Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Hadházy Ákos a BKV-vezérigazgató Bolla Tibor menesztése kapcsán írt arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester hétfői közleményében volt egy mondat, miszerint „senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna."

„Én viszont jelzem, hogy sajnos de” – jelentette ki a posztjában Hadházy.

„Ahogyan korábban is elmondtam, a kérdéses, most éppen Pintér embere (Tasnádi) által tulajdonolt céggel kötött és a számlagyár által szétlopott BKV szerződésben nagyon jelentős túlárazások lehetnek. A mellékelt táblázat jól mutatja, hogy

(a pontosság kedvéért még egyszer: MOST ÉPPEN FIDESZES CÉGBE) a pénzt olyan munkákra, amit tized áron lehetne elvégeztetni. Ahogyan tegnap fogalmaztam, a BKV korábbi belső vizsgálatának végkövetkeztetése ugyan valóban az volt, hogy minden rendben van, de az anyag részleteiben elmerülve azért az látszik, hogy valójában ez egyáltalán nem valószínű” – írta a politikus.

Hadházy mellékelt egy ártáblázatot, ami a BKV számítógépes hálózat üzemeltetéséről szól. Véleménye szerint kis odafigyeléssel is látható, milyen pénzek folytak, folynak ki.

Ez havi 15 millió forint, azaz ha egy informatikus csinálja, ennyit számolnak el neki munkadíjnak 276 NYOMTATÓ üzemeltetésére. De ha meg mondjuk hét "szakembert" számolnak el rá 2 milliós fizetéssel, az is gáz... Az extrém összeg abszurditását számolhatjuk úgyis, hogy MINDEN NYOMTATÓ MŰKÖDTETÉSE UTÁN HAVI 50 EZER FORINTOT FIZETTEK KI” – emelte ki Hadházy.

„Bolla menesztésén túl azt javasolnám, hogy Karácsony Gergely vizsgáltassa felül újra a szerződést (vagy csak vegyék elő az előző vizsgálatot és dobják ki az első, végkövetkeztetést tartalmazó lapot). Ha pedig eddig még nem mondták fel, tegyék meg (a szerződést 2019-ben 5+5 évre kötötték. Csak remélni tudom, hogy nem hosszabbították azt meg 2024-ben. Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid kedvéért hangsúlyozzuk ki még egyszer: a szerződést Tarlós idejében kötötték még)” – zárul a bejegyzés.

„A teljes kormánypropaganda, élén a miniszterelnökkel, kampányszerűen tele hazudja a honi sajtót azzal, hogy amennyiben nem lesz orosz gáz, akkor duplájára, sőt három és félszeresére emelkednek a lakossági energiaárak. Ez természetesen nem igaz, ordas nagy hazugság!” – jelentette ki Facebook-posztjában Holoda Attila.

Az energetikai szakértő szerint napjainkban mindenki pontosan tudja már, hogy

„Sem a kedvezményes árnak, sem a "versenypiaci költségeket tükröző" ún. piaci árnak nincs köze a tényleges beszerzési árhoz! A kedvezményes gázár (99-102 Ft/m3, a fűtőértéktől függően), mely jóval, 26%-kal alacsonyabb, minta jelenlegi spot-piaci ár (134,0 – 138,4 Ft/m3), miközben a „versenypiaci költségeket tükröző” ár (759 – 781 Ft/m3), amely viszont közel hatszorosa(!) a tényleges piaci árnak” – írta Holoda, majd hozzátette:

„Tehát még csak nem is a "jóságos kormány" egyenlíti ki a számlát a saját zsebéből, hanem másokkal fizetteti meg! Ennek a sok pénznek meg pont helye lenne sok mindenhol máshol, például a nyugdíjasoknál, a szociális szférában, az egészségügyben vagy az oktatásban, de akár a vasútnál, vagy a postánál is elkelne némi pénzügyi segítség, hogy normális, modern szolgáltatást kapjon a legkisebb falvakban élő ember is” – fogalmazott.

Holoda emlékeztetett arra is, hogy

„A rezsicsökkentés pedig egy politikai termék, azaz teljes lényegtelen, hogy mi mennyibe kerül, ha döntés van a lakossági árról. (Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy maga a rezsicsökkentés igazságtalan, méltánytalan és az energiatudatosság ellen hat! Az egyenlő ár azoknak ad sok-sok támogatást, akik sokat fogyasztanak, nem pedig azoknak, akik valóban rászorulnak a támogatásra.)” – zárult a bejegyzés.

