Tombol a szőlőhalál! Súlyos szigorítást vezetett be a kormány

Ukrajna hírszerzése arról számolt be, hogy a Kapusztyin Jar lőtéren, az oroszországi Asztrahán megyében megsemmisítettek egy kilövőrendszert, amely három, indításra kész Oresnyik ballisztikus rakétához tartozott. Az akcióban a katonai hírszerzés (HUR), az SZBU és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) vett részt, számolt be róla a Kyiv Post.

Az SZBU vezetője, Vaszil Maljuk szerint az akció „az ő területükön, Kapusztyin Jarnál” zajlott. Úgy fogalmazott: „Nagyon sikeres hadművelet volt. A megsemmisítés száz százalékos.” Azt is hozzátette: „ez olyasmi, amit eddig soha nem hoztunk nyilvánosságra… Ez még azelőtt történt, hogy az ‘Oresnyik’ nevet széles körben használták volna.”

Az ukrán hírszerzés becslése alapján Oroszország eddig egy Oresnyiket indított, egyet megsemmisítettek, és legalább egy még a készletben maradt. A külföldi hírszerzés vezetője, Oleh Ivascsenko így fogalmazott:

Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az Oresnyiket Fehéroroszországba is áttelepítheti. Szavai szerint „a becsült hatótávolságuk 5 500 kilométer. És van egy 700 kilométeres holtzóna. Ez azt jelenti, hogy az európaiaknak, különösen Kelet-Európában, figyelniük kell erre. És mindenkinek másnak is. Figyelnünk kell ezekre a kockázatokra.”

Az orosz állami média bizonyíték nélkül azt állítja, hogy az Oresnyik egy órán belül bármely európai célpontot eléri, és akár hat, önállóan manőverező, atomtöltettel felszerelt robbanófejjel képes pusztítani. A rakéta első, eddig megerősített bevetése tavaly november 21-én történt, a Dnyipro elleni támadáskor. Nyugati elemzők az Oresnyiket a szovjet RS–26 Rubezs közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta módosított változatának tartják, több mint 4 000 kilométeres hatótávval és hat, nukleáris vagy hagyományos, több, egymástól függetlenül célra irányítható hiperszonikus visszatérő egységgel.

Ma korábban Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a „Oroszország és a FÁK népei” fórumon arra kérte a kétkedőket, hogy „higgyenek” Moszkva új, fejlesztés alatt álló fegyvereiben: a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakétában és a Poseidon nukleáris torpedóban. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin 2018-as beszédében jelentette be először ezeket. „Lehet, hogy akkor nem hittek benne, de most már kénytelenek lesznek.”

Putyin október 26-án azt közölte, hogy befejezték a Burevesztnyik interkontinentális cirkálórakéta „végső tesztjeit”, amit „a világon egyedülállónak” nevezett. Valerij Geraszimov vezérkari főnök elmondta, hogy a nukleáris meghajtású rakéta a tesztrepülés során 14 000 kilométert repült, és körülbelül 15 órát töltött a levegőben. Szerinte a műszaki jellemzők „lehetővé teszik, hogy bármilyen távolságban, nagy védettségű célpontokat is garantált pontossággal elérjen.” Putyin utasította a hadrendbe állításhoz szükséges infrastruktúra előkészítését.

Szeptember végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján egyszerre 17 közlemény jelent meg gyerekek ellen elkövetett visszaélések miatti feljelentésekről. Az első, szeptember 25-i bejegyzés eltért a többitől: kiskorú veszélyeztetéséről szólt, és név szerint említette a pétervásárai gyermekotthon Lomberdő Lakásotthonát, írja a 444.

A feljelentést azért tették, mert egy 38 éves ivádi férfi – S. Tamás, akit 2016-ban jogerősen elítéltek egy tizenkét év alatti gyerek ellen elkövetett szexuális erőszak miatt – a nyáron többször elvitte autóval az otthon 15–17 éves lakóit Egerbe, gyorsétterembe és vásárolni. Szeptember 22-én az autóban majdnem baleset történt; a nevelők 24-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek kiskorú veszélyeztetése miatt.

A nyomozás folyamatban van. Közben a fenntartó október 8-án felmentette az intézmény vezetőjét, Tajti Máriát, arra hivatkozva, hogy a jelzés nem 24 órán belül történt meg. Az SZGYF saját közleménye szerint viszont a gyerek 23-án szólt, a feljelentés pedig másnap ment be.

A történet politikai szála:

A botrány után a párt helyi szereplői Ivádyt elszámoltatták, aki nem mondott le, de két nap múlva kilépett a pártból. Kérték, hogy szakítson meg minden kapcsolatot S.-sel, az önkormányzat több munkát nem adott neki.

A pétervásárai nevelők szerint nehéz volt fellépni, mert S. szabad ember, a gyerekek iskola után szabadon mozognak. Volt olyan rendőri álláspont, hogy egyértelmű bűncselekmény nélkül nem avatkoznak be. A fiatalok azt mondták, S. gyorsétterembe vitte őket, beszélgettek, ruhát vett nekik, panaszt nem tettek, egy 17 éves lány szerelmet említett. Az otthon dolgozói szóban tájékoztatták a megyei központot, egyszer Ivádyt is behívták, aki jelezte, hogy „levette a kezét” S.-ről.

A lap kérdéseire az SZGYF a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem nyilatkozott, a rendőrségtől és a megyei központtól sem kaptak választ. S. Tamás azt mondta, nem tud róla, hogy nyomozás érintené, mert még nem hallgatták ki.

A CNN értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétarendszereket adjon Ukrajnának, magas rangú amerikai és európai katonai vezetőkre hivatkozva. Ha Donald Trump rábólint a lépésre, elindulhat a több mint ezer kilométeres hatótávú fegyverek szállítása.

Az ukrán hadsereg vezetése és Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta kérte a Tomahawkokat. Trump sokáig halogatta a döntést, és október elején feltételül szabta, hogy előbb tudni szeretné, mire használnák a rakétákat.

A BGM–109 Tomahawk robotrepülőgépek hatótávolsága 2500 kilométer, ezért az ukrán erők akár Moszkvát is elérhetnék velük.

Október közepén Zelenszkij a Fehér Házban ismételte meg a kérését Trumpnak. A találkozó előtt Putyin és Trump telefonon egyeztetett, és Putyin állítólag kompromisszumképesnek tűnt, ennek ellenére Trump végül nem bólintott rá a szállításra. Akkor azt mondta: „nem szeretnénk odaadni olyan dolgokat, amelyekre nekünk is szükségünk van.”

A CNN szerint a döntés nem végleges: az elmúlt hetekben megkezdődött a rakéták lehetséges szállításának előkészítése. Forrásaik szerint a rendszer alkalmazása előtt az ukrán katonákat alapos kiképzésben kellene részesíteni.

(via Telex)

Donald Trump pénteken, az Air Force One fedélzetén kapott kérdést arról, hogy Orbán Viktor mentességet kérne az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, vette észre a Telex. Azt felelte:

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs tengere, így a közvetlen tengeri szállítás nem opció. Az ország szárazföldi útvonalakon, csővezetékeken jut energiához, és ha ehhez a helyzethez nem alkalmazkodunk, nem lesz energiánk.

A miniszterelnök szerint ezt az amerikaiaknak is meg kell érteniük, ha azt szeretnénk, hogy az orosz energiabehozatalra vonatkozó amerikai szankciók alól valamilyen felmentést kapjunk. Szeptemberben Orbán és Trump telefonon egyeztetett az orosz energiafüggőségről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfő meggyőzte az amerikai elnököt, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról.

Az Egyesült Államok múlt héten szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, mert Oroszország nem tesz eleget a békéért. Nem sokkal később Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, mielőbb tervet kell készíteniük és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.

Orbán Viktor nemrég a La Repubblicának azt mondta, hogy orosz energia nélkül a magyar energiaárak „az egekbe szöknek”, és „megpróbálunk kiutat találni, különösen Magyarország számára”. Orbán Balázs később jelezte, hogy a miniszterelnök Washingtonban a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. Hozzátette, különösen az érdekli, hogyan tudnának „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki”.