Bár a nyolcmilliárdodik ember megszületésének pontos idejét senki sem tudhatja, az ENSZ november 15-ét nyilvánította ennek napjává. A 8 milliárd óriási szám, azonban hozzá kell tenni, hogy 1950 óta most növekszik a leglassabb ütemben a Föld lakossága. 2020-ra ez a növekedés évi 1% alá esett. Az ENSZ legújabb előrejelzései szerint a világ népessége 2030-ban körülbelül 8,5 milliárd, 2050-ben pedig 9,7 milliárd lehet.

A lassuló növekedés oka, hogy számos országban - köztük Magyarországon - jelentősen csökkent a termékenység. Ma a világ népességének kétharmada olyan országban vagy területen él, ahol egy nő átlagosan 2,1 gyereket szül. Ez mindössze a népesség szinten tartásához elég. A globális születés ráta alig van efölött, jelenleg 2,3.

A változások már elérték Kínát is, amely két évezred után először, 2023-ban elveszítheti a Föld legnépesebb országának címét. India népességszáma ugyanis nemsokára felülmúlja Kínáét, ahol az 1980-ban életbe lépett, egy gyermeket engedélyező politika előtt is már folyamatosan csökkent a születések száma. A jobb oktatás és a karrier reményében egyre több kínai nő késlelteti a szülést. Ez drámai változásokhoz vezetett, amit a koronavírus-járvány csak felgyorsított. 2020-ban már 45 százalékkal kevesebb gyermek született Kínában, mint 2015-ben, és az ottani 1,16-os születési ráta jóval alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban.

De Európában sem nagyon más a helyzet: az ENSZ szerint 2050-re Bulgária, Lettország, Litvánia, Szerbia és Ukrajna lakosságszáma is 20 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben csökkenhet.

Máshol ennek épp az ellenkezője okoz problémát.

A már említett India jelenleg több mint 1,39 milliárd embernek ad otthont. 2060-ra a lakosság száma elérheti az 1,65 milliárdot. Ez a növekedés a Guardian szerint óriási nyomást gyakorol majd az ország gazdasági stabilitásra és a társadalomra. A népességnövekedés egyharmada ugyanis mindössze két északi államból, Biharból és Uttar Pradeshből származik majd. Uttar Pradeshben az átlagéletkor már most is 20 év, és több mint 3,4 millió fiatal munkanélküli. Biharban pedig az év elején zavargások törtek ki, miután több mint 12 millióan jelentkeztek az indiai vasutak által meghirdetett 35 ezer állására.

Különösen gyors a növekedés a Száhel övezetben. Nigériában például az átlagéletkor mindössze 17 év. A jelenlegi 216 milliós ország lakossága egyes becslések szerint a 21. század végére megnégyszereződhet. A National Geographic szerint ez azt jelentené, hogy több ember élne ott, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, amelynek tízszer több földje van.

„A népesség gyors növekedése megnehezíti a szegénység felszámolását, az éhezés és az alultápláltság elleni küzdelmet, valamint az egészségügyi és oktatási rendszerek lefedettségének növelését” – mondja Liu Zhenmin, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese.

Ott, ahol javul az oktatás és az egészségügyi ellátás minősége, valamint csökken a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés, csökken a termékenységi szint is. A legtöbb szubszaharai afrikai országban, valamint Ázsia, Latin-Amerika és a Karib-térség egyes részein épp ennek köszönhető, hogy növekszik a munkaképes korú (25 és 64 év közötti) népesség aránya, javítva ezzel ezeknek a térségeknek a gazdasági kilátásait.

Közben a születéskor várható élettartam globálisan 2019-ben elérte a 72,8 évet, ami 1990-hez képest 9 évnyi javulást jelent. Az előrejelzések szerint 2050-re a várható élettartam 77,2 év lehet.

Az elöregedő társadalom főleg a fejlett országokban okozhat gondokat, ott, ahol mindez kevés születéssel párosul. Az új helyzethez hozzá kell majd igazítani az egészségügyi, gondozási és társadalombiztosítási rendszereket.

Ezeknek az országoknak munkaerőhiánnyal kell szembenézniük, és azzal, hogy miközben egyre több az idős, egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek a befizetéseiből az időseket el kellene tartani.

Az óceánokat a túlhalászás és az emberi tevékenység okozta szennyezés veszélyezteti. A mezőgazdaság terjeszkedése és a fa iránti igény miatt rohamosan csökken az erdős területek száma, és szűkül a vadon élő állatok rendelkezésére álló tér. A levegőt fosszilis tüzelőanyagokkal szennyezzük, ami klímaváltozást indított el. Ez pedig hatással van a biológiai sokféleségre, az élelmezésbiztonságra, az ivóvíz hozzáférhetőségére, a tengerszintekre és még egy sor olyan dologra, ami alapvetően befolyásolja az élet minőségét mind a nyolcmilliárd ember számára.