hirdetés

JÖVŐ

"A hegyeink sapkáit borító bükkös erdőinket féltjük a leginkább a melegedő éghajlat miatt"

A melegedő klíma következtében szükség lesz-e szárazságtűrőbb fajok betelepítésére a hazai erdőkben? Interjú Aszalós Réka erdőökológussal.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás lassítása globális érdek, ugyanakkor a közös megoldások mellett minden országnak eltérő stratégiákkal kell megfékeznie a lokális szén-dioxid-kibocsátást. Vannak persze közös problémák, mint például az erdők állapotának romlása, területük drasztikus csökkenése. Világszerte más-más problémák miatt pusztulnak azonban az erdők, van ahol erdőtüzek, van, ahol elszavannásodás, máshol pedig a fakitermelés vagy az intenzív mezőgazdálkodás, például szójatermesztés az ok.

Jelenleg Magyarország területének 22%-át borítja erdő, amely bővíthető lenne.

- mondja Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

"Hazánk agrárországnak tekinthető, nagyon sok szántóföldi területünk van. A 22% valószínűleg növelhető lenne, akár 25%-ra is, ami sok ezer hektárt és milliónyi csemetének az elültetését jelentené. Erre meg is van az erdészeti ágazatban az akarat. A betelepíthető területeket a talajok, az élőhely alkalmassága befolyásolja. Az Alföldön is több helyen lehetne természetes, sok fafajból álló erdőket létrehozni. Ez a régió az erdősztyepp klímába esik, az intenzív emberi használat előtt a nyílt, gyepekkel mozaikoló homoki- és sziki tölgyesek voltak elterjedtek."

"Az egyre intenzívebbé váló tájhasználat és a rengeteg csatorna miatt azonban az eredeti vegetáció eltűnt, és a víz nagyon hiányzik a tájból, így a fásítás, erdősítés egyre nehezebb feladat"

- magyarázza a szakértő.

Nagyon fontos a fásítás és erdősítés, de az is sokat számít a klímaváltozás ellen folytatott harcban, hogy hogyan bánunk a meglévő erdőinkkel.

hirdetés

“Az, hogy milyen módon van művelve egy erdő, nagy hatással van annak karbonmegkötésére, a szénraktárakra és a biodiverzitásra. Európában, így hazánkban is terjednek a természetközeli erdőgazdálkodás módszerei, amelyek a folyamatos erdőborítást biztosítják. A már kibocsátott szén-dioxid megkötése mellett ugyanolyan fontos lenne ugyanis az élőlények sokféleségének gyors pusztulását megállítani, de legalább lassítani."

A klímaváltozás okozta aszályok, hőhullámok miatt felmerülhet, hogy megváltoztassuk az erdők összetételét, és szárazságtűrőbb fajokat telepítsünk. Magyarországon sokféle természetes erdőtípus van, nagyon sok őshonos, szárazságtűrő fajjal, mint a tatárjuhar, a mezei juhar, a fehérnyár, ezüst hárs és még sorolhatnánk. Ezek a klíma melegedésének köszönhetően Aszalós Réka szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak.

"Először mindig az őshonos fajok között kell szétnézni, hogy megfelelőek lehetnek-e. Esetleg felmerülhet egy délebbi, szárazabb országból szaporítóanyag behozatala ugyanabból az őshonos fajból, ami nálunk is megtalálható - erre Európa szerte folynak kísérletek."

Ezek ugyanis kisebb kockázattal bevezethetőek, nem kell tartani attól, hogy özönnövénnyé válnának, vagy ökológiai katasztrófát okoznának, ami miatt sok más faj kihalhatna.

"Ha ezek a lehetőségek kimerültek, akkor lehet gondolni idegen honos fajok betelepítésére, de ott is csak azokra, amelyekről tudjuk, hogy szépen beépülnének a természetes flórába, és nem okoznának kárt. Erre nagyon jó példa a törökmogyoró."

Aszalós Réka elmondta, hogy folynak sikeres erdőtelepítések nemzeti parki területeken kifejezetten száraz homoki élőhelyen is tíz-tizenöt őshonos szárazságtűrő fajjal.

Más a helyzet viszont a hegyeink sapkáit borító bükkös erdőinknél, amelyek a melegedő éghajlat miatt a legnagyobb veszélynek vannak kitéve.

"Őket féltjük a leginkább. Olyan helyzettel állunk szemben, ami mindenkinek új. Azonban a bükkfa egy 200-300 évig élő faj. Amennyiben a kedvező életkörülményei megváltoznak, lehet, hogy a növekedési üteme lecsökken, vagy több károsodás éri, de talán száz évig tudja majd tartani ezt az állapotot, anélkül, hogy kiszáradna. Ha nem a faanyag miatt művelik ezeket az erdőket, hanem az erdei élővilág és a szénraktározó képességük miatt, akkor ezek az erdők még sokáig értéket teremthetnek. Hiszen nemcsak a szénmegkötés, de a szénraktározás is fontos, hogy amit megkötött az erdő, az maradjon is meg."

A fák kiszáradása sok szempontból veszélyes, de a szakértő szerint a földi oxigéntermelés megszűnése miatt nem kell aggódunk.

"A levegőnek 21%-a oxigén, szerintem az fog legutoljára elfogyni."

A gyors növekedés általában együtt jár a gyors szén-dioxid-megkötéssel, ezért sokan hangsúlyozzák a gyors növekedésű, idegenhonos fák ültetését, mint a megoldás kulcsát.

"Az ilyen tájidegen, gyors növekedésű, homogén ültetvények azonban rendkívül érzékenyek mindenféle olyan külső hatásra, aminek egy sok fafajból és korosztályból álló, jó immunrendszerrel rendelkező természetes erdő sokkal jobban ellen tud állni, ezért hosszabb távon stabilabb szénraktár, és hatékonyabb szén-dioxid megkötő."

A hazai erdőterületek nagyjából harmada őshonos, több fafajból álló, természetes erdőállományt jelent, de erdőterületeink közel fele rövid vágásfordulójú, közel egy korosztályból álló, idegenhonos, ültetvényszerű erdő. Ezek 25-40 évre vannak tervezve, nem több százra, nem is található meg bennük ugyanaz a biodiverzitás.

Amikor az új területek potenciális erdősítéséről beszélünk, az ökológiai szempontoknak és a klímavédelemnek is szerep kell, hogy jusson, ezért Aszalós Réka szerint olyan jogi keretrendszerekre lenne szükség, hogy a magánerdő gazdálkodóknak is megérje több fafajú, őshonos erdőket telepíteni.

Fontos, hogy a faanyagon kívül nagyon sokféle egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a hazai erdőink, amelyet leginkább a sok őshonos fafajból álló természetes erdei élőhelyek tudnak biztosítani.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Megalkották az eddigi legfehérebb festéket, ami jobban hűt, mint a legtöbb légkondi

Az amerikai kutatócsapat már piacra is dobta a terméket.

Link másolása

hirdetés

A Purdue Egyetem kutatói megalkották a világ legfehérebb festékét, írja a USAToday. A festék bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is.

Az Indiana állambeli egyetem kutatóinak célja az volt, hogy a találmánnyal hozzájáruljanak a globális felmelegedés megfékezéséhez.

"Amikor körülbelül hét évvel ezelőtt elkezdtük ezt a projektet, az energiatakarékosságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartottuk szem előtt" - mondta Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.

A festéket a bárium-szulfát nevű kémiai vegyület teszi ulrafehérré. A festék a napsugárzás 98,1%-át tükrözi vissza, miközben infravörös hőt is kibocsát. Mivel a festék kevesebb hőt nyel el a napsütésből, mint amennyit kibocsát, az ezzel a festékkel bevont felület lehűl anélkül, hogy energiát fogyasztana.

Ha egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet vonnának be a festékkel, az 10 kilowatt hűtési teljesítményt eredményezne, ami jobb, mint a legtöbb házban használt légkondicionálóé - mondta Ruan.

A kutatócsapat egy céggel közösen az Egyesült Államokban már piacra is dobta az ultrafehér festéket.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A földben kell maradnia a szén- és olajtartalékok nagy részének, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához. Kérdés, mennyi erre az esély.
Fotó:Flickr - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás mérséklésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e radikálisan csökkenteni a fosszilis fűtőanyagok használatát. A londoni University College kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozást már a kitermelésnél el kell kezdeni.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint

bolygónk jelenleg ismert szénkészletének 90%-át, valamint az olaj és gáztartalékának 58%-át a földben kell hagyni, ha tartani akarjuk a párizsi klímamegállapodásokban rögzített legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést 2050-ig.

A cél eléréséhez éves szinten 3%-kal kell csökkennie a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek. A covid-világjárvány miatt ugyan rövid ideig nagy mértékben visszaesett a termelés, de az utóbbi hónapok ismét emelkedést mutatnak. Pedig a Föld több mint egy celsius fokot melegedett az ipari korszak 150 évvel ezelőtti beköszönte óta, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) múlt havi jelentése figyelmeztetett: a 1,5 C fokot már két évtizeden belül elérhetjük.

Dan Welsby, a UCL professzora és kollégái egy 2015-ös, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány eredményeire alapozták új kutatásukat. Hat évvel korábban azt elemezték, hogy a világ szén-, olaj- és gáztartalékait milyen arányban kell érintetlenül hagyni, hogy az ipari forradalomhoz képest a felmelegedés 2 C fok alatt maradjon. Ezúttal viszont 1,5 C fok volt a cél, mivel kimutatták: a klímaváltozás hatásai, az állandó jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal súlyosabbak lesznek plusz 2 Celsius foknál, mint 1,5-nél.

A tudósok szerint 2018 és 2100 között a világ csupán 580 milliárd tonna CO2-t bocsáthat ki fosszilis fűtőanyagokból, feleannyit, mint a korábbi modell szerint.

Welsby a tanulmányt bemutató sajtókonferencián leszögezte: az eredmények összecsengenek az ENSZ jelentésével, amely szerint drámai csökkentésekre van szükség a fosszilis fűtőanyagok termelésében. A kutatók ráadásul azt mondják, hogy ezek az adatok valószínűleg alábecsültek, már csak azért is, mert évente 6 milliárd tonna szén-dioxid atmoszférából való eltávolításával számolnak. Csakhogy az ezt lehetővé tevő technológiák egyelőre gyerekcipőben járnak.

hirdetés

Az viszont már ebből is kiderül, hangsúlyozta a tanulmány másik szerzője, James Price, hogy milyen kemény kihívások elé néznek azok az országok, amelyeknek jövedelme az olajtól és a gáztól függ.

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához.

Sokan közülük valószínűleg pénzügyi és technológiai segítségre szorulnának, hogy átállhassanak egy fenntarthatóbb gazdaságra.

A tanulmány országonként is végigveszi, hogy a fosszilis nyersanyag-tartalékok mekkora részét kellene a földben hagyni, annak figyelembevételével, hogy a globális készlet mekkora része van egy-egy állam birtokában.

Kanadának például olaja 83%-át kellene érintetlenül hagynia, míg Oroszországnak és más volt szovjet köztársaságoknak csak 38%-át. Az Egyesült Államokban a ki nem aknázandó mennyiség 31% az olajból, 52% a földgázból és 97% a szénből. Ez utóbbi nyersanyag globális mennyiségének a felével rendelkezik Oroszország és az Egyesült Államok. Kanada elsősorban az Északi-sarkkör felszíne alatt húzódó fosszilis fűtőanyagok kibányászásával veszélyeztetné a klímacélokat.

Bizonyos fosszilis fűtőanyagok kitermelése a világ egyes részein már elérte a modell szerint lehetséges maximumot, ezért a tudósok szerint máris eljött az idő a drasztikus csökkentésre.

A szénre ez a világ minden régiójában igaz, az olajtermelés esetében ez a következő években, legkésőbb 2025-ben várható. A földgáz esetében nagyobb eltérések tapasztalhatók. Európában, valamint az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg tetőzik a termelés. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein egyelőre még emelkedik, csökkenése 2030 után várható.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy nem szabad újabb olaj- és gázkutakat nyitni, ha a világ el akarja érni 2050-re a zéró kibocsátást. Egyes társaságok, mint például a BP, az alacsony széntartalmú energiára való átmenethez kötik olaj- és gázterveiket. Vannak azonban olyan is, mint a Qatar Petroleum, amely növelni szándékozik termelését.

Welsby hangsúlyozta: bármit is hoznak az új technológiák, a fosszilis fűtőanyagok felhasználása jelenleg rossz irányban halad. Szerinte elsősorban politikai akarat kérdése, hogy az utolsó csepp fosszilis nyersanyag kibányászása helyett az alacsony széntartalmú gazdaságra összpontosítsunk. Már léteznek erre nemzetközi törekvések is.

Például a Dánia és Costa Rica által a közelmúltban létrehozott Beyond Gas and Oil Alliance (BOGA) célja összefogni azokat az országokat, amelyekkel kitűznék az olaj- és gáztermelés leállításának időpontját, és nem adnának ki több engedélyt új kitermelésekhez.

De a nemzetközi erőfeszítéseket szolgálhatja a készülő Global Fossil Fuels Registry is, amely az összes ismert fosszilis nyersanyag nyilvános adatbankja lesz – emlékeztet a Conversation.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Már most nagyobb az idei ózonlyuk, mint az Antarktisz

A tudósok szerint nagy és mély lesz a lyuk, de aggodalomra semmi ok.

Link másolása

hirdetés

A Déli-sark felett minden évben kialakuló ózonlyuk már most nagyobb, mint az Antarktisz, írja a CNN az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata alapján. Az Antarktisz felett általában augusztusban alakul ki az ózonlyuk, és általában októberig figyelhető meg. Teljes méretét szeptember közepe és október közepe között éri el.

Az idei ózonlyuk hatalmasat nőtt az elmúlt héten, és már most akkora, mint az 1979 óta feljegyezett ózonlyukak 75 százaléka. A Copernicus tudósai arra számítanak, hogy az idei lyuk a szokásosnál nagyobb kiterjedésű és mélyebb lehet, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra.

Az ózonréteg a Föld feletti 20-25 kilométeres magasságban helyezkedik el, és megvédi bolygónkat az ultraibolya sugárzástól. A déli féltekén található lyukat jellemzően olyan vegyi anyagok okozzák, mint a klór és a bróm, melyek a sztratoszférába jutva katalitikus reakciókat váltanak ki az antarktiszi tél folyamán. Az eddigi legnagyobb ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték: a lyuk mérete elérte a 29,5 millió négyzetkilométert, miközben egy átlagos évben csupán 20 millió négyzetkilométer körül alakul.

A Copernicus számítógépes modelljei szerint az ózonlyuk apránként egyre kisebb lesz a következő évtizedekben, és valamikor 2060-2070 környékén alakulhat ki utoljára. Számításaik szerint addigra szűnhet meg teljesen a halogénezett szénhidrogének, más néven freonok, vagy CFC-gázok hatása, amik elsősorban felelősek az ózonréteg pusztulásáért.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: