News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Állatok millióit ütik el évente az utakon, nálunk a sünök és a madarak vannak a legnagyobb veszélyben

Most magyar kutatók felmérés készítenek a hazai utakon elütött állatokról, hogy azután a legveszélyesebb helyeken közbeléphessenek.

Link másolása

hirdetés

Egyre gyakrabban találkozhatunk elütött állatokkal az utakon. Most több hazai intézmény munkatársai közös projektben kezdték el feltérképezni, hogy éves átlagban milyen mértékben károsítja a közúti közlekedés természetünket.

“A legfrissebb eredmények szerint az állatok elütése a második leggyakoribb ember által okozott pusztulási ok a gerincesek esetén, mely számszerűsítve több, mint 400 millió egyedet jelent évente világszerte" – mondja Borza Sándor, PhD hallgató a Debreceni Egyetemtől.

"A természetvédelmi oltalom alatt álló emlősök közül az egyik leggyakrabban a keleti sün, vagyis a sokak által közönséges sündisznóként ismert faj esik a sofőrök áldozatául. Egy lakossági felmérés szerint tíz év alatt Budapesten közel 830 sünt ütöttek el, ami tetemes szám.”

A probléma egész Európát érinti. A kontinens közúthálózatain átlagosan 194 millió madár és 28 millió emlős veszti életét évente.

Ennek tükrében a magyar utakon éves átlagban akár 4-5 millió madár és 1-2 millió emlős is elpusztulhat. Ugyan Magyarországon már 1978-tól végeztek ilyen irányú felméréseket, a legutóbbi átfogóbb felmérés óta már 15 év telt el. Utóbbi szerint itthon naponta több mint 50.000 forintot meghaladó természetvédelmi kár keletkezik 100 km-enként.

"A sünök mellett az énekesmadarak, így a mezei és házi verebek, a baglyok, de még a mocsári teknősök is gyakran esnek áldozatul az utakon. Kutatásainkkal új megoldásokat szeretnénk találni a probléma kezelésére, amelyekkel reményeink szerint csökkenthető lenne a természetvédelmi kár és az anyagi veszteség. Jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Parkot átszelő utakat vettük górcső alá. Összesen 70 km-es szakaszon vizsgáljuk az elütéseket" - mondja Borza Sándor.

hirdetés

Az autópályák felett látható átjárók a nagyvadaknak, míg az utak alatt áthúzódó alagutak a kétéltűek számára kínálják a biztonságos átkelés lehetőségét. A kutatók most szeretnének kidolgozni új módszereket is, amelyekkel tovább lehetne csökkenteni a természet károsítását.

"A mostani szisztematikus felmérés egyik távlati célja, hogy a madarak számára is készüljön olyan gyakorlati módszer, ami megvédheti az állományt." - erről már Godó Laura tudományos segédmunkatárs, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa beszélt a Szeretlek Magyarországnak.

"Fontos, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol gyakoribbak a gázolások, majd ezeknek a pontoknak a táji jellegzetességei alapján előrejelezzük a további veszélyes helyeket. A vezetékekre kihelyezett csillogó eszközök miatt például elkerülik a madarak a vezetékeket, hasonló elképzelés az utak felett is megvalósítható lenne."

Az autópályák mellett elhelyezett madárvédelmi falak is megoldást nyújthatnak, de ezeket sem lehet mindenhol alkalmazni. Akár már az útszegélyek vadregényes állapota is javíthat a problémán.

"Előszeretettel nyírják az útszegélyt, ami azért probléma, mert azok a kaszálást követően jó vadászmezőt kínálnak a baglyoknak, vagy más ragadozómadaraknak, míg például egy kezeletlen mezsgyében nehezebben tudnának vadászni."

- mondja Godó Laura.

Az adatok összesítése után figyelemfelkeltés céljával tervezik a kutatók jelezni a legproblémásabb útszakaszokat, illetve már futó projektként várják a lakossági véleményeket is a problémára vonatkozóan és annak kezelési javaslatait. Ezúton is kérik az olvasókat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, melyhez a kérdőív itt érhető el.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kuvait, a földi pokol - A világ legmelegebb városában múlt héten 50 fokot mértek
A város átlaghőmérséklete júniustól augusztusig 44 fok, amely főként a vendégmunkásokat kínozza.

Link másolása

hirdetés

Az olajban gazdag Kuvaitváros a világ melegebb helye, tavaly a melegrekord az 52 fokot is megdöntötte. Idén a legmelegebb múlt csütörtökön volt, amikor 50 fokot mutattak a hőmérők - írja a Mirror.

Az időjárás ebben az időszakban szinte halálossá válik, mivel 10 fokkal az egészséges testhőmérséklet főlé szökik a meleg, amely már félúton van a forráspont felé.

A szegényebb rétegek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, hiszen a tehetősek mind bent maradnak és a légkondicionáló alatt hűsölnek. A perzselő éghajlaton a városon átáramló forró levegő veszélyes és potenciálisan halálos is lehet.

A napi átlaghőmérséklet júniustól augusztusig 44 Celsius-fok körül alakul, ezért nem meglepő, hogy a helyiek kerülik a tűző nyári napsütést.

A helyiek ilyenkor legfeljebb a bevásárlóközpontig merészkednek el. A kuvaitiak könnyen elkerülik a hőséget, a világ ötödik leggazdagabb városaként

„Az utcákon kint gyakorlatilag nincs árnyék, mintha a kültér nem is létezne”

- mondta egy kuvaiti építész.

hirdetés

A város gazdasági központ, ahová Délkelet-Ázsiából érkeznek bevándorlók, hogy megélhetést keressenek. Egyedül őket látni az utcákon, ahogyan esernyők alá bújnak a napsugarak elől, vagy izzadnak a tömegközlekedési eszközökön. Kuvait 1,3 millió lakosa többnyire fényűző életmódot folytat. A gazdag rétegeket a hárommillió külföldi munkavállalóból álló szolgáltatóipar támogatja, akiknek gyakran csak alamizsnát fizetnek.

Az extrém hőmérséklet azonban nemcsak Kuvaitvárosban probléma. Az iráni Ahvazban a hőmérő higanyszála már a kínzó 50 Celsius-fokot is elérte, és a légszennyezés tovább növeli a város 1,5 millió lakosának szenvedését. A WHO szerint itt a világon a legszennyezettebb a levegő a gyárakból származó füst és a porviharok nyomasztó szmogja miatt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: