hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni”

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg,

Link másolása

hirdetés

Az idén lesz 50 éve, hogy elkezdtem gimnáziumi tanulmányaimat. Jószerével azóta hallom, hogy a tankönyvek rosszak, a gyerekek túlterheltek, felesleges tudással terhelik őket, miközben nem tanítják meg őket tanulni és önállóan gondolkodni. Továbbá a tanárok alulfizetettek, nincs a szakmának igazi megbecsülése, ezért nem is az arra legalkalmasabbak mennek tanítani. Tehát átfogó oktatási reformra van szükség. Azóta számtalanszor próbálták „megreformálni”, de inkább toldozás-foldozás folyt, vagy olyan felülről levezényelt átalakítások voltak, amelyek irányítóinak többnyire nem is volt gyakorlati pedagógusi tapasztalatuk. Nekem nagy szerencsém volt, mert a kor egyik legkiválóbb középiskolájába, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumba járhattam, a szép emlékű dr. Grezsa Ferenc igazgatósága alatt, ahol a diákok nemcsak európai szintű műveltség alapjait szerezhették meg, hanem egy életre magukévá tehették a szabad szellemiséget is. Holott az 1970-es évek Magyarországán szó sem volt még „alternatív” iskolákról, és a Bethlen példája igazolta, hogy rendszertől függetlenül, egy bátor és nyitott igazgatóval és tanári karral akkor is lehetett csodákat művelni. Az általános problémák azonban maradtak, pedig lassan már unokáim beiskolázása kerül napirendre.

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját, az Igazgyöngy alapfokú művészeti iskola igazgatóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg, a magyar közoktatás megújításáról pedig az intézet kutatói, Filippov Gábor és Bartha Diána beszélgettek Boros Tamásnak, az intézet igazgatójának vezetésével.

L. Ritók Nóra 1999-ben indította el Berettyóújfalu körzetében alapítványát, eredetileg egy gyerekközpontú művészeti iskola elképzelésével. Mivel azonban egy leszakadó térségről volt szó, úgy döntöttek: oktatási módszerekben, tananyagban, szemléletben azt tartják szem előtt, hogy az személyre szabott, hátránykompenzáló legyen, különös hangsúlyt fektessen a szociális készségek fejlesztésére és a gyereket a teljes szocio-kulturális környezetével együtt értelmezze. Ezzel szociális munkát is kapcsoltak az oktatáshoz, hogy kezelni tudják azokat a gyerekeket érő pozitív hatásokat, amelyek leamortizálódnak az otthoni közegben. ”Meggyőződésem, hogy a leszakadó térségeknek és társadalmi csoportoknak olyan iskolát kell biztosítani, ami komplexen kezeli az összes problémát, amit bevisznek magukkal az iskolába” – mondta az igazgatónő.

Halácsi Péter szerint a Budapest School hálózat, amelynek óvodai, általános és középiskolai csoportjai egyaránt vannak, tulajdonképpen ugyanazt csinálja Budapesten, mint az Igazgyöngy Hajdú-Bihar megyében, és nem érti, hogy az elit iskolák miért nem tudják magukévá tenni ezt a komplex szemléletet.

Miért válik az iskola feladatává a szociális készségekre való nevelés?

hirdetés
Az állami iskolák nem figyelnek arra, hogy egy gyerek jól érzi-e magát az iskolában, milyen az önértékelése, az önbecsülése, az együttműködési készsége – hangsúlyozta L. Ritók Nóra, aki úgy véli: a szociális készségek az értelmi intelligencián keresztül alapozzák meg, hogy milyen felnőttek leszünk.

Ezért engedték el az Igazgyöngyben a tananyag-központú oktatást és a készségfejlesztésre fókuszáltak. És bár az Igazgyöngynél tanuló gyerekek 70%-a hátrányos helyzetű és legalább 300-an vannak, akik halmozottan hátrányos, szegregált környezetből érkeznek, de nemcsak nekik, hanem minden egészséges gyereknek fontos a szociális készségfejlesztés. Hogy legyen reális önértékelése, legyen toleráns, szolidáris, tudjon együttműködni a különböző tudású és készségű társaival. „Ha egy élhető, befogadó társadalomról beszélünk, ahol mindenkinek boldogulnia kell, akkor e készség elengedhetetlen” – mondta az igazgatónő.

„Nagyon sok krízisben lévő 25 évessel dolgoztam, mert van egy dolog, amit addig sosem kellett csinálni, sőt, tilos volt: döntést kell hozniuk az életükről” – mesélte Halácsi Péter. Tehát olyan iskolára van szükség, ahol ezt megtanítják a gyerekeknek.

A Budapest School-hálózat vezetője szerint ideje lenne már a gyakorlatban is kipróbálni, hogy a diákok csoportban dolgozzanak, internet segítségével, holott ezek ma már a legtöbb munkahelyen alapkövetelmények, de a jelenlegi rendszer ezt tiltja. Emlékeztetett arra, hogy Maria Montessori több mint 100 évvel ezelőtt már óvodásokat is arra biztatott, hogy válasszanak a különböző tevékenységek között. A választás jogát kapja meg a gyerek, a tanár és a szülő is, és ezáltal egy csomó döntést be lehetne vinni az oktatásba.

„Van egy probléma: ha megengedjük, hogy sok szereplő döntsön, csökken a kiszámíthatóság. A jelenlegi minőségbiztosítási rendszerek azon alapulnak, hogy megmondjuk: 5 év múlva történik egy gyerekkel november 10-én. Körülbelül ilyen szinten kell megírni a tanterveket, hogy azokat elfogadják. Ebbe nem fér bele a döntés.”

Boros Tamás felvetette, hogy az Intézet kutatói tanulmányuk készítése során tapasztalták, a változást sokszor a szülők akadályozzák. L. Ritók Nóra szerint a „poroszos” rendszer annyira beleégett az emberekbe, hogy sokan képtelenek nyitottabban gondolkodni e téren. „Szabadság nélkül nem lehet sem a pedagógusnak dolgozni, sem a gyereket fejleszteni. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Vannak szabályok, amiket mi magunk hozunk meg, amiket a gyerekek értelmezni tudnak és amikhez igazodni tudnak, és e keretek között tudnak alkotni, önmagukat megvalósítani. Mi a művészetet használjuk arra, hogy a gyerek ismeretei bővüljenek, de közben azt akarjuk, hogy boldog legyen, sikerélménye legyen és együtt örüljünk. Ez az, ami a mai oktatási rendszerből hiányzik.”

„A gyerek, szülő, tanár hármas nagyon erős triumvirátus. Rengeteg meló beszélgetni arról, hogy ha valamit nem úgy csinálnunk, ahogy tegnap, attól még lehet jó. Lehet, hogy nem jó, de ki kell próbálnunk” – mondta Halácsi Péter, aki bevallja: öt éve „kísérletezik a gyerekekkel”. „Nem ajánlom mindenkinek, de muszáj.”

Nagyon fontos, hogy a szülő mit gondol az iskoláról – tette hozzá L. Ritók Nóra, aki úgy látja, hogy az állami rendszerben már nincs meg ez a kontaktus, főleg nem azokkal a szülőkkel, akikre azt mondják: „nem partnerek”, mert csak akkor megy be az iskolába, ha behívatják, mert baj van a gyerekkel, holott mindenkinek fontos a pozitív visszacsatolás.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás, a kreativitás támogatása nemcsak a gyerekekre vonatkozik, hanem a tanárokra, ezért olyan iskolaigazgatókra van szükség, akik beosztásukat nem hatalmi pozíciónak fogják fel, hanem hagyják „szárnyalni” kollégáikat, mert csak ők képesek kreatív, boldog gyerekeket nevelni.

„Be kellene emelni egy szociális nézőpontot a képzésbe mindenhol, ahol emberekkel foglalkozunk. Tudomásul kell venni, hogy nem átlagok vannak, hanem olyan mértékű leszakadások családoknál, gyerekeknél, amit fel sem tudnak fogni azok, akik a felsőoktatásban szakembereket képeznek.

Ha ezzel a ténnyel nem tudnak az onnan kikerülő hallgatók szembesülni, és nem tanulják meg kezelni, a terepen csődöt mondanak. Az én igazi pedagógiai tudásom nem a felsőoktatásból jött, hanem amikor bekerültem egy szegregált, túlkoros roma gyerekekkel teli osztályba. Mindent sutba kellett vágnom, amit addig tanultam, egy teljesen más struktúrát kellett felépítenem magamban, amiből az Igazgyöngy kinőtt” – emlékezett L. Ritók Nóra.

Milyen felnőttnek kellene kijönni az iskolából 16-18 évesen, és milyen képességgel jönnek ki ma az állami intézményekből? – hangzott az első rész záró kérdése. L. Ritók Nóra felhívta a figyelmet arra, hogy a leszakadó térségekben az oktatási szegregáció soha nem látott méreteket öltött.

„Ma az általános iskolából alapkészség-hiányosan kerülnek ki a gyerekek. Azt, hogy céljaik, probléma-megoldó, együttműködő, szociális készségeik legyenek, nem is említik, mert nincsenek benne ezeknek az iskoláknak nemcsak a fókuszában, de még a lehetőségeiben sem. Ezek a gyerekek 16 évesen kikerülnek az iskolából. Légüres térben élő, szakmával nem rendelkező fiatalok tömegével találkozunk ma. Biztosan kell egy központi szabályozás, amely legalább azt a törvényt betartatja, hogy egy településen a plusz pedagógiai munkát igénylő gyerekekből azt a bizonyos 25%-ot minden iskolának legyen kötelező felvennie - az egyházi iskoláknak is, amelyek e térségekben az oktatási szegregáció okozói azzal, hogy nem veszik fel őket. Aki nem tanul meg olvasni az alsó tagozatban, annak hiába csinálnak bármilyen programot 14 évesen” – mondta az igazgatónő.

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni, és tud navigálni a szabályok között” – tette hozzá Halácsi Péter.

Magyarország egyik legsürgetőbb kihívása ma a pedagógusutánpótlás megoldása: több fiatalt kell a pályára vonzani, és közülük is a legtehetségesebbeket - állapítja meg az Egyensúly Intézet oktatási szakpolitikai javaslata, amelyet Filippov Gábor kutatási igazgató és Bartha Diána kutató ismertettek.

Ennek érdekében a pedagógusképzésben hatékonyabban össze kell kapcsolni a kutatást és a tanítás gyakorlatát, és mind szemléletében, mind módszereiben korszerűsíteni kell a túl poroszos, tantárgy- és ismeretközpontú rendszert. Ezért az orvosi és pszichológusi képzés mintájára be kell vezetni a 4+1+3 éves pedagógusképzést. 2030-ra fel kell zárkóztatni a kezdő pedagógusbéreket az átlagbér kétszeresének szintjére, miközben a tanárhiány rövid távú mérséklése érdekében ösztönözni a nyugdíjaskorú tanárok pályán maradását.

Az Intézet szerint az államnak fel kell hagynia az oktatás tartalmi túlszabályozásával: a stratégiai döntéseket neki kell hoznia, de hagyja szabadon dolgozni a pedagógusokat. A közoktatásban az állam feladata a minőségi követelmények megszabása és ezek teljesülésének nyomon követése, illetve segítése. Ennek érdekében integrált monitoringrendszer jelzése alapján csak ott és akkor lépjen közbe, ahol és amikor szükséges.

Kulcsfontosságúnak tartják, hogy hálózatosodjanak az iskoláink. Az intézményrendszer jelenlegi szétaprózottsága és pazarló humánerőforrás-gazdálkodása fenntarthatatlan, miközben a világ sikeresebb oktatási rendszerei nagyobb egységekben, hálózatokban kezelik a hasonló kihívásokkal vagy lehetőségekkel szembesülő intézményeket.

Az agytröszt szerint az oktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi esélykülönbségek ellensúlyozása – nem pedig ezek erősítése. Ennek érdekében tartsuk minél tovább az iskolákban a gyerekeket: legyen ismét 18 év a tankötelezettségi korhatár. A tények alapján illúzió, hogy a korai szelekció bármilyen pozitív hatást gyakorolna a továbbtanulás esélyeire és a későbbi bérekre. Egyetlen kimutatható hatása a szegénység újratermelődése.

Az alapfokú oktatás ezért legyen egységesen 8 osztályos; ez idő alatt ne legyen lehetőség a teljesítményalapú kiválasztásra és a tanulói utak szétválasztására. A szülők körében ma ismertebb, teljesítményalapú iskolarangsorok helyett az esélyteremtési iskolarangsorokat kell népszerűsíteni – javasolja az Egyensúly Intézet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A vaddisznók annyi széndioxid-kibocsátásért felelősek, mint 1 millió autó egy új kutatás szerint

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Link másolása

hirdetés

Azt eddig is tudtuk, hogy a vaddisznók a bolygó legkártékonyabb élőlényei közé tartoznak, de az invazív fajt eddig csak a mezőgazdasági termények és az erdei állatok megtizedelésével gyanúsították. A Scientific Americanben megjelent új kutatás szerint azonban

a vaddisznók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is, méghozzá a rendszeres földtúrással.

A vaddisznók ugyanis óriási mértékben túrják át a talajt élelem után kutatva. Az állatok jóval hatékonyabban forgatják a földet, mint például a mezőgazdasági traktorok, a földtúrás és a kiírtott talaj pedig végeredményben a legkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét növeli hihetetlen mértékben.

Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos, de mára az Antarktiszt leszámítva mindenhol előforduló állatokat a bolygó legelterjedtebb invazív emlősének tartják. Csak Ausztráliában hárommillió vaddisznó élhet, ahol évente 100 millió ausztrál dollárnak (22,5 milliárd forint) megfelelő legelőt és terményt pusztítanak el, míg az Egyesült Államokban ennek több mint két és félszeresét.

Nemcsak a növényekre, hanem további állatfajokra is veszélyt jelent az erdei földtúró. Tudósok szerint a világ 54 országában összesen 672 állat- vagy növényfajra - köztük békákra és orchideákra - jelent komoly fenyegetést a vaddisznó, ami feltúrja az élőhelyeket, vagy zsákmányként tekint a többi élőlényre.

hirdetés

Ha mindez nem lenne elég, a vaddisznók még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelőssé tehetők. Egy svájci mérés szerint egy helyi erdőben 23 százalékkal emelkedett a talaj szén-dioxid kibocsátása csak a vaddisznók miatt. Ezzel szemben egy kínai természetvédelmi területen 70 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe azokról a területekről, ahol jellemzően ezek az állatok élnek.

Az amerikai tudományos lapban most megjelent tanulmány alapján

a vaddisznók évente összesen legalább egy Tajvan méretű területnyi kárt okoznak a bolygó talajában, ami végeredményben 4,9 millió tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe. Ez nagyjából 1 millió autó éves károsanyag-kibocsátásával egyezik meg.

A károk túlnyomó részét Ausztrália és környéke szenvedi, ahol már meg is kezdték egy speciális vadászati program bevezetését, melynek segítségével jelentősen lassítani szeretnék a vaddisznók túlszaporodását. Ezen felül csapdákkal és kerítésekkel próbálják szabályozni az állatok mozgásterét, hogy minél kevesebb addig érintetlen területet túrhassanak fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel az unióban

A 27 állam áramszolgáltatásának immár kétharmada tiszta forrásból származik. Magyarország a napenergia terén lépett nagyot előre.
Fotó: Energy Transition - szmo.hu
2021. július 28.


Link másolása

hirdetés

Bár 2021 első felében az Európai Unió elektromos áramszüksége teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre, az energiaszektor CO2-kibocsátásai 12%-kal csökkentek az azt megelőző időszakhoz képest – áll az Ember (Parázs) londoni székhelyű, független klíma- és energiakérdésekkel foglalkozó agytröszt szerdán közzétett jelentésében.

Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy az Unió villamosenergia-igényének kétharmadát már megújuló (39%) és nukleáris energiával (27%) fedezi. Az elmúlt két évben a szén alapú energia-termelés 16, a gáz alapú 4%-kal csökkent, míg a megújuló források szerepe 11%-kal nőtt. Jelenleg a szén mindössze 14%-kal van jelen az európai energia-termelésben, ez az arány 2015 óta közel a felére zsugorodott.

Ezt a tendenciát tükrözik a piaci árak is: ma már 4 kulcsországban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban - kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel. Spanyolország egyedül a szélerőműveivel több villamos energiát termelt, mint a fosszilis forrásokból, és ugyanúgy nem növelte ez utóbbiak felhasználását, mint a szintén szél- és napenergiára építő Hollandia.

A tagállamokra lebontott adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2021 első félévében a szél- és napenergia először termelt több villamos energiát, mint a szén (1,6 TWh-t 1,4 TWh-val szemben). A napenergia-termelés 91%-kal nőtt 2019. első félévéhez képest, és ez a hazai energiaszükségletek 7%-át fedezte.

Ugyancsak nőtt a nukleáris energia-felhasználás 0,4 TWh-val, csökkent az import 1 TWh-val a hazai termelés növekedésének köszönhetően. Ezzel szemben a szélenergia hozzájárulása nem változott, mivel még mindig érvényben van az új létesítmények építésének tilalma. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon 4%-kal nőtt a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világjárvány előtti időszakhoz képest, mert bár a szén aránya 28%-kal csökkent, a gázé viszont 27%-kal növekedett. Mindazonáltal összességében a villamos energia-termelésből származó magyarországi CO2-kibocsátások 8%-kal alacsonyabbak voltak a két évvel ezelőttinél.

Charles Moore, az Ember európai programigazgatója kijelentette: „Most, hogy elmúlt a pandémiának az energiaszektorra gyakorolt hatása, az általános trend világos: a fosszilis fűtőanyagok felhasználása gyors hanyatlásnak indult azáltal, hogy Európa tisztítja az ágazatot.

hirdetés
De a haladás üteme szinte sehol sem elegendő ahhoz, hogy elérjük az EU 2035-ös kibocsátási célját, a 100%-os tiszta energiát. Sosem volt jobb alkalom felgyorsítani az átmenetet”.

Az igazgató Magyarországgal kapcsolatban kiemelte azt a fontos mérföldkövet, hogy az idén először nyertünk több villamos energiát szél- és napenergiából, mint szénből. „A napenergia lenyűgöző növekedési üteme azt jelenti, hogy Magyarország jó úton halad. Ezután a fosszilis gázra kell irányítani a figyelmet: a szárnyaló gázárak egyértelműen bizonyítják az importált gázra való támaszkodás kockázatát” – tette hozzá Charles Moore.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Génmódosításokba kezdett egy amerikai genetikus, hogy idegen bolygókon is élhessen az ember

Christopher E. Mason azt állítja, a medveállatka különleges génjével 80%-kal csökkenthető a DNS-károsodás súlyos sugárzás esetén. De sok más terve is van.

Link másolása

hirdetés

Ahhoz, hogy bolygóközi lényekké válhassunk, genetikai átalakításra szorulunk, hogy ellenállóbbak legyünk – vallja Christopher E. Mason amerikai genetikus professzor. Nem ő az első, aki úgy gondolja, hogy az emberiségnek fel kell készülnie egy másik bolygóra való áttelepülésre, mert a Föld belátható időn belül élhetetlenné válik, ő azonban már az odavezető utat is megpróbálta felvázolni A következő 500 év: élettervezés új világok elérésére (The Next 500 Years: Engineering life to reach new worlds) című könyvében.

Abban nincs semmi újdonság, hogy első lépésként Mason is Hold-, illetve Mars-bázisokban gondolkodik, és ezt követné a naprendszer, esetleg az azon túli bolygók meghódítása. Ő viszont tisztában van azzal, hogy az emberi test nincs igazán felkészülve a Földtől távoli életre, elég csak a különböző sugárzásokra vagy toxikus gázokra gondolni. Könyvében részletesen leírja azokat a genetikai módosításokat, amelyek megerősítenék ellenálló képességünket a megváltozott körülmények között.

A New York-i Weill Corner orvosi egyetem genetikusának nem akármilyen gyakorlati tapasztalata van e témában. Ő volt a vezető kutatója a NASA ikerkísérletében, amely Scott Kelly űrhajóst és testvérét vizsgálta. Scott 2015-ben közel egy évet töltött az űrben, míg egypetéjű ikertestvére, Mark ez idő alatt a Földön tartózkodott.

Mason kutatóként azzal is foglalkozik, hogy miként lehet emberi sejteket génmódosításnak alávetni, hogy ellenállóbbak legyenek az űrben. 500 éves tervének alapjait az így szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki.

A professzor a New Scientistnek adott interjúban kifejtette: az emberiségnek erkölcsi kötelessége megtalálni a módját, hogyan éljen a Földön kívül. Ugyanis az ember bolygónkon az egyetlen élőlény, amely tudatában van annak, hogy kihalhat, és az egyetlen, amely tehet is valamit ez ellen. „Az élet iránti kötelesség olyan, amelyet a tudatosság aktivizál. Ezt más nem fogja megtenni helyettünk” – mondja Mason.

A genetikus elárulja, hogy amikor a könyvét írta, nagyon elszomorodott. Eredetileg azon gondolkodott, hogy mi történik a következő 5 milliárd évben. A korábbi becslések szerint a Nap vörös óriássá válik, felfalja a hozzá közeli bolygókat, majd lassan elpusztul. Az asztrofizikusok többsége úgy véli, hogy a Föld körülbelül 4,7 milliárd év múlva válik lakhatatlanná.

hirdetés
Csakhogy a Nap fénye már egymilliárd éven belül elviselhetetlen lesz, és ebből Mason rádöbbent, hogy a Föld eredetileg hitt idejének legfeljebb egyötöde maradt.

„A Föld a legnagyszerűbb otthon, amit valaha ismertünk, de ha itt maradunk, ez lesz az utolsó otthonunk” – figyelmeztet a professzor.

A Scott Kellyn végzett kísérlet megerősítette, hogy az egyik legnagyobb veszély a sugárzás: az űrhajós vizeletmintája árulkodott a DNS-károsodásról. Azt is megfigyelték, hogy teste próbált alkalmazkodni a zéró gravitációhoz, és küzdött azért, hogy megőrizze izmai erejét és csontsűrűségét. Az izomsorvadás kockázata már eddig is ismert volt. Kelly szíve némileg kisebb lett, és egyes verőerei begyulladtak.

A hosszú űrbeli tartózkodás kihat a kognitív képességekre és a mentális egészségre is – figyelmeztet Christopher E. Mason. Kelly-nél az egy évi űrutazást követő hat hónapban enyhe visszaesést tapasztaltak. A hanyatlás nyilván erősebb lenne, ha valaki évtizedeket töltene egy űrhajóban.

A professzor szerint az emberi szervezet átalakítása bonyolult és ellentmondásos kérdés, éppen ezért nagyon szigorú biztonsági ellenőrzés és egyértelmű szabályozás mellett lehet csak végrehajtani. Úgy véli, hogy a következő évtizedekben elkezdődhetnek az ilyen irányú kísérletek.

Mason két módszert javasol: az egyik a CRISPR technológia, amellyel bizonyos specifikus géneket módosítani lehet. A másik az epigenom-módosítás, amellyel átmenetileg ki vagy be lehet kapcsolni egyes géneket.

A génmódosításokhoz a professzor az evolúció tanulságait hívná segítségül. Az egyik legjobb példának a mikroszkopikus medveállatkát, a tardigrádot tartja, amely képes az űrvákuumot túlélni azáltal, hogy ki tud teljesen száradni, majd rehidratálódni. Genomjában, amelyet 2015-ben szekventáltak japán tudósok, van egy különleges gén, amelyet DSUP-nak (damage suppressor protein – káreltüntető protein) neveznek.

Mason laboratóriumában ezt a gént integrálták az emberi genomba, és egy új sejtfonatba. Kiderült, hogy ezzel a génmódosítással 80%-kal tudják csökkenteni a DNS-károsodást súlyos sugárzás esetén.

A kutatónak meggyőződése, hogy más organizmusok génjeit is beültethetik az emberi sejtekbe, hogy megelőzzék a sugárzás okozta károsodást. Ilyen például a p53 gén, amellyel az elefántok nagy mennyiségben rendelkeznek és vélhetően ezzel magyarázható, hogy ritkán kapnak rákbetegséget.

Mason azonban tisztában van azzal, hogy ha egy létező biológiai rendszerhez hozzáadnak bármilyen gént, az nem várt változásokat, működési rendellenességeket is eredményezhet. Ezért kell szerinte nagy körültekintéssel hozzálátni az ilyen munkákhoz.

Ezzel szemben az epigenetikus terápiával a DNS struktúráját és működését csak egy kis időre változtatják meg. Például, ha az űrhajósokat nagy erejű sugárzás éri, aktiválni lehet sejtjeikben plusz válaszadókat, és ki lehet őket kapcsolni a veszély elmúltával. Ez az eljárás ma már technikailag lehetséges, csak optimalizálni kell. Mason ilyen irányú kísérleteket tervez a következő 10-20 évre.

A Földön kívüli emberi élet fenntartásának is záloga az elegendő élelem. Mason emlékeztet arra, hogy kilenc olyan aminosav van, amelyet fogyasztanunk kell, mert a szervezetünk ezeket nem tudja előállítani. A Földön mindezek megtalálhatók. Ha viszont más bolygóra költözünk, akkor magunkkal kell vinnünk vagy pedig gyártanunk kell ezeket. De mi van akkor, ha mégis a testünk termelné ki őket?

Laboratóriumában azt is kutatják, hogy miként válhatnának az emberek prototróffá. Ez azt jelenti, hogy képesek lennénk saját testünkön belül létrehozni mindazokat a molekulákat, amelyek szükségesek a túlélésünkhöz.

Más organizmusok elemeit integrálnák az emberi genomba, hogy szervezetünk megtermelje az összes létfontosságú aminosavat. Azt már bebizonyították, hogy egy vagy két aminosavval működik az eljárás, igaz, egyelőre csak sejtszinten.

Emellett reaktivizálni lehet olyan géneket is - például egy kis CRISPR-beavatkozással - amelyeknek képességei csökkenni látszanak, de akár új tulajdonságokkal is fel lehet ruházni őket a megváltozott körülmények miatt. Ilyen például az a génünk, amely szintetizálja a C-vitamint – mondja a professzor.

Mason egyik távlati terve a „generációk űrhajója”. Mivel a kutató szerint többszáz olyan exobolygó létezik, amelyek vízmennyiségük révén lakhatónak tűnnek az emberek számára, szerinte 2400-ra el kell jutnunk oda, hogy készen álljunk hosszú távú űrutazásokra, amelyek során kiválaszthatjuk a legjobbat új otthonunknak.

Azért nevezi ezt a projektet „generációk űrhajójának”, mert éppen az út hosszúsága miatt több nemzedék fog együtt élni és halni ugyanabban az űrhajóban.

Ugyanakkor le kell győzniük az ezzel járó pszichológiai stresszt biológiai folyamataik lelassításával, eljutva a pangás vagy a hibernáció állapotába. Ehhez máris azonosítottak olyan medvegéneket, amelyekhez hasonlókat beültethetnek emberekbe.

A professzor a jövő új technológiái között fontosnak tartja a mesterséges anyaméh kifejlesztését. Úgy véli, hogy ha az emberek új lakhelyén túlságosan veszélyes lenne a nők számára a terhesség, a mesterséges anyaméh lehetőséget biztosítana a gyermekek születésére.

Christopher E. Mason tisztában van azzal, hogy 500 éves tervének nagy részét nem fogja megérni.

„Úgy gondolom, hogy az egyik legfelszabadítóbb állapot az egészséges halandósági érzék. Ez megszabadítja az embert attól a gondolattól, hogy mi lesz őutána és hogyan tud hozzájárulni a jövőhöz. Ami megdöbbentő, hogy sokan, akikkel beszéltem a könyvről, sosem gondolkodtak 50 évnél hosszabb távlatokban” - mondja.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

2 milliárd dollárt fizetne a NASA-nak Jeff Bezos, hogy inkább az ő cégével repüljenek a Holdra

A világ első és harmadik leggazdagabb embere feszül épp egymásnak a holdra szállásért.

Link másolása

hirdetés

Napról napra élesebb az űrverseny a világ leggazdagabb emberei között. A múlt hét utolsó napjaiban a NASA 178 millió dolláros megbízást adott Elon Musk cégének, hogy a SpaceX jutassa el szondájukat a Jupiter jeges holdjára.

Hétfőn pedig az űrből éppen csak visszatért Jeff Bezos emelte a tétet: az Amazon korábbi vezére 2 milliárd dollárig (614 milliárd forint) állná a NASA költségeit a következő holdmisszióban azért cserébe, hogy a Blue Origin járművével, a Blue Moonnal (Kék Hold) landoljanak a Holdon az űrhajósok, írja a The Guardian.

Az amerikai űrkutatási hivatal még áprilisban bízta meg 2,9 milliárd dollár (890 milliárd forint) értékben a SpaceX-et egy olyan űrhajó felépítésével, ami 2024-ig bezárólag 1972 után újra a Hold felszínére juttatja az embereket. A pályázat során elutasították Bezos cége, a Blue Origin, valamint a Dynetics ajánlatát is.

Röviddel később a NASA arra utasította a SpaceX-et, hogy egyelőre függesszenek fel az Artemis-programmal kapcsolatos minden fejlesztést, mert a vesztes pályázók panaszt nyújtottak be a kormányzati felügyeleti hivatalhoz (GAO). A Blue Origin többek között azt kifogásolta, hogy a szerződés miatt a SpaceX még inkább monopolhelyzetbe kerülhet az űrvállalkozások között.

A GAO legkésőbb augusztus 4-én hozza meg végső döntését. Iparági pletykák szerint az új ajánlat ellenére a Blue Origin kevés esélyt lát a már megkötött szerződések felbontására. A SpaceX nem kommentálta az Artemis-program körüli újabb fejleményeket.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: