Ritka, hogy egy most is aktív politikai stratégáról készül játékfilm. A Brexit – Háborúban mindent szabad című film főszereplője mégis Dominic Cummings lett, akit Benedict Cumberbatch alakított zseniálisan.

Ennek oka, hogy sokan úgy tartják, ha ő nincs, akkor nem nyernek a brexitpártiak.

Ő volt a Brexit-terv kidolgozója és a „Vote Leave” (Szavazz a távozásra) kampány irányítója. Nevéhez fűződik a híressé vált „Vegyük vissza az irányítást!" kampányszlogen, és egy olyan adatvezérelt kampány, ami örökre megváltoztatta a brit politikát.

VIDEÓ: a film trailere

De Cummings a Brexit-kampány után sem tűnt el, sőt, miután Boris Johnson hatalomra került, a brit miniszterelnök legfőbb tanácsadója lett.

Az ambíciói pedig ennél is sokkal nagyobbak voltak. Hat éve, az Institute for Public Policy Research londoni konferenciáján egyenesen

arról beszélt, a brit államot le kell bontani, és újra kell építeni. És komolyan is gondolta.

Cummings, akit a média egyszerre tartott zseninek és káoszosnak, egy dolgot következetesen hirdetett: a big data, vagyis az adattudomány felhasználását a kormány munkájának javítására – írja róla a Bureau of Investigative Journalism oknyomozó portál.

Szerinte a brit állam alig változott a viktoriánus kor óta, és képtelen kezelni a mai kor kihívásait. Úgy gondolta, az államnak jogában áll mindent tudnia a polgárok életéről, ha azzal olcsóbb és jobb szolgáltatásokat nyújthat.

Egy olyan világban hitt, ahol a több százezres hivatalnoki kart algoritmusok váltják fel.

Amint Boris Johnson főtanácsadója lett, elemző szoftvereket telepíttetett a kormányzati portálokra, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a polgárok online kormányzati interakcióiról.

Ben Warner adattudóst, akivel már a Brexit-kampányban is együtt dolgoztak, 2019 decemberében azzal bízta meg, hogy alakítsa át az országban gyűjtött statisztikák felhasználási módját. Olyan integrált infrastruktúrát akart megalkotni, amelyben hozzáférhetővé vált volna az egyes háztartások összes adata, az oktatási információktól a jövedelmi viszonyokig, az egészségi állapottól a bűnügyi nyilvántartásig.

A Bureau of Investigative Journalism az Economist-tal közösen kiderítette, hogy Cummings egy új egységet készült létrehozni a Downing Street 10-ben. Ennek a csapatnak a feladata lett volna az adatokvezérelt politika kidolgozása, valamint azoknak az adattudósoknak az irányítása, akik a minisztériumokból áramló információkat elemezték volna.

A cél az volt, hogy az egyes tárcáknál történetek valós időben monitorozhassák, és így kiderüljön, milyen területekkel vannak problémák.

Sokan azt gondolták, hogy a big data iránt ennyire lelkesedő Cummingsnak a koronavírus-járvány óriási lehetőséget kínál, hogy bebizonyítsa, az adatvezérelt politika és a digitális kormányzás sokkal hatékonyabban működik például egy közegészségügyi vészhelyzet idején.

Az Egyesült Királyságban már több mint 50 ezer halálos áldozata van a vírusnak. Ilyenkor természetes, hogy erősödnek a központosítási törekvések, és az adatvédelem háttérbe szorul.

Szó szerint életbevágó, hogy a központi kormányzat a lehető leggyorsabban információkhoz jusson a járvány terjedéséről, a karanténba helyezett fertőzöttekről, a kórházak befogadóképességéről, felszereltségéről, a rendelkezésre álló orvosokról.

Cummings a vészhelyzet március 11-i bejelentése után a világ vezető technológiai cégeivel, köztük az Apple-lel, a Google-lal, a Microsofttal és az Amazonnal tárgyalt, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, amely beazonosítja a fertőzötteket és kontaktjaikat.

A hatékony kontaktkutatásra akkortájt a brit állami laboratóriumok alkalmatlanok voltak, mert legfeljebb napi 1500 tesztet tudtak elvégezni.

Cummings azonban kudarcot vallott. Különösen nagy felháborodást keltett, amikor októberben a brit egészségügy kontaktkövető rendszeréből ideiglenesen több mint 10 ezer eset tűnt el.

Kiderült, hogy ezeket Microsoft Excel táblázatokban kezelték. Bár a miniszterelnökség már hónapokkal korábban aggályait fejezte ki az Excel megbízhatóságával kapcsolatban, Cummings ezeket a bírálatokat vagy nem vette komolyan, vagy képtelen volt megoldani ezt a viszonylag egyszerű technológiai problémát.

Mindez rossz reklám volt nagyszabású tervei szempontjából. De gondot jelentett a személyisége is, sokan ugyanis egyszerűen nem akartak vele dolgozni. Hiába adatott fel hangzatos álláshirdetéseket, amikben „különcöket és kallódó embereket” toborzott volna Downing Street 10-be. Üresen maradt például a kormány digitális hivatalvezetőjének munkaköre, amit 2019 szeptemberében hirdettek meg először. Többen elárulták az oknyomozó portálnak, hogy azért nem szálltak be, mert nem akarták segíteni a kormányt a Brexit végrehajtásában.

Az sem segített, hogy Cummings maga is címlapsztorivá vált, amikor március végén koronavírus-fertőzöttként családjával együtt

többszörösen is megszegte a kijárási tilalmat.

Esete nem csak nagy felháborodást váltott ki a brit közvéleményben, hanem meg is ingatta kormány járványkezelésébe vetett bizalmat. És ezen csak rontott, hogy Cummings ellen a történtek után nem indítottak hatósági eljárást.

A főtanácsadó szeptember elején létrehozott egy új „ellenőrző központot”, hogy a kormány hatékonyabban szállhassson szembe a koronavírus-járvánnyal szemben, de a káosz nem szűnt meg. Bár ezt nem lehet egyedül az ő nyakába varrni, a bírálatok zöme rá zúdult.

Boris Johnson november 13-án végül úgy döntött, meneszti főtanácsadóját, aki azonban karácsonyig még otthonról dolgozik.

Cummings szerepe így úgy tűnik, végetér. Sokan csalónak, sarlatánnak tartják, az ország lakosságának fele úgy tekint rá, mint aki beugratta Nagy-Britanniát a Brexitbe. Másokat az rettentett el, hogy a hivatalnokokat algoritmusokkal akarta felváltani.

Vannak, akik ezt az ötletet a brit demokrácia elleni merényletnek tartják.

A főtanácsadó kudarca azonban nem állítja meg Nagy-Britanniában sem a digitális forradalmat. A nagy technológiai cégek már most többet tudnak egy adott ország lakosságáról, mint annak kormánya. Ha ez a különbség tovább nő, odavezethet, hogy az állam még inkább elszakad polgáraitól, és ez is legalább annyira fenyegetheti a demokráciát, mint a korlátlan adatgyűjtés.

Egy mesterséges intelligenciát kutató cég stratégiai igazgatója szerint a nagy technológiai cégek a maguk adatgyűjtő és feldolgozó képességük révén jóval előbb látták az új koronavírus veszélyeit, mint a kormányok.

Az Apple és Google már februárban megállapította a hálózataiból beáramló adatokból, hogy jön a pandémia. A kormányoknak azonban nincsenek hasonló eszközeik. Éppen ezért nem meglepő, hogy mindeddig képtelenek voltak a technológiai óriások törvényi szabályozására, holott ez egyre inkább szükségessé válik.

Mint Benjamin Bratton, a San Diegói egyetem szociológusa rámutatott: az amerikai és kínai platformok már ott tartanak, hogy olyan funkciókat is ellátnak, ami hivatalosan vagy gyakorlatilag az állam dolga lenne a pénzügyektől a térképekig, a személyazonosításig. Éppen ezért a kormányoknak bővíteniük kell digitális kapacitásukat, hogy hatékonyan tudják ellenőrizni ezeket a cégeket, és lépést tartsanak a változásokkal a digitális világban.

Vannak persze olyan országok, ahol a digitalizáció a nyers erőt és a teljes állami ellenőrzést jelenti, mint Kínában. A járvány idején például a két legnagyobb telefonos fizetési alkalmazáson ott volt a pekingi kormány közegészségügyi szoftvere. Nagy-Britanniában ellenben a kormánynak könyörögnie kellett a lakosságnak, hogy töltsék le az applikációját.

A nyugati demokráciáknak két választásuk van. Vagy felépítik saját digitális kapacitásukat, hogy a szabad piaci körülmények között szabályozzák a technológiai cégeket, vagy pedig kényszeríthetik e cégeket, hogy a köz javát szolgálják.

Azt nem tudjuk, hogy Dominic Cummings elgondolkodott-e a demokrácia jövőjén. De egyike volt azoknak, akiknek volt víziója az állam átalakítására a 21.század igényeinek megfelelően.

Az azonban biztos, hogy erre az átalakításra nem ő volt alkalmas ember.

Rámenőssége elriasztott számos tehetséges szakértőket. A fennálló rendszerrel szembeni megvetése pedig eleve megakadályoztam hogy meggyőzze a köztisztviselőket a változások szükségességéről. És még ennél is nagyobb hiba volt részéről, hogy soha nem fejtette ki, miként lenne jobb a brit polgárok élete egy adatvezérelt korszakban.

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről: