálózatok tervezői figyelembe veszik a megváltozott klímakörülményeket.

Jesse Jenkins, a princetoni egyetem energiarendszer-mérnöke szerint a problémát súlyosbítja, hogy a klímaváltozás miatt a múlt immár nem jó iránymutató a jövő felé, ezért inkább a nem várt dolgokra kell felkészülni.

Texas fő elektromos hálózatát, amely nagyrészt az ország többi részétől függetlenül működik, az állam megszokott időjárási szélsőségeinek megfelelően építették meg: elbírja például, hogy a nyári rekkenő hőségek idején milliók egyszerre kapcsolják be a légkondicionálójukat.

Az operátorok azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben az államban a téli csúcsidőszakban 67 gigawatt elektromos áramot használnak fel. A múlt vasárnap azonban ez kevésnek bizonyult. A hőmérséklet zuhanásával sok házban bekapcsolták a régi, kevésbé hatékony, nagyobb fogyasztású hősugárzóikat. A problémák innentől kezdve halmozódtak. Hétfőre több mint 30 gigawatt teljesítményű erőmű állt le. Több erőműben a szokásos évi karbantartás folyt, és a szélparkok is legalább 4,5 gigawattot veszítettek teljesítményükből.

Léteznek azonban olyan megoldások, amelyekkel meg lehet előzni ezeket a problémákat. A szélturbinákat fel lehet szerelni fűtőtestekkel, így azok jeges körülmények között is működhetnek. A gázerőműveket meg lehet úgy építeni, hogy a helyszínen olajat tárolhassanak, és szükség esetének átállhassanak erre a fűtőanyagra.

Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók fizessenek olyan tartalékban tartott erőművekért, amelyeket szükség esetén be lehet vetni. A szolgáltatók azonban nem szívesen fizettetnek biztonsági pótdíjat. Az viszont elképzelhető, hogy a korábbi ellenállást legyőzve több összeköttetést hoznak létre Texas és más államok között az áramellátás kiegyensúlyozottsága érdekében, és arra ösztönzik a háztulajdonosokat, hogy akkumulátoros vészrendszereket szereljenek fel.

A klímaváltozás miatt Texas ugyan egyre melegebb lesz, de gyakoribbak lesznek a rendkívüli hidegek és több lesz a heves téli vihar is. Egyes kutatások arra utalnak, hogy az Északi-sarkkör felmelegedése gyengíti a futóáramlást, amely az északi szélességi köröknél kering és általában visszafogja a fagyos sarki légörvényt. Ezáltal a hideg levegő időnként dél felé szökik, és olyan helyeken is kemény telet hoz, ahol ez ritkán fordul elő.

A biztonságos áramellátás annál is sürgetőbb feladat, mert egyre több döntéshozó javasolja az átállást elektromos autókra és elektromos fűtésre az üvegház hatású gázkibocsátások csökkentésére. A jelenlegi rendszerek pedig már a ma érzékelhető változásokat is rosszul kezelik.

A 17 óra 45 perc és a 18 óra közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 megawattot, ami történelmi rekordnak számít. Az előző csúcsot, 7105 megawattot 2019. december 5-én regisztrálta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.

Ugyancsak 2019-ben dőlt meg a nyári rekord 6633 megawattos csúcsértékkel, amit a MAVIR az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használatával, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevételével indokolt. Akkor azt közölték, hogy a 27 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden 1 fokos emelkedéssel körülbelül 100 megawatt, azaz mintegy 50 ezer háztartásnyi többlet-teljesítményt igényel az ország. Azt is hozzátették, a Mavir fel van készülve az ilyen extrém időszakokra.

Ahogy mi is megírtuk, a NASA közölte az első képeket, amelyeket a Perseverance kamerái készítettek a Mars felszínén. Az egyik egy nagy felbontású állókép, egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a rover elérte a Marsot:

Ez pedig az első nagy felbontású, színes kép, amelyet a rover Hazcams kamerái küldtek vissza a leszállás után:

A Perseverance, vagyis ’Kitartás’ névre keresztelt Mars misszió keretében egy rovert és egy helikopter-drónt juttattak el a vörös bolygóra. A NASA a missziót 2020. július 30-án idította útjára azzal a céllal, hogy a szonda a Mars felszínén kutatásokat végezzen. Legutóbb a Persevenace elődje, a Curiosity (Kíváncsiság) járt a Marson, 2012-ben.

A terveknek megfelelően a Perseverance a Mars Jezero-kráterében szállt le. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint a kiválasztott kráter a távoli múltban egy tónak adott otthont, ezért anyagokban gazdag. Az ősi meder ámérője körülbelül 49 kilométer.

- mondta a Szeretlek Magyarországnak Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

„Szerintem ennek a szondának a létrehozása több mint egy űrkutatási vagy csillagászti mérföldkő. Ez egy olyan laboratórium, ami először képes arra, hogy komolyan valamiféle élet-maradványok után kutasson a bolygónak a felszínén. A folyamat következő lépése az aktív élet keresése lehet majd, illetve már ebben a szondában is vannak olyan technológiai kísérletek, amelyek az emberes Mars utazást készíti majd elő." - magyarázza.

Ez volt az eddigi legkockázatosabb landolás a Marson. Sok előkísérlete és még több előkészülete volt a csütörtök este látott NASA tapsviharnak.

- mondja Sárneczky Krisztián. Le kell tenni egy érzékeny, nagy, egytonnás elektronikai műszert, ami a Marson szerencsére csak 400 kilót nyom.

„A hetvenes években a jóval kisebb Viking szondáknak elég volt egy hőpajzs, majd egy ejtőernyős ereszkedés, messze hangsebesség alatt. Ki kellett fejleszetni egy olyan ernyőt, ami a Mars ritka légkörében működik, valamint hangsebesség fölött ki lehet nyitni. Ez egy hihetetlen mérnöki feladat, hogy ne szakadjon szét, ne pörögjön be. Valamint a hőpajzsot is, hogy az repüljön a légkörben, és ne kezdjen el bukdácsolni és darabokra törni."

Ezeket szerencsére már mind kipróbálták a Curiosity-nál.

„Itt az újítás az volt, hogy volt egy aktív radar a leszállóegység alján, ami azt figyelte, nehogy véletlenül egy végzetesen rossz helyre, mondjuk egy nagyobb sziklára vagy annak meredek oldalára szálljon le, és ott fölboruljon a szonda. A radar aktívan figyelte, hogy olyan helyre tegye le a rovert, ami sima, egyenletes, és ahonnan biztonságosan tovább tud indulni.”

„Az akkor még nagyon egyszerű számítógép egy sziklás terep közelébe vitte a holdkompot, és Armstrong át tudott váltani kézi irányításra, és át tudta repülni manuálisan a sziklás terepet, hogy le tudja rakni a kompot egy sima területre."

Itt viszont előre le kellett programozni mindent. Egy marsi misszióban a leszállás sem úgy történik, mint a Holdra, ahol először Hold körüli pályára állnak, majd leereszkednek. "Itt közvetlen az érkezéstől volt egy ereszkedés."

A Mars felszínén tomboló viharok nem veszélyeztették a küldetést, mert már túl vagyunk a viharos nyári időszakon.

„Nem volt még viharos leszállás. Az esetleg az utolsó fázist befolyásolta volna. Ismerjük a Marsnak a pályáját, tudjuk, hogy mikor van napközelben, mikor van naptávolban. Ugyanúgy, ahogy nálunk is hurrikánszezon van, amikor fölmelegszik az északi félteke, ott is főleg a déli féltekén törnek ki viharok, és a nyár szezonban."

A 4.2 cm/s sebességgel haladó rover egyik feladata, hogy a ritka szén-dioxid légkörből megpróbáljon oxigént előállítani, hiszen ha ember megy a Marsra, akkor ez az ottani oxigénelőkészítésnek egy nagyon fontos fázisa lehet. Ezenkívűl kipróbál egy helikoptert is.

„Ez lesz az első földi tárgy, ami irányított repülést hajt végre más bolygónak a légkörében. Ballonok már voltak a Vénusz légkörében is, ez viszont egy kicsi drón, aminek a sokkal ritkább Marsi légkör miatt, - a marsi légnyomás csak 0,75%-a a földi légnyomásnak - nagyobb rotorokra van szüksége, mint a Földön. Sokkal gyorsabbnak kell lennie a rotorforgásnak is.

A rover a fúrógépével mintákat fog gyűjteni a vörös bolygó kőzeteiből és a talajból, majd ezt követően a mintamagokat csövekben tárolja a felszínen. Ezenkívül van benne egy tárolóedény, ahova hermetikusan elraktározza azokat a kőzetmintákat és anyagmintákat, amiket begyűjt.

„Kőzet- és anyagmintaelemző berendezéseivel a Perseverance fontos vizsgálatokat végezhet a területen, ami valaha egy kiszáradt tómeder lehetett. Ez egy beletorkolló folyó deltája környékén van, ahol a feltételezések szerint szerves anyagok is összegyűlhettek. Vagyis az itteni üledékekben nagyobb eséllyel találhatja meg a szonda a marsi élet maradványait” - mondja Krisztián.

A Perseverance vissza nem jön, de már tervezik azokat a rovereket, amelyek vissza is tudnak majd térni a Földre, és kiszedik, valamint hazahozzák a tárolójából a begyűjtött mintákat.

Ez nem könnyű feladat, mert a Mars pályahelyzetei olyanok, hogy két hét után el kell indulni visszafelé, ha ugyanolyan gyorsan, vagyis hét hónap alatt szeretnénk visszatérni a Földre. Ha ez nem sikerül, két évet várni kell, ugyanis 26 havonta csak egyszer van olyan indulási időablak, amelyik lehetővé tesz egy 7 hónapos utazást energiatakarékos pályán.

A Mars 1.88 földi év alatt kerüli meg a Napot. Körülbelül ennyi időre tervezik az odaküldött szondák működését. De eddig mindegyik, amelyik épségben landolt a felszínen, sokszorosan túlélte a tervezett működési időtartamát.

A rover külön érdekességeket rejt magában, többek között három microchip-et, amelyek több mint tízmillió nevet tartalmaznak. Azoknak az embereknek a nevét, akik csatlakoztak a NASA "Küldje a nevét a Marsra” kampányához. Természetesen már a következő útra is fel lehet iratkozni a NASA Mars honlapján.

A Mars mellett Sárneczky Krisztián szerint a jövőben a távoli jeges holdakra indulhatnak érdekes küldetések. Az Európa a Jupiter mellett, vagy az Enceladus a Szaturnusz mellett ilyen célpont lehet, hiszen utóbbin láthatóan fagyott jégfelszín van, nagy repedésekkel, konkrét gejzírekkel. A jégréteg alatt olvadt vízről is tudunk.

„Ezeknek a holdaknak a vizsgálata egyre fejlettebb szondákkal az életkeresés szempontjából érdekes, robotos kihívások lesznek.”

Szombattól forgalomba áll, és már utasokat is szállít Málagában az első önvezető autóbusz, írja a The Local spanyol kiadása.

A 12 méter hosszú busz a 90-es járat vonalán, a kikötő és a városháza között közlekedik majd február 20-tól március 13-ig. A következő három hétben keddtől szombatig naponta kipróbálható próbajáratokra nem kell jegyet váltani, de a várható nagy érdeklődés miatt online regisztrációhoz kötik az utazást.

Az Avanza buszgyár járművére egyszerre 60 ember fér fel, egy töltéssel 270 kilométert képes megtenni, a maximális üzemideje pedig 17 óra. A busz amellett, hogy önvezető, még környezetbarát is: teljes mértékben villamos energiával működik, így semmilyen káros anyagot nem bocsát ki.

A technológia működése érdekében a város önkormányzata 180 ezer eurót (65 millió forint) fordított olyan intelligens jelzőlámpák telepítésére, melyek menet közben kommunikálnak a busszal. A háromhetes próbaidőszak után az önvezető busz egyelőre eltűnik Málaga utcáiról, de a lámpákat nem szerelik le, ezzel is elősegítve a későbbiekben az önvezető megoldások alkalmazását a város úthálózatának legalább egy részén.

Málaga már korábban is úttörő szerepet töltött be az európai városi kultúra alakításában: itt vezették be először az érintés nélküli jegyeket és bérleteket a buszokon.