hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni”

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg,

Link másolása

hirdetés

Az idén lesz 50 éve, hogy elkezdtem gimnáziumi tanulmányaimat. Jószerével azóta hallom, hogy a tankönyvek rosszak, a gyerekek túlterheltek, felesleges tudással terhelik őket, miközben nem tanítják meg őket tanulni és önállóan gondolkodni. Továbbá a tanárok alulfizetettek, nincs a szakmának igazi megbecsülése, ezért nem is az arra legalkalmasabbak mennek tanítani. Tehát átfogó oktatási reformra van szükség. Azóta számtalanszor próbálták „megreformálni”, de inkább toldozás-foldozás folyt, vagy olyan felülről levezényelt átalakítások voltak, amelyek irányítóinak többnyire nem is volt gyakorlati pedagógusi tapasztalatuk. Nekem nagy szerencsém volt, mert a kor egyik legkiválóbb középiskolájába, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumba járhattam, a szép emlékű dr. Grezsa Ferenc igazgatósága alatt, ahol a diákok nemcsak európai szintű műveltség alapjait szerezhették meg, hanem egy életre magukévá tehették a szabad szellemiséget is. Holott az 1970-es évek Magyarországán szó sem volt még „alternatív” iskolákról, és a Bethlen példája igazolta, hogy rendszertől függetlenül, egy bátor és nyitott igazgatóval és tanári karral akkor is lehetett csodákat művelni. Az általános problémák azonban maradtak, pedig lassan már unokáim beiskolázása kerül napirendre.

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját, az Igazgyöngy alapfokú művészeti iskola igazgatóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg, a magyar közoktatás megújításáról pedig az intézet kutatói, Filippov Gábor és Bartha Diána beszélgettek Boros Tamásnak, az intézet igazgatójának vezetésével.

L. Ritók Nóra 1999-ben indította el Berettyóújfalu körzetében alapítványát, eredetileg egy gyerekközpontú művészeti iskola elképzelésével. Mivel azonban egy leszakadó térségről volt szó, úgy döntöttek: oktatási módszerekben, tananyagban, szemléletben azt tartják szem előtt, hogy az személyre szabott, hátránykompenzáló legyen, különös hangsúlyt fektessen a szociális készségek fejlesztésére és a gyereket a teljes szocio-kulturális környezetével együtt értelmezze. Ezzel szociális munkát is kapcsoltak az oktatáshoz, hogy kezelni tudják azokat a gyerekeket érő pozitív hatásokat, amelyek leamortizálódnak az otthoni közegben. ”Meggyőződésem, hogy a leszakadó térségeknek és társadalmi csoportoknak olyan iskolát kell biztosítani, ami komplexen kezeli az összes problémát, amit bevisznek magukkal az iskolába” – mondta az igazgatónő.

Halácsi Péter szerint a Budapest School hálózat, amelynek óvodai, általános és középiskolai csoportjai egyaránt vannak, tulajdonképpen ugyanazt csinálja Budapesten, mint az Igazgyöngy Hajdú-Bihar megyében, és nem érti, hogy az elit iskolák miért nem tudják magukévá tenni ezt a komplex szemléletet.

Miért válik az iskola feladatává a szociális készségekre való nevelés?

hirdetés
Az állami iskolák nem figyelnek arra, hogy egy gyerek jól érzi-e magát az iskolában, milyen az önértékelése, az önbecsülése, az együttműködési készsége – hangsúlyozta L. Ritók Nóra, aki úgy véli: a szociális készségek az értelmi intelligencián keresztül alapozzák meg, hogy milyen felnőttek leszünk.

Ezért engedték el az Igazgyöngyben a tananyag-központú oktatást és a készségfejlesztésre fókuszáltak. És bár az Igazgyöngynél tanuló gyerekek 70%-a hátrányos helyzetű és legalább 300-an vannak, akik halmozottan hátrányos, szegregált környezetből érkeznek, de nemcsak nekik, hanem minden egészséges gyereknek fontos a szociális készségfejlesztés. Hogy legyen reális önértékelése, legyen toleráns, szolidáris, tudjon együttműködni a különböző tudású és készségű társaival. „Ha egy élhető, befogadó társadalomról beszélünk, ahol mindenkinek boldogulnia kell, akkor e készség elengedhetetlen” – mondta az igazgatónő.

„Nagyon sok krízisben lévő 25 évessel dolgoztam, mert van egy dolog, amit addig sosem kellett csinálni, sőt, tilos volt: döntést kell hozniuk az életükről” – mesélte Halácsi Péter. Tehát olyan iskolára van szükség, ahol ezt megtanítják a gyerekeknek.

A Budapest School-hálózat vezetője szerint ideje lenne már a gyakorlatban is kipróbálni, hogy a diákok csoportban dolgozzanak, internet segítségével, holott ezek ma már a legtöbb munkahelyen alapkövetelmények, de a jelenlegi rendszer ezt tiltja. Emlékeztetett arra, hogy Maria Montessori több mint 100 évvel ezelőtt már óvodásokat is arra biztatott, hogy válasszanak a különböző tevékenységek között. A választás jogát kapja meg a gyerek, a tanár és a szülő is, és ezáltal egy csomó döntést be lehetne vinni az oktatásba.

„Van egy probléma: ha megengedjük, hogy sok szereplő döntsön, csökken a kiszámíthatóság. A jelenlegi minőségbiztosítási rendszerek azon alapulnak, hogy megmondjuk: 5 év múlva történik egy gyerekkel november 10-én. Körülbelül ilyen szinten kell megírni a tanterveket, hogy azokat elfogadják. Ebbe nem fér bele a döntés.”

Boros Tamás felvetette, hogy az Intézet kutatói tanulmányuk készítése során tapasztalták, a változást sokszor a szülők akadályozzák. L. Ritók Nóra szerint a „poroszos” rendszer annyira beleégett az emberekbe, hogy sokan képtelenek nyitottabban gondolkodni e téren. „Szabadság nélkül nem lehet sem a pedagógusnak dolgozni, sem a gyereket fejleszteni. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Vannak szabályok, amiket mi magunk hozunk meg, amiket a gyerekek értelmezni tudnak és amikhez igazodni tudnak, és e keretek között tudnak alkotni, önmagukat megvalósítani. Mi a művészetet használjuk arra, hogy a gyerek ismeretei bővüljenek, de közben azt akarjuk, hogy boldog legyen, sikerélménye legyen és együtt örüljünk. Ez az, ami a mai oktatási rendszerből hiányzik.”

„A gyerek, szülő, tanár hármas nagyon erős triumvirátus. Rengeteg meló beszélgetni arról, hogy ha valamit nem úgy csinálnunk, ahogy tegnap, attól még lehet jó. Lehet, hogy nem jó, de ki kell próbálnunk” – mondta Halácsi Péter, aki bevallja: öt éve „kísérletezik a gyerekekkel”. „Nem ajánlom mindenkinek, de muszáj.”

Nagyon fontos, hogy a szülő mit gondol az iskoláról – tette hozzá L. Ritók Nóra, aki úgy látja, hogy az állami rendszerben már nincs meg ez a kontaktus, főleg nem azokkal a szülőkkel, akikre azt mondják: „nem partnerek”, mert csak akkor megy be az iskolába, ha behívatják, mert baj van a gyerekkel, holott mindenkinek fontos a pozitív visszacsatolás.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás, a kreativitás támogatása nemcsak a gyerekekre vonatkozik, hanem a tanárokra, ezért olyan iskolaigazgatókra van szükség, akik beosztásukat nem hatalmi pozíciónak fogják fel, hanem hagyják „szárnyalni” kollégáikat, mert csak ők képesek kreatív, boldog gyerekeket nevelni.

„Be kellene emelni egy szociális nézőpontot a képzésbe mindenhol, ahol emberekkel foglalkozunk. Tudomásul kell venni, hogy nem átlagok vannak, hanem olyan mértékű leszakadások családoknál, gyerekeknél, amit fel sem tudnak fogni azok, akik a felsőoktatásban szakembereket képeznek.

Ha ezzel a ténnyel nem tudnak az onnan kikerülő hallgatók szembesülni, és nem tanulják meg kezelni, a terepen csődöt mondanak. Az én igazi pedagógiai tudásom nem a felsőoktatásból jött, hanem amikor bekerültem egy szegregált, túlkoros roma gyerekekkel teli osztályba. Mindent sutba kellett vágnom, amit addig tanultam, egy teljesen más struktúrát kellett felépítenem magamban, amiből az Igazgyöngy kinőtt” – emlékezett L. Ritók Nóra.

Milyen felnőttnek kellene kijönni az iskolából 16-18 évesen, és milyen képességgel jönnek ki ma az állami intézményekből? – hangzott az első rész záró kérdése. L. Ritók Nóra felhívta a figyelmet arra, hogy a leszakadó térségekben az oktatási szegregáció soha nem látott méreteket öltött.

„Ma az általános iskolából alapkészség-hiányosan kerülnek ki a gyerekek. Azt, hogy céljaik, probléma-megoldó, együttműködő, szociális készségeik legyenek, nem is említik, mert nincsenek benne ezeknek az iskoláknak nemcsak a fókuszában, de még a lehetőségeiben sem. Ezek a gyerekek 16 évesen kikerülnek az iskolából. Légüres térben élő, szakmával nem rendelkező fiatalok tömegével találkozunk ma. Biztosan kell egy központi szabályozás, amely legalább azt a törvényt betartatja, hogy egy településen a plusz pedagógiai munkát igénylő gyerekekből azt a bizonyos 25%-ot minden iskolának legyen kötelező felvennie - az egyházi iskoláknak is, amelyek e térségekben az oktatási szegregáció okozói azzal, hogy nem veszik fel őket. Aki nem tanul meg olvasni az alsó tagozatban, annak hiába csinálnak bármilyen programot 14 évesen” – mondta az igazgatónő.

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni, és tud navigálni a szabályok között” – tette hozzá Halácsi Péter.

Magyarország egyik legsürgetőbb kihívása ma a pedagógusutánpótlás megoldása: több fiatalt kell a pályára vonzani, és közülük is a legtehetségesebbeket - állapítja meg az Egyensúly Intézet oktatási szakpolitikai javaslata, amelyet Filippov Gábor kutatási igazgató és Bartha Diána kutató ismertettek.

Ennek érdekében a pedagógusképzésben hatékonyabban össze kell kapcsolni a kutatást és a tanítás gyakorlatát, és mind szemléletében, mind módszereiben korszerűsíteni kell a túl poroszos, tantárgy- és ismeretközpontú rendszert. Ezért az orvosi és pszichológusi képzés mintájára be kell vezetni a 4+1+3 éves pedagógusképzést. 2030-ra fel kell zárkóztatni a kezdő pedagógusbéreket az átlagbér kétszeresének szintjére, miközben a tanárhiány rövid távú mérséklése érdekében ösztönözni a nyugdíjaskorú tanárok pályán maradását.

Az Intézet szerint az államnak fel kell hagynia az oktatás tartalmi túlszabályozásával: a stratégiai döntéseket neki kell hoznia, de hagyja szabadon dolgozni a pedagógusokat. A közoktatásban az állam feladata a minőségi követelmények megszabása és ezek teljesülésének nyomon követése, illetve segítése. Ennek érdekében integrált monitoringrendszer jelzése alapján csak ott és akkor lépjen közbe, ahol és amikor szükséges.

Kulcsfontosságúnak tartják, hogy hálózatosodjanak az iskoláink. Az intézményrendszer jelenlegi szétaprózottsága és pazarló humánerőforrás-gazdálkodása fenntarthatatlan, miközben a világ sikeresebb oktatási rendszerei nagyobb egységekben, hálózatokban kezelik a hasonló kihívásokkal vagy lehetőségekkel szembesülő intézményeket.

Az agytröszt szerint az oktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi esélykülönbségek ellensúlyozása – nem pedig ezek erősítése. Ennek érdekében tartsuk minél tovább az iskolákban a gyerekeket: legyen ismét 18 év a tankötelezettségi korhatár. A tények alapján illúzió, hogy a korai szelekció bármilyen pozitív hatást gyakorolna a továbbtanulás esélyeire és a későbbi bérekre. Egyetlen kimutatható hatása a szegénység újratermelődése.

Az alapfokú oktatás ezért legyen egységesen 8 osztályos; ez idő alatt ne legyen lehetőség a teljesítményalapú kiválasztásra és a tanulói utak szétválasztására. A szülők körében ma ismertebb, teljesítményalapú iskolarangsorok helyett az esélyteremtési iskolarangsorokat kell népszerűsíteni – javasolja az Egyensúly Intézet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szenzáció: Időkristályt hozhattak létre a Google kvantumszámítógépes laborjában

A tanulmányt egyelőre még nem tudták átnézni a tudományos közösségek, így egyelőre csak feltételezhető, hogy a világon először valóban sikerült időkristályt létrehoznia az embernek.

Link másolása

hirdetés

Több tucat tudós és a Google kvantumszámítógépes laborja létrehozhatta a világ első időkristályát - írja a Next Web cikkére hivatkozva a Telex.

A kutatásról készült tanulmány egyelőre pre-print, vagyis a tudományos közösség még nem nézte át az eredményeket. Ebből adódóan egyelőre csak lehetséges, hogy a tudósoknak sikerült időkristályt gyártaniuk.

Az időkristály egy olyan kristályszerkezet, ami folyamatosan egy konfigurációból a másikba változik át anélkül, hogy energiát használna.

Ha a tanulmány minden tudományos elvárásnak megfelel majd, akkor az egy hatalmas lépés lesz a sci-fikből ismert technológiák felé, mint például a teleportálás, a térhajtómű vagy egy örökmozgó, üzemanyag nélküli generátor. Ezekhez azonban kvantumszámítógépekre van szükség, ami ugyan nagyon hasznos, de legalább annyira összetett és nehézkes technológia.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Megmentette a Tesla automata pilótája a részeg sofőr életét, aki eszméletét vesztette a volán mögött

A fiatal férfi olyan mélyen aludt, hogy még a folyamatos dudálásra sem tért magához. Egyesek szerint a Tesla fejlett technológiája még több ilyen esethez vezethet.

Link másolása

hirdetés

Akár meg is halhatott volna a részeg férfi, aki elvesztette az eszméletét a volán mögött ülve egy Teslában Norvégiában, de szerencséjére a kocsi megmentette az életét - számolt be róla az Indy100.

Az esetről egy másik autós készített egy videót menet közben. Ezen az látszik, ahogy a kétsávos úton közlekedő Tesla Model S típusú autóban ülő fiatalember lehajtott fejjel, csukott szemmel ül a vezetőülésben.

Az elektromos, önvezető autó okosrendszere felismerte, hogy a sofőr nem reagál, ezért automata üzemmódba kapcsolt, majd egy alagútban félreállt és bekapcsolta a vészvillogót. Az ezt levideózó másik autós lelassított és dudálással próbálta felébreszteni az öntudatlanul ülő sofőrt, de nem járt sikerrel.

A helyi rendőrség később azt közölte, hogy a 24 éves férfi részeg volt, de tagadta, hogy így vezetett volna. Nyomozást indítottak az ügyben, a férfi jogosítványát pedig ideiglenesen bevonták. Az alagutat lezárták, amíg megérkezett a segítség.

A hír a Twitteren is elterjedt, a felhasználók pedig vegyesen reagáltak. A Tesla-rajongók nem győzték dicsérni az autó képességeit, mások viszont arra világítottak rá, hogy ez egy jó példa arra, hogy a fejlett technológia felelőtlenségre ösztönözheti az embereket.

hirdetés

"Az a férfi részegen aludt, mert a Tesla automata pilótája üzemmódja miatt azt gondolta, hogy oké, ha így kimegy az útra" - írta egy kommentelő.

"Úgy tűnik, ez egy olyan probléma lehet, amit az önvezető autók okoznak. Az önző részegek azt hiszik, rendben van, ha így ülnek volán mögé, mondván az autó úgyis elvezeti saját magát. Ez felelőtlen, veszélyes és félelmetes. Talán a Tesla beépíthetne egy szondát az autó elindításához" - írta le a véleményét egy másik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élhetetlen lesz Afrika legnépesebb városa az évszázad végére a szakértők szerint, ha minden így megy tovább

A nigériai Lagost a klímaváltozás okozta környezeti problémák sújtják: a tengerszint emelkedése, az egyre súlyosabb áradások és a parti erózió.

Link másolása

hirdetés

Nigéria lakói már hozzászoktak ahhoz, hogy évente többször is áradás sújtja hazájukat, pláne a legnagyobb várost márciustól novemberig, az esős időszakban. Idén július közepén azonban az elmúlt évek egyik legsúlyosabb árvízével kellett szembenézniük Lagosban, ami még náluk is szokatlan.

Az internetre felkerült fotókon és videókon jól látszik, hogy mennyire komoly volt a helyzet: utcákat, utakat, kerteket öntött el a víz, amely a közlekedést is megbénította.

"Amikor elindultam otthonról kocsival, még nem is tudtam, hogy ilyen sok eső esett. Nagyon erős volt a forgalom az árvíz miatt, minél messzebb mentem, annál magasabb volt a vízszint. Egyre csak emelkedett, aztán már elérte az autóm lökhárítóját is, majd elkezdett befolyni a víz"

- mesélte a CNN-nek egy helyi lakos, Eselebor Oseluonamhen.

Lagos most 24 millió embernek ad otthont, ezzel Afrika legnépesebb városának számít.

Az évszázad végére azonban élhetetlenné válhat a tudósok szerint az egyre extrémebb időjárás és a tengerszint emelkedése miatt.

Nigéria legnagyobb városa részben szárazföldön helyezkedik el, részben pedig szigetek alkotják. Lassan pusztuló tengerpartja egyre inkább sebezhetővé teszi az árvizekkel szemben. Környezetvédelmi szakértők szerint a parti erózióhoz a globális felmelegedés és a homokbányászat is nagyban hozzájárul.

hirdetés
Egy másik súlyos probléma pedig a tengerszint emelkedése, a víz ugyanis fokozatosan bekebelezi a partot.

A Victoria-sziget egyik teljesen új, part menti városát például már egy 8 kilométer hosszú betontömbökből épített fal védi majd a tengertől.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Autómentes IKEA nyílik a világon elsőként Bécs belvárosában

Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.
Fotó: IKEA - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
A világon elsőként Bécsben nyit olyan üzletet a svéd bútoróriás, az IKEA, amelyhez nem tartozik parkoló. Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.

Az autómentes bútoráruház augusztus végén nyílik meg a belvárosban.

Az automatizálás a digitalizáció és a fenntarthatóság szellemében épült Bécs legújabb IKEA-áruháza, amely idén augusztus 26-án nyit meg. A vásárláshoz már nem lesz szükség nagy bevásárlókocsikra, elegendő lesz egy okostelefon. A vásárló az IKEA-applikáció segítségével magának szkennelheti be a kívánt terméket, amit aztán rögtön ki is fizethet és mérettől függően magával vihet.

Az alagsorban található automatizált raktárban több mint 3.000 árucikk áll készen az azonnali elvitelre, a nagyobb termékeket kiszállítják, vagy egy külső átvételi ponton átvehetők. A tévhitekkel ellentétben ezekkel a lépésekkel az IKEA nem a dolgozói létszámot akarja csökkenteni: a Westbahnhof mellett található áruházban 320 embert foglalkoztatnak majd.

Az áruház tervezésekor a fenntarthatósági szempontokat helyezték előtérbe. Az épület mellett csak kerékpáros parkoló kap helyet, autóval nem lehet megállni. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek a zöldítésre is: 160 óriáscserépbe ültetett fa szolgálja a homlokzatok és a tető árnyékolását, utóbbira napelemeket is telepítenek.

A látogatók maguk is élvezhetik a növények közelségét a zöld tetőteraszon. A gasztronómiai kínálatban pedig nagyobb szerep jut majd a vegetariánus fogásoknak.

Az IKEA a biztonságos vásárlás érdekében az első időszakban egy online foglalható jegyhez köti a látogatást. Jegyet 30 perces intervallumokra adnak ki, így szabályozzák a létszámot a bejáratnál.

hirdetés

Ausztria eddigi legkisebb IKEÁ-ja összesen 140 millió euróból épül. A bútoráruháznak helyet adó épületben hét emeletből ötöt a svéd bútorkereskedő foglal majd el, a felső kettőre egy főként fiataloknak és üzleti utazóknak szánt szálloda költözik. Az IKEA egyébként a pandémiás időszak ellenére is nyereséges Ausztriában. A 2019/20-as üzleti évben forgalma 5,5 százalékkal 847,3 millió euróra nőtt, amelyből 124 millió eurót az online értékesítés tett ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: