JÖVŐ

„Az emberiség erre agyban nincs felkészülve” – Tilesch György szerint a mesterséges intelligencia fejlődési sebessége szinte felfoghatatlan

A történelem során először nézünk szembe valamivel, ami exponenciális gyorsasággal fejlődik. A nemzetközileg is elismert AI-szakértő szerint nincsenek évtizedeink, sőt, éveink sem az alkalmazkodásra.

Link másolása

Bár a mesterséges intelligencia 66 éves fogalom, az első modellek is nagyon régóta léteznek, sőt, használható mesterséges intelligenciák is már jó ideje szolgálnak minket, de igazán láthatóvá most vált, hol is tart ez a technológia. A ChatGPT, majd a GPT4, illetve a különböző képalkotó modellek hirtelen élményszerűvé tették a mesterséges intelligenciát.

De történt valami ennél is fontosabb. Tilesch György szerint az eddigi lineáris fejlődés a történelem során először valódi exponenciális sebességre váltott.

– Jött egy hír nemrég, hogy az olasz kormány fontolgatja a ChatGPT betiltását. Miért? Olyan veszélyes valóban?

– A ChatGPT az a rendszer, amiről sokan beszélnek, de igazából ez csak leegyszerűsítő megjelölése a témának. Az ugyanis még nagyon-nagyon sok gyermekbetegséggel rendelkező megoldás volt, és pár hónapra rá már ott volt a GPT4, ami klasszisokkal jobb, ráadásul ugyanattól a cégtől, az Open AI-tól jött. De az összes konkurense is dolgozik hasonló modelleken, pár már ezekből ki is jött.

Azt gondolom, ez a rendszer olyan szerepet fog betölteni, mint amit a Ford T-modell töltött be a XX. század elején. Lehet mutogatni majd, hogy ez az, amit a nagyközönség elsőként elkezdett megvenni.

Tehát a ChatGPT igazából csak bevitte a mainstreambe az információt, hogy van működő mesterséges intelligencia, ami kétségkívül hasznossá vált, de rengeteg még a megoldandó feladat. Az olasz kormány részéről felmerült betiltási tervekről az gondolom, hogy az még nem lezárt ügy. Az olaszoknak az adatvédelemmel foglalkozó ügynöksége hívta fel az Open AI figyelmét arra, hogy súlyos hiányosságok vannak. Ezek után az Open AI maga döntött arról, hogy ideiglenesen kiviszi az olasz piacról a ChatGPT-t.

Ahol konkrétan betiltották, vagy ahol elérhetetlen, azok olyan országok, mint Oroszország, Szomália, hasonlók.

Európában most készül egy szabályozási hullám, amelynek a kimunkálásában sok olasz is vesz részt, ez az EU AI Act, ami novemberben, vagy előbb meg fog jelenni. Szerintem annyi történik, hogy példát akarnak demonstrálni nemzetállami szinten is, hogy már a törvény, illetve az európai szintű jogszabály hatályba lépése előtt megpróbálják valahogy kikényszeríteni bizonyos érzékeny adatok védelmét, vagy legalábbis jelezni aggályos részterületeken a cégeknek, hogy eddig és ne tovább. Nem gondolom, hogy ez frontálisan szembe menne az AI terjedési hullámával. Az OpenAI is dolgozik azon, hogy bizonyítani tudja, megfelel az olasz kormány, illetve az adatvédelmi ügynökség elvárásainak. Szerintem a versenyszférában van egy nagyobb probléma, és ezt nem nagyon tudják a jelen pillanatban kiküszöbölni. Ha egy vállalati közegben, vagy kormányzati közegben használják a ChatGPT-t, tehát ahol érzékeny adatokkal dolgoznak, és esetleg arra kérik meg, hogy egy meetingnek a leiratát összegezze és küldje ki mindenkinek, vagy egy pénzügyi jelentést készítsen el vállalati adatok alapján, akkor azok az adatok bizony felmennek Redmondba, a Microsoft szerverére, meg az Open AI-hoz. Ezek az adatok onnantól kezdve részévé válnak annak a korpusznak, ami alapján a mesterséges intelligencia modell működik, ami azt jelenti, hogy

a világ egy bármilyen távoli pontján visszaköhögheti bárkinek azokat a vállalati vagy kormányzati adatokat, amiket egy óvatlan munkatárs feltöltött. Erre a jelen pillanatban még technológiai megoldás nincs.

Ezért is vannak ezek a reakciók.

– És akkor még a latorállamok MI fejlesztéseiről nem is beszéltünk...

– Szabályozni csak azt tudjuk, ami kereskedelmi forgalomban van, elő lehet fizetni rá, meg lehet vásárolni stb. A latorállamok nem azt a stratégiát fogják folytatni, hogy megpróbálják meghekkelni a Big Tech által piacra dobott nagy generatív MI rendszereket, bár azért erre is lesznek próbálkozások szerintem. Ugyanis a kereskedelmi forgalomban elérhető nagy nyelvű modelleknél szakemberek ezrei dolgoznak azon, hogy minél bombabiztossabbá tegyék etikai, biztonsági kockázati szempontokból ezeket a modelleket.

Amikor viszont egy latorállam úgy dönt, hogy használni akar egy ilyet a saját céljaira, semmi mást nem csinál, gyakorlatilag klónozza a rendelkezésre álló információk alapján ezeket a modelleket, és saját megoldásokat kezd csinálni, azzal nem tudunk mit kezdeni.

Tehát kissé leegyszerűsítve: az Európai Unió meghatározhatja például azt, hogy milyen feltételekkel jöhet be egy kínai AI modell az európai piacra, és ezt kőkeményen be is kell tartani a kínaiaknak, azonban, ha nem akar nyilvánosan bejönni a piacra, hanem valahol a szürke vagy sötét zónában kíván tevékenykedni, az ellen nem sok fegyverünk van a jelen pillanatban.

– Tehát másolható, ellopható ez a technológia?

– Igen. Vannak olyan országok, melyek a nulláról építik újra ezeket, és vannak olyanok, amelyek az elérhető információk és technológiai specifikációk alapján megpróbálják megépíteni a klónjukat, de olyan is előfordulhat, hogy részleteiben el tudják lopni, tehát ezerféle módszer létezik erre.

A GPT4 esetében történt meg először, hogy amikor megjelent az a közlemény, amiben kifejtették, hogy mit tud ez a modell, nem tartalmazott technológiai specifikációt. Az egész szakma felhördült ezen.

És ők pont azzal védekeztek, hogy a lator államok sokkal könnyebben ellophatják, ha ismerik a részleteket. Ez a mai napig erősen megosztó, mert az Open AI, mint brand, ma már minden, csak nem open (azaz nyílt). Olyan szempontok feszülnek egymásnak, amelyek között nagyon nehéz igazságot tenni, mert mindenki valahol ködösít. De vannak például jótékony célú klónozási vagy közösségi megoldások is. Európában például van egy modell, aminek az a neve, hogy Bloom. Ez volt az első olyan klón, amit kifejezetten társadalmi, hasznossági szempontok vezettek. Ez tavaly november-december környékén jöhetett ki, a francia állam kölcsönadta az egyik szuperszámítógépét egy tudományos közösségnek, körülbelül ezer egyetem 2500 embere hozta össze az első európai közösségi modellt, amihez én nagyon nagy reményeket fűztem. Nincsen a közelében sem most annak, amit a GPT4 csinál, de mindenképp kijelölt egy utat.

Csak annyit akarok mondani, hogy nem minden klónozás rossz klónozás.

Azt is kell nézni, hogy ki csinálja, és milyen szándékkal csinálja.

Tilesch György, magyar-amerikai mesterséges intelligencia (MI) szakértő, tanácsadó, cégvezető és író, aki az Egyesült Államokban él és dolgozik.

A washingtoni Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke és a Neumann Társaság MI-nagykövete. Omar Hatamleh-val közösen írt egy könyvet az MI okozta gazdasági, politikai és társadalmi változásokról Mesterség és Intelligencia címmel. Magyarországhoz is kötődik, többek között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megemlékezés-sorozatában és egy MI-képzési programban is részt vesz.

– Mekkora egy ilyen rendszer fizikailag? Elvihető egy bőröndben? Mi kell ahhoz, hogy ez működjön?

– Ezeknek a modelleknek a leginkább meghatározható faktora, ami alapján összehasonlíthatóak voltak, a paraméterszám. Tehát a bonyolultsága és a mélysége. Illetve a betanításhoz szükséges infrastrukturális és számítási kapacitás. Minél nagyobb modellt akarunk, és minél bonyolultabb és mélyebb modellt akarunk alkotni, annál nagyobb az igény mind adatoldalon, mind infrastrukturális oldalon, mind tehetségi és elővigyázatossági oldalon.

Ahogy rohan előre a szekér, egyre nagyobbak a belépési korlátok ahhoz, hogy valaki domináns pozícióra legyen szert.

Volt egy sztori pár héttel ezelőtt, hogy az Open AI a Google-tól elhozott egy AI-gurut, akinek az első dolga volt azt mondani, hogy a Google, amely most ugye ideiglenesen hátrányba került, mert később jött a piacra, az már az Open AI adatain tanította be a saját modelljét, ami nagyon kínos volt, és jogilag is lesznek még ennek következményei. Magyarán nagyon-nagyon keveseknek van hozzáférése az adatmennyiséghez, ráadásul akiknek van, azokat is folyamatosan támadják, hogy egyáltalán volt-e joguk azokat az adatokat feltölteni a modelljeikbe. Tehát mondjuk milyen jogon használja fel a modell például a Wikipédia adatait, vagy a Redditet, ami alapján egyébként a legtöbb társalgás megtörténik.

Amikor azt olvassa, hogy valakinek beszólt a mesterséges intelligencia, vagy szerelmet vallott, akkor reddites sötét chatszobák termékeit köhögi vissza a mesterséges intelligencia modell.

Tehát van egy csomó dolog, ami szürke zónában van. A GPT3-as körülbelül 175 milliárd paraméterrel rendelkezett, a GPT 4 konkrét adatait nem tudjuk, mert senki nem mondta meg. De óvatos becslések szerint is a korábbinak körülbelül a 100-szorosa lehet. Ezek elképesztő számok. Hogy mást ne mondjak, 100 amerikai család egész éves energiafogyasztása az az energiaigény, ami egy ilyen modell betanításához kell.

– Tehát fogyaszt annyit, mint egy komoly gyár.

– Igen, és sokan tartanak is attól, hogy ha elindul ezeknek a modelleknek a proliferációja, magyarán mindenki megpróbálja a sajátját megcsinálni - akár egy éven belül is eljuthatunk oda, hogy mindenki saját AI modellt fejleszt -, akkor

ez az energiaszükséglet igen könnyen felugorhat mondjuk a kripto világ jelenlegi energiafogyasztására. Márpedig a bitcoinbányászat, amikor legutóbb néztem, Csehország éves fogyasztását jelentette körülbelül.

Ez az érem egyik oldala. A másik oldala nyilvánvalóan az, hogy ezek a nagy cégek az AI-t már arra is használhatják, hogy a modellek betanítási energiaköltségét, a szervereik fogyasztását csökkentsék. A Google 25% körüli energiafogyasztás-csökkentést tudott elérni. Tehát nagyon érdekes és komplex ez a világ, mert egyik oldalon drámai a helyzet, viszont a másik oldalon ugyanazt a technológiát lehet jobbításra is használni. Nagyon nehéz fekete-fehéreket mondani, és azt hiszem, tévút is lenne.

– Háborús célokra, fegyverrendszerek irányítására is használható ez az eszköz?

– A nyelvi modellek két okból értek el áttörést. Az egyik az, hogy az embernek egy személyes élményt nyújtanak, tehát képesek társalogni. Ezt mondjuk egy számítógépes látási modell vagy egy komplex adatanalitikai rendszer nem tudja nyújtani. A nagy nyelvi modellek megjelenésével szinte észrevétlenül átléptünk abba a korba, amit úgy hívnak, hogy multimodalitás. Korábban azt mondtuk, hogy a szűk AI-nak a korszakában vagyunk, amikor egy-egy feladatra lehet betanítani, és azt végrehajtja, általában jobban, mint az ember. A multimodalitás azt jelenti, hogy horizontálisan nagyon sokféle feladatot tud elvégezni, amelyeknek csak egy része szigorúan nyelvi. Ezt úgy hívják angolul, hogy general purpose AI, vagyis általános felhasználású AI.

A mesterséges intelligencia esetében is áll az a szabály, amit általában igaz a technológiára, hogy a legelső felhasználási cél mindig hadászati.

Tehát mielőtt még kereskedelmi forgalomba kerülne bármi, a hadászati felhasználása már évek óta megy. Ez a technológia sem kivétel ez alól. Én 2017-ben már dolgoztam Amerikában a Pentagonnal nagy mesterséges intelligencia projekteken, amiknek nem hadászati célja volt alapvetően, mert abban nem vettem volna részt, de a hadsereg karolt fel egy olyan mesterséges intelligenciát, ami a hadihajók karbantartásáról szólt, és 7 milliárd dollárt spórolt meg évente az amerikai haditengerészetnek. A hadászati felhasználások száma már jelenleg is végtelen. Ha megnézi azt, hogy autonóm drónok harcolnak már különböző isten háta mögötti régiókban a világban, az egy jelentős áttörés. Ezek az eszközök ugyanis nem távirányítottak, hanem

előre „tudja” a drón, hogy kin robbanjon fel, milyen típusú egyenruhára robbanjon fel, hogy milyen típusú tankon robbanjon, ezek már nagyon komoly dolgok.

Azt szerintem kevesen tudják Magyarországon, hogy az ukrán hadsereg ellenállóképességének egy jelentős faktora az, hogy az amerikai Palantir nevű AI cég beállt mögéjük. Hallotta már ezt a nevet?

– Nem.

– Ez egy érdekes cég, ami tulajdonképpen azt csinálta, hogy egy adatanalitikai rendszert adott nekik, amiben már korábban volt egy csomó műholdas felvétel, és a harctéri egységek megkapták azt a lehetőséget, hogy bármikor fotókat és adatokat töltsenek fel a rendszerbe.

Ezzel elérték az ukránok, hogy a csapásmérő képességük sokkal pontosabbá vált, sokkal jobban látták az ellenség a mozgását, és sokkal pontosabban tudtak célozni.

Tehát ez például óriási előny volt, amit ők egyébként nem is tagadnak. Mondok egy másik példát. Van egy Clearview AI nevezetű amerikai startup, amelyik Amerikában perek sorozatát kapta a nyakába az elmúlt években, mert semmi mást nem csinált, mint hogy a közösségi médiáról, meg a Google Fotókról, és hasonló alkalmazásokról szerezte be illegálisan több tízmillió, százmillió ember fotóját. És ezek alapján létrehozott egy olyan, bármikor lekérdezhető adatbázist, ami AI számítógépes látás alapján azonosítja az embert. Tehát ha én önről csinálok most egy fotót, feltöltöm, akkor megmondja nekem a Clearview AI, az Ön összes social media profilja és hasonló megjelenései alapján, hogy maga kicsoda. Ez kereskedelmi forgalomban elérhető megoldás, amit egyébként azt hiszem, 800 rendőrkapitányság használ Amerikában, így fél-legálisan, de bűnözők azonosítására.

– Erről eddig még csak kínai viszonylatban hallottunk, hogy így azonosítják az embereket, pontozzák is ráadásul.

– Az teljesen más, vagyis nem teljesen más, de Kínában ezt a párt csinálja, Amerikában meg egy startup. Ez nagy különbség. Egy startup, amelyik el tudta adni a termékét X darab amerikai rendőrőrsnek anélkül, hogy a szövetségi állam, vagy akár egy tagállam bele tudott volna szólni. De emiatt perek sokasága következett. Ekkor a Clearview AI, aminek nagyon komoly PR problémái voltak Amerikában, azt csinálta, hogy ingyen és bérmentve felajánlotta ezt a szoftverét az ukrán államnak és az ukrán hadseregnek, és az alapján nagyon jól tudják azonosítani például a saját halottaikat, és az orosz halottakat is. Tehát így tudják visszaigazolni, hogy kik voltak azok, akik meghaltak, vagy háborús bűncselekményeket követtek el

– Lehet, hogy használták ezt akkor is, amikor azonosították a bucsai tetteseket?

– Majdnem biztos.

– Nagyon gyorsulnak a dolgok, persze amióta létezik emberiség, azóta egyfolytában azt éljük meg, hogy gyorsul a fejlődés, és ez a gyorsulás exponenciális, ami egy darabig talán még követhető, aztán egyre kevésbé lesz követhető. Az a kérdés, hogy meddig tudjuk ezt ép ésszel követni?

– A nagy korszakváltást abban látom most, hogy szerintem eddig nem exponenciálisban voltunk. Tehát eddig, amikor ipari forradalmakról beszéltünk, azért mindig volt pár évünk vagy pár évtizedünk, hogy átálljunk egyik technológiáról a másikra. Szerintem az AI, és különösen a generatív AI hozta el igazából az exponencialitást, amiről az én szűkebb pátriámban, Szilícium-völgyben nagyon sok vátesz és sárkányfűárus már regélt évtizedek óta, de ez sokáig nem volt kézzelfogható az embereknek. Most szerintem abszolút exponenciálisban vagyunk. Hogy mást ne mondjak, én körülbelül nyolc éve foglalkozom mesterséges intelligenciával, és egészen tavalyig azt tudtam mondani, hogy még át tudjuk látni az ugrásokat, mert az éves ugrások félévesek lettek, a félévesek haviak, satöbbi. De ha most bármilyen szakmai szimpóziumon részt veszek, és megnézek egy chartot arról, hogy az elmúlt héten mi történt AI-ban, akkor 30 olyan dolgot látok minden héten, ami mérföldkőnek számít. Na és ez az, amit nem tudunk befogadni szerintem. Tehát a kérdésére az a válaszom, hogy

most küzdünk meg először a történelemben az exponencialitásnak a valós idejű problémájával, és biztos vagyok abban, hogy az emberiség erre agyban nincsen felkészülve.

Ezért történt az is, hogy egyébként általam nagyon tisztelt, és sok esetben személyesen ismert AI tudósok és szakértők moratóriumot kezdtek el követelni, amiről gondolom ön is olvasott, mert pont ez volt a célja, hogy mindenki olvasson róla. Egy nyílt kiáltványt tettek közzé, amiben azt kérték, hogy fél évig most mindenki álljon le.

– Ez megoldaná a helyzetet?

– Ők egy klasszikus nyilvános tárgyalási technikát követtek. Tehát, ha túl sokat kérünk, és megkapjuk a 20 százalékát, már akkor is egész jól vagyunk. Nyilván abban nem bízhattak semmilyen szinten, hogy ez így át fog menni. Körülbelül három évvel ezelőtt volt egy olyan hullám Amerikában, amikor rájöttek arra, hogy az arcfelismerőkben, tehát a valós idejű biometrikus azonosító-rendszerekben nagyon sok a probléma. Emlékszem, hogy volt egy nyári két hét, amikor az ottani cégek, amelyek ilyen rendszerek fejlesztésével foglalkoztak, azt mondták, hogy leállunk vele, vagy azt mondták, hogy nem adjuk el hadászati és rendészeti célokra, ami pedig ennek az elsődleges felhasználása volt.

Csak akkor megtanulták, hogy a kínai barátaink viszont nem állnak le, akik szintén az élbolyban vannak!

Ezt valószínűleg fiaskóként élte meg a technológiai szektor. Visszatérve erre a kiáltványra, én úgy gondolom, hogy a szándék nemes volt, és nagyon nagyra értékelem, hogy kitették az asztalra a problémát. Ez a következőképpen hangzik:

fegyverkezési versenybe torkollt a mesterséges intelligencia a főszereplő nagyvállalatok és államok részvételével. Ennek a sebessége felfoghatatlan mértékűvé vált pár hónapon belül, és semmilyen szabályozási környezet nem létezik a jelen pillanatban, ami ennek gátat tudna szabni.

Tehát a kérdés az volt, hogy fél évig, amíg a megfelelő szabályozási környezet nem jön létre, addig álljunk le. A fél évet azért számolták, mert mostantól számított fél éven belül biztos, hogy az EU kijön egy szabályozással. Az USA is most rekordsebességre kapcsolt szabalyozásilag. Az elvárás maga az irreális volt, de az, hogy ez téma lett a társadalomban és a legfelsőbb körökben, az szerintem hasznos volt.

– Öt év múlva hogy fogunk élni? Nem adok 10-et, csak 5-öt, hátha ellátunk még odáig.

– Én 2-3-at szoktam maximum bevállalni, de azt is évekkel ezelőtt. Meg se merem jósolni őszintén, szóval pontosan emiatt, mert tavaly november óta elszabadultak a dolgok. Amit látok biztosan, hogy a világ jelenlegi fragmentáltsága, tömbösödése szerintem csak erősödni fog, tehát

egy csomó mesterséges intelligencia alapú társadalmi-gazdasági modell fog fej-fej mellett kifejlődni.

Már látszik egy kínai modell, látszik egy európai modell, és valahogy körvonalazódik egy amerikai, ami egyébként egy kicsit homályosabb. Amerika most éppen gondolkodik, hogy mit kéne lépni, elég-e az, hogy a mi technológiai cégeinknél van az elsőbbség még jelen pillanatban, vagy európai mintára brutál erős szabályozást kell bevezetni. Tehát lesznek ilyen, hogyha úgy tetszik, AI alapú társadalmi operációs rendszerek, amelyek között szerintem nagyon kevés átjárás lesz. Ez a globalizmus egyfajta visszavetése lesz, hiszen eltérő és inkompatibilis modellek fognak létrejönni. Azon a válaszúton vagyunk, mint emberiség, hogy

sok múlhat azon, mennyire tudjuk rákényszeríteni a döntéshozóinkra, legyenek azok akár kormányzati, akár nagyvállalati döntéshozók, hogy szilárd mederbe tereljék ezt a folyamatot.

Ennek a demokráciákban szerintem alapelvnek kellene lennie. Én alapvetően nem osztom azt a negatív jövőképet, amit sok AI-szakértő jósol, hogy legalább 10% az esélye annak, hogy az AI következtében az emberiség kipusztul, azt viszont gondolom, hogy amennyiben nyakló nélkül hagyunk benyomulni egy exponenciális erőt például a munka világába, vagy az információszerzés világába, abból jó dolog nem jöhet ki. Tehát az exponencialitás sebessége, és az, hogy kinek a kezében van az AI, egy robbanóelegy tud lenni. Felelős gondolkodásra van szükség, és a társadalom részéről arra, hogy kikényszerítse a döntéshozóiból, hogy olyan AI-t kapjon, amilyet megérdemel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Megépíthetik a Hold hatalmas mását Dubajban
A mű-Hold 274 méter magas lehet, ha tényleg elkészül. A belsejében 4000 szállodai szoba mellett Hold-kolónia is várja a látogatókat.

Link másolása

A Hold gigantikus másolatának megépítésére készülnek Dubajban, írja a LADbible. Az építményt 274 méter magasra tervezik, mely egy 30 méteres épület tetején kapna helyet. Az építkezés költsége a tervek szerint meghaladja a 4 milliárd fontot, vagyis az 1730 milliárd forintot. A befektetők reményei szerint a mű-Hold „jelentős hatással” lesz az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságára.

A MOON, azaz Hold névre keresztelt komplexum belsejében hatalmas üdülőparkot alakítanak ki, ahol 4000 szállodaszoba várja a látogatókat, de helyet kap egy 10 ezer férőhelyes aréna is a hatalmas gömbben. Ezen felül éjszakai klub és wellness-központ is várja majd a látogatókat.

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a Hold-kolónia, ahol olyan érzése lehet a turistáknak, mintha a szomszéd égitesten járkálnának.

A projekt mögött Michael Henderson kanadai vállalkozó áll, aki szerint évi 2,5 millió turista is megfordulhat majd az egyedülálló látványosságban.

Dubaj egyre látványosabban nyit a vonzó turisztikai befektetések felé. Bár az országban továbbra is illegális a szerencsejáték, több Las Vegas-i kaszinó is tervez beruházásokat a város környékén a következő években. Ez pedig arra utalhat, hogy hamarosan változik a szabályozás.

Christopher Davidson szerint a Hold-komplexum jól illeszkedik a dubaji uralkodó elit törekvéseibe. A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, hogy a környező országok uralkodóival szemben lényegesen jobban hiszen a tudományban és haladásban. Végső soron pedig az ehhez haspnló megaprojektek segítségével legitimálhatják hatalmukat.

Az elképesztő méretű projektről több látványterv is megjelent már az Instagramon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Dollártrilliókban számolható az a veszteség, amelyet a közelgő El Niño okozhat a világnak
Peruban óriási esőzések jöhetnek, az amazóniai esőerdőket kegyetlen aszály sújthatja, Délkelet-Ázsiában hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket okozhat a jelenség.

Link másolása

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A Science-ben megjelent cikkben felidézik, hogy az 1982-83-as El Niño 4,1, míg az 1997-98-as 5,7 trillió kárt okozott, és mindkét esetben több mint öt évbe telt, amíg a klimatikus változások hatásai elmúltak. Az évszázad végére e természeti jelenség által okozott károk pénzben kifejezhető értéke elérheti a 84 trilliót is.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

Egy újabb nagy szárazsággal Amazónia még közelebb kerülhet ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az esőerdőből füves területté válik, és ökológiai szempontból innen nincs visszatérés. A fák pusztulása végveszélybe sodorhat számos élőlényt, és gyengítheti Amazónia széndioxid-elnyelő képességeit.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

Az alacsony GDP-vel rendelkező trópusi országok gazdasági sebezhetőségét az okozza, hogy nemzeti össztermékük nagyobb részét a mezőgazdaság adja, tehát sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaság viszontagságainak, mint a fejlett ipari országok.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Az új kutatás azonban arra mutat rá, hogy még tíz évvel a meleg áramlatok eloszlása után is lehet érezni hatásukat.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Jöhet az emberi agyba ültethető chip: Elon Musk cége engedélyt kapott a kísérletekre
Az amerikai hatóság korábban elutasította a Neuralink kérelmét. Az eszközzel kapcsolatban több aggály is felmerült.

Link másolása

Engedélyt kapott csütörtökön az embereken végzett klinikai kísérletekre Elon Musk agychipeket fejlesztő cége, írja a The Guardian. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) azután adott zöld utat a Neuralink kísérleteinek, hogy korábban többször is elutasította a kérelmet.

Elon Musk 2019 óta már legalább négyszer jelentette be, hogy cége hamarosan megkezdi az agyimplantátumok embereken tesztelését. A 2016-ban alapított Neuralink célja hivatalosan egy olyan eszköz kifejlesztése, mely mozgássérült, lebénult vagy más neurológiai betegségben szenvedő embereket tud meggyógyítani. Ezen felül Musk szerint megoldást jelenthet az autizmusra, az elhízásra, a depresszióra és a skizofréniára is. Továbbá teljesen új alapokra helyezheti az interneten böngészést, de a telepátia is lehetővé válna az agy-számítógép interfész segítségével.

Az FDA-nak korábban az eszköz lítium akkumulátorával, a drótok esetleges agyban történő leszakadásával és testben vándorlásával, valamint az interfész biztonságos eltávolításával szemben voltak aggodalmai.

A jó hírt a Neuralink már be is jelentette a közösségi médiában. A posztban azt írják, hogy egyelőre még nem lehet jelentkezni az első kísérletekre, de hamarosan újabb részletekkel jelentkeznek.

Közben Musk cégével szemben szövetségi vizsgálat folyik az állatjólét esetleges megsértése miatt. Többször előfordult, hogy a milliárdos nyomást gyakorolt a dolgozókra a gyorsabb eredmények érdekében, ez is az egyik oka lehet annak, hogy a kísérletek során 1500 állat pusztult el, köztük több mint 280 juh, sertés és majom.

Tavaly év végén Musk azt mondta: már annyira biztos az eszköz biztonságosságában, hogy hajlandó lenne akár a saját gyerekeibe is beültetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: