News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Csecsemőkortól kezdve tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal

A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt.

Link másolása

hirdetés

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek - írja a Másfélfok.

A portál korábban már írt róla, hogy a mikroműanyagokat kimutatták többek között ivóvízből, sörből, konyhasóból, cukorból és számos további élelmiszerből, de az a hazai folyókban is jelen van. Holland kutatók közlése szerint a mikroműanyagok már az emberi vérből is kimutathatók, egy olasz kutatócsoport pedig nemrégiben igazolta, hogy ezek az apró műanyagdarabkák megtalálhatóak a méhlepény szövetében is. A műanyag részecskék háromféle úton juthatnak a szervezetünkbe:

• táplálkozással,

• belélegezve és

• már a bőrünkön keresztül is.

hirdetés

Egy, a Nature Foodban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy a műanyag cumisüveggel táplált kisbabák milyen mértékű mikroműanyag bevitelnek vannak kitéve. Számításaik szerint a babák szervezetébe bekerülő mikroműanyagok száma 14600 és 4550000 között alakul naponta attól függően, hogy mennyi ideig és hogyan sterilizálják az édesanyák a cumisüvegeket, illetve hogyan melegítik és rázzák fel azok tartalmát.

Vagyis a babák legrosszabb esetben akár 2600-szor annyi mikroműanyagot is elfogyaszthatnak, mint amennyi egy átlagos felnőtt szervezetébe bejut a táplálékkal, az ivóvíz fogyasztással és belégzés útján.

Becslések szerint naponta 26-130 közötti a belégzéssel a szervezetünkbe kerülő mikroműanyagok száma, vagyis éves szinten akár 47000 fölött is lehet a belélegzett darabkák száma. Természetesen a konkrét értékeket nagyon sok tényező befolyásolja: milyen tevékenységet végzünk, hogyan ütemezzük a takarítást, milyen a bútorzat és milyenek az időjárási körülmények. Azt, hogy a belélegzett részecskék milyen mélyre jutnak el a tüdőben, befolyásolja azok mérete és sűrűsége. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb és könnyebb az adott részecske, annál mélyebbre képes eljutni.

Kell félnünk a mikroműanyag egészségügyi hatásaitól?

Azt már régóta tudjuk, hogy szálasanyagok tüdőbe való bekerülése növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. A kutatók daganatos betegségben szenvedőktől származó tüdőszövet-mintákat vizsgálva megállapították, hogy a 114 szövetminta 87%-a cellulóz- vagy műanyagszálat tartalmazott, vagyis

ezek az anyagok nemcsak bejutnak a szervezetbe légzés útján, hanem fel is halmozódnak ott.

A tudósok elsősorban állatokon elvégzett kísérletek eredményeiből próbálnak következtetni arra, hogy a szervezetbe bekerülő műanyagok milyen problémákat okozhatnak. A következtetést azonban nagyban nehezíti az, hogy a kísérletek általában jóval nagyobb dózisokkal zajlanak, mint amennyi műanyag ténylegesen bekerül az állati vagy emberi testbe.

Rákok, kagylók és halak esetében például megfigyelték, hogy a mikroműanyagok hatására csökkent a táplálkozási aktivitás, amelyet a plasztikdarabkák idegrendszert károsító hatására vezettek vissza, valamint arra, hogy a műanyag beavatkozott az emésztőenzimek normál működésébe.

Ellenkező eredményeket kaptak egérkísérletekben, ahol a műanyagoknak való kitettség növelte az állatok energiaigényét, valamint csökkentette a táplálék felszívódásának hatékonyságát, ezáltal arra ösztönözte a kísérleti állatokat, hogy a korábbinál többet egyenek.

Annyi bizonyos, hogy a mikroműanyagok nagy felülete oxidatív stressz és gyulladások kialakulását okozhatja a szervezetünkben, a plasztikdarabkák mérgezőek lehetnek a sejtjeinkre, annak köszönhetően pedig, hogy rendkívül lassan bomlanak, a szervezetből való eltávolításuk nem valósítható meg. A műanyagok károsíthatják továbbá az immun- és az idegrendszert. A tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, rosszabb esetben érelzáródás is kialakulhat. Elérhetik a szervezet számára idegen anyagok eltávolításáért felelős májat és a vesét is, fokozott igénybevételnek kitéve ezeket a szerveket.

A mikroműanyag darabkák közül a 150 mikrométernél (µm) nagyobbak kiürülnek a szervezetből, az ennél kisebb darabkák azonban már átjuthatnak a nyirokrendszerbe, illetve a vérkeringésbe, igaz bőven 1% alatt marad azoknak az aránya, amelyek ténylegesen fel is szívódnak a szervezetben. Jóval veszélyesebbek a 20 µm-nél kisebb műanyagdarabok, amelyek már a szerveket is képesek elérni. A legkisebb, 10 µm-nél kisebb darabkák pedig akár a sejtekbe is behatolhatnak, átjuthatnak a vér-agy gáton és méhlepényen is.

Szervezetünkből a felvett mikroműanyagok mintegy 90%-a kiürül, azonban ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznunk a problémával.

Osztrák kutatók 10 grammonként átlagosan 20 db mikroműanyagot (főleg polipropilént és polietiént) találtak emberi székletmintákban.

A műanyagdarabok méretén kívül az alak a másik fontos tényező a hatások becslése szempontjából: a szálak általában mérgezőbbek, mint a törmelékek. A kutatók szerint ez a szervezetben való tartózkodás hosszabb idejére, valamint a szálak által okozott fizikai károsodás nagyobb mértékére vezethetők vissza.

A ftalátok általános képlete. A műanyagoknál lágyítószerként használt szerves vegyület képes beavatkozni a hormonrendszer működésébe, a méhlepényen átjutva a magzatot is elérheti, valamint anyagcserénk megváltoztatásával növeli az elhízás kockázatát. Forrás: Másfélfok

Ha mindez nem lenne elég, ezt még fokozzák a műanyagokkal együtt a szervezetbe bejutó adalékanyagok hatásai is. Ilyen adalékanyagok például a ftalátok, amelyeket lágyítószerként használnak műanyagok rugalmasságának biztosítására. A ftalátokat többek között anyatejből és emberi vizeletből is kimutatták már. A kutatók szerint

összefüggés lehet az asztma, illetve allergiás megbetegedések kialakulása, valamint a ftalátok szervezetben való megjelenése között.
összefüggés lehet az asztma, illetve allergiás megbetegedések kialakulása, valamint a ftalátok szervezetben való megjelenése között.

A polibrómozott difenik éterekről (PBDE) igazolták, hogy képesek az emberi szervezetben felhalmozódni, a potenciális hatásaira azonban csak állatkísérletekből tudunk következtetni: vélhetően az idegfejlődésre vannak negatív hatással, illetve beavatkozhatnak a hormonrendszer működésébe is.

Végezetül a mikroműanyagok nemcsak kemikáliákat, hanem akár mikroorganizmusokat is hordozhatnak a felületükön, vagyis egyfajta „szállítói” lehetnek akár betegséget okozó mikrobáknak is.

Még a mikroműanyag hatásait sem ismerjük teljesen, de már itt a nano

A mikroműanyagok szervezetbe való bejutásának harmadik útja a bőrrel való érintkezés, amelyről elsőre azt gondolhatnánk, hogy nem képesek rajta átjutni. Egyes kutatási eredmények szerint a verejtékmirigyek, a bőr sérülései és a szőrtüszők ideális bejutási pontok az apró műanyagrészecskék számára, míg más tudósok szerint a nanoműanyagok, vagyis azok a részecskék, amelyek 100 nanométernél kisebbek, nemcsak ezeken a pontokon, hanem máshol is képesek áthatolni a bőrön.

A nanoműanyagokra egyelőre még egységes definíció sincs (francia kutatók javaslata szerint 1 μm-nél kellene meghúzni ennek a tartománynak a felső határát), arról pedig, hogy mi történik velük az emberi testben, gyakorlatilag semmit nem tudunk. Mintavételezésük és mérésük még a mikroműnyagokénál is jóval összetettebb feladat, ahogyan egy nanoanyagokkal foglalkozó tudós, Roman Lehner fogalmazott:

úgy keresünk tűt a szénakazalban, hogy a tű úgy néz ki, mint a széna.

Lehner szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, a mikro- és nanoműanyagok mennyisége a környezetben (még) nem éri el azt a szintet, ami már veszélyt jelenthetne az emberi egészségre. Azonban csak rajtunk múlik, hogy elérjük ezt a szintet.

Kockázatos végkimenetelű globális emberkísérlet a túlzott műanyagfogyasztás

Mértéktelen, rendkívül pazarló és sokszor teljesen indokolatlan műanyagfelhasználásunk nemcsak a fosszilis energiahordozók iránti keresletet hajtja fel, növelve ezzel az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, és tovább fokozva a globális felmelegedést, hanem környezetünkre és saját egészségünkre is hatással van. A megoldást nem a bioműanyagok fogják elhozni, hanem az, ha képesek vagyunk minél rövidebb idő alatt radikálisan visszafogni a műanyagfelhasználást.

A tudomány jelenleg még nem rendelkezik biztos válaszokkal arra nézve, hogy a tartós műanyagfogyasztás milyen hosszútávú hatásokkal lesz az emberi szervezetre. Olyan beláthatatlan végkimenetelű kísérletet végez jelenleg magán az emberiség, aminek az egészségünkre és az egészségügyre gyakorolt hatásai aggasztó méreteket ölthetnek a jövőben. Mint más környezeti-éghajlati problémáink esetében is, most még van lehetőségünk érdemben változtatni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A „nettó zéró kibocsátás” sem szünteti meg a repülés klímakárosító hatását
A kondenzcsíkokról rendre megfeledkeznek a légiközlekedés zöldítésekor, pedig a kutatók szerint ezek adják a repülés klímaváltozást okozó hatásainak 90 százalékát.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés

Amikor a koronavírus-járvány idején minimálisra csökkent a világban a polgári repülések száma, sokan hívták fel a figyelmet a légiközlekedéssel járó szén-dioxid kibocsátásra, és egyúttal nagyobb lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek „zölddebbé” tennék a repülést.

Csakhogy kiderült, hogy a jövő „nettó zéró kibocsátást” célzó modelljeinek túlnyomó többsége csak az üzemanyag elégetéséből származó CO2-vel számol, és nem veszik figyelembe a repülőgépek kondenzcsíkjainak globális felmelegedésben játszott szerepét.

A zürichi ETH intézet Nicoletta Brazzola vezette kutatócsoportja alig néhány nappal azután tette közzé erről szóló kutatásának eredményeit, hogy a brit kormány bejelentette Jet Zero stratégiáját, amelynek célja 2050-ig nettó nullára csökkenteni a repülésből származó CO2-kibocsátást. A svájci kutatók megállapították: még akkor is, ha ez a célkitűzés sikerül, a repülési szektor 0,1 – 0,4 C fokkal fogja növelni a globális átlaghőmérsékletet. Mivel az ipari forradalom óta az átlaghőmérséklet már 1,1 C fokkal emelkedett, félő, hogy nem sikerül teljesíteni a párizsi megállapodásokban kitűzött legfeljebb másfél fokos emelkedést – írja a New Scientist.

A szén-dioxid mellett a repülés legfőbb hőmérséklet-emelő hatása a kondenzcsíkokból ered, amelyek a repülőgép-motorok által kibocsátott koromból, aeroszolból és vízpárából állnak. Azok a modellek, amelyek ezzel számolnak, gyakorlatilag nem vesznek tudomást a repülés klímaváltozás okozó hatásának 90%-áról

– állítják a kutatók.

Brazzoláék megállapították, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban lesz szükség CO2-kivonásra, amennyiben nem csökken nagyon jelentős mértékben a repülési igényünk, és nem következik be egy szinte elképzelhetetlenül gyors váltás a tiszta technológiákra. Ehhez olyan hajtóanyagokra kellene átállni, mint a hidrogén, és sokkal fejlettebb akkumulátoros rendszerek kellenének.

hirdetés

Brazzola és kollégái azt is kiszámították, hogy ha csak kis mértékben csökken a repülés iránti kereslet, és fenntartják a jelenleg használatos repülőgép-üzemanyagokat, minden évben legalább egy Németországnyi területet (357 ezer négyzetkilométert) kellene beültetni fákkal, hogy kompenzálják a repülőgépek kibocsátását. Ez gyakorlatilag kivihetetlen – mondta a kutatócsoport vezetője.

Egyetért ezzel a megközelítéssel Paul Williams, a reading-i egyetem professzora is, aki szerint a karbonsemlegesség elérése helyett már régóta a klímasemleges repülés elérésére kellene koncentrálni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: