hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A Facebookot és a Twittert okolják a washingtoni zavargásokért – Zuckerberg szerint vészhelyzet állt elő

Trump 88 millió követőt bukott a Twitteren és 35 milliót a Facebookon, amikor felfüggesztették a profilját, de nem biztos, hogy a közösségi oldalak megússzák ennyivel.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Az amerikai elnökválasztást megelőző napokban a legnagyobb közösségi portálok látszólag mindent megtettek azért, hogy álhírekkel, célzott reklámokkal ne lehessen beavatkozni a voksolás menetébe. Joe Biden megválasztott elnök beiktatásának közeledtével azonban azt már nem tudták megakadályozni, hogy Trump rajtuk keresztül tüzelje fel követőit, sem azt, hogy a szélsőséges Trump-hívek a közösségi oldalak zárt csoportjaiban szervezzék meg a Capitolium elleni akciójukat.

Trump nemcsak most, hanem egész elnöksége idején szinte saját szócsöveként használta a Twittert és a Facebookot. Tehette, hiszen az előbbin 88 millió, az utóbbin 35 millió követőt mondhatott magáénak.

Az elnök már szeptembertől folyamatosan bombázta híveit azzal, hogy a demokraták el fogják csalni a szavazást, és közölte, csakis azt az eredményt fogadja el, amely az ő győzelmét jelenti. November 4-e után, a szavazatszámlálások közben még előfordult, hogy a közösségi oldalak törölték Trump egy-egy választási csalást emlegető posztját, az elmúlt hetekben azonban, amióta az elektori testület is megerősítette Joe Biden győzelmét, hagyták elszabadulni a poklot.

Mire szerda éjjel a Twitter és Facebook letiltotta a még két hétig hivatalban lévő elnök oldalait, addigra Trump már durva, uszító üzenetek tucatjait tette közzé, amelyek soha nem látott zavargásokhoz, az amerikai törvényhozás épületének ostromához vezettek.

A washingtoni véres, immár 4 halálos áldozatot követelő események hatására a Twitter bejelentette, hogy  befagyasztják Trump oldalát, és amennyiben nem törli azokat a posztjait, amelyekben erőszakot szít és amelyekben elutasítja a választási eredményeket, vagy tovább fenyegetőzik, akár véglegesen meg is szüntethetik a hozzáférését.

A Twitter szóvivője szerint Trump kommentjei immár túlságosan nagy kockázatot jelentenek az ország számára.

Ezt követően a Facebook is zárolta az elnök oldalát, arra hivatkozva, hogy két posztja is megszegte a szabályaikat.

hirdetés

A két óriáscég azonban csak azután tett ilyen drasztikus lépéseket, hogy kritikák özöne zúdult rájuk civil jogvédő szervezetektől, befektetőiktől és persze a sima felhasználóiktól.

„A közösségi médiacégek csak ímmel-ámmal léptek fel a szélsőségek terjedése ellen. A véleménynyilvánítási szabadság azonban nem jelenti az erőszakra uszítás szabadságát.” – idézte a New York Times Jonathan Greenblatt-ot, az Anti-Defamation League igazgatóját.

De hasonlóképpen gondolja Chris Sacca is, a Twitter egyik legnagyobb befektetője, aki Jack Dorsey-nek és Mark Zuckerbergnek írt levelében személyesen a két cég vezetőit tette felelőssé az események alakulásáért.

Renee DiResta, a Stanford egyetem kutatója szerint az erőszak annak a következménye, hogy az emberek a közösségi média algoritmusainak köszönhetően véleménybuborékban találták magukat, ahol körülöttük mindenki elhitte Trump csalásokról, szavazatlopásokról szóló állításait. Emiatt a legszélsőségesebb nézeteket is valóságosnak fogadták el.

Ezen pedig nem sokat változtattak azok az intézkedések, amelyeket a politikai dezinformáció ellen vetettek be a közösségi oldalak. Trump üzeneteit ugyanis nem törölték, legfeljebb kétes valóságtartalmúnak címkézték, vagy korlátozták megoszthatóságukat, és a felhasználókat igyekeztek megbízható források felé irányítani.

Az ilyen félmegoldások ütöttek vissza szerdán Washingtonban, már csak azért is, mert nemcsak Trump felhívásai terjedtek széles körben a közösségi oldalakon, hanem ezeken a felületeken szervezték meg a különböző megmozdulásokat és a Capitolium elleni akciót is.

A Facebookon már hetek óta működött egy Red-State Secession nevű oldal, amely 8000 követőt gyűjtött össze, és ahol nyíltan megvitatták, hogy mit fognak csinálni Washingtonban január 6-án. Mi több, az oldal még arra is felszólította a híveket, hogy osszák meg a fővárosban élő „ellenségek”, köztük szövetségi bírók, kongresszusi képviselők és ismert haladó gondolkodású politikusok lakáscímeit.

Az oldal kommentjei között gyakran szerepeltek fegyver- és lőszerfotók, olyan emojikkal, amelyek egyértelműen sugallták a csoport erőszakos céljait. Egy kedden megjelent poszt így hangzott: „Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy erővel védjék meg a civilizációt”. A hozzászólásokban többen utaltak arra, hogy „elfoglalják” a fővárost, és arra kényszerítik a Kongresszust, hogy megváltoztassa a választások eredményét.

A Facebook ugyan szerdán reggel törölte a Red-State Secession oldalt, de előtte annak adminisztrátorai már átirányították követőiket a szélsőjobboldali körökben népszerű Gab és Parler közösségi portálokra. A Trump-hívek ezeken kommunikáltak a zavargások alatt.

A Parleren megjelent a #stormthecapitol (rohanjuk meg a Capitoliumot) hashtag, de olyan álhírek is napvilágot láttak, mely szerint a tüntetések erőszakba torkollásáért a baloldali Antifa mozgalom, valamint a Black Lives Matter a felelős.

A kritikaözön hatására a Twitter és a Facebook még Trump fiókjának felfüggesztése előtt elkezdte törölni Trump posztjait, köztük azt, amelyben azt hangoztatta, hogy „minden teketória nélkül, bűnös módon elragadtak egy szent, földcsuszamlás-szerű választási győzelmet” tőle.

Ugyancsak törölték azt a Trump videót, amiben az elnök felszólította híveit, hogy menjenek haza békével, ugyanakkor megismételte a választás ellopásáról szóló állítását. Hasonlóképpen járt el a Twitter és a YouTube is.

A New York Times birtokába került Mark Zuckerbergnek a Facebook alkalmazottainak írt belső feljegyzése, amelyben kifejtette: „elszomorította az erőszakos tömeg” és azért folyamodtak Trump kommentjeinek moderálásához, mert

„vészhelyzet állt elő”.

„A hatalom békés átadása demokráciánk működésének kritikus pontja, és szükségünk van arra, hogy politikai vezetőink példát mutassanak és a nemzet érdekeit helyezzék első helyre” – írta Zuckerberg.

A YouTube ugyancsak bejelentette, hogy nem fogja oldalain eltűrni az erőszakra való felhívásokat. Ennek jegyében töröltek számos olyan élő közvetítést, amely a Capitolium épületébe betörő, felfegyverzett tüntetőket mutatta. Ígéretet tettek arra is, hogy növelni fogják a mértékadó forrásokat mind kereső programjukban, mind pedig ajánlásaikban.

Ha Trump végleg távozik a Fehér Házból, nyilvánvalóan vége lesz azoknak a kiváltságoknak is, amelyeket pozicíójának köszönhetően élvezett, visszaminősül egyszerű felhasználóvá. Ha egyáltalán engedik ezek után, hogy profilja legyen ezeken portálokon. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy, bár Biden győzelmének hivatalossá válása után ígéretet tett a január 20-i békés hatalomátadásra, nem tette le a fegyvert, mert még a fenti nyilatkozatához is hozzáfűzte: egyáltalán nem ért egyet az eredménnyel, és folytatja harcát a „törvényes” szavazatok újraszámlálásáért.

Ezt a közleményt egyébként Trump letiltása miatt már a Fehér Ház közösségi médiáért felelős igazgatója, Dan Scavino publikálta saját Twitter-oldalán az elnök nevében.

Éppen ezért – írja a CNN - Amerika veszélyes 13 napnak néz elébe. Douglas Brinkley, az amerikai elnökök történetírója szerint a következő két hétben a szövetségi tisztviselők le sem vehetik a szemüket Donald Trumpról, mert cselekedetei és gondolkodása teljesen irracionálissá vált.

De nem néznek könnyű időszak elé a közösségi médiumok sem, mert Trump mellett az ő termékeik és algoritmusaik is újra nagyító alá kerülhetnek, méghozzá abból a szemszögből, hogy mennyire jelentenek veszélyt a demokráciára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Varró László: „Amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a klímacélok eléréséhez új hozzááláásra lesz szükség, és számolni kell az atomenergiával is.
Göbölyös N. László, címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

„Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel” – mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Másfélfok legutóbbi sajtóklubján, ahol arról volt szó, mit kell tenni az energiaszektorban ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat.

Varró László emlékeztetett rá, hogy az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 200 évben több száz milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Tehát nem 10%-kal, hanem ennél sokkal radikálisabb kell csökkenteni a további kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk.

Ehhez 2050-re elé kell érnünk a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem globálisan.

„Nem arról beszélek, hogy napelemek vannak a háztetőkön, hanem arról, hogy 2050-re a pakisztáni cementiparnak is karbonsemlegesnek kell lennie.”

Szerinte a kritikusan fontos technológiák elérték az érettségnek azt a szintjét, amikor nagyon nagy volumenben tudnak növekedni.

„Magyarországon például az elmúlt 2-3 évben több milliárd euró nagyságú beruházások zajlottak a napenergia terén. Emellett látunk egy sokkal intenzívebb társadalmi érdeklődést, és sokkal nagyobb tudatosságot a privát szféra részéről is. Ezzel együtt a nettó zéró kibocsátás megvalósítása a legtöbb országban a komfortzónán kívül eső kihívás.”

hirdetés

Varró László szerint a cél elérése érdekében mindenekelőtt annyi alacsony karbontartalmú energiát kell belepumpálni a villamos hálózatokba, amennyit csak lehet, az elmúlt 10 évinek legalább a háromszorosát. Szerinte a nap és a szél fogja igazán húzni a szekeret, de úgy gondolja, hogy az atomenergiának is kiemelt szerepe lesz.

„Ha tudományos alapú politikát folytatunk, akkor el kell fogadnunk, hogy az atomreaktorokban nem termelődik szén-dioxid.”

Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt jelenleg az elektromos hálózatok feltöltése jelentős CO2-kibocsátással jár, másrészt pedig az elektromosság a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben, az épületek energiahatékonyságában és más ipari alkalmazásokban.

Varró László szerint villamosítani kell mindent, amit lehet. Jelenleg az összes energia-felhasználásból mindössze 20%-os részt képvisel a villamosenegria, a szakértő szerint ezt a többszörösére kell növelni.

A közlekedésben az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig a hőszivattyúk terjedésére számít.

A harmadik lépés pedig igen komoly innovációt követel az olyan területeken, amelyeket ma még nehéz lenne dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- és cementipar. Ezeken a területeken olyan technológiákra lesz szükség, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak.

Varró László szerint integrálni kell az európai villamosrendszereket, mert jelenleg országonként mások a keresleti és a kínálati viszonyok. Például Magyarországon nagyobb a napenergia-potenciál, Szlovákiában viszont a vízenergia.

Rugalmasítására is szükség lesz: például erős napsütésnél a fogyasztásnak is növekednie kell, ha viszont nem süt a nap, a fogyasztásnak is csökkennie kell.

Varró László úgy gondolja, a piacszabályozási reformoknak is gyorsulniuk kell. Új üzemeltetési szabályok és tarifarendszerek kellenek, amellyek kezelni tudják az új technológiákat.

„Például amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”.

„Ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által 2030-ig vállalt 55%-os CO2-csökkenést, az elektromos hálózatokba való beruházásoknak el kell érniük az európai GDP 1%-át” – mondta a közgazdász, aki szerint, bár fontos kutatások folynak a fúziós reaktoroktól a nanotechnológián alapuló grafén akkumulátorokig, de naivitás lenne azt gondolni, hogy ezeknek nagyipari alkalmazására 10-20 éven belül sor kerülhet.

Varró László szerint még sokáig velünk lesznek a hagyományos erőműkapacitás legfőbb elemei, a gázturbinák is. Emlékeztetett arra, hogy az európai nap- és szélenergia-felfutás akkor kezdődött, amikor számos modern gázturbina kezdett működni, tehát az előbbiek kihasználtságában még csak az „ízelítőnél” tartunk.

Ami az atomenergia fontosságát illeti, Varró László egy példán keresztül mutatta be, miről is van szó.

A nemrég felavatott Somogy megyei, több száz hektáros napelem-park évente 60 GW/óra villanyáramot fog termelni. Ehhez képest Pakson évente 15 ezer GW/óra a termelés. Tehát a sűrűn lakott országokban, amelyekben intenzív mezőgazdasági termelés folyik, nagyon nehéz 100%-osan megújuló energiákra építeni.

Varró László a magyar napenergia-politikát sikertörténetnek nevezte. A szélenergiával kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy bár Magyarországnak soha nem lesz e téren olyan potenciálja, mint Bretagne-nak vagy Írországnak, de az elmúlt 5 év egyik fontos technológiai innovációja volt az úgynevezett „alacsony sebességű szélturbina”, amelyet kifejezetten arra terveztek és optimalizáltak, hogy gyenge és változó széllel is működjön, és nőtt a kapacitásuk is. Tehát ezen a téren van hová tovább lépnünk.

A közgazdász szerint probléma, hogy gyakran elsőrangú mezőgazdasági területekre építik a turbinaparkokat, pedig erre semmi szükség. Az új, „tiszta erőművek” építésére mind Európában, mind Magyarországon vannak megfelelő területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak: ilyenek a bezárt bányák, meddőhányók, vagy például a volt szovjet laktanyák és a ledózerolt gyártelepek.

Varró László a Magyarország előtt álló kihívásokról elmondta, hogy 1960 és 1985 között 3 millió otthonba vezették be a földgáz-fűtést. Tehát volt már példa egy viszonylag gyors energiaváltásra, ennek ellenére ő egyelőre nem látja, hogy a 2050-es karbonsemlegességhez miként lehetne átalakítani évente egy Kecskemét méretű város fűtését. Márpedig a cél eléréséhez ilyen ütemű változásra lenne szükség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Milyen veszélyekkel járhat, ha az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű vizét?

Japán arra készül, hogy több mint egymillió tonna kezelt radioaktív vizet enged a Csendes-óceánba. A terv éles vitákat váltott ki világszerte.
Címlapkép: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A 2011. márciusi nukleáris katasztrófa óta a fukusimai erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív víz halmozódott fel. A sérült reaktorok ugyanis olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek. Ezt víz segítségével végzik. A reaktor hűtésére szolgáló víz, az eső és felszivárgott talajvíz keverékét egy nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – advanced liquid processing system) tisztítják meg a legerősebb radioaktív elemektől, majd speciális tartályokba szivattyúzzák át.

Az erőművet üzemeltető Tepco több mint 1000 tartályt épített az 1,25 millió tonna kezelt víz tárolására, de ezek 2022 második felére megtelnek.

Egy japán szakértői bizottság megvizsgálta, mit tehetnének. Felmerült, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Úgy döntöttek, hogy ehelyett a Csendes-óceánba eresztik. A műveletet a Tokyo Electric Power két év múlva kezdheti meg, és évtizedekig is eltarthat.

A Guardian szerint a szűrőrendszer segítségével megtisztított vízben a radioaktív izotópok többségének szintje a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő szint alá csökkenthető, de a hidrogén izotópja, a trícium kivétel ezalól.

A japánok a tríciumos vizet addig akarják hígítani, amíg sugárzása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásának is csak a hetede.

A japán kormány szerint a sugárszennyezett víz óceánba engedése megfelel a nemzetközi normáknak, és az eljárást támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Rafael Mariano Grossi, a szervezet főtitkára szerint ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák.

hirdetés

Dél-Korea viszont tiltakozik, és Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a döntést.

A környezetvédő csoportok, köztük az atomellenes Greenpeace szerint az olyan radioaktív anyagok, mint a szerves anyagok kormeghatározására is használt szénizotóp, a C14 a vízben maradva könnyedén koncentrálódhatnak a táplálékláncban. Úgy vélik, hogy ezek a felhalmozódott dózisok egy idő után károsíthatják az élőlények DNS-ét, ezért azt akarják, hogy a fukusimai szennyvízet mindaddig tárolják, amíg ki nem fejlesztenek egy alaposabb szűrő technológiát.

Aggódnak a helyi halászok is, akik attól tartanak, hogy semmibe vész éveken át tartó küzdelmük, hogy meggyőzzék a fogyasztókat: a fukusimai halak fogyasztása biztonságos. Egy szakszervezeti vezető szerint már a kereskedelmi partnereik is azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik át áruikat.

A kormány azzal érvel, hogy a vízben lévő elemek radioaktivitása jóval a nemzetközi normák alatt van, és még ha az egész vízmennyiséget egy év alatt az ócenába öntenék, az is legfeljebb a Japánban mért természetes sugárzás alig több mint egy ezreléke lenne.

Kai Micsiaki, az Oita egyetem sugárzás-kockázati szakértője szerint egyetértés van a tudósok között abban, hogy a radioaktív víz kibocsátásnak kicsiny az egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kockázatok nem zárhatók ki. Éppen ezért fontos ellenőrizni a víztisztítási folyamatot és a kibocsátott mennyiséget.

Geraldine Thomas, a londoni Imperial College tanszékvezetője a Guardiannek szintén azt mondta, hogy a trícium nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a mennyiség a Csendes-óceánban hígul fel. Thomas hasonlóan nyilatkozott a C14-ről is.

Szerinte a tengerbe került más szennyező vegyi anyagok, mint például a higany, sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot, mint bármi, ami az atomerőműből jön.

„Habozás nélkül ennék fukusimai tengeri ételeket” – nyilatkozta a brit kutató.

A fukusimai reaktor környéke egyébként még mindig tiltott zóna, a bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a Föld hűtését

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is

- olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.

A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

hirdetés

Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

"A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe" - mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: