JÖVŐ
A Rovatból

A szeptember egy az egyben a nyár része lesz - ez a fura ősz nem egyszeri alkalom, mondja Szabó Péter éghajlatkutató

Korábban kezdődik, forróbb lesz és tovább tart a nyár, rövidül az ősz, eltűnik a téli hó - sorolja az éghajlatkutató a változásokat. Ahhoz, hogy kevésbé durvák legyenek a következmények, az életszínvonalból kellene feladni, de erre kevesen hajlandóak.

Link másolása

Pénteken Tiszaalpáron 30,3 Celsius-fokot mértek. Az OMSZ szerint a mérések kezdete óta soha nem fordult még elő, hogy október 6-a után 30 fok feletti meleg lett volna valahol Magyarországon. Jócskán megdőlt a korábbi, október 20-i melegrekord, amit eddig Adony tartott 26,9 Celsius-fokkal. Ráadásul

idén szeptemberben olyan meleg volt az egész bolygón, mint korábban egyszer sem ebben a hónapban.

Mindez nem egyszeri alkalom volt, gyorsan változik a klíma és jelenleg a pesszimista forgatókönyv megvalósulásának van a legnagyobb esélye, mondja Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok.hu szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként.

- Mi okozta a pénteki rekordmeleget?

– Egy erőteljes nyugat-európai ciklon délies áramlással egyszerűen Közép-Európába hozta ezt a nagyon meleg levegőt, ami az ilyenkor megszokott átlagnál a 10-15 fokkal melegebbet eredményezte.

– Ez egy egyszeri időjárási anomália, ami ezekben a napokban történik Magyarországon, vagy esetleg lehet köze a klímaváltozáshoz is?

– Abból a szempontból egyszeri, hogy ezt egyetlen ciklon okozza most. Viszont ha nemcsak egyszer történik meg, hogy megdőlnek ezek a rekordok, hanem egyre gyakrabban és könnyebben, az egyértelmű jele az éghajlatváltozásnak. Globálisan az eddigi legmelegebb szeptemberen vagyunk túl. Nyári napokból 23-at mértünk országos átlagban az ősz első hónapjában, ami olyan magas szám, amire még korábban nem volt példa. Nyári napnak azt tekintjük, amikor 25 Celsius-fok felett van a maximumhőmérséklet.

– Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az ősz sokkal inkább a nyárhoz fog hasonlítani a jövőben?

– Így van. Amit a hetvenes, nyolcvanas években még ősznek neveztünk, az mostanra jelentősen lerövidült. Kiss Anna kollégám tanulmánya alapján akkoriban még az ősz augusztus 23. körül kezdődött és egészen november végéig tartott, vagyis bő három hónapos volt az évszak.

Mostanra azonban szeptemberben a nyár veszi át lassan az uralmat, és ez a hónap a jövőben egy az egyben a nyárhoz tartozik majd. Az indián nyár időszaka, vagyis azok a napok, amikor a lehűlés után néhány napos felmelegedés következik, októberre tolódik.

Az ősz rövidült le a legjobban a négy évszak közül, ami leginkább a nyár jelentős kitolódásának köszönhető. A 2020-as években közel 40 nappal hosszabb lett a hetvenes, nyolcvanas évek átlagához képest, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen most már három és fél hónapos ez az évszak, elsősorban az ősz rovására.

– A jövőben tovább gyorsulhat ez a folyamat? Lehet még ennél is hosszabb a nyár?

– Ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, akkor a nyári napok száma a szeptember-októberi időszakban a mostani 10-15 nap helyett további 15-20 nappal emelkedhet. Vagyis gyakorlatilag megduplázódik az ilyen napok száma és szeptemberben tulajdonképpen végig nyári meleg lehet. Arra azért nem kell számítani, hogy idővel majd még novemberben is nyár lesz, a Napnak ugyanis nincs már akkora ereje abban az időszakban, így a ködhajlam is erősebb.

– Mikortól várható, hogy ennyire durván kitolódik a nyár?

– Alapvetően három forgatókönyvet elemzünk. Az első, és egyben nagyon optimista azonnali kibocsátás-csökkenéssel számol, amivel sikerül a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani. Ha már most eszerint élnénk, akkor ennek a hatásait is csak legkorábban 2040 körül érezhetnénk, de még ekkor sem feltétlenül csökkenést, hanem csak stagnálást tapasztalnánk. Bármit teszünk, a felmelegedés még nagyjából 15-20 éven keresztül tartani fog ugyanis. De ha most visszafogjuk a károsanyag kibocsátást, akkor az évszázad közepére elérhetjük, hogy a nyári napok száma ne nőjön jelentősen. Visszatérve a három forgatókönyvre: a közepesen optimista, második variáció szerint csak 2040-ben kezdjük meg a jelentős kibocsátás-csökkentést. A pesszimista forgatókönyv szerint pedig minden úgy megy tovább, ahogy most van.

– Melyik forgatókönyv bekövetkezése tűnik a legvalószínűbbnek, és milyen hatása lehet ennek?

– Jelenleg az utóbbi, vagyis a pesszimista forgatókönyv bekövetkezéséhez állunk a legközelebb, mert valójában globálisan nem történt még meg a nagy kibocsátás-csökkentés. Ha minden így marad, akkor

sokak számára pozitív lesz, hogy a nyári turizmus még szeptemberben is kitart majd, emiatt jobban el lehet osztani a szabadságokat, illetve a fűtést sem kell bekapcsolni október végéig.

Negatív hatása lesz azonban azok számára, akik például szeretik az őszi kirándulásokat, vagy a hegyekben túrázást, mert ennek az időszaka nagyon le fog rövidülni. De a fák is eltérően reagálnak a felmelegedésre, emiatt nem lesz olyan tarka a táj az őszi hónapokban, mint ahogy megszoktuk. Ám összességében a pesszimista forgatókönyv sokkal több negatívummal bír. Gondoljunk csak bele: a novemberi maximumhőmérséklet az elmúlt évtizedekben 3-4 fokot emelkedett, ami tényleg nagyon jelentős, de ez sokkal kevésbé van hatással az emberi szervezetre. De

ha 3-4 fokot emelkedik az átlaghőmérséklet júniusban, júliusban vagy augusztusban az már óriási extra növekedést jelent, és sokkal többen fognak meghalni.

Nem mindegy, hogy harminckét fokról növekszik a hőmérséklet harminchatra vagy tízről tizennégyre.

– A nyár után beszéljünk a télről: mi lehet a hó, a didergés és a fehér karácsonyok sorsa a jövőben?

– Az látszik, hogy a tél csapadékosabbá vált, ami elsőre jó hír lehetne a hó kedvelőinek. Ugyanakkor sajnos a hőmérséklet emelkedése nagyon jelentős volt például január közepén, emiatt nincs már meg az ezekre a napokra jellemző éves leghidegebb időszak. Az adatok alapján a december kevésbé melegedett, de

a január és a február egyértelműen jóval melegebb, mint 30-50 évvel ezelőtt. Ez azt eredményezi, hogy a hó vastagsága körülbelül csak a harmada annak, mint ami a hatvanas, hetvenes években volt jellemző.

Ezzel együtt a hulló hó mennyisége is enyhén csökkent. A tél felmelegedése miatt tehát a csapadék inkább eső formájában éri el a talajt, és a hegyekben is egyre kevesebb a megmaradó hó.

– Minek kellene történnie ahhoz, hogy a világ komolyan vegye a klímaváltozást és valamifajta elmozdulás történjen?

– A Covid esetében láttuk, hogy ha kell, az emberiség nagyon gyorsan tud reagálni problémákra. Elképzelhető, hogy mindenki jobban odafigyelne, ha a saját bőrén sokkal jobban érezné, hogy őt is érinti az éghajlatváltozás. Magyarországon sajnos mások a prioritások, itt nem annyira fontos az embereknek, hogy mi lesz húsz-negyven év múlva.

Mivel mi nem egy jóléti állam vagyunk, ezért másra helyezzük a fókuszt, mint a nyugati országok, ahol lényegesen magasabb a klímatudatosság és a klímaszorongás.

Mivel napjainkban mindent a fogyasztó határoz meg, ezért az a kérdés, hogyan tudjuk őket megszólítani ezekkel a klímaváltozáshoz kapcsolódó információkkal. Ha ez sikerülne valahogyan, akkor rajtuk keresztül meg tudnánk győzni a döntéshozókat és a cégeket is.

– Azonban a Coviddal kapcsolatos ajánlásokat senki sem vette addig komolyan, amíg rendeletek nem kezdték szabályozni az életet. Véleménye szerint a klímaváltozás kérdése megoldható az akkorihoz hasonló politikai döntések és rendeletek nélkül?

– Hiába sokkal egyszerűbb és olcsóbb a vegetáriánus ételt előállítani, mint a húst, ennek ellenére nem vásárolják tömegek. Ezen például lehetne különböző pozitív szabályozásokkal segíteni úgy, hogy valamilyen kompenzációt kapna a termék előállítója, aminek köszönhetően alacsonyan tudná tartani az árait. De a legnagyobb probléma az, hogy mindennek ára van:

csak úgy tudjuk a klímaváltozáshoz kapcsolódó célokat betartani, ha mindenki egy kicsit szenved. Azonban a Nyugat – beleértve Magyarországot is – olyan magas életszínvonalon él, hogy arról nagyon nehéz lemondani.

Ezt csak úgy lehetne megoldani, ha a Földön sokkal jobban közelednének egymáshoz az életszínvonalak. Ez azonban egy óriási társadalmi és gazdasági dilemma: hogyan várhatjuk el a most fejlődő Indiától vagy Brazíliától, hogy öt-tíz évig még fejlődjenek, aztán álljanak meg, mert bár csak fele olyan életszínvonalon lesznek akkori is, mint a nyugati országok, de már nem tesz jót a növekedésük a többieknek? Végeredményben a fogyasztóknak kell lemondani bizonyos javakról, ezt követik a döntéshozók lépései, különben a pesszimista forgatókönyvre kell készülnünk.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

Link másolása

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

Elemzésük szerint

az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Mint írják,

a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

„A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: