hirdetés

JÖVŐ

Bármilyen egyszerhasználatos műanyagot le tud bontani egy magyar fejlesztésű baktérium-koktél

A Poliloop baktériumai egy átlagos műanyag szőlőtartót körülbelül öt-hat hét alatt bontanak le. A startup most a tömeges alkalmazáshoz keres partnereket.

Link másolása

hirdetés

Július elsejétől több műanyag eszközt betiltottak. Többek között ilyenek az egyszer használatos műanyag evőeszközök és tányérok, de a boltokban nem találjuk meg többé a könnyű műanyag zacskókat sem, mivel azokból csak a biológiailag lebomló lesz forgalomba hozható. Minden valószínűséggel az élelmiszereket is érinteni fogja az új szabályozás, hiszen a csomagolásokhoz használt nejlonok díja is emelkedik. A korlátozásokra szükség van, hiszen hatalmas műanyagterhelés éri környezetünket.

Tengereink és óceánjaink a legveszélyeztetettebbek. Sokat hallani azokról a szemétszigetekről, amelyek nagyrészt műanyagokból állnak. Ezek a napfény ibolyántúli sugárzásának hatására fokozatosan darabolódnak, bomlásuk során mérgező anyagok keletkeznek, amelyek károsítják a vizet és annak élővilágát. A felhalmozódott szemétszigeteknél az állatok más veszélyeknek is ki vannak téve, mivel a hulladékot a tengeri állatok összetéveszthetik a táplálékkal. Nem egyszer találtak már olyan elpusztult bálnát, amelynek a gyomra a mi műanyag hulladékunkkal volt tele.

"Öt hatalmas, kontinens méretű szemétsziget úszik az óceánokon jelenleg. A műanyagok jellemzően darabolódnak, amely nagyrészben az UV sugárzásnak köszönhető, de a hullámok mozgása, a sós víz, valamint a savasodás is hatással van a folyamatra, ami által bekerülnek az ökoszisztémába, mert a kisebb állatok megeszik ezeket a parányi darabokat, majd őket elfogyasztják a nagyobb halak, a lánc végén pedig ott az ember"

- magyarázza Madaras Liz, biomérnök, a Poliloop ügyvezetője.

A műanyagok elődjét 1912-ben német vegyészek állították elő, majd az ipari forradalommal a hatvanas évekre tehető a tömeggyártás beindulása. Európában 25,8 millió tonna műanyag hulladék keletkezik évente, egyes becslések szerint 2050-re 12 milliárd tonna műanyag végzi majd a természetben. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen tömegben kezdünk el egy mesterségesen előállított anyagot legyártani, akkor miért nem gondoltunk előbb ennek lebontására is?

"Létrehoztunk egy olyan anyagot, ami ellenáll a természet hatásainak, így nincs a természetben olyan anyag, amely képes lenne azt lebontani" - mondja a kutató.

hirdetés

"Több, mint 8 milliárd tonnát gyártottunk le belőle, amelyből a legtöbb egyszerhasználatos. A népesség növekedésével a műanyaghasználat is növekszik, így amennyiben lennének is technológiák a megsemmisítésére, egyszerűen több műanyag keletkezik, mint amennyit kezelni tudunk. Fontos azonban megemlíteni, hogy a műanyagokat valamiért létrehoztuk. Ha mindent üvegben szállítanánk, akkor a nehezebb súlynak köszönhetően több szén-dioxidot is bocsátanánk ki.”

“Sok műanyag azért van forgalomban, hogy biztonságosan szállítható legyen a termék, ami benne van, illetve a műanyag védőfelszerelések megvédenek minket és élelmiszerünket a különböző patogénektől, aminek a Covid alatt is nagy hasznát vettük."

Ahogy Madaras Liz fogalmaz, bizonyos műanyag termékek hozzájárultak más területek megsegítéséhez is. Például a házak szigetelése csökkenti az ökológiai lábnyomot.

Az új szabályok megjelenésével a műanyagszennyezésért felelős gyártóknak fizetniük is kell. A leginkább újrahasznosított műanyagnak ma a PET palackok tekinthetőek, ezeket egyre nagyobb százalékban kell majd újrafeldolgozott műanyagból készíteni, de ez sem bővíthető a végtelenségig.

"Csak bizonyos százalékban lehet újrahasznosított műanyagot adni a műanyaghoz, mert megbomlik a struktúrája, hogyha túl sok régi műanyagot kevernek bele."

"Nagyon sok gyártóval beszéltünk, akik nagyon szeretnének újrahasznosítani, de küszködnek azzal a problémával, hogyha több újrahasznosított műanyagot tesznek a műanyagba, akkor nem tudnak megfelelni a biztonságtechnikai előírásoknak."

Bizonyos műanyagfajtáknál, amikor 20%-nál több műanyagot kevernek az új műanyaghoz, a szerkezeti tulajdonságok megváltoznak, ennek következményeként pedig elkezdhet repedezni az anyag. Ennek kiküszöbölésével valószínűleg több gyár érdeklődne az újrahasznosítás iránt, jelenleg azonban nem áll rendelkezésükre olyan technika, amely akár a hatalmas szemétszigeteket, akár a folyamatosan keletkező növekvő műanyaghulladék-mennyiséget képes lenne teljes mértékben felszámolni, pedig az igény óriási rá.

2020-ban a Madaras Liz és Lévay Krisztina által vezetett startup cég, a Poliloop olyan baktériumkoktéllal állt elő, amely bármilyen egyszerhasználatos műanyagot le tud bontani.

"Tipikusan az az ember vagyok, aki a banánokról leszedi a cédulát és úgy dobja a szelektív kukába. Sokként ért, amikor rájöttem, hogy ennek még a töredékét sem hasznosítják újra. A koncepció, hogy a műanyagokat próbáljuk meg a természetbe beintegrálni, vagy próbáljuk meg őket biodegradálni, ahogy bármilyen természetes anyagot. A mi baktérium-koktélunk egy átlagos műanyag szőlőtartót körülbelül öt-hat hét alatt bont le teljesen. A koktél hasonlóan működik bármilyen komposztáló közeghez, a baktériumok megeszik a műanyagot, azért, hogy növekedni tudjanak."

A baktériumoknak van egy elhalálozási idejük, de folyamatosan keletkeznek újak, hiszen osztódnak.

A két magyar kutatónő több mint kétszáz komponensre tesztelte az általuk feltalált koktélt. Nem tudnak káros melléktermékről, de folyamatosan analizálják a vizsgálatok során keletkező végtermékeket, hogy az mikorműanyagot se tartalmazzon.

"2021-re körülbelül 150 millió tonna hulladék halmozódott fel az óceánjainkban. Muszáj felszámolni ezeket a szigeteket, és leállni ekkora tömegű szemét generálásával, mielőtt a bolygó összes élőlénye belefulladna a műanyagba" - mondja Madaras Liz.

"Partnerekre lesz szükségünk, mert mi egy technológiai cég vagyunk. Azt, hogy ezt pontosan hogyan tudnánk ekkora mennyiségű műanyagra alkalmazni, azt a leendő partnerekkel kell majd kitalálnunk."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Megalkották az eddigi legfehérebb festéket, ami jobban hűt, mint a legtöbb légkondi

Az amerikai kutatócsapat már piacra is dobta a terméket.

Link másolása

hirdetés

A Purdue Egyetem kutatói megalkották a világ legfehérebb festékét, írja a USAToday. A festék bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is.

Az Indiana állambeli egyetem kutatóinak célja az volt, hogy a találmánnyal hozzájáruljanak a globális felmelegedés megfékezéséhez.

"Amikor körülbelül hét évvel ezelőtt elkezdtük ezt a projektet, az energiatakarékosságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartottuk szem előtt" - mondta Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.

A festéket a bárium-szulfát nevű kémiai vegyület teszi ulrafehérré. A festék a napsugárzás 98,1%-át tükrözi vissza, miközben infravörös hőt is kibocsát. Mivel a festék kevesebb hőt nyel el a napsütésből, mint amennyit kibocsát, az ezzel a festékkel bevont felület lehűl anélkül, hogy energiát fogyasztana.

Ha egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet vonnának be a festékkel, az 10 kilowatt hűtési teljesítményt eredményezne, ami jobb, mint a legtöbb házban használt légkondicionálóé - mondta Ruan.

A kutatócsapat egy céggel közösen az Egyesült Államokban már piacra is dobta az ultrafehér festéket.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A földben kell maradnia a szén- és olajtartalékok nagy részének, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához. Kérdés, mennyi erre az esély.
Fotó:Flickr - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás mérséklésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e radikálisan csökkenteni a fosszilis fűtőanyagok használatát. A londoni University College kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozást már a kitermelésnél el kell kezdeni.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint

bolygónk jelenleg ismert szénkészletének 90%-át, valamint az olaj és gáztartalékának 58%-át a földben kell hagyni, ha tartani akarjuk a párizsi klímamegállapodásokban rögzített legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést 2050-ig.

A cél eléréséhez éves szinten 3%-kal kell csökkennie a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek. A covid-világjárvány miatt ugyan rövid ideig nagy mértékben visszaesett a termelés, de az utóbbi hónapok ismét emelkedést mutatnak. Pedig a Föld több mint egy celsius fokot melegedett az ipari korszak 150 évvel ezelőtti beköszönte óta, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) múlt havi jelentése figyelmeztetett: a 1,5 C fokot már két évtizeden belül elérhetjük.

Dan Welsby, a UCL professzora és kollégái egy 2015-ös, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány eredményeire alapozták új kutatásukat. Hat évvel korábban azt elemezték, hogy a világ szén-, olaj- és gáztartalékait milyen arányban kell érintetlenül hagyni, hogy az ipari forradalomhoz képest a felmelegedés 2 C fok alatt maradjon. Ezúttal viszont 1,5 C fok volt a cél, mivel kimutatták: a klímaváltozás hatásai, az állandó jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal súlyosabbak lesznek plusz 2 Celsius foknál, mint 1,5-nél.

A tudósok szerint 2018 és 2100 között a világ csupán 580 milliárd tonna CO2-t bocsáthat ki fosszilis fűtőanyagokból, feleannyit, mint a korábbi modell szerint.

Welsby a tanulmányt bemutató sajtókonferencián leszögezte: az eredmények összecsengenek az ENSZ jelentésével, amely szerint drámai csökkentésekre van szükség a fosszilis fűtőanyagok termelésében. A kutatók ráadásul azt mondják, hogy ezek az adatok valószínűleg alábecsültek, már csak azért is, mert évente 6 milliárd tonna szén-dioxid atmoszférából való eltávolításával számolnak. Csakhogy az ezt lehetővé tevő technológiák egyelőre gyerekcipőben járnak.

hirdetés

Az viszont már ebből is kiderül, hangsúlyozta a tanulmány másik szerzője, James Price, hogy milyen kemény kihívások elé néznek azok az országok, amelyeknek jövedelme az olajtól és a gáztól függ.

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához.

Sokan közülük valószínűleg pénzügyi és technológiai segítségre szorulnának, hogy átállhassanak egy fenntarthatóbb gazdaságra.

A tanulmány országonként is végigveszi, hogy a fosszilis nyersanyag-tartalékok mekkora részét kellene a földben hagyni, annak figyelembevételével, hogy a globális készlet mekkora része van egy-egy állam birtokában.

Kanadának például olaja 83%-át kellene érintetlenül hagynia, míg Oroszországnak és más volt szovjet köztársaságoknak csak 38%-át. Az Egyesült Államokban a ki nem aknázandó mennyiség 31% az olajból, 52% a földgázból és 97% a szénből. Ez utóbbi nyersanyag globális mennyiségének a felével rendelkezik Oroszország és az Egyesült Államok. Kanada elsősorban az Északi-sarkkör felszíne alatt húzódó fosszilis fűtőanyagok kibányászásával veszélyeztetné a klímacélokat.

Bizonyos fosszilis fűtőanyagok kitermelése a világ egyes részein már elérte a modell szerint lehetséges maximumot, ezért a tudósok szerint máris eljött az idő a drasztikus csökkentésre.

A szénre ez a világ minden régiójában igaz, az olajtermelés esetében ez a következő években, legkésőbb 2025-ben várható. A földgáz esetében nagyobb eltérések tapasztalhatók. Európában, valamint az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg tetőzik a termelés. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein egyelőre még emelkedik, csökkenése 2030 után várható.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy nem szabad újabb olaj- és gázkutakat nyitni, ha a világ el akarja érni 2050-re a zéró kibocsátást. Egyes társaságok, mint például a BP, az alacsony széntartalmú energiára való átmenethez kötik olaj- és gázterveiket. Vannak azonban olyan is, mint a Qatar Petroleum, amely növelni szándékozik termelését.

Welsby hangsúlyozta: bármit is hoznak az új technológiák, a fosszilis fűtőanyagok felhasználása jelenleg rossz irányban halad. Szerinte elsősorban politikai akarat kérdése, hogy az utolsó csepp fosszilis nyersanyag kibányászása helyett az alacsony széntartalmú gazdaságra összpontosítsunk. Már léteznek erre nemzetközi törekvések is.

Például a Dánia és Costa Rica által a közelmúltban létrehozott Beyond Gas and Oil Alliance (BOGA) célja összefogni azokat az országokat, amelyekkel kitűznék az olaj- és gáztermelés leállításának időpontját, és nem adnának ki több engedélyt új kitermelésekhez.

De a nemzetközi erőfeszítéseket szolgálhatja a készülő Global Fossil Fuels Registry is, amely az összes ismert fosszilis nyersanyag nyilvános adatbankja lesz – emlékeztet a Conversation.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: