JÖVŐ
A Rovatból

„Az emberiség erre agyban nincs felkészülve” – Tilesch György szerint a mesterséges intelligencia fejlődési sebessége szinte felfoghatatlan

A történelem során először nézünk szembe valamivel, ami exponenciális gyorsasággal fejlődik. A nemzetközileg is elismert AI-szakértő szerint nincsenek évtizedeink, sőt, éveink sem az alkalmazkodásra.

Link másolása

Bár a mesterséges intelligencia 66 éves fogalom, az első modellek is nagyon régóta léteznek, sőt, használható mesterséges intelligenciák is már jó ideje szolgálnak minket, de igazán láthatóvá most vált, hol is tart ez a technológia. A ChatGPT, majd a GPT4, illetve a különböző képalkotó modellek hirtelen élményszerűvé tették a mesterséges intelligenciát.

De történt valami ennél is fontosabb. Tilesch György szerint az eddigi lineáris fejlődés a történelem során először valódi exponenciális sebességre váltott.

– Jött egy hír nemrég, hogy az olasz kormány fontolgatja a ChatGPT betiltását. Miért? Olyan veszélyes valóban?

– A ChatGPT az a rendszer, amiről sokan beszélnek, de igazából ez csak leegyszerűsítő megjelölése a témának. Az ugyanis még nagyon-nagyon sok gyermekbetegséggel rendelkező megoldás volt, és pár hónapra rá már ott volt a GPT4, ami klasszisokkal jobb, ráadásul ugyanattól a cégtől, az Open AI-tól jött. De az összes konkurense is dolgozik hasonló modelleken, pár már ezekből ki is jött.

Azt gondolom, ez a rendszer olyan szerepet fog betölteni, mint amit a Ford T-modell töltött be a XX. század elején. Lehet mutogatni majd, hogy ez az, amit a nagyközönség elsőként elkezdett megvenni.

Tehát a ChatGPT igazából csak bevitte a mainstreambe az információt, hogy van működő mesterséges intelligencia, ami kétségkívül hasznossá vált, de rengeteg még a megoldandó feladat. Az olasz kormány részéről felmerült betiltási tervekről az gondolom, hogy az még nem lezárt ügy. Az olaszoknak az adatvédelemmel foglalkozó ügynöksége hívta fel az Open AI figyelmét arra, hogy súlyos hiányosságok vannak. Ezek után az Open AI maga döntött arról, hogy ideiglenesen kiviszi az olasz piacról a ChatGPT-t.

Ahol konkrétan betiltották, vagy ahol elérhetetlen, azok olyan országok, mint Oroszország, Szomália, hasonlók.

Európában most készül egy szabályozási hullám, amelynek a kimunkálásában sok olasz is vesz részt, ez az EU AI Act, ami novemberben, vagy előbb meg fog jelenni. Szerintem annyi történik, hogy példát akarnak demonstrálni nemzetállami szinten is, hogy már a törvény, illetve az európai szintű jogszabály hatályba lépése előtt megpróbálják valahogy kikényszeríteni bizonyos érzékeny adatok védelmét, vagy legalábbis jelezni aggályos részterületeken a cégeknek, hogy eddig és ne tovább. Nem gondolom, hogy ez frontálisan szembe menne az AI terjedési hullámával. Az OpenAI is dolgozik azon, hogy bizonyítani tudja, megfelel az olasz kormány, illetve az adatvédelmi ügynökség elvárásainak. Szerintem a versenyszférában van egy nagyobb probléma, és ezt nem nagyon tudják a jelen pillanatban kiküszöbölni. Ha egy vállalati közegben, vagy kormányzati közegben használják a ChatGPT-t, tehát ahol érzékeny adatokkal dolgoznak, és esetleg arra kérik meg, hogy egy meetingnek a leiratát összegezze és küldje ki mindenkinek, vagy egy pénzügyi jelentést készítsen el vállalati adatok alapján, akkor azok az adatok bizony felmennek Redmondba, a Microsoft szerverére, meg az Open AI-hoz. Ezek az adatok onnantól kezdve részévé válnak annak a korpusznak, ami alapján a mesterséges intelligencia modell működik, ami azt jelenti, hogy

a világ egy bármilyen távoli pontján visszaköhögheti bárkinek azokat a vállalati vagy kormányzati adatokat, amiket egy óvatlan munkatárs feltöltött. Erre a jelen pillanatban még technológiai megoldás nincs.

Ezért is vannak ezek a reakciók.

– És akkor még a latorállamok MI fejlesztéseiről nem is beszéltünk...

– Szabályozni csak azt tudjuk, ami kereskedelmi forgalomban van, elő lehet fizetni rá, meg lehet vásárolni stb. A latorállamok nem azt a stratégiát fogják folytatni, hogy megpróbálják meghekkelni a Big Tech által piacra dobott nagy generatív MI rendszereket, bár azért erre is lesznek próbálkozások szerintem. Ugyanis a kereskedelmi forgalomban elérhető nagy nyelvű modelleknél szakemberek ezrei dolgoznak azon, hogy minél bombabiztossabbá tegyék etikai, biztonsági kockázati szempontokból ezeket a modelleket.

Amikor viszont egy latorállam úgy dönt, hogy használni akar egy ilyet a saját céljaira, semmi mást nem csinál, gyakorlatilag klónozza a rendelkezésre álló információk alapján ezeket a modelleket, és saját megoldásokat kezd csinálni, azzal nem tudunk mit kezdeni.

Tehát kissé leegyszerűsítve: az Európai Unió meghatározhatja például azt, hogy milyen feltételekkel jöhet be egy kínai AI modell az európai piacra, és ezt kőkeményen be is kell tartani a kínaiaknak, azonban, ha nem akar nyilvánosan bejönni a piacra, hanem valahol a szürke vagy sötét zónában kíván tevékenykedni, az ellen nem sok fegyverünk van a jelen pillanatban.

– Tehát másolható, ellopható ez a technológia?

– Igen. Vannak olyan országok, melyek a nulláról építik újra ezeket, és vannak olyanok, amelyek az elérhető információk és technológiai specifikációk alapján megpróbálják megépíteni a klónjukat, de olyan is előfordulhat, hogy részleteiben el tudják lopni, tehát ezerféle módszer létezik erre.

A GPT4 esetében történt meg először, hogy amikor megjelent az a közlemény, amiben kifejtették, hogy mit tud ez a modell, nem tartalmazott technológiai specifikációt. Az egész szakma felhördült ezen.

És ők pont azzal védekeztek, hogy a lator államok sokkal könnyebben ellophatják, ha ismerik a részleteket. Ez a mai napig erősen megosztó, mert az Open AI, mint brand, ma már minden, csak nem open (azaz nyílt). Olyan szempontok feszülnek egymásnak, amelyek között nagyon nehéz igazságot tenni, mert mindenki valahol ködösít. De vannak például jótékony célú klónozási vagy közösségi megoldások is. Európában például van egy modell, aminek az a neve, hogy Bloom. Ez volt az első olyan klón, amit kifejezetten társadalmi, hasznossági szempontok vezettek. Ez tavaly november-december környékén jöhetett ki, a francia állam kölcsönadta az egyik szuperszámítógépét egy tudományos közösségnek, körülbelül ezer egyetem 2500 embere hozta össze az első európai közösségi modellt, amihez én nagyon nagy reményeket fűztem. Nincsen a közelében sem most annak, amit a GPT4 csinál, de mindenképp kijelölt egy utat.

Csak annyit akarok mondani, hogy nem minden klónozás rossz klónozás.

Azt is kell nézni, hogy ki csinálja, és milyen szándékkal csinálja.

Tilesch György, magyar-amerikai mesterséges intelligencia (MI) szakértő, tanácsadó, cégvezető és író, aki az Egyesült Államokban él és dolgozik.

A washingtoni Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke és a Neumann Társaság MI-nagykövete. Omar Hatamleh-val közösen írt egy könyvet az MI okozta gazdasági, politikai és társadalmi változásokról Mesterség és Intelligencia címmel. Magyarországhoz is kötődik, többek között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megemlékezés-sorozatában és egy MI-képzési programban is részt vesz.

– Mekkora egy ilyen rendszer fizikailag? Elvihető egy bőröndben? Mi kell ahhoz, hogy ez működjön?

– Ezeknek a modelleknek a leginkább meghatározható faktora, ami alapján összehasonlíthatóak voltak, a paraméterszám. Tehát a bonyolultsága és a mélysége. Illetve a betanításhoz szükséges infrastrukturális és számítási kapacitás. Minél nagyobb modellt akarunk, és minél bonyolultabb és mélyebb modellt akarunk alkotni, annál nagyobb az igény mind adatoldalon, mind infrastrukturális oldalon, mind tehetségi és elővigyázatossági oldalon.

Ahogy rohan előre a szekér, egyre nagyobbak a belépési korlátok ahhoz, hogy valaki domináns pozícióra legyen szert.

Volt egy sztori pár héttel ezelőtt, hogy az Open AI a Google-tól elhozott egy AI-gurut, akinek az első dolga volt azt mondani, hogy a Google, amely most ugye ideiglenesen hátrányba került, mert később jött a piacra, az már az Open AI adatain tanította be a saját modelljét, ami nagyon kínos volt, és jogilag is lesznek még ennek következményei. Magyarán nagyon-nagyon keveseknek van hozzáférése az adatmennyiséghez, ráadásul akiknek van, azokat is folyamatosan támadják, hogy egyáltalán volt-e joguk azokat az adatokat feltölteni a modelljeikbe. Tehát mondjuk milyen jogon használja fel a modell például a Wikipédia adatait, vagy a Redditet, ami alapján egyébként a legtöbb társalgás megtörténik.

Amikor azt olvassa, hogy valakinek beszólt a mesterséges intelligencia, vagy szerelmet vallott, akkor reddites sötét chatszobák termékeit köhögi vissza a mesterséges intelligencia modell.

Tehát van egy csomó dolog, ami szürke zónában van. A GPT3-as körülbelül 175 milliárd paraméterrel rendelkezett, a GPT 4 konkrét adatait nem tudjuk, mert senki nem mondta meg. De óvatos becslések szerint is a korábbinak körülbelül a 100-szorosa lehet. Ezek elképesztő számok. Hogy mást ne mondjak, 100 amerikai család egész éves energiafogyasztása az az energiaigény, ami egy ilyen modell betanításához kell.

– Tehát fogyaszt annyit, mint egy komoly gyár.

– Igen, és sokan tartanak is attól, hogy ha elindul ezeknek a modelleknek a proliferációja, magyarán mindenki megpróbálja a sajátját megcsinálni - akár egy éven belül is eljuthatunk oda, hogy mindenki saját AI modellt fejleszt -, akkor

ez az energiaszükséglet igen könnyen felugorhat mondjuk a kripto világ jelenlegi energiafogyasztására. Márpedig a bitcoinbányászat, amikor legutóbb néztem, Csehország éves fogyasztását jelentette körülbelül.

Ez az érem egyik oldala. A másik oldala nyilvánvalóan az, hogy ezek a nagy cégek az AI-t már arra is használhatják, hogy a modellek betanítási energiaköltségét, a szervereik fogyasztását csökkentsék. A Google 25% körüli energiafogyasztás-csökkentést tudott elérni. Tehát nagyon érdekes és komplex ez a világ, mert egyik oldalon drámai a helyzet, viszont a másik oldalon ugyanazt a technológiát lehet jobbításra is használni. Nagyon nehéz fekete-fehéreket mondani, és azt hiszem, tévút is lenne.

– Háborús célokra, fegyverrendszerek irányítására is használható ez az eszköz?

– A nyelvi modellek két okból értek el áttörést. Az egyik az, hogy az embernek egy személyes élményt nyújtanak, tehát képesek társalogni. Ezt mondjuk egy számítógépes látási modell vagy egy komplex adatanalitikai rendszer nem tudja nyújtani. A nagy nyelvi modellek megjelenésével szinte észrevétlenül átléptünk abba a korba, amit úgy hívnak, hogy multimodalitás. Korábban azt mondtuk, hogy a szűk AI-nak a korszakában vagyunk, amikor egy-egy feladatra lehet betanítani, és azt végrehajtja, általában jobban, mint az ember. A multimodalitás azt jelenti, hogy horizontálisan nagyon sokféle feladatot tud elvégezni, amelyeknek csak egy része szigorúan nyelvi. Ezt úgy hívják angolul, hogy general purpose AI, vagyis általános felhasználású AI.

A mesterséges intelligencia esetében is áll az a szabály, amit általában igaz a technológiára, hogy a legelső felhasználási cél mindig hadászati.

Tehát mielőtt még kereskedelmi forgalomba kerülne bármi, a hadászati felhasználása már évek óta megy. Ez a technológia sem kivétel ez alól. Én 2017-ben már dolgoztam Amerikában a Pentagonnal nagy mesterséges intelligencia projekteken, amiknek nem hadászati célja volt alapvetően, mert abban nem vettem volna részt, de a hadsereg karolt fel egy olyan mesterséges intelligenciát, ami a hadihajók karbantartásáról szólt, és 7 milliárd dollárt spórolt meg évente az amerikai haditengerészetnek. A hadászati felhasználások száma már jelenleg is végtelen. Ha megnézi azt, hogy autonóm drónok harcolnak már különböző isten háta mögötti régiókban a világban, az egy jelentős áttörés. Ezek az eszközök ugyanis nem távirányítottak, hanem

előre „tudja” a drón, hogy kin robbanjon fel, milyen típusú egyenruhára robbanjon fel, hogy milyen típusú tankon robbanjon, ezek már nagyon komoly dolgok.

Azt szerintem kevesen tudják Magyarországon, hogy az ukrán hadsereg ellenállóképességének egy jelentős faktora az, hogy az amerikai Palantir nevű AI cég beállt mögéjük. Hallotta már ezt a nevet?

– Nem.

– Ez egy érdekes cég, ami tulajdonképpen azt csinálta, hogy egy adatanalitikai rendszert adott nekik, amiben már korábban volt egy csomó műholdas felvétel, és a harctéri egységek megkapták azt a lehetőséget, hogy bármikor fotókat és adatokat töltsenek fel a rendszerbe.

Ezzel elérték az ukránok, hogy a csapásmérő képességük sokkal pontosabbá vált, sokkal jobban látták az ellenség a mozgását, és sokkal pontosabban tudtak célozni.

Tehát ez például óriási előny volt, amit ők egyébként nem is tagadnak. Mondok egy másik példát. Van egy Clearview AI nevezetű amerikai startup, amelyik Amerikában perek sorozatát kapta a nyakába az elmúlt években, mert semmi mást nem csinált, mint hogy a közösségi médiáról, meg a Google Fotókról, és hasonló alkalmazásokról szerezte be illegálisan több tízmillió, százmillió ember fotóját. És ezek alapján létrehozott egy olyan, bármikor lekérdezhető adatbázist, ami AI számítógépes látás alapján azonosítja az embert. Tehát ha én önről csinálok most egy fotót, feltöltöm, akkor megmondja nekem a Clearview AI, az Ön összes social media profilja és hasonló megjelenései alapján, hogy maga kicsoda. Ez kereskedelmi forgalomban elérhető megoldás, amit egyébként azt hiszem, 800 rendőrkapitányság használ Amerikában, így fél-legálisan, de bűnözők azonosítására.

– Erről eddig még csak kínai viszonylatban hallottunk, hogy így azonosítják az embereket, pontozzák is ráadásul.

– Az teljesen más, vagyis nem teljesen más, de Kínában ezt a párt csinálja, Amerikában meg egy startup. Ez nagy különbség. Egy startup, amelyik el tudta adni a termékét X darab amerikai rendőrőrsnek anélkül, hogy a szövetségi állam, vagy akár egy tagállam bele tudott volna szólni. De emiatt perek sokasága következett. Ekkor a Clearview AI, aminek nagyon komoly PR problémái voltak Amerikában, azt csinálta, hogy ingyen és bérmentve felajánlotta ezt a szoftverét az ukrán államnak és az ukrán hadseregnek, és az alapján nagyon jól tudják azonosítani például a saját halottaikat, és az orosz halottakat is. Tehát így tudják visszaigazolni, hogy kik voltak azok, akik meghaltak, vagy háborús bűncselekményeket követtek el

– Lehet, hogy használták ezt akkor is, amikor azonosították a bucsai tetteseket?

– Majdnem biztos.

– Nagyon gyorsulnak a dolgok, persze amióta létezik emberiség, azóta egyfolytában azt éljük meg, hogy gyorsul a fejlődés, és ez a gyorsulás exponenciális, ami egy darabig talán még követhető, aztán egyre kevésbé lesz követhető. Az a kérdés, hogy meddig tudjuk ezt ép ésszel követni?

– A nagy korszakváltást abban látom most, hogy szerintem eddig nem exponenciálisban voltunk. Tehát eddig, amikor ipari forradalmakról beszéltünk, azért mindig volt pár évünk vagy pár évtizedünk, hogy átálljunk egyik technológiáról a másikra. Szerintem az AI, és különösen a generatív AI hozta el igazából az exponencialitást, amiről az én szűkebb pátriámban, Szilícium-völgyben nagyon sok vátesz és sárkányfűárus már regélt évtizedek óta, de ez sokáig nem volt kézzelfogható az embereknek. Most szerintem abszolút exponenciálisban vagyunk. Hogy mást ne mondjak, én körülbelül nyolc éve foglalkozom mesterséges intelligenciával, és egészen tavalyig azt tudtam mondani, hogy még át tudjuk látni az ugrásokat, mert az éves ugrások félévesek lettek, a félévesek haviak, satöbbi. De ha most bármilyen szakmai szimpóziumon részt veszek, és megnézek egy chartot arról, hogy az elmúlt héten mi történt AI-ban, akkor 30 olyan dolgot látok minden héten, ami mérföldkőnek számít. Na és ez az, amit nem tudunk befogadni szerintem. Tehát a kérdésére az a válaszom, hogy

most küzdünk meg először a történelemben az exponencialitásnak a valós idejű problémájával, és biztos vagyok abban, hogy az emberiség erre agyban nincsen felkészülve.

Ezért történt az is, hogy egyébként általam nagyon tisztelt, és sok esetben személyesen ismert AI tudósok és szakértők moratóriumot kezdtek el követelni, amiről gondolom ön is olvasott, mert pont ez volt a célja, hogy mindenki olvasson róla. Egy nyílt kiáltványt tettek közzé, amiben azt kérték, hogy fél évig most mindenki álljon le.

– Ez megoldaná a helyzetet?

– Ők egy klasszikus nyilvános tárgyalási technikát követtek. Tehát, ha túl sokat kérünk, és megkapjuk a 20 százalékát, már akkor is egész jól vagyunk. Nyilván abban nem bízhattak semmilyen szinten, hogy ez így át fog menni. Körülbelül három évvel ezelőtt volt egy olyan hullám Amerikában, amikor rájöttek arra, hogy az arcfelismerőkben, tehát a valós idejű biometrikus azonosító-rendszerekben nagyon sok a probléma. Emlékszem, hogy volt egy nyári két hét, amikor az ottani cégek, amelyek ilyen rendszerek fejlesztésével foglalkoztak, azt mondták, hogy leállunk vele, vagy azt mondták, hogy nem adjuk el hadászati és rendészeti célokra, ami pedig ennek az elsődleges felhasználása volt.

Csak akkor megtanulták, hogy a kínai barátaink viszont nem állnak le, akik szintén az élbolyban vannak!

Ezt valószínűleg fiaskóként élte meg a technológiai szektor. Visszatérve erre a kiáltványra, én úgy gondolom, hogy a szándék nemes volt, és nagyon nagyra értékelem, hogy kitették az asztalra a problémát. Ez a következőképpen hangzik:

fegyverkezési versenybe torkollt a mesterséges intelligencia a főszereplő nagyvállalatok és államok részvételével. Ennek a sebessége felfoghatatlan mértékűvé vált pár hónapon belül, és semmilyen szabályozási környezet nem létezik a jelen pillanatban, ami ennek gátat tudna szabni.

Tehát a kérdés az volt, hogy fél évig, amíg a megfelelő szabályozási környezet nem jön létre, addig álljunk le. A fél évet azért számolták, mert mostantól számított fél éven belül biztos, hogy az EU kijön egy szabályozással. Az USA is most rekordsebességre kapcsolt szabalyozásilag. Az elvárás maga az irreális volt, de az, hogy ez téma lett a társadalomban és a legfelsőbb körökben, az szerintem hasznos volt.

– Öt év múlva hogy fogunk élni? Nem adok 10-et, csak 5-öt, hátha ellátunk még odáig.

– Én 2-3-at szoktam maximum bevállalni, de azt is évekkel ezelőtt. Meg se merem jósolni őszintén, szóval pontosan emiatt, mert tavaly november óta elszabadultak a dolgok. Amit látok biztosan, hogy a világ jelenlegi fragmentáltsága, tömbösödése szerintem csak erősödni fog, tehát

egy csomó mesterséges intelligencia alapú társadalmi-gazdasági modell fog fej-fej mellett kifejlődni.

Már látszik egy kínai modell, látszik egy európai modell, és valahogy körvonalazódik egy amerikai, ami egyébként egy kicsit homályosabb. Amerika most éppen gondolkodik, hogy mit kéne lépni, elég-e az, hogy a mi technológiai cégeinknél van az elsőbbség még jelen pillanatban, vagy európai mintára brutál erős szabályozást kell bevezetni. Tehát lesznek ilyen, hogyha úgy tetszik, AI alapú társadalmi operációs rendszerek, amelyek között szerintem nagyon kevés átjárás lesz. Ez a globalizmus egyfajta visszavetése lesz, hiszen eltérő és inkompatibilis modellek fognak létrejönni. Azon a válaszúton vagyunk, mint emberiség, hogy

sok múlhat azon, mennyire tudjuk rákényszeríteni a döntéshozóinkra, legyenek azok akár kormányzati, akár nagyvállalati döntéshozók, hogy szilárd mederbe tereljék ezt a folyamatot.

Ennek a demokráciákban szerintem alapelvnek kellene lennie. Én alapvetően nem osztom azt a negatív jövőképet, amit sok AI-szakértő jósol, hogy legalább 10% az esélye annak, hogy az AI következtében az emberiség kipusztul, azt viszont gondolom, hogy amennyiben nyakló nélkül hagyunk benyomulni egy exponenciális erőt például a munka világába, vagy az információszerzés világába, abból jó dolog nem jöhet ki. Tehát az exponencialitás sebessége, és az, hogy kinek a kezében van az AI, egy robbanóelegy tud lenni. Felelős gondolkodásra van szükség, és a társadalom részéről arra, hogy kikényszerítse a döntéshozóiból, hogy olyan AI-t kapjon, amilyet megérdemel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Ez lehet a legmelegebb február, és a legmelegebb tél a mérésék kezdete óta - és ennek komoly következményei lesznek
Az éghajlatkutató szerint előfordulhat, hogy az évszázad végére már csak néhány téli napunk marad. Búcsút mondhatunk a hónak és a síelésnek, miközben a tavaszi fagyveszély miatt szélsőséges esetben akár a gyümölcstermés fele is elveszhet.

Link másolása

Hiába van még február, napok óta leginkább áprilisihoz hasonló az időjárás Magyarországon. A hirtelen jött 20 fok körüli hőmérsékletet nemcsak a rövid ujjú pólókban rohangáló emberek jelzik, néhány fa is szokatlanul korán virágba borult. Túl azon, hogy a korai tavasz jó hatással van a fűtésszámlákra, abban szinte mindenki egyetért, hogy valami nagyon nincs rendben az időjárással.

Szabó Péter éghajlatkutató jelenleg az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok egyik állandó szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként. Legutóbb október közepén beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy idővel a szeptember a nyár része lehet majd. A mostani időjárást alapul véve adta magát a kérdés: a február pedig hamarosan tavaszi hónap lehet?

– Októberben azt mondtam, hogy a nyár hossza növekedett meg a legjobban: gyakorlatilag 40 nappal hosszabb az 1970-es, 1980-as évek átlagához képest, főleg az ősz rovására. A Másfélfok három évvel ezelőtti tanulmányában arra jutottunk, hogy a tél továbbra is december elején kezdődik, de nagyjából 7 nappal hamarabb ér véget az évszak.

Vagyis a február egy-két évtized múlva akár már valóban a tavasz része is lehet.

Ha külön-külön vizsgáljuk 1971-től kezdődően a téli nappalokat, akkor azt láthatjuk, hogy a február melegedett a legjobban, legkevésbé pedig a december.

– Az elmúlt napokban rendre 20 fok körüli hőmérsékletet jeleztek előre. Mennyire ritka, hogy ennyire tavaszias az idő februárban Magyarországon?

– December elsején egy interjúban óvatosan azt mondtam, hogy a december és a január inkább átlagos hőmérsékletű lesz az évszakos előrejelző modellek szerint, aminél végül is melegebb lett az a két hónap. De ez a rendkívüli, extrém meleg február még az akkori, évszakos előrejelző modelleket is meglepte – én ennyire is bízom bennük. Előzetes adatok alapján

ez lehet az eddigi legmelegebb február, és emiatt az egész tél is a legmelegebb lesz a mérésék kezdete óta,

de ezekre csak a hónap lezárulta után kapunk választ. Mindenesetre a HungaroMet, vagyis a korábbi OMSZ adatai szerint a mostani télen decemberben egy, januárban három, februárban pedig eddig ugyancsak három napon dőlt meg az országos melegrekord, míg a hidegrekord három hónap alatt egyszer sem. Ez egyértelmű jele annak, hogy sajnos a pozitív tartomány felé gyorsabban tolódik el ez az évszak.

– Innentől kezdve jobban tesszük, ha megszokjuk, hogy a tél utolsó napjaiban rövid ujjú pólós idő lesz, vagy ez csak egy egyszeri alkalom?

– Egyetlen évszakból nem lehet kiindulni, vagyis nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve ilyen enyhék lesznek a telek, és februárban alig kell majd fűteni. Viszont az indikátorok valóban azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent mostanra a fagyos napok száma. Fagyos napnak azt nevezzük, amikor az éjszakai minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken. Ilyenből korábban évente 100 nap volt, de ma már csak 70-80 ilyen napunk van. De kevesebb téli napot is tartunk számon, vagyis olyan napot, amikor a maximumhőmérséklet is 0 Celsius-fok alatti, tehát gyakorlatilag egész nap fagy van.

A pesszimista forgatókönyv szerint húszéves átlagban az évszázad végére néhány téli napunk lesz már csak,

ami rendkívül kevésnek számít a század eleji 20-hoz képest.

– Csak a klímaváltozás állhat a szokatlanul meleg február hátterében, vagy köze lehet hozzá az El Niño éghajlati jelenségnek is, aminek fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait?

– Március-áprilisig tarthat a globális átlaghőmérsékletet növelő El Niño, amit egy neutrális időszak követhet. Ennek az éghajlati jelenségnek jelentős hatása van Észak-Amerikában, de az európai télre gyakorolt hatásaival kapcsolatban óvatosabban fogalmaznék. Skandináviában például egy időjárási blocking helyzetnek köszönhetően december-januárban nagyon hideg volt, amit mi Magyarországon egyáltalán nem érzékeltünk. Mostanra ez a helyzet megszűnt az északi országokban, így a tartós nyugatias áramlásnak köszönhetően arrafelé is enyhébb az időjárás.

– Vagyis akkor az egész világot figyelembe véve az El Niño után következő tél sokkal inkább egy klasszikus télre hasonlíthat majd, szemben a mostanival?

– Igen, vagyis remélem, hogy a következő tél ennél hidegebb lehet. De ezt most még a szezonális, közép-európai előrejelzések sem igazán mondhatják meg.

– Visszatérve a februári magyar áprilisra: milyen hatásai lehetnek az életünkre, hogy már javában akadnak virágba borult fák az utcákon?

– Pozitív hatása lesz például a fűtésszámlákra, amik alacsonyabbak lesznek. De pszichológiai szempontból is jó hatása van annak, hogy elmaradtak a tartós és kemény hidegek. Azonban nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem. Ilyen például a hóesés csökkenése, aminek következtében hazánk hegyeiben alig akad olyan nap, amikor síelésre alkalmas, vagyis 15 centiméternél vastagabb a természetes hó. Emiatt csak jelentős hóágyúzással tudják fenntartani a téli turizmushoz szükséges hóvastagságot Magyarországon, ami a bolygó további felmelegedésével teljesen megszűnhet. De ez nemcsak nálunk, hanem a jóval magasabban fekvő területeken, például az Alpokban vagy a Kárpátokban is rontja a téli turizmus helyzetét.

– A téli turizmus megszűnése még a mi életünkben bekövetkezhet, vagy ennél azért nagyobb távlatokról van szó?

– Ez nem úgy működik, hogy most mindenki úgy dönt, hogy a jövőben síelni szeretne, és majd tud is. Az éghajlati rendszer egy nagyon bonyolult, nem lineáris rendszer, és

ha mondjuk mától nullára visszavesszük a kibocsátásokat, akkor is csak nagyjából 15-20 év múlva lesz hatása ennek a döntésnek a hőmérsékletre és egyéb változókra.

Ha sikerül betartanunk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, akkor talán az évszázad közepétől újra síelhetünk itthon. Amennyiben a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az évszázad közepétől a külföldi, magasabb hegyekben lehet majd kizárólag síelni.

– Maradjunk még egy gondolat erejéig a jelennél, vagyis a jelenlegi extrém meleg februárnál. Milyen hatása lehet a szokatlan melegnek a mezőgazdaságra?

– A tartósan hideg tél elmaradásának a mezőgazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes növényeknek például nem lesz meg az a szükséges hidegmennyiség, ami után növekedni kezdenek.

Az egyre enyhébb időjárásnak köszönhetően pedig az almamolyhoz hasonló kártevők még intenzívebben tudnak majd tevékenykedni.

A vegetációs időszak, vagyis a növekedés az olyan hidegtűrő növényeknél, mint például a répa, már a tartós 5 Celsius-fok felett hőmérsékletnél elindul. Ezeknek az esetében az utóbbi 50 évben nagyjából kéthetes előretolódást figyeltünk meg. Míg mondjuk az olyan melegigényes fajoknál, mint a szőlő vagy a gyümölcsfák ez a folyamat csak 10 fok körül kezdődik el, és egészen eddig nem volt jelentős időbeli előretolódás az utóbbi 1-2 évig. Az előbbiért 70 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé.

– Miért probléma, ha probléma egyáltalán, hogy előbb kezdődik a vegetációs időszak és a virágzás?

– Vizsgálataink alapján az utolsó tavaszi fagy dátuma körülbelül egy héttel tolódott csak korábbra, míg a vegetációs időszak a kedvező időjárás miatt ennél korábban kezdődik. Ebből pedig az következik, hogy növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak hossza. A rügyek és a virágok azonban könnyen elvesznek, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet. Úgy tudom, hogy a virágzás alatt például a -3 Celsius-fokra csökkenő hőmérséklet akár a gyümölcsök felének elvesztését is okozhatja. Az időjárási modellek szerint a jövő ennél még rosszabb lesz:

többszöröse lesz azon napok száma, amikor már tart a melegigényes növények növekedése, miközben még javában benne vagyunk a tavaszi fagyveszélyes időszakban is.

– A folyamatok lassítása, netán visszafordítása érdekében mit tehetnek ennek az interjúnak az olvasói?

– Alapvetően az a célunk, hogy most fektessünk be a jövőbe, és ne pedig majd a jövőben próbáljuk korrigálni az elrontott dolgokat. Az átlagember leginkább azzal tud segíteni, ha elvárja a döntéshozóktól, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A mindennapi élet során ezen felül sokat segíthet, ha nem utazunk tengerjáró hajókkal, ami egy főre vetítve az egyik legkárosabb dolog. Jó lenne az autómentesség, de ezt nagyon nehéz megoldani. Ennél jóval egyszerűbb, de mégis nagy hatása lehet a szezonális ételek fogyasztásának, a vegetáriánus vagy húsmentes életmódra áttérésnek, a fast fashion ruhák állandó vásárlása helyett pedig hordjuk tovább a régebbi darabokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Közel a városi légitaxi forradalma - a nyári olimpián jöhet a főpróba
Egyre több gyártó áll elő olyan elektromos függőlegesen fel- és leszálló repülővel (eVTOL), amit kifejezetten ingázásra, illetve a városi dugók elkerülésére fejleszt. Az egyik európai vállalat a párizsi olimpián már ilyen géppel szállítaná a helyszínekre a szurkolókat.

Link másolása

Nehéz elképzelni egy olyan jövőt, amiben a külvárosi buszmegállók helyett eVTOL légikikötők (ún. vertiportok) mellett várják az ingázók a következő járatot, de egyre több nagy gyártó esküszik rá, hogy így lesz, hiszen óriási összegeket ölnek ezeknek a repülőgépeknek a fejlesztésébe. Az utóbbi években startupként indult vállalkozások mögé olyan nagy vállalatok álltak be, mint a Stellantis vagy a Toyota, és egyre komolyabban veszik őket űrkutató ügynökségek, hadügyminisztériumok, tömegközlekedési cégek is.

Az eVTOL jövője már ebben az évben elkezdődik, hiszen nem csak nagy kutatási projektek indulnak, például hatékonyabb akkumulátorok fejlesztésére, hanem szerződések is köttetnek, konkrét szolgáltatások beindítására. Az első, ráadásul autonóm légitaxi a párizsi nyári olimpiai játékokon mutatkozhat be a nyilvánosság előtt. Íme, a legnagyobb gyártók, akik kész városi eVTOL-lal rendelkeznek, és a jelenleg a legközelebb állnak hozzá, hogy elkezdhessék a sorozatgyártást:

Archer Aviation

Az amerikai vállalat évek óta építi a Midnightot, amit sokan az egyre nagyobb konkurencia ellenére is a legígéretesebb légitaxinak tartanak. Az eVTOL 160 kilométeres hatótávolságra, 240 km/h-s sebességgel reptet, összesen öt embert. Kifejezetten ingázásra és egymástól 30 kilométerre lévő városi vertiportok közötti közlekedésre tervezték. A légitaxi nemrég megkapta a legfontosabb engedélyt is az Amerikai Légügyi Hatóságtól, és olyan partnereket tudhat maga mögött, mint a másfél tucatnyi autómárkát birtokló Stellantis csoport, illetve maga a NASA. Az űrügynökséggel kötött Space Act Agreement keretében ebben az évben indul közös programjuk, nagy teljesítményű eVTOL-akkumulátorcellák fejlesztésére.

Joby Aviation

Az Archerrel együtt a légitaxi piac jelenlegi legnagyobb titánja. Szintén amerikai eVTOL fejlesztő cég, amelynek eddig ismertté vált Joby S4-ese ugyancsak ötszemélyes és 160 kilométeres hatótávot tud, de gyorsabb a Midnightnál: a gyártó szerint 320 km/h feletti végsebességgel rendelkezhet. Valószínűleg még nincs annyira előrehaladott állapotban, mint a Archer repülőgépe, de komoly támogatók hisznek benne, hogy legalább másodikként piacra jut. A Toyota Motor Company dollár százmilliókkal szállt be a fejlesztésbe, az Amerikai Légierő pedig szerződést kötött velük Joby S4-esek beszállítására, amelyet idén szeretnének teljesíteni. Ha megtörténik, akkor ez a gyártó lesz az első, amelyik fizető ügyfélnek kézbesít légitaxit - igaz, nem nyílt piacon, hanem egy katonai szervezet felé. Nagy áttörést értek el a világ másik felén, Dubajban is. Közleményükben azt írják, 2026-ban indítanak légitaxi-szolgáltatást, elsősorban a helyi nemzetközi repülőtér és luxusszállodák között. Úgy számolnak, hogy a légikötő és például a Palm Jumeirah-sziget között csupán 10 perc lesz az utazási idő - minimum háromnegyed órányi transzfer buszban zötykölődés helyett.

Volocopter

A német vállalat VoloCityje valahol félúton van a helikopterek és a többrotoros drónok között. Az összehasonlítás nem véletlen: személyszállításra alkalmas eVTOL, viszont a benne ülő két személy közül egyik sem kell, hogy pilóta legyen, hiszen a jármű önvezető. Az rfi riportja szerint minden esély megvan rá, hogy a repülőt élesben is tesztelik Párizsban, a július 26-án kezdődő nyári olimpiai játékokon. Ha a Volocopter megkapja az engedélyt, közvetlen járatokat indíthat a repterekről az olimpiai helyszínek felé - igaz, egyelőre aligha önvezető technológiával. A VoloCity amúgy elég látványos jelenség: összesen 18, köralakú, küllős szerkezetre szerelt rotor emeli a levegőbe, szinte teljes csendben, mivel az elektromos motoroknak hála a jármű 75-100 méteren belül nem hangosabb egy közeli beszélgetés zajszintjénél. Az induláshoz már csak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség engedélye kell - ennek hiányában sajnos csak utasok nélkül demonstrálhatná a képességeit Párizsban, aminek, lássuk be, nem sok értelme van. A rendkívül ambiciózus vállalat egyébként nem csak az olimpia idejére szeretné megvetni a lábát a francia fővárosban (ez idő alatt nem is kér majd pénzt a fuvarokért), hanem legalább a következő 2-3 évben folytatná a szolgáltatást, és közben felkészülne a VoloCity sorozatgyártására.

A VoloCity pilóta nélkül is repül

A fent írt modellek tényleg csak a legaktuálisabb példák olyan eVTOL-okra, amelyek a közeljövőben piacra léphetnek a maguk a repülőgépével. Ígéretes még a német-kínai koprodukcióban készülő, négyszemélyes Autoflight Prosperity 1, a kínai, háromszemélyes Ehang EH216 vagy a Honeywell és a Rolls-Royce segítségével épülő, ötszemélyes Vertical Aerospace VX4 is – és ez még csak néhány azok közül, amelyek 2025-ig kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az eVTOL nem csak kényelmi és fenntarthatósági előnyökkel jár, hanem hosszú távon enyhítheti a városi közutakra nehezedő nyomást.

Ha az ingázóknak csak egy része inkább mozogna az agglomerációk és a munkahelyek között légitaxival, mint autóval, jelentősen visszaesne városi környezetek útterhelése, ami még az általánossá váló elektromos autózás korában is pozitív változás lenne. A McKinsey & Company 2021-es felmérése szerint az eVTOL-ok átlagosan 30 százalékkal rövidebb utazási idővel kecsegtetnek és 50 százalékkal csökkenthetik a városi dugókat. A Roland Berger kutatása a gazdasági hatásokat is igen jelentősnek találja: a piackutató cég szerint az eVTOL-ok 2040-re 2,5 millió új munkahelyet teremthetnek a világon, míg a PwC  úgy becsüli, hogy az USÁ-ban 2030-ra már 115 milliárd dolláros üzlet lehet a légitaxi, és 2040-re (csak ott) 350 ezer ember dolgozhat majd a gyártásukon és üzemeltetésükön.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mindent megváltoztat, mint az iPhone? Így lehet a jövő számítógépe a méregdrága Apple Vision Pro
A világ nagy része először megfizethetetlennek fogja tartani az Apple AR/VR szemüvegét, de idővel legalább akkora hegyomlást okozhat a PC-k világában, mint amekkorát az iPhone a telefonpiacon.

Link másolása

Február első hétvégéjén, először az Egyesült Államokban került forgalomba az Apple legújabb zászlóshajó terméke, a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) tartalmakat megjelenítő Vision Pro. A headsetre a világ kevésbé tehetős része a 3500 dolláros (közel 1,3 millió forintos) vételár miatt kapta fel a fejét, holott a gyártó legjobb asztali számítógépei - a hozzájuk illő perifériákkal együtt - közel ugyanennyibe kerülnek. Márpedig

a Vision Pro hosszútávon éppen ez akar lenni: egy iMac, amit a felhasználó szó szerint a fejére húzhat és helyettesítheti vele akár az összes többi eszközét.

Az Apple számítógépeivel egyenrangú képességekre törekvő Vision Pro lényegében olyan, mintha egy komplett számítógépet viselnénk a fejünkön, csak éppen az alkalmazások használatához, a internetezéshez, a tartalomkereséshez, sőt, például a szövegbevitelhez sincs szükség billentyűzetre vagy egérre. Rögtön a legelső változata 25 gyári alkalmazással jelent meg, köztük Apple felhasználóknak egytől egyig ismerős és nélkülözhetetlen appokkal, mint a Safari böngésző, a Mail, az Üzenetek, a Fotók, a Naptár, az Otthon, a Térképek, az Emlékeztetők, a Jegyzetek és még sorolhatnánk. Egytől egyig olyan szoftverek visionOS operációs rendszerre készült változatai, amilyenek a iOS és macOS alatt hosszú évek óta asszisztálnak az iPhone és Mac felhasználók mindennapjaihoz. Ez csak a kezdet, hiszen egyelőre főleg iPad alkalmazások sorakoznak a Vision Pro boltjában, szóval sok munka lesz még, mire mindent optimalizálnak rá.

A gyártó megoldotta, hogy az AR/VR headsetet teljes egészében szemmozgással, kézi gesztusokkal és hangutasításokkal irányítsák a felhasználók - idővel nyilván bármilyen nyelven. Az, hogy a valós térben megjelenő virtuális ablakok és az alkalmazások ilyen módon válnak használhatóvá, újradefiniálhatja mindazt, ahogyan ma használunk, mi több: amilyennek ma látunk egy számítógépet.

Az iPhone-nal egyszer már sikerült felforgatni a világot

Annak ismeretében, amit az Apple eddig megvalósított és tervez a Vision Proval, nyugodtan kijelenthető: a vállalat célba vette az összes ma használt eszközünket és azok perifériáit, a laptoptól az okostelefonon és a televízión át az egérig, a billentyűzetig vagy a touchpadig. A headset, mögötte az Apple védjegyének számító stabil és biztonságos szoftveres infrastruktúrával viszonylag hamar képes lehet átvenni egy sor ma használt kütyü helyét a mindennapjainkban. A megoldásai legalább annyira paradigmaváltónak tűnnek, mint az okostelefonok piacát napjainkra teljesen letaroló iPhone, ami akkor jelent meg érintőkijelzővel, amikor még senki sem tudott elvonatkoztatni a nyomógomboktól. Az Apple 15 év tudatos építkezéssel éppen 2023-ban érte el, hogy olyan nagy gyártókat megelőzve, mint a Samsung és a Xiaomi az iPhone legyen a világ legeladottabb okostelefonja. Az IDC adatai szerint ehhez 12 hónap leforgása alatt 80,5 millió készülék értékesítése kellett.

A Vision Pro is mindent megváltoztat, mint régen az iPhone?

Az Apple kevert valóság headsetje láthatóan nem elégszik meg azzal, amivel az adott célokra, például gamingre készült VR-szemüvegek gyártói. Nem csupán egy tartalmakat megjelenítő eszközt akar letenni az asztalra. A Vision Pro - amennyiben tényleg hibátlanul működik és elégedettek vele a felhasználók - elhozhatja a PC-k új korszakát, amiben már sem kijelzőkre, sem gépházakra, sem pedig perifériákra nem lesz szükség. Túl merész feltételezés? Ennyiért senkinek nem fog kelleni? A válasz két egyértelmű nem, mivel feltételes mód nélkül kijelenthető, hogy ez az eszköz már most képes önálló számítógépként szolgálni a tulajdonosát, és hiába drága: ha ugyanolyan trendteremtő és egyre fejlettebb lesz, mint a gyártó okostelefonja, akkor az emberek ki fogják fizetni a magasabb árát, arról nem is beszélve, hogy idővel minden bizonnyal készül belőle olcsóbb, belépő színtű változat - mint eddig minden más Apple termékből.

Hátrányok és lehetséges kudarc

Az eszközben benne van a potenciál, hogy trendteremtővé válik. Ha így lesz, akkor az Apple a PC szegmensben is megismétli a telefonpiacon egyszer már végrehajtott bravúrt, és a nyomában loholó más gyártókkal együtt néhány év leforgása alatt megváltoztatja a ma használt számítógépeinket. Ahogy a kétezres években még külön kellett mobiltelefon, fényképezőgép, kamera, GPS és ma már ezek mindegyike (meg annál is több) egyesül egyetlen okostelefonban, úgy a kijelzőt, a gépházat, a billentyűzetet, az egeret és a játékkonzolt szintén kiválthatja egyetlen készülék. És éppen ez lehet az, amire az Apple készül a Vision Proval, szóval jobb lesz rá odafigyelni.

Így működik

 

A kevert valóság headset legnagyobb hátránya jelenleg az, hogy a világ legnagyobb része számára drága. Ez várhatóan csak 1-2 évig fogja majd vissza a keresletet, egyrészt addig, amíg érkezik olcsóbb verzió, másrészt pedig addig, amíg az emberek hasonló élményeket és előnyöket nem társítanak hozzá, mint a kezdetben szintén túlontúl drágának tartott iPhone-hoz. A trend pedig nagy úr: ha sikeres lesz, abból harapni akarnak más gyártók is, ezért mind fejlettebb, mind összetettbb képességekkel rendelkező, kvázi fejre húzható számítógépeket kezdenek fejleszteni. Ami pedig az Apple-t illeti, bőven van még dolga a Vision Proval ahhoz, hogy ne csak tehetős kevesek, hanem tömegek akarják hazavinni. Ehhez az árpolitika finomítása mellett további technikai fejlesztések kellenek, például: a mostani 2-2,5 órásnál acélosabb élettartamú akkumulátor, a jelenlegi M2-nél gyorsabb chip (például a Macekben már rendszeresített M3) és mindenekfelett:

egy olyan mesterséges intelligencia asszisztens, ami végre leküzdi a nyelvi akadályokat.

Utóbbival az Apple még mindig adósa a felhasználói jelentős részének, hiszen amíg a Siri 17 nyelven tud (és magyarul például nem), a konkurens Google jóval fiatalabb fejlesztésű Bardja máris 26, az OpenAI ChatGPT-je pedig legkevesebb 85 nyelven elboldogul. Óriási a szakadék ez, amit mindenképpen át kell hidalni a Vision Pro átütő sikeréhez. Ezzel tisztában van az Apple is, de egyelőre nem világos, hogy milyen nyelvi modellen vagy generatív AI-n dolgozik, és erről mikor fog részletes tájékoztatást adni. A Bloomberg szerint egy felokosított Siriben gondolkodnak, de a MacRumors nem tartja valószínűnek, hogy 2024-ben már elő is állnak vele: Ming-Chi Kuo Apple elemzőre hivatkozva azt írják: a vállalat AI szempontból jelentős lemaradásba került a versenytársakhoz képest.

Link másolása
KÖVESS MINKET: