A szkíták nemzetiséggé válnának Magyarországon, kezdődhet az aláírásgyűjtés
Első lépésként legalább ezer, magát szkítának valló, szavazásra jogosult magyar állampolgár aláírását kell összeszednie a kezdeményező Pócs Alfréd Lászlónak, a Covid idején áltudományos nézeteket hirdető orvosnak.
A Nemzeti Választási Iroda átadta az aláírásgyűjtő íveket, így kezdődhet a gyűjtés azért, hogy törvényben elismert nemzetiséggé nyilvánítsák Magyarországon a szkítákat – írja a Népszava.
A szkíták nemzetiséggé válását Pócs Alfréd László orvos, egri önkormányzati képviselő kezdeményezte. Ő elsősorban arról vált ismertté, hogy a koronavírus-járvány idején áltudományos nézeteket hirdetett, ezért a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle,
a gyöngyösi kórház pedig elbocsátotta, mert rendelési időben sem volt hajlandó maszkot viselni. Konteóterjesztő tevékenysége nyomán 2021-ben megkapta a Szkeptikus Társaságtól a nem éppen pozitív kicsengésű Laposföld-díjat.
A Nemzeti Választási Bizottság június elején hitelesítette a szkíták nemzetiséggé válására irányuló kezdeményezését. A magyar törvények szerint azok a népcsoportok minősülhetnek nemzetiségnek, amelyek legalább száz éve jelen vannak Magyarországon, és saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek.
A nemzetiséggé nyilvánítás első lépésként Pócsnak legalább ezer olyan magyar állampolgár aláírását kell összegyűjtenie, aki magát szkítának vallja, és szavazásra jogosult. Ha ez összejön, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást készít a kérdésről, majd a végső döntést az Országgyűlés hozza meg a minősítésről.
Az 1993-as keltezésű magyar kisebbségi törvény 13 nemzetiséget sorol fel, és ez a szám nem változott a törvény 30 éve történt elfogadása óta.
A Nemzeti Választási Iroda átadta az aláírásgyűjtő íveket, így kezdődhet a gyűjtés azért, hogy törvényben elismert nemzetiséggé nyilvánítsák Magyarországon a szkítákat – írja a Népszava.
A szkíták nemzetiséggé válását Pócs Alfréd László orvos, egri önkormányzati képviselő kezdeményezte. Ő elsősorban arról vált ismertté, hogy a koronavírus-járvány idején áltudományos nézeteket hirdetett, ezért a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor kedd délután egy videóban számolt be arról, hogy milyen döntések születtek a kormányülésen eddig.
Az ülés szünetében arról beszélt, hogy egy jó hírt most meg tud osztani:
kidolgoztak és elfogadtak egy 3 százalékos hitelprogramot.
Mivel az utóbbi években nagyot drágultak az ingatlanok Magyarországon - és bár sokan saját ingatlanban élnek, és ez nekik jóhír -, de sokan vannak, akik még nem tudták megteremteni az első lakásukat - mondta a videóban. Az új támogatást mindenki igénybe veheti, aki az első lakását vagy házát venné meg. Az ingatlan bárhol lehet, kis falutól a fővárosig, és nincs korhatár sem - közölte a miniszterelnök.
A felvehető összeg maximum 50 millió forint lehet, 3 százalékos kamattal, a teljes futamidőre, ami maximum 25 év. Az önrész pedig 10 százalék.
Közölte, hogy ez egy jó lehetőség, mert ma 6,5-8 százalékos kamatok vannak a piacon.
Azt is bejelentette, hogy szeptember elsején indul a következő program. Az a lakásfelújítóknak szól majd.
HVG: A Fidesznél már nemcsak a választási vereségre, hanem a gyors visszatérésre is készülnek
A lap forrásai szerint még az is elképzelhető, hogy Orbán Viktor vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon.
Júniusban sorra jelentek meg a pártokat mérő közvélemény-kutatások, és szinte mindegyik azt mutatta, hogy a TISZA Párt jelentős előnyre tett szert a Fidesszel szemben. Kivétel csak a kormányközeli Nézőpont Intézet volt. Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy nem látott olyan megbízható mérést, ahol ne a Fidesz vezetne, addig Lázár János már úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint nagyjából egyforma eséllyel indul a két oldal. Ugyanakkor a kutatások szerint a TISZA Párt nemcsak a városokban, hanem már a falvakban is beérte a Fideszt.
A közhangulatot mutatta a Budapest Pride felvonulás is, amelyet a kormány próbált betiltani. A rendezvényt az utolsó pillanatig büntetésekkel is fenyegették, mégis többszázezren vettek részt rajta. A felvonulás a kisebbségi jogok melletti kiálláson kívül kormány kritikát is megfogalmazott.
A hvg.hu cikke szerint a Fideszen belül is érzik a választások közeledtét és a helyzet súlyát. Egy, a párt belső folyamataira rálátó forrás azt mondta a portálnak, hogy
a Karmelitában már nemcsak a vereség lehetőségével számolnak, hanem arra is készülnek, hogyan tudnának gyorsan visszatérni a hatalomba. Egy kormányzati szereplő szerint „a kétharmados törvényekkel bebetonozott legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács és a gazdasági helyzet gondoskodik arról, Magyar Péter kormányzása zsákban futás lesz, és négy év múlva, vagy még korábban ugyanúgy vissza lehet térni, ahogy Lengyelországban látjuk”.
Egy másik forrás arról beszélt a lapnak, hogy Orbán Viktor akár vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon. Hozzátette azt is, hogy a TISZA Párt elnökét „talán még az idén ki lehetne venni a rendszerből” valahogy, de ez már most is kockázatos, közvetlenül a választások előtt pedig lehetetlen.
A HVG úgy tudja, hogy a Fidesz célja most az, hogy ha a vereséget nem tudják is elkerülni, a TISZA kétharmados többségét mindenképp megakadályozzák. Egy forrás szerint ez csak úgy sikerülhet, ha módosítják a választási törvényt, például megszüntetik a győzteskompenzációs elemeket, vagy áttérnek egy teljesen arányos, pártlistás rendszerre.
A források szerint a kampányidőszak különösen kemény hónapokat tartogat, és már most érezni a feszültséget. A cikk azt írja, hogy míg Orbán Viktor tavaly Kötcsén még lefogyva és határozottan buzdította a kormánypárti szereplőket a vitákra, mostanra visszatértek a kilók is, meg a leegyszerűsített kommunikáció is.
A lap szerint a fideszes megszólalók úgy látják, hogy a miniszterelnök külpolitikai lépései nem hoztak belpolitikai sikereket, és a kormányközeli médiumok munkájával sem elégedettek. A Lázárinfót egyfajta próbának tekintik, és ha sikeresnek bizonyul, más politikusok – akár maga Orbán Viktor is – hasonló fórumokat tarthatnak válaszul Magyar Péter országjárására. A lap szerint viszont többen tartanak attól, hogy Lázár János komolyabb szerepet kap, mert szerintük képes lenne bárkit elárulni, ezért nem szeretnék, ha ő venné át a vezetést, ha Orbán háttérbe vonulna.
Júniusban sorra jelentek meg a pártokat mérő közvélemény-kutatások, és szinte mindegyik azt mutatta, hogy a TISZA Párt jelentős előnyre tett szert a Fidesszel szemben. Kivétel csak a kormányközeli Nézőpont Intézet volt. Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy nem látott olyan megbízható mérést, ahol ne a Fidesz vezetne, addig Lázár János már úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint nagyjából egyforma eséllyel indul a két oldal. Ugyanakkor a kutatások szerint a TISZA Párt nemcsak a városokban, hanem már a falvakban is beérte a Fideszt.
A közhangulatot mutatta a Budapest Pride felvonulás is, amelyet a kormány próbált betiltani. A rendezvényt az utolsó pillanatig büntetésekkel is fenyegették, mégis többszázezren vettek részt rajta. A felvonulás a kisebbségi jogok melletti kiálláson kívül kormány kritikát is megfogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban?
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnöki fizetést nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény. Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítsák az átlagbér emelkedéséhez.
Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.
Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.
Most azonban a kormány a béremelés helyett költségcsökkentést írt elő, amelyet: "elsősorban a személyi jellegű ráfordításokon kell megtakarítani".
A TISZA Párt vezetője, erre írta: "miközben Orbán a saját fizetését 30 százalékkal emeli, megszorító csomagot vezet be, és a többi állami alkalmazottét csökkenti".
Gulyás Gergely miniszter erre reagálva a közösségi oldalán azt írta: "a kistelepülési önkormányzati dolgozók bérét kedden emelte meg a kormány 15 százalékkal, és további emelés lesz. A területi közigazgatási dolgozók béremelése is még az idén megkezdődik". A miniszterelnök bérével kapcsolatban pedig azt közölte: azt nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény.
Magyar Péter erre azt válaszolta, a törvényt is ők hozzák: "És ki hozta azt a törvényt? Mari néni vagy ti?”
Orbán Viktor bére 2022-ben emelkedett meg jelentősen. A képviselői fizetésével együtt 2021-ben havi 2,7 millió forintot keresett. Utána 2022-ben 4,9 milliót, 2023-ban 5,7 milliót, 2024-ben 6,5 milliót, idén pedig 7,4 millió forintot.
Egy törvénymódosítás alapján a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítják az átlagbér emelkedéséhez. Ez pedig két év alatt plusz 30 százalékot jelentett neki.
Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta: ha a kormány spórolni akar, az állami vezetők fizetését is csökkenthetnék, különösen a miniszterelnökét.
"Mindenkinek a fantáziájára kell bízni, hogy az normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban, és ez csak a legális fizetése, mert mindenki tudja, hogy Orbán Viktor családja valószínűleg a leggazdagabb miniszterelnöki család egész Európában".
Az Átlátszó összeállítása alapján Orbán Viktor a magyar átlagkereset kilenc és félszereséért dolgozik. Ugyanakkor a horvát kormányfő az átlagbér két és félszeresét, a dán a 2,7-szeresét, a bolgár 4,8-szeresét, a német kormányfő az 5,9-szeresét keresi.
Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.
Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
