Dobrev Klára: Most épp bolgár csatakanca vagyok, vagy Aladár

Pénteken is gomolyfelhők zavarhatják meg a napsütést, melyekből néhol futó zápor, egy-egy zivatar is kialakulhat – írja az Időkép. Mérsékelt lesz a légmozgás, záporok, zivatarok környezetében lehetnek erősebb széllökések. Kora reggel 17, délután 24 fok körül alakul a hőmérséklet. 11 és 16 óra között a naposabb időszakokban az UV-sugárzás nagyon erős fokozatot érhet el.

Az Időkép figyelmeztetése péntek este 6 óráig

Szombaton a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják meg. Újabb záporok, zivatarok elsősorban északnyugaton, északon fordulhatnak elő. A délire, délnyugatira forduló szél több helyen megélénkül. Kora reggel 8-15, délután 22-29 fok között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap néhol már ismét elérheti a 30 fokot a hőmérséklet: ismét főként északon, északnyugaton számíthatunk záporok, zivatarok kialakulására. Délen túlnyomóan napos, száraz idő várható. A délnyugati szél megélénkül, több helyen megerősödik. A csúcshőmérséklet már 27-32 fok között várható.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajnában életét vesztette egy magyar állampolgársággal is rendelkező férfi, akit a család szerint kényszersorozással vittek be a hadseregbe.

Sebestyén József Joszipovics 45 éves volt. Az ukrán hadsereg hivatalos közleménye szerint tüdőembólia okozta a halálát, és nem találtak rajta semmilyen erőszakra utaló nyomot. A közlemény szerint Sebestyén ukrán állampolgár volt, akit 2025. június 14-én hívtak be katonai szolgálatra, miután az orvosi bizottság alkalmasnak találta.

Az ukrán hadsereg szerint Sebestyén 2025. június 15-től részesült kiképzésben. Június 18-án fegyver nélkül önkényesen elhagyta a katonai egység állomáshelyét. Erről hivatalos szolgálati vizsgálati jegyzőkönyv készült. A férfi ezután személyesen jelentkezett a Beregszászi Járási Központi Kórház sürgősségi osztályán, ahol akut stresszreakciót állapítottak meg nála. Innen a megyei pszichiátriára szállították, ahol a kórlap szerint nem voltak rajta testi sérülések.

Az ukrán fegyveres erők hivatalos Facebook-bejegyzésben fejezték ki részvétüket az elhunyt családjának. Azt írták, hogy a férfit törvényesen mozgósították katonai szolgálatra. A bejegyzésben azt is közölték, hogy nyitottak az ügy átlátható kivizsgálására, de

A Mandiner a férfi családtagjaira hivatkozva azt írta, hogy Sebestyént vasdoronggal verték meg, és ez három héttel később a halálához vezetett. A testvérük szerint toborzók támadták meg és bántalmazták a férfit.

Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki a családnak, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét. Később Magyar Péter is megszólalt az ügyben.

Várkonyi Andrea összesen 116 földterületet vásárol meg Csongrád vármegyében. A földek Fábiánsebestyén, Nagymágocs és Eperjes térségében találhatók, és összesen 452,6 millió forintba kerülnek – tudta meg a Telex.

A területek jelenleg Farkas Amanda nevén vannak, aki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő lánya. A földeket olyan cégek használják, amelyeknek Mészáros Lőrinc is résztulajdonosa. Ezek a cégek: a Kinizsi 2000 Zrt., Koticki Major Kft., Mucsihát Kft. és Horvát Major Kft.

Emellett a cégben szerepelnek a hozzá köthető magántőkealapok, valamint az MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap is.

A szerződés kimondja, hogy a földekre idén december 31-ig vételi joga van Mészáros Andrea felcsúti lakosnak. Az ingatlanokra elővásárlási joga van azoknak, akik jelenleg használják őket. Ez ebben az esetben Mészáros Lőrincet jelenti. Emiatt a dokumentum szerint „az ingatlanokat dologösszességként, egybefoglalt vételáron adják el”.

A papírokból az is kiderül, hogy bár Farkas Amanda az eladó, a vételárat nem az ő számlájára kell utalni, hanem Farkasné Márton Katalinéra. Ő Farkas Sándor felesége és Farkas Amanda édesanyja.

Farkas Sándor 1998 óta tagja a parlamentnek, és azóta minden választáson megnyerte a Szentes központú körzetet. Korábban jelentős földtulajdonnal rendelkezett, és ezekre 2012 és 2016 között több mint kétmilliárd forint uniós támogatást kapott. Később több föld átkerült a lánya, Farkas Amanda nevére, most ezek kerülnek Várkonyi Andrea kezébe.

Hiába száraz az idő és kevés a szúnyog, több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai gyérítés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) akkor is végzi a permetezést, ha alacsony a szúnyogártalom. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az OKF milyen adatok alapján rendeli el a gyérítést, ezek az információk ugyanis nem nyilvánosak.

Az utóbbi napok esőzései miatt viszont főként a városi területeken megnőhet a rovarszám a következő hónapokban, ezért újabb kémiai gyérítést rendelhetnek el. Annak ellenére is, hogy a Pesticide Action Network Europe friss felhívása szerint, amelyben számos tudományos eredményre hivatkoznak, az ilyen szúnyoggyérítésekkor Magyarországon is használt szer, a deltametrin, fejlődési rendellenességet okozhat.

Kemenesi Gábor virológus a Telexnek arról beszélt: sok település elutasítja a kémiai gyérítést. „Sorra mondják le a kémiai gyérítést a települések, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, a Dunakanyar is a V4 Fesztivál előtt” – mondta. – „Ők mind vagy tárgyalnak a lemondásról, vagy már vissza is utasították a kémiai gyérítést.” Pécsett például a város fizeti a biológiai kezelést.

Kemenesi Gábor arról is beszélt, hogy a deltametrin nevű hatóanyag, amit Magyarországon is használnak, még az engedélyezett dózis mellett is káros lehet.

– fogalmazott Kemenesi.

A deltametrin-alapú permetezés nem egyezik az európai irányelvekkel, és sok esetben nem támasztják alá a biológiai monitoringeredmények sem. A Pécsi szúnyog tudományos oldal szerint a szer még halakat és beporzó rovarokat is károsíthat. A PAN Europe ezért keresetet nyújtott be az Európai Uniónak.

A virológus szerint nem tűntek el azok a problémák sem, amik miatt már jó ideje nem ajánlják biológusok a kémiai gyérítés módszerét, méghozzá a rezisztencia.

Európai és hazai probléma, hogy azoknak az endemikus betegségeknek, mint például a bőrférgesség vagy a szívférgesség, a humán esetszámai növekednek, ennek klimatikus okai lehetnek. A tigrisszúnyog és más inváziós fajok pedig terjesztik a trópusi betegségeket, például a chikungunya-lázat, a Dengue-lázat és a zikát. Tavaly 300-nál több dengue-lázas eset volt Európában” – mondta a szakértő.

Kemenesi szerint az ártereken alig van szúnyog, a városi példányok pedig főként házak körül fejlődnek ki. Ezek jellemzően inváziós fajok, amelyek nem akkor aktívak, amikor a gyérítést végzik.

A kutató azt tanácsolta, hogy aki aggódik, az ne tartózkodjon a szabadban a permetezés idején.

Hozzátette: „A katasztrófavédelem ilyenkor tesz ajánlásokat, amik jók is, csak ugye nem fejtik ki, hogy mi van a hátterében.”

A szakértő szerint az is gond, hogy nincs nyilvános adat arról, mennyire hatékony a gyérítés. „Semmit nem látunk. 2013 óta csak szórják ki a nagyvilágba a deltametrint. Nincs stabil mérés. Mi Pécsett automata csapdákat használunk, amire azt tudom mondani, hogy egy megismételhető mérés. De a csípésszámlálásos felmérés nem az, az attól is függ például, hogy valaki mennyire izzad, milyen szappant vagy dezodort használ.”

Ráadásul a piacon is gondok vannak. A közbeszerzések miatt évek óta ugyanaz a kör végzi a gyérítéseket. Emiatt kevés olyan hazai szakember maradt, aki a modern módszereket alkalmazni tudná. Kemenesi szerint „12 évig bebetonozták a rendszert, és most már nehezen tudunk majd váltani”.

A virológus szerint Nyugat-Európában már máshogy működik a szúnyogirtás. Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak nagyon indokolt esetben permeteznek. „Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben – mondta. – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány.”