A Tisza Párt elnöke a Tihanyi Apátság altemplomában meglátogatta I. András király sírját. „Efölött a sír felett, az Apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot és ezzel a nemzetet” – fogalmazott Magyar Péter.

Az ellenzéki politikus ezután közzétette az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget nyílt levelét, amit abból az alkalomból írtak, hogy a politikus bejelentette: Budapestről Nagyváradig egymillió lépéses gyaloglást tervez, amihez bárhol, bárki csatlakozhat.

„Az Erdélyi Kossuth Tiszasziget közössége, valamint mindazon erdélyi magyar polgárok és közösségek, akik bizalommal tekintenek a politikai kultúra megújulására, a nemzeti párbeszéd helyreállítására és az intézményi felelősség újjáépítésére, ezúton fejezik ki köszönetüket az Ön által kezdeményezett Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért elnevezésű közéleti zarándoklatért” – idézett a levélből Magyar Péter.

„Közép- és Kelet-Európa modern történelme során a politikai közösség iránti felelős viszony sokszor nem a hatalmi pozíciókban, hanem a szimbolikus tettekben nyert igazolást. A reformkori magyar politikai gondolkodásban – Széchenyitől Kossuthig – a közérdek szolgálata elválaszthatatlan volt a személyes kockázatvállalástól és a közösséghez való hiteles odafordulástól.

– írták.

A választott útvonal – Budapesttől Nagyváradig – nem csupán egy konkrét térbeli távolságot jelöl ki, hanem kulturális és történelmi távlatokat is megnyit. Nagyvárad a dualizmus kori magyar szellemi élet egyik kiemelkedő városa volt: az Ady Endre által „magyar Újvárnak” nevezett központ nemcsak a modern magyar irodalom egyik bölcsője volt, hanem a transzilvanizmus és a regionális önazonosság fogalmának kialakulásában is kulcsszerepet játszott. A város gyalogos megközelítése ma is jelentéssel bír: annak jele, hogy a nemzeti közösség újraértelmezése nem deklarációkban, hanem emberi léptékű találkozásokban történhet.

A gyalogút emlékezeti és erkölcsi súlyát tovább erősíti, hogy Ön Nagyszalontára is ellátogat – Arany János szülőhelyére. Arany (1817–1882) a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek költészete a nemzeti identitás, az erkölcsi tartás és a nyelvi forma tökéletességének példája. Szülőháza ma emlékmúzeumként működik, és egyúttal jelképe annak az erkölcsi következetességnek, amelyre a mai magyar közéletnek is égető szüksége volna.

Nem kevésbé jelentős, hogy Nagyszalontán született Zilahy Lajos (1891–1974) is, aki íróként, publicistaként és filmrendezőként a 20. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt. Művei – köztük a Halálos tavasz – az érzelmi és társadalmi feszültségek ábrázolásával mutatják meg, hogyan fonódik össze a személyes és a történelmi sors. Életműve jól példázza, miként válhat a kultúra a nemzeti önreflexió egyik legfontosabb terévé.

– gyakran úgy, hogy bár a politikai diskurzus részévé vált, cselekvő, meghallgatott alanyként ritkán volt jelen. Az Ön gesztusa – hogy nemcsak szimbolikusan, hanem valóságosan is átlépi a trianoni határt – ebben hoz fordulatot. Ez nem „beszéd rólunk”, hanem eljövetel hozzánk. A Fidesz politikai nyomása, és az arra adott RMDSZ-es válaszok következményeként különösen világossá vált: a romániai magyar közösség saját céljait újra kell fogalmaznia – és a mindenkori magyar kormány feladata, hogy ezen célokhoz igazítsa támogatását, nem fordítva.

Széchenyi Lánchídja, Kossuth országjárása, Bibó István 1956-os kiállása nem pusztán politikai aktusok voltak, hanem a nemzeti közösség újraépítésének erkölcsi előfeltételei. A mostani, nyilvános és vállalt fizikai út nem pusztán szolidaritási gesztus, hanem annak elismerése, hogy a nemzeti közösség nem földrajzi egység, hanem történeti és erkölcsi szövetség.

A magyar demokrácia jelenlegi állapota – a bizalomhiány, a társadalmi atomizáció és a nyilvánosság beszűkülése – arra figyelmeztet, hogy

Ezért szeretnénk jelezni: amikor Ön eléri az országhatárt, mi várni fogjuk. Nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is ott leszünk, hogy köszöntsük Önt – nem mint politikust, hanem mint embert, aki megtette az első valódi lépést felénk. Jelenléte számunkra reményt jelent: annak reményét, hogy a nemzeti szolidaritás nem központi parancs, hanem kölcsönös odafordulás kérdése.

Ahogyan Bibó István fogalmazott: „Magyarország akkor lesz szabad, ha nemcsak a félelmet, hanem a közönyt is levetkőzi.”

Mi úgy érezzük: az Ön útja ezt a közönyt töri meg – emberi, társadalmi és történelmi szinten egyaránt.

Köszönjük, hogy elindult.

Köszönjük, hogy nemcsak beszél rólunk, hanem el is jön közénk” – olvasható a levélben.

Korábban Orbán Viktor az apátságban tartott beszédet, amivel nagy port kavart, mert abban kiállt a romániai elnökválasztás esélyese, a magyargyűlölő és szélsőséges George Simion mellett.

Öt nappal ezelőtt Dobrev Klára jelentette be, hogy elválik Gyurcsány Ferenctől. A bejelentéssel egy időben az is kiderült, hogy Gyurcsány minden politikai tisztségéről lemond, beleértve az országgyűlési képviselői mandátumát is, és visszavonul a közélettől. A házaspár 31 év házasság után döntött a válás mellett.

A pár az elmúlt több mint két évtizedben jelentős vagyonra tett szert, ugyanakkor ez az elmúlt években látványosan megcsappant. Gyurcsány Ferenc 2003-ban még a 60. leggazdagabb magyarnak számított 3,6 milliárd forintos vagyonával. Mára viszont lekerült a leggazdagabb magyarokat rangsoroló listáról, amelyre 2025-ben legalább 17,2 milliárd forintos vagyon kellett volna, írta a Blikk.

Egy 50 négyzetméteres pápai lakás teljes egészében az ő nevén van, ezt 1995-ben szerezte. A hasonló lakások ára 22 és 42 millió forint között mozog. A somogyi Kötcsén egy 267 négyzetméteres családi házuk is van, amelyhez 3295 négyzetméteres telek tartozik. Az ingatlan tulajdonjoga megoszlik kettejük között. Hasonló házak 250–350 millió forintba kerülnek, így az ingatlan értéke alapján fejenként legalább 100 millió forintos tulajdonrészük lehet.

Budapesten, a II. kerületben található egy 161 négyzetméteres társasházi lakásuk is, amit ugyanekkora terasz egészít ki. Az ingatlan a Bimbó úton fekszik, és szintén 50-50 százalékos arányban osztoznak rajta. A lakás értéke az ingatlanpiaci árak alapján elérheti a 600 millió forintot. Korábbi budapesti otthonuk, a Szemlőhegy utcai ház is megmaradt, jelenleg Dobrev Klára lakik ott. A ház tulajdonjogát Dobrev és édesanyja birtokolja egyenlő arányban.

A vagyonnyilatkozatban ingóságok nem szerepelnek. Gyurcsány Ferenc 9 éves Skodáját eladta, a bevételt jótékony célra fordította. Jelenleg semmilyen gépjármű nincs a nevén. Legutóbbi országjárása során egy bérelt lakóautót használt. Pénzügyei alapján a számláján 46 millió forint található, 55 millió forint tartozása van pénzintézet felé, valamint 210 millió forintot adott kölcsön.

Korábban Gyurcsány több céget is vezetett, legnagyobb érdekeltségét, a Motim timföld- és kádkőgyárat 2016-ban másfél milliárd forintért adta el. Az Altus vagyonának értéke 350 millió forintról 55 millió forintra csökkent az elmúlt tíz évben. A legutóbbi elérhető adatok szerint a cég 9,4 millió forintos nyereséget termelt.

Horváth László jogász a Blikknek általánosságban beszélt a válás és a vagyonmegosztás jogi vonatkozásairól. Elmondta, hogy a két folyamat külön jogterülethez tartozik, és akkor is el lehet válni, ha nincs megegyezés a vagyonról. Hangsúlyozta, hogy ilyen esetben hosszabb vagyonmegosztási per is indulhat, ahol azt kell bizonyítani, ki milyen vagyont szerzett a házasság alatt.

Gyurcsány Ferenc tavaly decemberben arról beszélt, hogy vagyonát szétosztotta. Úgy fogalmazott: „valójában szinte mindenkinek adott, akinek szüksége volt rá”. Azt is hozzátette, hogy a támogatottak többségét nem is ismeri, mert szerinte „a jótékonykodás nem csak a pénzről szól, hanem arról is, hogy a gyerekek esélyt kapjanak a tanulásra és a jobb életre”.