JÖVŐ
A Rovatból

A mesterséges intelligencia a tudomány legbonyolultabb kérdéseire is választ adhat – jósolja a DeepMind vezére

Demis Hassabis cége most épp a biológiában hozhat forradalmat, de nagy terveik vannak a klímavédelem területén is.

Link másolása

Világra szóló hír járta be a világot 2016-ban. Egy AlphaGo nevű mesterséges intelligencia öt játszmában tönkreverte a Go játék egyik legnagyobb bajnokát, a dél-koreai Li Szedolt.

Ez az összecsapás világhírűvé tette a brit DeepMind nevű céget, és fordulópontot jelentett az MI-kutatásban és fejlesztésben.

Bár 1997-ben az IBM Deep Blue-ja legyőzte az akkor 12 éve világbajnok Garri Kaszparovot, a Go-t a szakemberek sokáig túlságosan bonyolultnak tartották egy mesterséges intelligencia számára, mivel a lépések variációs lehetőségei sokkal nagyobbak. Ezt a kihívást oldotta meg a 2010-ben létrehozott, majd a Google által 2014-ben megvásárolt DeepMind.

Az ázsiai mester először azt hitte, hogy könnyen nyerhet az AlphaGo ellen, mondván, az csak egy gép. Végül azonban 4-1-es kiütést szenvedett el, és három év múlva visszavonult, mert úgy érezte: képtelen a mesterséges intelligenciával versenyezni.

A DeepMind sikere azóta is töretlen. AlphaZero nevű programjuk néhány órányi tanulás után a sakk, a go és a sógi játékosokat is legyőzte, méghozzá úgy, hogy a játékszabályon kívül semmit sem tápláltak bele előre.

Az AlphaStar pedig a legmagasabb, grandmaster fokozatot érte el a StarCraft II nevű valós idejű stratégiai játékban. Ez azt jelenti, hogy képessé vált az emberi játékosok 99,8 százalékát legyőzni.

„A DeepMind ma már arra használja a mesterséges intelligenciát, hogy a tudományos világot legjobban foglalkoztató problémákra találjon megoldást"

- mondta Demis Hassabis, a cég vezérigazgatója a New Scientist-nek.

Tavaly novemberben jelentették be, hogy új mesterséges intelligenciájuk, az AlphaFold megoldotta a biológia egyik legnagyobb kihívását.

A tudósok régóta tudják, hogy az élet építőelemeit jelentő fehérjék felelnek a sejten belüli történések legnagyobb részéért. Már több mint 200 millió fehérjét azonosítottak, de alig 100 ezernek ismerik a struktúráját. Márpedig a fehérjék funkcióját a szerkezetük határozza meg. Vagyis ha ezt sikerülne feltérképezni, az is kiderülhetne, pontosan mit és hogyan csinálnak.

A proteinolimpiának is nevezett CASP verseny az AlphaFold az esetek kétharmadában képes volt az aminosav-szekvenciákból előre jelezni a fehérjék rendkívül bonyolult szerkezetét.

Ez forradalmat hozhat a biológiában. Gyorsabban fény derülhet az emberi élet működésének bizonyos titkaira, jobban meg lehet érteni egyes betegségeket, és felgyorsulhatnak a gyógyszerkutatások is.

Az sem mellékes, hogy így meg lehet spórolni az ember által végzett, drága és időigényes laboratóriumi kísérletek akár kétharmadát is.

Hassabis szerint ráadásul mindez csak a kezdet.

„Az a célunk, hogy alapjaiban értsük meg az intelligenciát és mesterségesen alkossuk újra, majd tegyük olyan eszközzé, amely segít megérteni a világot és pozitív hatást gyakorolni rá”

– mondja.

Videó: Egy tudományos áttörés története

Hassabis az interjúban beszélt egy másik izgalmas kutatási területről is, méghozzá arról, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet-e utánozni az emberi figyelem és az epizodikus memória működését.

A kutató az agykéreg és a hippokampusz funkciójának összevetésével magyarázta a kétféle emlékezetet: az agykéreg lassan tanul, sok példára van szüksége, de az ott elraktározott tudás stabil és lehet rá építeni. Ezzel szemben a hippokampusz a rövidtávú memória otthona, amely gyorsan tanul, de gyorsan is felejt. Tehát mindkettő nélkülözhetetlen, és kell, hogy működjön közöttük egyfajta transzfer-funkció. Kérdés, hogy ezt hogyan tudják leképezni.

Ami a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettségét illeti, Hassabis szerint valahol félúton vagyunk a robotporszívó és az emberi intelligencia között.

Két felfogás áll szembe egymással: az egyik azt állítja hogy a mélytanulás, a megerősített tanulás zsákutca, előbb-utóbb falnak ütközünk; a másik viszont azt hirdeti, hogy már minden rendelkezésünkre áll a végcélhoz, már csak mennyiségi növekedésre van szükség a számítógépek és az adatok terén, és eljuthatunk az emberi szintű általános MI-hoz.

A DeepMind főnöke szerint egyik tábornak sincsen igaza. Ő azt vallja, hogy az eddigi eredmények nagyon hasznosak, de még át kell ugraniuk néhány akadályt.

Hassabis szerint az általuk kifejlesztett mesterséges intelligencia a koronavírus-kutatásokban még nem tudott komoly szerepet játszani, de ha néhány év múlva jönne egy újabb járvány, ez valószínűleg másképpen lenne.

A pandémia kezdetekor ugyanis kínai kutatók azonosították a vírusfehérje genetikai szekvenciáit, néhány protein struktúráját is meg tudták laboratóriumi úton határozni, de egy további tucatnyiét nem. Akkor már létezett az AlphaFold, de még nem tesztelték éles helyzetben. „Azt gondoltunk: nem ülhetünk valamin, ami hasznos lehet a tudományos közösség számára, így közzétettük a még tanulmányozás alatt lévő fehérjék modelljeit” – magyarázta az alapító.

Ezzel szemben máris jelentős sikert ért el a DeepMind a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A Google hűtőrendszereinek optimalizálásával például megtakarították a szerverparkjaikban felhasznált elektromos áram 30%-át. Hassabis szerint a jövőben ezeket a fogyasztás-optimalizáló rendszereket mindenféle épületeknél alkalmazni lehetne, akár egy egész ország elektromos hálózatánál is.

Azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia segítségével olyan fehérjéket állíthatnak elő, amelyek lebontják a műanyag-hulladékot, vagy amelyek megújuló bio-fűtőanyagként szolgálhatnak.

Demis Hassabisnak meggyőződése, hogy a következő 10 évben a mesterséges intelligencia óriási áttöréseket fog hozni a tudományban, az iparban, a szolgáltatásokban, az egészségügyben, és akár az atomenergia előállításában is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: