hirdetés

JÖVŐ

A leköszönő Jeff Bezos igazi birodalmat épített: 1,3 millió alkalmazottal és 1,7 billió dolláros forgalommal

Mindezt 26 év alatt, egy kis online könyvkereskedő vállalkozásból hozta létre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 04.

hirdetés

Újabb techóriás alapítója döntött úgy, hogy eggyel hátrébb lép. Bill Gates, a Microsoft atyja után az Amazon vezére, Jeff Bezos is önként köszön le elnök-vezérigazgató posztjáról. Bezos ugyanakkor nem tűnik el az Amazon életéből, az igazgatótanács elnöke lesz, és persze megmarad 10,6 százaléknyi részvénye is. Az alkalmazottaknak küldött e-mail-jében azt írta, ezentúl az új termékekre és irányokra koncentrál.

Bezos lemondása valójában csak első látásra tűnik váratlannak.

Az elmúlt években fokozatosan vonult ki az Amazon mindennapi ügyeinek intézéséből, ezeket rábízta helyetteseire. Őt egyre inkább az Amazon jövője és személyes tervei foglalkoztatták. 2013-ban például megvásárolta a Washington Postot, és évente több mint egymilliárd dollárt költ Blue Origin nevű űrutazási cégére.

Visszavonulása ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki világszerte, vállalata ugyanis több mint két és fél évtizeden át összenőtt Bezos személyével. Az Amazon átalakította a vásárlási szokásokat, ő maga pedig a világ egyik legbefolyásosabb technológiai és üzleti vezetője lett. Nevét ma már együtt emlegetik Bill Gates-szel és az Apple-alapító Steve Jobs-szal.

Egy ideig ő volt a világ leggazdagabb embere. Személyes vagyona 188 milliárd dollár. Ezt csak januárban szárnyalta túl Elon Musk: a Tesla-tulajdonos immár 195 milliárdnál tart.

Maga az Amazon is fantasztikus utat járt be. Amikor 1997 májusában megjelent a tőzsdén, egy részvénye 18 dollárt ért. Ma 3380-at.

A Seattle-ben alapított online könyvesboltból mára a cég a világ legnagyobb, 1,7 billió dollár értékű „vegyeskereskedésévé” vált, amely saját árucikkei mellett világszerte kereskedők ezreinek termékeit juttatja el a vásárlókhoz. De az Amazon jóval több egy online boltnál, logisztikai óriás, a felhőalapú-számítástechnikai piac és a streaming szórakoztatóipar nagyágyúja, amely a mesterséges intelligencia vezérelte eszközök területén is igyekszik az élre törni.

hirdetés

A New York Times szerint Bezos ráadásul egy minden eddiginél sikeresebb év után jutott arra a döntésre, hogy feladja vezérigazgatói pozícióját.

2019-hez képest 38%-kal nőttek az Amazon eladásai, ez 386,1 milliárd dollárt jelent, szemben az előző évi 280,5 milliárddal. Csak az utolsó negyedév 215,6 milliárdos forgalmat hozott. Ez volt az első eset, hogy a cég egyetlen negyedévben átlépte a 100 milliárdot. A vállalat 2020-as nettó nyeresége 21,3 milliárd volt, csaknem megduplázva ezzel a 2019-es 11,6 milliárdot.

Az Amazon a koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyertese lett, hiszen a csomagküldés megoldott számos, a korlátozások miatt fellépő ellátási gondot.

A páratlan lehetőség súlyát maga Bezos is felmérte, és éppen ezért tavaly tavasztól ismét beszállt a napi feladatokba. Szükség is volt tapasztalatára és tekintélyére, mivel egyfelől elárasztották a céget a megrendelések, másfelől viszont komoly gondot okoztak a koronavírus miatti lezárások, és többször szembe kellett néznie az alkalmazottak elégedetlenségével.

Bezos naponta konzultált a különböző területek vezetőivel, folyamatos kapcsolatban volt az amerikai kormány illetékeseivel, sőt, nagy médiavisszhangtól kísérve meglátogatta az Amazon egyik nagy raktárát is.

Cége az elemzők szerint jó kezekbe kerül. Utóda Andy Jassy, a vállalat felhőalapú számítástechnikai részlegének eddigi vezetője lesz. Jassy régóta Bezos jobbkezének számít. 1997-ben csatlakozott az Amazonhoz, amikor a cég még csak egy startup volt. A 2000-es évektől szinte minden üzleti útra és találkozóra elkísérte főnökét. Ő hozta létre a felhőalapú-számítástechnikai ágat, az Amazon Web Services-t, amely tavaly már 45 milliárd dolláros forgalmat hozott, 30%-kal többet, mint az előző évben.

Aligha várható, hogy az Amazon a jövőben lemondjon a további gazdasági terjeszkedéséről. Brian Olsavsky, a cég pénzügyi igazgatója úgy gondolja, hogy megtérültek azok az idők, amikor az Amazon „befektetett a jövőbe”, és ez így lesz a továbbiakban is: még többet szeretnének költeni a felhőalapú-számítástechnikai infrastruktúrára, az élelmiszer-szállításra és annak logisztikai hálózatára, különösen a gyorsan növekvő kiszállítói hálózatra, amely mintegy félmillió szerződött sofőrre épül.

Bár ami az üzleti sikert illeti, Bezos valóban a csúcson adja át az Amazon vezetését, a cégnek számos kihívással kell a közeljövőben szembenéznie. Világszerte törvényhozók vizsgálják tevékenységét, hogy nem folytat-e tisztességtelen üzletpolitikát.

Tavaly novemberben az Európai Unió azzal vádolta az Amazont, hogy megsérti a trösztellenes és a kereskedelmi versenyre vonatkozó törvényeket, visszaél a nála árusító kereskedők forgalmi adataival, és saját értékesítéséhez használja fel az ő eladásaikból keletkező tapasztalatokat.

Ugyancsak számolnia kell az óriáscégnek az egyre növekvő dolgozói elégedetlenséggel. Az Amazonnak jelenleg 1,3 millió alkalmazottja van. Tavaly különösen nagy ellenérzést váltott ki körükben, hogy a járvány alatt nem biztosították a megfelelő biztonsági körülményeket a raktárakban. A cég sürgős intézkedésekre kényszerült és még a korábbinál is agresszívebb toborzásba kezdett. Jelenleg az egyik alabamai árufeltöltő központban 5800 dolgozó szakszervezet létrehozásával próbálkozik, amelyre az Amazonnál hét éve nem volt példa.

És bármilyen hatalmas is a vállalat, azért még nem sikerült teljesen felszámolnia a konkurenciát. A szintén hatalmas Walmart nemrégiben indította el az Amazon Prime vetélytársának szánt Walmart+-t, jelentős személyi és technológiai befektetéssel, és már korábban megvásárolt több e-kereskedelmi céget, köztük a Jet.com-ot, amelyért 2016-ban 3,3 milliárd dollárt fizetett. Vagyis nagyban játszanak, és úgy gondolják, van esélyük az Amazonnal szemben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Leszakadt egy London méretű jéghegy az Antarktiszról

A Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő a szakemberek szerint.
MTI - szmo.hu
2021. február 26.

hirdetés

Leszakadt egy hatalmas jéghegy az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához - jelentették be pénteken a BAS kutatói.

A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe - olvasható a BBC News honlapján.

VIDEÓ: A leszakadt jéghegy

A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára.

hirdetés
A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt.

Halley mintegy 20 kilométerre van attól a helytől, ahol a jéghegy leszakadt. A Brunt-selfjégen a kutatók GPS-eszközök sorát hagyták hátra, amelyek információt szoláltatnak a jégmozgásról a BAS Cambridge-ben lévő központjába. A Haley kutatóállomás elsősorban az ózonlyuk alakulását tanulmányozza.

A kutatók most tanulmányozni fogják a műholdas felvételeket a jéghegy leszakadásáról, hogy meggyőződjenek arról, semmilyen váratlan ingatag helyzet nem állhat elő a megmaradt selfjégen, amely a kutatóállomást tartja.

"Bár az antraktiszi selfjegek nagy darabjainak leszakadása egy teljesen normális folyamat, a Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő"

- mondta Adrian Luckman professzor, aki az elmúlt hetekben a Bruntról készült műholdfelvételeket figyelte és előre jelezte a jéghegy leszakadását.

"Az elmúlt öt évben három nagy repedés alakult ki a Brunt-selfjégrendszeren, és valamennyien előre láttuk, hogy ez a látványos dolog be fog következni. Idővel megtudjuk, hogy ezek a repedések további jégleszakadásokat idéznek-e elő a következő napokban vagy hetekben" - tette hozzá.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

2027-ben nyílhat meg az első űrhotel, amiben mozi, étterem és fürdő is várja a vendégeket

Mesterséges gravitáció gondoskodik majd az űrhotelben arról, hogy a földihez hasonló körülmények legyenek az űrben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

2025-ben kezdik építeni a világ első űrszállodáját, ahol egyszerre legfeljebb 400 vendég tartózkodhat majd, írja a Daily Star. A földfeletti kikapcsolódásra indulókat a Voyager Űrállomáson a tervek szerint a fantasztikus kilátáson túl az edzőterem mellett mozi, éttermek és még egy fürdő is várja 2027-től.

Az űrhotel a tervezők elképzelése szerint egy hatalmas kör lesz, melynek a folyamatos forgása mesterséges gravitációt állít elő. Vagyis épp olyan logika alapján működne a szerkezet, mint Chris Nolan 2014-es filmjében, a Csillagok közöttben a csillagközi útra induló űrhajó.

A Voyager Űrállomás peremén helyezik el azokat a kapszulákat, amikben a szállodai férőhelyek és szórakoztató komplexumok mellett még űrkutatási célokra is alakítanak ki munkaállomásokat. Az űrhotel építési költségei egyelőre ismeretlenek, ahogy arról sem derült ki semmi, mennyibe kerül majd egy éjszaka az exkluzív hotelben.

A kivitelező Orbital Assembly Corporation (OAC) szerint azonban hála például az újrafelhasználható rakétáknak, egyre olcsóbbá válik az űrutazás, így a várható árak is gyorsan mérséklődnek.

A tervek szerint a Voyager összesen 24 modulból áll össze. Ezek egy részében oldják majd meg a személyzet elszállásolását, valamint az oxigén, a víz és a működéshez szükséges energia tárolását is. A többi kapszulában a szórakoztató egységek mellett a szállodai szobákat alakítják ki. Míg a maradék modulokat kormányok vagy magáncégek vásárolhatják meg vagy bérelhetik ki.

A Voyager Űrállomás ötlete először 2012-ben merült fel. A projekt ötletgazdája a Gateway Alapítvány, mely először egy kisebb, de hasonló elv alapján működő szerkezetet hoz létre az űrben. Ha a tesztépítmény beválik, egy STAR névre keresztelt ipari robottal építik meg a Voyagert az űrben.

Az alapítvány vezetője szerint vállalkozásuk egyenesen a következő ipari forradalmat vetíti előre. John Blincow hozzátette: a mesterséges gravitációt előállító technológia forradalmi, ráadásul a forgási sebesség lassításával vagy gyorsításával lehet majd szabályozni az építményben a tömegvonzás mértékét.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Génszerkeszett babák? Megszűnő betegségek? Örök élet? – bioetikai kérdések és válaszok

Egy CEU által szervezett online rendezvényen magyar szakemberek járták körül a géntechnológia veszélyeit és előnyeit jogi, orvosi és etikai szempontból .
Rácz Sarolta cikke, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. február 28.

hirdetés

Jennifer Doudna, a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett vegyész professzor rémálomból ébredt. Álmában egyetemi előadást tartott, egyik hallgatója pedig lelkesen kérdezett, kérdezett és kérdezett a génszerkesztésről. A tudós válaszolt a diáknak, aki szinte itta a szavait. Azután észrevette, hogy a tudásra szomjas hallgató nem más, mint Adolf Hitler.

A történetet Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője mesélte el a CEU által szervezett „Szerkesztett életek – Bioetikai jövőképek” címet viselő online konferencián.

Valamilyen szinten mindannyiunkban felmerül időnként, hogy egy rosszindulatú, őrült tudós vagy akár csak egy tetteinek következményeit helytelenül felmérő kutató könnyen bajt okozhat. A génszerkesztés pedig nem alaptalanul ébreszt aggodalmakat.

He Jiankui például 2018 novemberében a Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier által kifejlesztett CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával génszerkesztett babákat „alkotott”, úgy változtatva meg egy ikerpár génjeit, hogy rezisztenssé váljanak a HIV-vírusra.

Tevékenysége még az emberjogi ügyekben alapból nem finnyás kínai vezetés számára is vállalhatatlanak bizonyult, jelenleg börtönben ül.

A bioetika tudománya arra törekszik, hogy megpróbálja elkerülni a hasonló helyzeteket. A bioetikát lehet jogi, orvosi vagy etikai szempontból vizsgálni. A CEU pont ezt tette, az általuk meghívott három előadó ebből a három szempontból közelítette meg a témát.

hirdetés

Sándor Judit előadása a géntechnológia jogi aspektusaira fókuszált. Előadását azzal a gondolattal indította, hogy régóta bennünk él az emberi adottságok módosítása, jobbá tétele utáni vágy. Ám a filmekben-könyvekben felvázolt sötét jövőképek azt mutatják, félelemmel tölt el minket a lehetőség, hogy tökéletesítsünk egy emberi testet.

Az orvostudomány fejlődésével, és különösen a géntechnológia újabb és újabb eredményeivel, szinte az ajtónkon kopogtat az az egyszerre csalogató és ijesztő lehetőség, hogy "tökéletesedhetünk". Ilyen helyzetben mindenképp szükség van írott jogszabályokra, amik keretet adnak a tudósok munkájának.

Az előadás alapján úgy tűnik, hogy a jog sokszor csak lohol az események után.

Az 1951-ben elhunyt amerikai Henrietta Lacksot például méhnyakrákkal kezelték. A testéből kivett szöveteket később felhasználták az úgynevezett hallhatatlan sejtvonalakhoz, úgy, hogy erre senkitől sem kértek engedélyt. A jog csak később reagált, a hozzátartozók hozzájárulását utólag szerezték be.

1978-ban világra jött az első lombikbébi. Viszont Louise Joy Brown már tizenkét éves volt, amikor a reprodukciós orvoslás kérdéseit taglaló jogszabály megfogalmazódott 1990-ben.

1997-ben nyilvánosságra hozták, hogy megszületett(?) az első klónozott emlős, Dolly birka. Erre a hírre felbolydult a világ, hiszen nyilvánvalóvá vált: a tudomány képes lenne génszerkesztést végezni emberen is. Az általános közhangulat ezt szerette volna elkerülni, de más kérdések is megfogalmazódtak, „időszerűvé váltak”. Legyen lehetőség terápiára használni? Kinek az érdekében alkalmazható? Az emberi méltóság, és az esetleges diszkrimináció kérdése szintén felmerült.

Az 1997-es Ovideói Egyezmény 13. cikkelye ugyan kimondta, hogy géntechnológiát kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokkal lehet használni, és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, de Sándor Judit legtöbb diákja mégis szupererőt, átlagon felüli IQ-t, vagy zenei tehetséget várna a génszerkesztéstől.

A tudomány fejlődése rengeteg új társadalmi kihívást hoz majd magával. Könnyen az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethetnek az olyan „tökéletesítések”, amiket csak a gazdagok tudnak megfizetni.

Példaként Sándor Judit egy fikciót vázolt fel. Létrehoznak egy eljárást, aminek segítségével a tüdőt nem károsítja légszennyezés. A gazdagok és a befolyásosok megfizetik, a szegények nem tudják. A továbbiak mindenkinek a saját képzeletére vannak bízva. Megjelenhet az egészséges genommal születés joga, mint alapjog, és bizonyos etikai viták elkerülhetetlenül át fognak íródni. Például eddig az életvédő álláspont szerint nem etikus „belepiszkálni” a génekbe. De most pont ez a technológia adhatna esélyt olyan embrióknak, akik amúgy kiszelektálódnának.

Sándor Judit előadását azzal a nagyon fontos gondolattal zárta, hogy a génszerkesztés óriási lehetőség az emberiségnek, de semmiképpen nem lehet magányos kutatói ambíció vagy üzleti érdek függvénye. Ennek elkerüléséért a társadalom- és a természettudományok még soha nem voltak ennyire egymásra utalva.

VIDEÓ: a teljes előadás

Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója az orvos álláspontja felől közelítette meg a témát. Előadása az irányított regenerációs gyógyítás új lehetőségei címet viselte.

Nyitógondolata szerint az emberiség célja boldogan és sokáig élni. A sokszor negatív kontextusban emlegetett elöregedett társadalom alapvetően jó dolog, mert jelzi, hogy az emberi élet egyre hosszabb. Viszont az öregedés folyamata, a sejtek elhasználódása olyan betegségekkel jár együtt, mint a demencia, a vakság és az infarktus. (Ezek az egészségügyi problémák kifejezetten a sejtek „használhatatlanná válásával” vannak összefüggésben.)

A regenerációs orvoslás széles területet fed le, ennek részeként jelentek meg az őssejt alapú terápiák. Talán kissé leegyszerűsítve az őssejtek olyan sejtek, melyek még képesek a környezeti hatásoktól függően bármilyen, a szervezetben speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni. Nagyon tudománytalanul: a segítségével képesek lehetünk az elhasznált sejtek, szövetek helyett újat létrehozni.

Léteznek embrionális őssejtek, de az embriókkal való kísérletezés rengeteg problémát vet fel. Viszont léteznek őssejtek a felnőtt szervezetben is, a kutatások ebbe az irányba mozdultak el. A csontvelőben találhatóak a vérképző őssejtek, ezek felelősek a szervezet regenerációjáért, de léteznek a kötőszöveti őssejtek is. Ezen sejtekre alapozott terápiáknak a lényege, hogy a sejtek önmagukat újítják meg, az utódsejtek pedig differenciálódnak. 2002-ben Nobel-díjat „ért” a felnőtt őssejtből történő „újraprogramozás”. A technológia teljes egészében mellőzi az embrióból nyert sejteket, de így is rengeteg kérdést vet fel, például alkalmazása során előfordulhat daganatképződés vagy problémás mutáció.

Ugyanakkor, ha a remények beválnak, akkor súlyos betegségben szenvedő emberek is visszanyerhetik régi életüket.

Aktív kutatások folynak például a gerincvelő-szakadás gyógyítása érdekében. (A 2004-ben elhunyt Christopher Reeve aktívan érvelt az őssejtek felhasználásáért. A Supermanként ismerté vált színész pont emiatt került tolószékbe balesete után.)

A technológia segítségével képesek lehetünk a hasnyálmirigy működését visszaállítani, és ezzel „emlékké válna” a cukorbetegek inzulin-kezelése, de a Parkinson-kór és a makuláris degeneráció okozta vakság szintén kezelhető lenne. A sience-fiction határát súrolja az a (cseppet sem távoli) lehetőség, hogy az őssejteket a szervátültetések esetében használják. Köztudott, hogy sokkal több beteg vár új szívre, májra, tüdőre, mint amennyi beültethető szerv van. Dinnyés András szerint könnyen lehet, hogy a jövőben genetikailag módosított emlősökben fogják „megtermelni” a szükséges szervet.

Ezek még homályos jövőképek, de egy biztos: a tudomány, korábban elképzelhetetlen határokat feszeget. Komoly jogi és etikai szabályozásra van szükség, ami nemzetközi összefogás nélkül biztos nem működhet hatékonyan.

Ez azért is fontos, mert máris megjelentek különböző „csodaklinikák”, amelyek állítólagos őssejt-kúrával ígérnek gyógyulást. Ezen „intézmények” ellenőrizhetetlen „terápiákat” folytatnak, sokszor embriókból kinyert sejtekkel dolgoznak, és akár onkológiai problémákat is eredményezhetnek. A természettudományokban nem otthonosan mozgó átlagemberként nehezen tájékozódunk, sokszor nehéz eldöntenünk, ki a kuruzsló, és ki a valódi orvos. Dinnyés András szerint ennek a következménye az az elkeserítő eset, amikor Olaszországban szolidaritási tüntetés zajlott ilyen ”vajákosok” mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A papagájfajok egyharmadát a kihalás fenyegeti, 18 faj van kritikus veszélyeztettségi állapotban

A csodálatos madarak jövője nagyban függ az erdők sorsától. Az erdők viszont nagy veszélyben vannak a közép- és dél-amerikai trópusokon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 28.

hirdetés

Amikor a biodiverzitás pusztulása miatt veszélyeztetett fajokról van szó, legtöbbször ca nagy emlősöket és a rovarokat emlegetik. Pedig a madaraknál sem jobb a helyzet, például a színeikkel, régóta felismert intelligenciájukkal népszerűvé vált papagájok esetében.

Az emberrel legtöbbet és legkönnyebben kommunikáló madár fajainak közel kétharmadát fenyegeti a kihalás

– állapították meg ausztrál és argentin kutatók, akik a Global Change Biology című szaklapban tették közzé eredményeiket.

A tudósok megvizsgálták a papagájok megóvásának globális állapotát, az élőhelyükként számon tartott területek védelmének hatékonyságát, külön a fennmaradás legfontosabb gócpontjait. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai, a populációs trendek és az erdőktől való függőség mértéke alapján négy fő gócpontot határoztak meg: az északkeleti Andokat, Ausztrália délkeleti részét, az amazonasi medence keleti felét és Új-Guineát.

A tanulmány szerint nem túl megnyugtató a helyzet az első két területen, mivel igen nagy volt az erdőirtás mértéke az elmúlt évtizedekben, és emiatt a jövőben problémát okozhat a papagájok megóvása. Ugyancsak aggasztóak az előrejelzések Amazóniában és Új-Guinea nyugati felén a 2050-ig várható fakitermelési tervek miatt.

Összességében megállapították, hogy jelenleg a védett területek az összes papagájfaj földrajzi előfordulásának mindössze 10%-át fedik.

hirdetés

Ezek a területek döntő fontosságúak a biosokféleség megőrzésében, de sokat nem úgy hoztak létre, hogy felmérték volna az egyes fajok eloszlását, vagy pedig egy-egy különleges állat- vagy növényféle ökológiai szükségleteit – írja a Mongabay

A 398 ismert papagájfajból 18 van kritikus veszélyeztettségi állapotban, 39-et a veszélyeztetett, 55-öt pedig a sebezhező kategóriába sorolt a IUCN „vörös listája.

A fenyegetések sokfélék. A Csendes-óceáni szigeteken például invazív fajok jelentek meg az őshonosok között, de legalább ilyen veszélyt jelent a kereskedelmi célú orvvadászat, az élőhely elvesztése vagy a fakitermelés.

George Olah, az Australian National University kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a BirdLife International egy korábbi globális felméréséből kiderült, hogy a papagájok a kipusztulással leginkább fenyegetett fajok közé tartoznak.

A papagájok jövője összességében az erdők sorsától függ. Ezek a madarak több mint 70%-a erdőfüggő, ezekhez az ökoszisztémákhoz kötődik a táplálkozása, és a fák üregében rak fészket.

A nagyüzemi mezőgazdaság, a legeltetés, a váltógazdálkodások mind az erdők eltűnéséhez vezetnek, megfosztva a papagájokat élőhelyüktől. A mezőgazdaság fenyegetése különösen nagy a közép- és dél-amerikai trópusokon, amely a legtöbbféle papagáj él.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: