hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Csupán 3 százaléka maradt érintetlen a Föld vadonjainak

Az érintetlen területek közül több őslakos közösségek vezetése alá tartozó régiókban található.
MTI - Címkép: mouli choudari/Flickr - szmo.hu
2021. április 15.

hirdetés

A vadonnak az emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak és a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália honos fajaiban: a vizsgálat során nem találtak érintetlen területeket - írja a The Guardian.

A tudósok javaslatai szerint kis számban vissza kellene telepíteni a fontos állatfajokat, például elefántokat vagy farkasokat a sérült régiókba, ezzel a lépéssel akár a világ szárazföldi területeinek 20 százalékán helyre lehetne állítani az ökológiai érintetlenség állapotát.

Korábbi elemzések arra jutottak főként műholdas felvételek alapján, hogy a Föld felszínének 20-40 százalékát csak kis mértékben befolyásolta az ember. A mostani tanulmány szerzői szerint azonban az erdő, a szavanna és a tundra felülről érintetlennek hathat, a talajszinten azonban hiányoznak a létfontosságú fajok. Az elefántok például terjesztik a magokat, miközben fontos tisztásokat hoznak létre az erdőkben, a farkasok pedig kordában tartják a szarvasok és jávorszarvasok populációját.

Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, melyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn.

Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az építkezések és növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt. Egyes tudósok a Föld hatodik tömeges fajkihalásának tartják a jelenséget, melynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra.

A Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás 7000 faj elterjedését bemutató térképet használt. Az adatok nagy része emlősökre vonatkozott, de számos madár, hal, hüllő, kétéltű és növény adatait is elemezték.

Az érintetlen területek közül több őslakos közösségek vezetése alá tartozó régiókban található. Az elemzés a Déli-sarkvidékre nem terjedt ki.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Musk bejelentette, hogy nem lehet bitcoinnal Teslát vásárolni, rögtön be is zuhant az árfolyama

Az egész kriptovaluta-piacot sokként érte a döntés, több száz milliárd dollárral csökkent az összértéke.
Fotó: Northfoto - Julian Stähle/dpa-Zentralbild/dpa - szmo.hu
2021. május 13.

hirdetés

Komoly bejelentést tett magyar idő szerint csütörtök hajnalban Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója: az elektromosautó-gyártótól mostantól nem lehet bitcoinnal autót vásárolni, mégpedig a kriptovaluta környezetromboló hatása miatt.

A multimilliárdos vállalkozó azzal indokolta a Twitteren a döntést, hogy

aggódnak "a bitcoinbányászathoz és a tranzakciókhoz szükséges fosszilis tüzelőanyagok gyorsan növekvő használata miatt, ami főleg a szén esetében tapasztalható, amely a legrosszabb kibocsátással rendelkezik minden üzemanyag közül".

Hangsúlyozta, hogy a kriptovaluta nagyon sok szempontból jó ötlet, és hisznek abban, hogy biztató jövő előtt áll, de ez nem járhat ilyen komoly károkkal a környezet számára. Éppen ezért

a Tesla nem fog bitcoint eladni, de szándékában áll használni azt a tranzakciók során, amikor a bányászat már több fenntartható energiával működik.

A bejelentés elég meglepő annak fényében, hogy Musk eddig elkötelezett támogatója volt a digitális fizetőeszközöknek, legfőképp a bitcoinnak. A Tesla februárban bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint, majd Musk márciusban azt mondta, hogy már bitcoinnal is lehet vásárolni Tesla-autót.

Az üzletember Twitter-bejegyzése igen érzékenyen érintette a kriptovilágot.

hirdetés
A világ elsőszámú digitális pénzének árfolyama komolyan bezuhant, először majdnem 17%-ot esett.

De az egész kriptodeviza-piacot sokként érte a bejelentés, a CNBC szerint kevesebb mint 2 óra alatt 2,43 ezer milliárd dollárról 2,06 ezer milliárd dollárra csökkent az értéke, ami 365,85 milliárdos veszteséget jelent. A bitcoin mellett Musk másik kedvenc kriptovalutája, a dogecoin 12,3 százalékot veszített az értékéből, és az ether is megsínylette a bejelentést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Így néz ki, ha a Tesla futurisztikus Cybertruckja New York belvárosában furikázik

Nem mindennapi látvány az űrjármű benyomását keltő autó, ráadásul a rendőrök simán megbüntethetnék, de hát ki meri megállítani?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 10.

hirdetés

Többször feltűnt egy Testla Cybertruck hétvégén New York belvárosában, vélhetően összefüggésben volt azzal, hogy Elon Musk épp a városban járt, és a Saturday Night Live műsorát vezette.

A SpaceX és a Tesla vezére összekötötte a kellemest a hasznossal, és szereplésével - amellett, hogy bedöntötte a dogecoint és bejelentette, hogy Asperger-szindrómás - kicsit promózta a Teslát is. Az autó ugyanis New York legfrekventáltabb helyein - főleg a Times Square-en hajtott, elég nagy szenzációt okozva a járókelők számára.

hirdetés

A Futurism cikke alapján azonban

jónéhány közlekedési szabályt megszegett, így ha egy rendőr megállította volna, biztosan kapott volna bírságot.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Amikor a klímakatasztrófa visszafordíthatatlanná válik

A korallzátonyok pusztulása, a jégtakarók olvadása, az esőerdők elvesztése - íme a vészhelyzet kritikus pontjai.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 09.

hirdetés

Bár szinte nap mint nap jönnek a riasztó hírek a klímaváltozás már-már végzetes következményeiről, még mindig úgy tűnik, hogy az emberiség nagy része számára mindez csupán pusztába kiáltott szó. Hajlamosak vagyunk elfelejteni például azt is, amit már tavaly márciusban számos neves szakértő hangoztatott, hogy a koronavírus-pandémia is összefügg a természet pusztításával, és ez a világjárvány csak a kezdet lehet, ha nem térünk időben észhez.

2019-ben egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben kongatta meg a vészharangot. „Planetáris vészhelyzetben vagyunk. Bolygónk stabilitása és tűrőképessége van veszélyben” – írták és felhívták a figyelmet arra, hogy a viszonylag kis mértékű globális hőmérséklet-emelkedésnek milyen mélyreható hatásai lehetnek: például gyakoribbak lesznek a hőhullámok, a partmenti áradások, felgyorsul a permafroszt-olvadás.

A Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta mintegy 1,2 C fokkal emelkedett, és ha továbbra is a jelenlegi ütemben árasztjuk el az atmoszférát üvegház-hatású gázokkal, akkor a felmelegedés 2,7-3,1 C fokos lesz az évszázad végére.

A tudósok beazonosították a a földi rendszer kockázati tényezőit, és megállapították azokat a kritikus pontokat a jég, a tenger és a szárazföld állapotában, amelyektől a folyamat már visszafordíthatatlanná válik.

A legnagyobb veszély a szerzők szerint az, hogy ezek a változások emberi mércével lassan történnek, de ha egy bizonyos küszöböt elérnek, onnan már nincs visszaút.

hirdetés

Will Stephen, az ausztrál nemzeti egyetem klimatológus professzora, a tanulmány társszerzője a Gristben arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes elemek egyfajta dominó-hatást válthatnak ki, amely a Föld még gyorsabb felmelegedéséhez vezethet.

Jacquelyn Gill, a maine-i egyetem paleoökológusa szerint a Föld története bizonyítja, hogy bolygónk nem csupán lineáris válaszokat ad a klímaváltozásokra. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a nagyobb CO2-mennyiség nagyobb felmelegedést okoz, hanem ennek egyéb visszacsatolásai is lesznek.

A klímaválságban a világtengerek, amelyek a Föld 70%-át borítják, egyszerre szövetségeink és áldozatok. Elnyelik a hőt, és a káros kibocsátásoknak legalább egynegyedét. Nélkülük már most lakhatatlan lenne a Föld az emberek számára. Ennek azonban ára van: a tengerek felmelegedésével olvad a jég, szén-dioxid ömlik a vízbe, amely ezáltal savasodik, tönkremennek az ökoszisztémák.

Ennek leglátványosabb jele a korallzátonyok pusztulása. Az Észak-Atlanti térségben és a trópusokon már vannak olyan régiók, amelyek eljutottak a kritikus pontig.

Az Atlanti-óceánon meghatározó a Golf-áramlat, amely a trópusok felől szállít meleg vizet északra, Grönlandtól a nyugat-európai partokig. Ha ennek működése összeomlik, az a hőmérséklet zuhanását eredményezné az északi féltekén, közel fél méterrel emelkedne a tenger szintje amerikai keleti parton, a jelenleginél sokkal durvább téli viharokat okozna Európa-szerte, és a csapadékmennyiség változásával számos ország mezőgazdaságát is veszélybe sodorná.

A kutatók szerint az áramlat megszűnése 3–5,5 C fokos felmelegedésnél következne be. Levke Caesar ír kutató szerint az Atlanti-óceán körforgása már a 20. század közepétől lassulni kezdett, és 15%-kal csökkent a vízhozama. Thomas Delworth, a princetoni egyetem geofizikusa szerint 2100-ra a Golf-áramlat akár 30-60%-kal is gyengülhet.

2016-ban következett be minden idők legnagyobb kiterjedésű és legpusztítóbb korall-kifehéredése. A Nagy Korallzátony északi, 650 km hosszú szakaszán a korallok több mint a fele elpusztult. Egy részük szinte azonnal „megfőtt” a felmelegedett vízben, másik részünk hónapokig haldoklott. E kifehéredés a világon mindenütt tapasztalható volt, és 2017-ben, majd 2020-ban megismétlődött.

A korall-kutatók szerint ezeknek a különleges élőlényeknek a helyzete már eljutott a kritikus ponthoz. David Kline, a panamai Smithsonian trópusi kutatóintézet munkatársa figyelmeztet: egy korallzátony élete azon múlik, hogy visszatérnek-e rá a korallokat tápláló növények. Ehhez azonban le kellene hűlnie a víz hőmérsékletének. Ellenkező esetben az algák „éhen halnak”.

Még egy egészséges korallzátonynak is 10-15 évre van szüksége, hogy visszatérjen a normális élete egy-egy súlyos hőhullám után, de napjainkban már hat évente lehet számítani tömeges kifehéredésre.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a korallzátonyok 70-90%-a akkor is eltűnhet, ha az átlag hőmérséklet-emelkedés 1,5 C fok alatt marad, 2 C foknál pedig hírmondójuk is alig marad. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének az emberiség számára is.

A korallstruktúrák, bár az óceántalapzatnak csak 2%-át borítják, a tengeri élőlények egynegyedének adnak otthont: élelmet, jövedelmet biztosítanak közel 500 millió embernek.

Még ijesztőbb perspektíva a Föld jégtakaróinak sorsa: a grönlandi, északi- és déli-sarkköri jégben van a világ édesvíz-készletének 99%-a. Ha ez a jégmennyiség megolvadna, az óceánok szintje több száz méterrel emelkedne és átrajzolná a szárazföldek partvidékeit.

Egyre több a bizonyíték a Föld geológiai múltjából, hogy e jégtakarók gyorsan megolvadhatnak, ha nagy hőmérséklet-változás következik be. Úgy tűnik, hogy állapotuk elérkezett a kritikus ponthoz, de a két pólus között óriási eltérések lehetnek az atmoszférától és az óceáni áramlatoktól függően. Grönland egyes részein, ahol a gleccserek az óceánba vezetnek, a víz már most elég meleg ahhoz, hogy felolvadjanak.

2019-ben Grönland rekordmennyiségű, 532 milliárd tonna jeget veszített a szokatlanul enyhe tavaszt, majd a júliusi hőhullámot követően. Ez másfél milliméterrel emelte a világtengerek szintjét.

A Grönlandi jég teljes megolvadása 7,5 méteres emelkedést okozna, és bár egyes tudósok szerint ez csak 1000 év múlva következne be, nemcsak a rekordév figyelmeztető, hanem az is, hogy 1992 és 2018 között Grönlandról 4 trillió tonna jég tűnt el, és ha a szén-dioxid kibocsátások emelkednek, néhány évtizeden belül elérkezhet a visszafordíthatatlan pontig. A jégréteg vékonyodásával pedig a levegő hőmérséklete tovább nő, ami még inkább gyorsítja az olvadást.

Egy közelmúltban készített modell, amely csak a felszíni olvadásra koncentrált, megállapította, hogy ha a globális felmelegedés eléri a 2,7 C fokot, akkor Grönlandon a megolvadt jég mennyisége meghaladja az évi hómennyiséget. Más modellek viszont, amelyek a felszíni olvadást és a parti gleccserek visszahúzódását is figyelembe veszik, a kritikus pontot már 1,6 C fokra teszik.

Egy tavaly decemberben publikált tanulmány viszont azzal bíztat, hogy ha nagyobb mennyiségben esik a hó Grönland megmaradt jegére, az némileg stabilizálhatja a jégtakarót.

Nem véletlenül emlegetik az Antarktisz nyugati felé lévő Thwaites gleccsert az „ítéletnap gleccserének”. A 2000-es évek óta 3 trillió tonna jege olvadt bele a tengerbe.

Ted Scampos, a coloradói egyetem glaciológusa úgy véli: ez a visszafordíthatatlan összeomlás kezdeti stádiuma lehet, amely magával sodorhatja a nyugat-antarktiszi jégtakaró egy jelentős részét, és ez legalább 60 cm-vel, de lehet, hogy akár 3 méterrel is növelné a világtengerek szintjét.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy a Thwaites eljutott-e a kritikus pontig, és vannak-e az Antarktisz keleti felén is olyan nagyobb partmenti gleccserek, amelyeket hasonlóképpen fenyeget a klímaváltozás. Scambos szerint azonban ha elkerüljük a 2 C fok feletti felmelegedést, a folyamat lelassulhat. A keleti régió mélyebb gyökerű gleccserei egyelőre stabilabbnak tűnnek, de az óceán fokozatos melegedése, a meleg áramlatok behatolása a védő jégtalapzatok alá ezeket is megrendíthetik.

A szárazföldi ökoszisztémák, mindenekelőtt az északi sarkkörök közeli erdők és a trópusi esőerdők 2007 és 2017 között az ember okozta CO2-kibocsátások egyharmadát vonták ki az atmoszférából. De ha a felmelegedés eljut egy kritikus pontra ezekben a régiókban, ezek a természetes tárolók óriási karbonmennyiséget bocsáthatnak ki.

Ennek következményét tapasztalta 2019 nyarán Alaszkában Brendan Rogers ökológus, aki alatt szó szerint beszakadt a permafroszt. Ez az állandó jégtakaró, amely kétszer annyi karbont tárol, mint amennyi jelenleg a légkörben van, lassítja az elpusztult növények, állatok, mikrobák felbomlását. Így működött évezredek óta Alaszka, Szibéria, Kanada és Grönland sarkvidéki területein. A felmelegedéssel azonban ez a bomlási folyamat felgyorsul, szén-dioxid és metán szabadul fel, ez utóbbi pedig rövid távon 84-szer olyan erős üvegház hatású gáz, mint a CO2.

Tudományos becslések szerint 2003 és 2017 között ezek a permafroszt-régiók évente 1,7 milliárd tonna karbont bocsátottak ki, miközben nyaranta átlagosan 1 milliárd tonnát raktároztak el.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a következő 300 évben a fokozatos permafroszt-olvadás 208 milliárd tonna karbonkibocsátással járhat, ez a jelenleg tároltnak mintegy 15%-a. Hirtelen jött olvadások ezt további 60-100 milliárd tonnával növelhetik, és ezek az adatok nem számolnak az egyre nagyobb erdőtüzekkel, amelyek elégetik a permafroszt talajában tárolt szenet.

Emlékezzünk például 2020 nyarára, amikor Szibériában 26,9 millió hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Mindez azért is aggasztó, mert a sarkvidéki tundrában eltemetett szén több ezer év alatt halmozódott fel és a kutatók attól tartanak, hogy a tüzek okozta kibocsátások miatt a régió elveszti azt a képességét, hogy több karbont tárol, mint amennyit kibocsát. Ennek egyik ellenszere lehet, hogy a leégett boreális erdők helyére nem a korábbi fenyőket, hanem ellenállóbb, lombhullató fákat ültetnek, amelyeknek a karbontárolása is nagyobb.

A klímaváltozásnak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatását tapasztalta meg 2015 szeptemberében David Lapola brazil kutató. Az amazonasi medence közepén, ahol normál körülmények között éve 3 méter csapadék hull, olyan hőség és szárazság uralkodott, hogy a talaj felső fél métere csontkeménnyé vált, a levelek megbarnultak, a palánták elfonnyadtak. Így hatott a térségre a globális felmelegedéssel súlyosbított El Niño. A szárazságban elpusztult fák kiengedték a bennük tárolt karbont, míg növekedésben megállt többi növény kevesebbet tudott tárolni. Ezáltal az esőerdők karbontárolóból ideiglenesen karbonforrásokká váltak, 2,5 milliárd tonnát engedtek ki a légkörbe.

A „világ tüdejének” is nevezett amazóniai esőerdők a becslések szerint 150–200 milliárd tonna karbont tárolnak, ez a földi mennyiségnek kb. egynegyede. De Amazónia is egyre forróbb és szárazabb lesz. Az elmúlt évszázadban a régió átlaghőmérséklete 1-1,5 C fokkal nőtt, és egyes vidékeken a száraz évszak négy helyett öt hónapig tart.

Emiatt csökkent a fák, növények élettartama, és 2005-2015 között egyharmaddal csökkent széntárolásuk 1990-hez képest, egyötödik pedig immár karbonforrásnak tekinthető. Egyes modellek már azt vetítik előre, hogy Amazónia a CO2-kibocsátások állandó forrása lesz 2035-re.

De nemcsak a klímaváltozás miatt közeledik Amazónia a kritikus ponthoz, hanem a farmerek és a szarvasmarhatenyésztők általi folyamatos erdőirtás miatt is, hiszen az esőerdők nedvességének jelentős részét éppen maguk a fák adják. A talajból kiszívott nedvességet párologtatják ki leveleiken keresztül, amely hűti a levegőt és esőt idéz elő.

Ha az erdőt kivágják, a körülötte lévő terület kiszárad. Amerikai és brazil környezettudósok az esőerdők 20-25%-ának kiirtásában látják azt a pontot, amikor Amazónia szavannává válik. Az esőerdők 15-17%-a már megsemmisült, Jair Bolsonaro elnöksége alatt Brazília világelső lett a trópusi erdők pusztulásában.

Mi a teendő? Jacquelyn Gill szerint e kritikus pontok túlhangsúlyozása visszaüthet, mert a reménytelenség narratíváját táplálhatja.

„Nem tudjuk megjósolni, hogy mikor jutunk el ezekhez a pontokhoz, ellenben képesek vagyunk saját cselekedeteinket ellenőrizni, és uralni kibocsátásainkat”

– mondta Gill.

Egyes kutatók az ellenkező folyamatot kezdték tanulmányozni, amellyel vissza lehet állítani a bolygó egyensúlyát. A „közösségi kritikus pontok” keresése szintén abból indul ki, hogy először lassú változások jönnek, amelyek aztán egyszerre hatnak.

Ezek a változások lehetnek konkrétak, például az, hogy a megújuló energiák olcsóbbak lesznek, mint a fosszilis fűtőanyagok, de megmutatkozhatnak a közvéleményben is, ha eljutunk odáig, hogy fosszilis fűtőanyagok használatát elítélendőnek tekintjük. Nő azoknak a száma, akik a repülést például annak óriási szénlábnyoma miatt, egyenesen szégyennek tekintik. Még a nagy olaj- és gázcégek is kénytelenek megígérni, hogy 2050-re elérik a zéró kibocsátást.

Mindezek reményt adnak arra, hogy előbb elérjük ezeket a kritikus pontokat, mint azokat, amelyek katasztrófához vezetnek.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„A mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában” – a tinédzserek menthetik meg a demokráciát?

Az Egyensúly intézet beszélgetésében Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát, Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői csatlakoztak hozzájuk.
Göbölyös N. László, fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. május 11.

hirdetés

Generációs szakadék – 1968 körül emlegették sokat ezt a fogalmat, amikor felnőtt a II. világháború alatt és után született „baby boom” nemzedék és elege lett apáik megcsontosodott világából, a háborúsdiból, a politikai állóvízből. Számomra, aki a „poszt-68-as” korosztályhoz tartozom, kissé meglepő volt, hogy az Egyensúly Intézetnek a demokrácia jövőjéről szóló webinarján milyen hangsúlyosan szerepelt az idősek és a fiatalok szembeállítása.

Szöllősi Györgyi moderátori közreműködésével Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát. A demokrácia mai legnagyobb kihívását az apátiában, illetve a politikai elöregedésben látták. Szabó Andrea szerint minél idősebb egy társadalom, annál nagyobb az a réteg, amely egy viszonylag egységes szavazói tömbként jelenik meg bármelyik kormányzat számára.

Minél több idősebb van, akiknek az érdekei szembe mennek az aktív korosztályok, főleg a fiatalok érdekeivel, annál komolyabb törésvonalakat okoz a társadalomban. Ma nemcsak kevesebben vannak a fiatalok, de úgy érzik: nem tudnak beleszólni a saját jelenükbe és jövőjükbe, olyanok határoznak helyettük, akik nem értik az ő világukat.

Heal Edina úgy vélekedett, hogy a fiataloknak három dologra lenne szükségük az apátiájuk leküzdésére: információra, az ennek megértését célzó nevelésre, és egy olyan infrastruktúrára, amelyen keresztül részt tudnak venni a közéletben.

„Nem tanítottuk őket meg ezekre, pedig a mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában. Tehát igenis akarják befolyásolni a körülöttük lévő dolgokat, meg kell találni azokat a témákat és azt a nyelvet, amivel be lehet vonni őket”

– tette hozzá Heal Edina, aki szerint nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is vissza kellene adni a hatalmat saját életük felett – és nemcsak négyévente egyszer.

hirdetés

Szabó Andrea a Brexit példáját említette arra, hogy hová vezet, ha a fiatalok nem vesznek részt a politikai életben. Ez ugyanis, mint elemzők kimutatták, elsősorban a vidéken élők és az idősebbek döntése volt, a nagyvárosiak és a fiatalok közül kevesen mentek el szavazni, és csak utólag döbbentek rá, hogy mi történt. De nincs mindenhol így. Megemlítette, hogy 2020-ban volt egy nagy mintás ifjúsági vizsgálat Magyarországon, 15-29 éveseket kérdeztek meg, és ebből kiderült, hogy 2000 óta először növekedett a politikai aktivitás a fiatalok körében.

A digitális forradalom és a demokrácia kapcsolatáról szólva Heal Edina arról beszélt, hogy ha fennmarad az internet, a közösségi média, a digitalizáció jelenlegi állapota, akkor több a kára, mint a haszna. Szerinte a „vélemény-buborékok” nem alkalmasak arra, hogy megismerjük a másik ember véleményét, érdekeit és együttműködjünk vele.

Mellette széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek, miközben az emberek többsége képtelen eligazodni az információ-áradatban. Az oltások körül kialakult zavar a legjellemzőbb erre napjainkban. Szabó Andrea emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt egy nagy illúzió, mely szerint az internet demokratizálni fogja a politikát, és a benne való részvételt is. Ma a politikai részvétel az interneten ugyanazokat a törésvonalakat mutatja, mint az off-line világban. Ezért rendkívül fontos az oktatás szerepe az internet használatára, az információk kiszűrésére már a legkisebb korosztálytól kezdve. Heal Edina viszont felidézte, hogy milyen demokratizáló hatása volt a világhálónak a 2011-es „arab tavaszban”, és számos „kevésbé fejlett országban” lehetőséget biztosít elnyomott rétegek, nem utolsósorban a nők megszólalására, önkifejezésre.

Emellett az sem mindegy, hogy manapság a fiatalok már nemcsak a szüleiktől, tanáraiktól kapják az információkat, hanem saját maguk alakíthatják ki világképüket és ha elmennek szavazni, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy szavaznak, mint a családjuk. Szabó Andrea szerint az európai statisztikák azt mutatják, hogy az első választók részvétele nagyon magas, mert több oldalról is ösztönzik őket. A második-harmadik alkalommal azonban már nincs meg ez az ösztönzés és a részvétel is visszaesik.

Abban mindketten egyetértettek, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a digitalizáció vívmányait a demokratikus intézmények átláthatóságában, a döntéshozatal felgyorsításában. Heal Edina a legutóbbi amerikai választásokat említette, ahol sok államban hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, miközben a tengerentúlon állomásozó katonák egy applikáción keresztül voksolhattak.

Szabó Andrea Ausztriát említette, ahol leszállították a szavazati jog korhatárát 16 évre, és ezzel láthatóan megnőtt a politikai részvétel, valamint Észtországot, ahol megkezdődött a közélet, köztük a választások teljes digitalizálása.

Milyen megoldások lehetnek a demokrácia megújítására? Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői vázolták ezzel kapcsolatos szakpolitikai javaslataikat. Boros Tamás szerint nemzetközi trend, hogy egyre kevesebben mennek el szavazni, egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a demokrácia képes hatékony választ adni napjaink kihívásaira. Ő is osztja azt a nézetet, hogy nincsen semmi technikai akadály, ami az e-demokráciát hátráltatná. Az Intézet javasolja, hogy Magyarország 2030-ban térjen át az e-szavazásra. Filippov Gábor azzal érvelt, hogy az e-szavazás mechanizmusa már bejáratódott az e-bankolásunkkal, és az elmúlt öt évben hatalmasat léptek előre e téren a különböző biztonsági, távazonosító rendszerek. A demokrácia legitimitása növelésének eszközét látják a szakértők a közösségi költségvetések kötelező elemként való bevezetését minden magyar városban és budapesti kerületben. Ebben modell értékű Párizs, ahol néhány éven belül a városi költségvetés egynegyedét fogják így elosztani.

Felvetik továbbá, hogy nálunk is legyen 16 év a szavazási korhatár és az első választóknak tegyék kötelezővé a részvételt.

A kétkedő hangokra Boros azzal válaszolt, hogy nem kell félni a „kötelező” szótól, hiszen sok minden van, ami kötelező és elfogadjuk, mint például az iskola, és a kötelező részvétellel járhatnak olyan előnyök, amelyek ösztönzőleg hathatnak a fiatalokra. Filippov szerint nálunk van egyfajta félelem a szavazási korhatár leszállításával kapcsolatban, pedig egy 16 éves már dolgozhat, vagyis adózik, mi több, ha gyámhatósági engedéllyel házasságot köt, szavazhat is. A neuropszichológia és a fejlődés-lélektan kutatásai pedig azt mutatják, hogy egy 16 éves semmivel sem kevésbé alkalmas a politikai döntések meghozatalára, mint egy 18 éves. Ugyanakkor ez a generáció, amelynek életére elsősorban hatnak a választások eredményei.

Az Intézet kutatási igazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi rendszerrel az idősek is rosszabbul járnak, ha az ő szavazataik kerülnek túlsúlyba, mert a felmérések szerint ők inkább a rövid távú jólétemelő intézkedéseket részesítik előnyben – például a nyugdíjemelést – míg a fiatalok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, az oktatási befektetésekre.

Ha a választásokon, a demokratikus részvételben többségben vannak az idősek, minden politikai döntés ennek megfelelően fog megszületni, minél több ilyen döntést hoznak a politikusok, annál jobban eltávolítják a fiatalokat – tette hozzá Boros Tamás. Ezért is javasolják, hogy 2024-től az állampolgári öntudatra és demokratikus készségekre való nevelés legyen önálló kompetencia- és élményalapú tantárgy az alap és középfokú oktatásban. A diákok megtanulhatják, hogy mit jelentenek a politikai dilemmák, a kompromisszum-keresés, mit jelent megfogalmazni és képviselni egy véleményt, mit jelent egyszer alulmaradni, de máskor győzni a saját véleményükkel – mondta Filippov. Ennek kapcsán Szöllősi Györgyi megjegyezte, hogy azért sok idős embernek vannak gyerekeik, unokáik, és döntésüknél az ő jövőjük is nyom a latban náluk, nemcsak a nyugdíjemelés.

És ha már generációs szakadék, térjünk vissza 68-ra: az a korosztály a korabeli, sokkal korlátozottabb kommunikációs viszonyok között is összefogott, hogy kezébe vegye a sorsát és ez többé-kevésbé sikerült is. A mai fiatal generációk nem elég erősek, vagy nem elég dühösek, hogy kiforgassák sarkaiból a világot? – tettem fel a kérdést. Filippov Gábor szerint a fiatalok korántsem olyan cinikusak, mint amilyennek látszanak, nagyon is érdekli őket a politika, csak egy teljesen más térben és teljesen más nyelven szólnak hozzá – például a Twitch-en, amelyet a politikusok alig ismernek. Boros Tamás úgy véli, hogy azért más a helyzet, mint 68-ban, mert ezek a közösségi médiumok szelepként működnek, ahol a feszültséget ki lehet ereszteni.

A 68-asok alig juthattak be a korabeli médiába. Ha ma valaki elégedetlen, posztolhat a Facebookon, írhat blogot. Igaz, ezzel nem történik valódi változás, de a politikai folyamatokat új, digitális mederbe tudja tölteni. Ezzel is magyarázható, hogy nem látunk tüntető fiatalokat az utcán, mert nem ott vannak, hanem a digitális utcákon.

Szabó Andrea arra is visszautalt, hogy 68-ban óriási többségű fiatalság jött össze, a sokaság érzése is erősítette őket, ugyanakkor nem tudtak magukkal mit kezdeni. Ma viszont azt mutatják a szociológiai tanulmányok, hogy nincs lázadó hangulat a fiatalok között és igény sincsen rá. Heal Edina a mindenhonnan áradó média és szórakoztatóipar szerepét hangsúlyozta, amely leköti a 21. századi fiatalokat. Ha jól érzik magukat, jól szórakoznak, sokkal kevésbé fogják észrevenni és megérezni a jövő aggasztó problémáit. Szabó Andrea azért felidézte a 2019-es, Greta Thunberg vezette „zöld forradalmat”, amelytől azt lehetett remélni, hogy jönnek a fiatalok és valami egészen mást fognak hozni, és ennek a „zöld gondolatnak” parancsolt megállj a koronavírus…

Egy másik lényeges kérdés: kik neveljék demokráciára az új nemzedékeket, miután a rendszerváltók elszalasztották azt a lehetőséget, hogy meghonosítsák a demokrácia kultúráját Magyarországon?

Heal Edina elmondta, hogy a II. világháború után az NSZK-ban egy 15 éves program keretében több tízezer tanárt küldtek az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába, hogy megtanulják az állampolgári ismereteket és azok átadásának módszereit. Boros Tamás ennek kapcsán megjegyezte, hogy most ugyanolyan gyorstalpalón próbálnak átképezni tanárokat állampolgári ismeretek oktatására, mint ahogyan a rendszerváltáskor kreáltak az orosz nyelvtanárokból angol nyelvtanárokat, és olyan is lett az eredménye. Ha az államnak nincs ilyen irányú hosszú távú elkötelezettsége, akkor a következő 30 évet is elveszíthetjük.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: