News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási sztori 2019-ben

Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és felesleges is) összehasonlítani, így természetesen mind a lista mezőnye, mind annak sorrendje szubjektív.
Barna Barnabás csillagász cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. január 08.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

2019 utolsó bejegyzésében az év tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly és tavalyelőtt ilyenkor. A listára nem csak tudományos felfedezések és mérnöki sikerek, de még egy évforduló is felkerült - ha pedig valakinek hiányérzete lenne a tízes mezőnnyel kapcsolatban, ne mulassza el megosztani azt a kommentek között.

10. Az első üstökös a Naprendszeren túlról

Alig több, mint két év telt el azóta, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Bár a statisztikai becslések szerint rengeteg extraszoláris eredetű aszteroida szeli keresztül a bolygórendszerünket, jelenleg még nagy mázli szükséges a felfedezésükhöz. Ilyen szerencséje volt Gennadiy Borisov amatőr csillagásznak, aki

augusztus 30-án a Krími Asztrofizikai Obszervatórium 65 cm-es teleszkópjának felvételén szúrta ki az első ránézésre teljesen átlagos üstököst, első nevén a C/2019 Q4 Borisov-ot.

A 2I/Borisov üstökös a Hubble űrtávcső felvételén, december 12-én. (Forrás: NASA/ESA/D. Jewitt)

hirdetés

Hamar kiderült azonban, hogy az objektum hiperbolikus pályán közelít a belső bolygók felé, vagyis

a Naprendszeren kívülről érkezett és jó néhány év múlva távozni is fog tőlünk.

A pályaszámítások megerősítését követően az üstökös meg is kapta a második intersztelláris eredetű objektumot megillető 2I/Borisov nevet. A rendszeres űrtávcsöves és földfelszíni megfigyelések decemberben első felében újra megszaporodtak, amikor az üstökös előbb elérte perihéliumát (2 CSE-re a Naptól), majd földközel pontját (1,9 CSE). Az első eredmények alapján

a 2I/Borisov üstökös magja kb. két km-es, fizikai tulajdonságai alapján pedig nem különbözik a hosszú periódussal keringő Hale-Bopp típusú üstökösöktől.

9. Ismét egy csillagászati vonatkozású Nobel-díj!

Nem lehet panasz a csillagászat és kozmológia Nobel-díjazására a 2010-es évek során. 2013-ban az Univerzum gyorsuló tágulása, 2017-ben pedig a gravitációs hullámok felfedezése hozta el a legmagasabb rangú tudományos elismerést a vonatkozó kutatócsoportok vezető alakjainak.

A három újdonsült fizikai Nobel-díjas. (Forrás: Niklas Elmehed)

Idén pedig két teljesen különböző terület jeles képviselőit díjazta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia:

Michel Mayor és Didier Queloz az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért, míg James Peebles a kozmológia, különösen az Ősrobbanást követő első néhány másodpercével kapcsolatos úttörő elméleti munkájáért kapta meg az elismerést.

8. Ötven éves a Holdraszállás

1969. július 20-án landolt az Apollo 11 Sas leszállóegysége a Hold Nyugalom tengere nevű síkságján, majd néhány órával később Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin kiszálltak a holdkompból - ezzel pedig először lépett ember egy idegen égitest felszínére.

Gyakran szokás hivatkozni a Holdraszállásra, mint az emberiség valaha volt legnagyobb technikai/mérnöki teljesítményére, ennek megfelelően pedig szinte az egész világ megemlékezett a félévszázados évfordulóról. A környező napokban a NASA-tól a magyar híroldalakig, a szakértőktől a lelkes amatőrökig jelentették meg az Apollo-programmal kapcsolatos tartalmakat.

A zászló NEM lobog. hanem mozdulatlanul áll - egy rejtéllyel kevesebb. Forrás: NASA

A témába vágó ismeretterjesztő írásoknak és műsoroknak a megemlékezésen túl is fontos feladatuk volt, hiszen mind a mai napig "divat" tagadni a Holdraszállás tényét. Itt, a Csillagvizsgáló blogon Magyarországon első alkalommal próbáltuk felmérni a téma megítélését az online (és ezáltal természetesen nem reprezentatív) kérdőívünkkel, amelyet végül több, mint 5900-an (!) töltötték ki - eszerint pedig hazánkban 16% körül mozog kétkedők aránya. (A kérdőív továbbra is elérhető, kitöltéséhez Google-fiók szükséges. Ugyanitt megtekinthető a felmérés összes eredménye.)

7. Holdra szállás így is - úgy is

Habár mind a mai napig nem is olyan egyszerű irányított leszállást (ún. soft landing-et) végrehajtani a Föld égi kísérőjén.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a technikai bravúr mindezidáig csak négy nemzetnek sikerült: az USA Oroszországnak/Szovjetuniónak, Japánnak és Kínának.

Ebbe az elit klubba készült bekerülni előbb a legnagyobb izraeli űripari cég, az IAI és egy non-profit vállalkozás, a SpaceIL közös munkájából megszülető Beresheet, valamint az indiai űrügynökség (ISRO) Chandrayaan-2 szondájának Vikram nevű leszállóegységével. Sikertelenül - mindkét egységgel a leszállás utolsó fázisában szakadt meg a kapcsolatot, így irányítatlanul zuhantak le a Hold felszínére.

Tájkép a Hold túlsó oldaláról - középen ott szalad a Jáde Nyúl! (Forrás: CNSA)

Nem úgy a kínai Chang'e 4, amely elődje, a 3-as számú modell 2015-ös bravúrját ismételte meg január 4-i sikeres landolásával. Egyúttal először szállt le űreszköz a Hold sötét Földdel ellentétes oldalán, a kommunikációs problémát pedig egy relé-szondával hidalták át. A déli sarkvidék közelében található Kármán-kráterben a leszállóegység, valamint a belőle kiguruló Yutu 2 (magyarul Jáde Nyúl 2) rover elsősorban a holdi kőzetek kémiai összetételét, valamint a felszínt bombázó nagyenergiájú részecskék jelentette kozmikus sugárzást vizsgálja.

6. Sikeres exobolygóvadászat

A Kepler búcsúja után nem kellett sokáig várnunk a következő exobolygóvadász űrtávcsőre, a NASA által finanszírozott Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) ugyanis már 2018 nyarán megkezdte működését.

Speciális, a Holddal 2:1-es rezonanciában lévő pályája révén huzamos ideig tudja stabilan megfigyelni ugyanazon az égboltterületen található fényesebb csillagokat,

amelyek elhalványulásai alapján tranzitos exobolygókat keresnek a kutatók (járulékosan pedig szupernóvákat, aszteroidákat és változó csillagokat is megfigyelnek).

A TESS mérési stratégiája. Az űrtávcső négy kamerájával 27 napon keresztül figyeli meg ugyanazt az egy sávot az égbolton, majd továbbáll a következő szektorra. (Forrás: NASA)

A TESS közel két év alatt vizsgálja végig a 26 szektorra osztott égboltot, mindegyik esetében 27 napot töltve folyamatos megfigyeléssel. Jelen bejegyzés írásakor már 1588-nál tart az exobolygó-jelöltek száma, és bár a lassabban haladó spektroszkópiai megerősítések miatt ebből egyelőre csak 37 az elismert felfedezés, ez a szám még jelentősen nőni fog. Főként, hogy

már most kétszeres időre, 2022-ig hosszabbították meg a TESS működési idejét,

így egy adott égboltterületre két év múltán megint vissza fog nézni az űrtávcső.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: