News here
hirdetés

JÖVŐ

Megkóstoltuk a magyar vegánhúst – mit tud a Creaveg?

Bab- és borsófehérjét felhasználva váltaná ki a hústermékeket az új magyar fejlesztés.

Link másolása

hirdetés

Egyre inkább ellepik a boltok polcait a hústermékeket helyettesítő termékek. Ezekre az alternatív megoldásokra azért van hatalmas szükség, mert a gyarapodó népesség mind nagyobb és nagyobb igényeket támaszt a gazdákkal szemben, amellyel egy idő után képtelenség lesz majd lépést tartani.

"Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re a Föld népessége eléri majd a tízmilliárdot. Kérdés azonban, hogy képes lesz-e a Föld biztosítani a szükséges fehérjét a népességnek?" - mondja Tóth András, a húshelyettesítő termékek fejlesztésével foglalkozó Creaveg Kft. projektmenedzsere.

Hozzáteszi, a naponta minőségi élelmiszert fogyasztók száma a jelenlegi egymilliárd főről 2050-re két és fél milliárdra emelkedik majd, amely az ENSZ szerint az élelmiszerfogyasztást általában 50-60%-kal, a húsfogyasztást pedig akár 100%-kal is megnövelheti.

"Valamilyen módon fenntarthatóbbá kell tenni a táplálkozásunkat, hogy mindenkinek jusson elég élelmiszer. Az állati eredetű fehérje fogyasztásával körülbelül 6-8-szor jobban terheljük a Földet, mint a növényi eredetűvel."

"Magyarországi kutatók részvételével három évvel ezelőtt elkezdtünk fejleszteni növényi eredetű élelmiszereket, amelyek húshelyettesítő termékek. Fontos volt számunkra a környezeti fenntarthatóság is, ezért jó minőségű, megfelelő tápanyagtartalommal rendelkező vegán húst szerettünk volna kifejleszteni" - magyarázza Tóth András.

Az első húshelyettesítő termékek úgy készültek, hogy hús helyett zöldséggel kezdték el a feltéteket gyártani, de ezeknek sem az élvezeti értéke, sem a textúrája nem közelítette meg a mai termékeket a piacon. Ma már a boltok polcain található növényi fehérjéből készült ételmiszerek 99%-ban búzafehérjéből vagy szójafehérjéből, illetve mindkettőt tartalmazó termékekből állnak. Az egyéb alternatív fehérjékből ugyanis, mint például a borsó vagy a bab, Tóth András szerint csak sokkal nehezebb technológiával lehet előállítani megfelelő minőségű húshelyettesítő terméket. Ezeknek a fehérjéknek a feldolgozása lényegesen drágább, ha minőségi végterméket szeretnénk előállítani.

hirdetés

Bármely helyettesítő termék fogyasztásakor szempont lehet, hogy a tizennégy fő allergén - mint a szója, vagy a glutén, - milyen arányban található meg az adott élelmiszerben. A fejlesztés alatt erre is odafigyeltek, így ezeket nem is tartalmazza a magyar újítás. A kutatásban Bittsánszky András növénygenetikus és Tóth József élelmiszerkémikus is részt vett. A folyamat, amellyel a növényi fehérje elnyeri a hús állagot, több fázisból áll.

"Arra törekszünk, hogy az alapanyagoknál minél több fázist mi tudjunk elvégezni. Jelen pillanatban még nem mi extrudáljuk, vagyis sajtoljuk a növényi fehérjét, de a mi iránymutatásunkkal zajlik ez a fázis is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a tiszta növényi fehérjét felpuffasztjuk hő és nyomás hátására. Kivonjuk belőle a vizet, majd az így kapott száraz pufi állagot visszahidratáljuk. Az így kapott szövetes szerkezet adja meg a hús állagot. Az eljárás alatt mind a fehérje, mind az aminosavtartalom megmarad" - mondja Tóth András.

A fehérjetartalmú élelmiszerek gyártásánál az alapanyagok minősége különösen meghatározó. A fejlesztés indulásakor azért választották a borsófehérjét, mert az rendelkezik mind a kilenc esszenciális aminosavval, amelyek az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek és mással nem is helyettesíthetőek.

"A világ legjobb minőségű borsó- és babfehérjéjéből dolgozunk. Ezek nem Magyarországon termesztett növények.

Dolgozunk rajta, hogy kizárólag hazai alapanyagokat használhassunk, de a borsónál speciális dolog, hogy egészen a mag állapotától kell ellenőrizni és figyelemmel kísérni. Ez jelenleg itthon nincs megoldva, márpedig a fehérje minősége a különböző földben termeszett borsóknál eltérő lehet."

Azonban aki egy jó sültcsirke illatát szeretné pótolni, annak sajnos még egy ideig várnia kell, hiszen az új fejlesztés nem használ illatanyagokat és aromákat a húshelyettesítő termékekhez. A háziasszonyokra viszont figyeltek a fejlesztők, így morzsolt és darált termékek is megtalálhatóak a palettán.

"Egy háztartásbeli anyuka ugyanolyan egyszerűen el tudja készíteni a fasirtot vagy a bolognai ragut, mint igazi hússal, ami nagyon fontos volt nekünk."

A hamarosan megjelenő vegán húshelyettesítő készítményeket megkóstoltuk, és azt tapasztaltuk, hogy valóban kifejezetten alapanyagként kell rájuk tekinteni. Nélkülöznek mindenfajta fűszerezést vagy ízesítést. Ennek előnye, hogy mindenki saját izlése szerint készítheti el kedvenc fasirtját a bab és borsó alapú darálthús-szerű készítményekből, cserébe nem károsítja a környezetet, és nem terheli a Földet húsfogyasztással.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
40 ezer PET-palackot hagyott Palkovics ajtaja előtt a Greenpeace
Az akarják, hogy a kormány kényszerítse rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre.

Link másolása

hirdetés

A Technológiai és Ipari Minisztériumnál jártunk ma délelőtt és ajándékot is vittünk: 40 000 PET-palackot”

– kezdi friss posztját a Greenpeace Magyarország. A bejegyzésben leírják, hogy Magyarországon nagyjából negyed óra alatt termelődik ki ez az elképesztő mennyiség, ezért lenne egyre sürgetőbb a műanyagok visszaváltási díjáról szóló jogszabályok mielőbbi rendezése.

„A műanyagok mellett az újratöltést követelő petíciónk 55 000 aláírását vittük Palkovics László miniszternek, hogy emlékeztessük rá, cselekedni kéne”

– teszik hozzá, mivel a parlament másfél évvel ezelőtt már elfogadta az erről szóló jogszabályokat, a megvalósítás azonban egyelőre nem történt meg. Ráadásul a maguknak adott 2023-as határidőt is kitolnák 2024-re.

„Az akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre! Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – emlékeztetnek.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: