hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az űrben is összecsap Kína és az Egyesült Államok, mindkét ország holdbázist építene

A kínaiak hatalmas tempóban fejlődnek, nagy lökést adhat nekik a legutóbbi, sikeres Hold-missziójuk is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 31.

hirdetés

Az űrkutatás, a kozmosz meghódítása eddig elsősorban az Egyesült Államok és a korábbi Szovjetunió, majd Oroszország közötti versengést jelentette. A többi ország így vagy úgy valamelyik nagyhatalomhoz kapcsolódott a maga űrprogramjával. Kína azonban immár gazdaságtól a technológiáig minden téren kezdi ledolgozni korábbi tetemes hátrányát, és a világűrben is jelentős vetélytárssá nőtte ki magát.

Ennek legújabb bizonyítéka Chang’e-5 Hold-misszó. A kínai holdkapszula Karácsony előtt tért vissza a Földre közel 2 kg kőzetmintával, amelyet a Mons Rümker néven ismert vulkanikus sikságon gyűjtött össze három hét alatt.

VIDEÓ: a Chang’e-5 landol a Holdon

Kína, akárcsak Amerika, hosszú távon azt tervezi, hogy egy olyan holdbázist hoz létre, amely kiaknázhatja a bolygó potenciális nyersanyag-forrásait, és egyúttal nagyobb szabású űrmissziók kiindulópontja lehet – írja a New York Times

Így az űr újabb színtere lehet Peking és Washington összecsapásának. És bár Kína katonai és polgári célú űrprogramjai egyelőre még elmaradnak az amerikaiaktól, részben miattuk döntött úgy a Trump-kormányzat 2019 decemberében, hogy önálló űrhaderőt (Space Force) hoznak létre.

Amikor Mike Pence alelnök egy évvel ezelőtt bejelentette: az Egyesült Államok felgyorsítja az előkészületeket a 2024-re tervezett holdraszálláshoz, figyelmeztetett arra, hogy Kína stratégiai pozíciók megszerzésére törekszik a Holdon és vezető űrnagyhatalommá akar válni.

A Biden-kormányzat még nem nyilatkozott űrterveiről, de várhatóan kitolja az újabb holdraszállás időpontját. A lap szerint a 2024-es dátumot Trump újraválasztása esetén sem lehetett volna teljesíteni technikai és pénzügyi korlátok miatt.

hirdetés

Ezzel szemben Kínának nagyon is határozott tervei vannak űrprogramjával kapcsolatban, amely a nemzeti büszkeség mellett újabb diplomáciai fegyverré válhat. Hszi Csin-ping kínai vezető az ország nagyhatalommá válásának központi elemévé tette az űrprogramot, amely az elmúlt években óriási léptekkel haladt előre.

A Chang’e-program a 2000-es évek elején indult el, miután George W.Bush amerikai elnök kijelentette, hogy a NASA űrhajósai 2020-ban visszatérnek a Holdra. Barack Obama azonban törölte a Hold-programot, és inkább távolabbi célpontokat tűzött ki, mint a Mars vagy egy aszteroida meghódítását.

Az első két Chang’e még csak megkerülte a Holdat, a 3-as számú azonban 2013 decemberében már le is szállt a bolygóra.

2019 januárjában a Chang’e 4 volt az első űrjármű, amely leszállt a Hold távolabbi oldalán. Holdjárója, a Yutu-2 azóta is működik és geológiai kutatásokat végez. Kína tehát az egyetlen olyan ország, amelynek eszközei a 21. században sikeresen leszálltak a Holdon.

A három landolás ellenére úgy tűnik, hogy Pekingnek nem sürgős űrhajósokat küldeni a hideg planétára, Trumpék kihívására sem módosítottak a 2030-as tervezett dátumon.

A hosszú távú tervekhez képes valóságos villámakció volt a Chang’e-5 útja. Leszállóegysége december 1-én landolt a Hold felszínén, majd alig három hét múlva már vissza is tért a Földre.

VIDEÓ: kínai tudósok veszik ki a holdkőzeteket a szonda tartályából

A kínai terveket jól illusztrálja Csang Ju-lin tábornoknak, a kínai űrprogram korábbi parancsnok-helyettesének tavalyi cikke a Zsemnin Zsipao pártlapban, amelyben kifejtette: „a ciszlunáris űr – a Föld és a Hold közötti tér – az emberi élettér kiterjedésének újabb széles mezeje lesz”. A kínai állami űrkutatás tudományos és technológiai részvénytársaságának vezetője, Pao Vei-min pedig úgy vélekedett, hogy ez a ciszlunáris űr 10 billió dolláros gazdasági zónát jelenthet a jövőben Kínának.

Peking tervei között szerepel egy Föld körül keringő űrállomás építése is, és máris felajánlotta más országok űrhajósainak, hogy dolgozhatnak rajta. Ezzel a jelenlegi amerikai-orosz irányítású Nemzetközi Űrállomás (ISS) is versenytársat kap

Nem Kína volt az egyetlen ország, amely valamilyen űrzsákmánnyal tért vissza a Földre decemberben. A japán Hajabusza 2 űrhajó hatnapos utazás után szállt le az ország űrügynöksége szerint olyan „nagy mennyiségű részecskével”, amelyek tanulmányozásával a tudósok megérthetik a naprendszer belső bolygóinak, köztük a Földnek építkezését.

A nagyhatalmak közti vetélkedésben a jövőben vélhetően persze nagy szerepe lesz az űrkutatásba befektető magáncégeknek is, például Elon Musk vállalatának, a SpaceX-nek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Biden aláírta a rendeletet: az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe

Beiktatása után rögtön munkához látott Joe Biden, több rendeletet is aláírt már. Többek között a bevándorlás és a koronavírus miatt is intézkedett.
Címkép: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

aláírta a rendeletet az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

hirdetés
"Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük"

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A budapesti Covid-kórházak közelében szennyezettebb a levegő az átlagosnál

A Greenpeace mérései szerint átlagosan harmadával rosszabb a levegő a koronavírusosokat kezelő intézményekben, mint a város más pontjain.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A Greenpeace mérései szerint a covidos betegeket is kezelő intézmények környékén egyharmaddal magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek, mint a hivatalos mérőpontokon.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről:

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: