Agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben a szer, amit a kémiai szúnyoggyérítéshez használnak Magyarországon
Hiába száraz az idő és kevés a szúnyog, több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai gyérítés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) akkor is végzi a permetezést, ha alacsony a szúnyogártalom. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az OKF milyen adatok alapján rendeli el a gyérítést, ezek az információk ugyanis nem nyilvánosak.
Az utóbbi napok esőzései miatt viszont főként a városi területeken megnőhet a rovarszám a következő hónapokban, ezért újabb kémiai gyérítést rendelhetnek el. Annak ellenére is, hogy a Pesticide Action Network Europe friss felhívása szerint, amelyben számos tudományos eredményre hivatkoznak, az ilyen szúnyoggyérítésekkor Magyarországon is használt szer, a deltametrin, fejlődési rendellenességet okozhat.
Kemenesi Gábor virológus a Telexnek arról beszélt: sok település elutasítja a kémiai gyérítést. „Sorra mondják le a kémiai gyérítést a települések, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, a Dunakanyar is a V4 Fesztivál előtt” – mondta. – „Ők mind vagy tárgyalnak a lemondásról, vagy már vissza is utasították a kémiai gyérítést.” Pécsett például a város fizeti a biológiai kezelést.
Kemenesi Gábor arról is beszélt, hogy a deltametrin nevű hatóanyag, amit Magyarországon is használnak, még az engedélyezett dózis mellett is káros lehet.
– fogalmazott Kemenesi.
A deltametrin-alapú permetezés nem egyezik az európai irányelvekkel, és sok esetben nem támasztják alá a biológiai monitoringeredmények sem. A Pécsi szúnyog tudományos oldal szerint a szer még halakat és beporzó rovarokat is károsíthat. A PAN Europe ezért keresetet nyújtott be az Európai Uniónak.
A virológus szerint nem tűntek el azok a problémák sem, amik miatt már jó ideje nem ajánlják biológusok a kémiai gyérítés módszerét, méghozzá a rezisztencia.
Európai és hazai probléma, hogy azoknak az endemikus betegségeknek, mint például a bőrférgesség vagy a szívférgesség, a humán esetszámai növekednek, ennek klimatikus okai lehetnek. A tigrisszúnyog és más inváziós fajok pedig terjesztik a trópusi betegségeket, például a chikungunya-lázat, a Dengue-lázat és a zikát. Tavaly 300-nál több dengue-lázas eset volt Európában” – mondta a szakértő.
Kemenesi szerint az ártereken alig van szúnyog, a városi példányok pedig főként házak körül fejlődnek ki. Ezek jellemzően inváziós fajok, amelyek nem akkor aktívak, amikor a gyérítést végzik.
A kutató azt tanácsolta, hogy aki aggódik, az ne tartózkodjon a szabadban a permetezés idején.
Hozzátette: „A katasztrófavédelem ilyenkor tesz ajánlásokat, amik jók is, csak ugye nem fejtik ki, hogy mi van a hátterében.”
A szakértő szerint az is gond, hogy nincs nyilvános adat arról, mennyire hatékony a gyérítés. „Semmit nem látunk. 2013 óta csak szórják ki a nagyvilágba a deltametrint. Nincs stabil mérés. Mi Pécsett automata csapdákat használunk, amire azt tudom mondani, hogy egy megismételhető mérés. De a csípésszámlálásos felmérés nem az, az attól is függ például, hogy valaki mennyire izzad, milyen szappant vagy dezodort használ.”
Ráadásul a piacon is gondok vannak. A közbeszerzések miatt évek óta ugyanaz a kör végzi a gyérítéseket. Emiatt kevés olyan hazai szakember maradt, aki a modern módszereket alkalmazni tudná. Kemenesi szerint „12 évig bebetonozták a rendszert, és most már nehezen tudunk majd váltani”.
A virológus szerint Nyugat-Európában már máshogy működik a szúnyogirtás. Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak nagyon indokolt esetben permeteznek. „Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben – mondta. – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány.”
Az Időkép figyelmeztetése péntek este 6 óráig
Forrás: Facebook
