hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

50 nappal hosszabb a nyár, mint öt évtizeddel ezelőtt

Az éghajlatváltozás az évszakok teljes eltolódását, új, invazív fajok megjelenését, és a számunkra eddig ismert élet teljes változását hozhatja magával.

Link másolása

hirdetés

Az egész északi féltekén, így Magyarországon is kitolódott a nyár vége elmúlt öt évtizedben. Hazánkban a hetvenes években még átlagosan június 21-én kezdődött a legmelegebb évszak és augusztus 20-án véget is ért. Az elmúlt tíz év átlagát tekintve viszont már május 29-től szeptember 17-ig tartott, azaz körülbelül ötven nappal lett hosszabb az évszak– írja a Kis Anna meteorológus a Másfélfok honlapján.

Az elmúlt ötven év adataiból kiderül, hogy az ősz jelentősen, a tavasz pedig mérsékelten kevesebb ideig tartott Magyarországon ebben az időszakban, a változás pedig egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.

Sajnos nem örülhetünk előre annak, hogy több időnk lesz nyaralni menni és kevesebbet kell télikabátot hordani, mert

az ökológiai rendszer szerkezete sérül, amire a gyakoribb fagykárok, a vándormadarak számának csökkenése és az új, invazív fajok, például a hazánkban még ismeretlen kórokozókat, egzotikus vírusokat is terjesztő szúnyogfajok megjelenése is rámutat.

A tél esetén csak kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak: az utolsó vizsgált időszakban november vége helyett december elején kezdődött, és hét nappal korábban fejeződött be, mint a hetvenes években. A tavasz is rövidebb lett, de az összes évszak közül az ősz rövidült le legjobban: az kilencvenes évek kezdetéig az átlagos hossza 100 nap körül alakult, viszont az utána következő három évtizedben már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Papírpalackokban gondolkodik a Coca Cola, hamarosan Magyarországon is elérhető lehet az új csomagolás

A hazai fogyasztók egy része már találkozhatott is az új fejlesztéssel, amivel a vállalat célja a 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladék nélkül.

Link másolása

hirdetés

A The Coca-Cola Company a dán Paper Bottle Company (Paboco) startuppal összefogva alkotta meg az üdítőitalok egészen újszerű csomagolását: a papírpalack prototípusát – számol be róla a Napi.hu.

Az üdítőital-gyártónál a PET-palackok helyett már olyan csomagolásfajtákban is gondolkodnak, amelyek gyártása eleve kevesebb hulladék- és energiafelhasználással jár, fenntartható forrásból származik az alapanyaga.

Ezért a cég és a a dán Paper Bottle Company (Paboco) közösen próbálkozott meg a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztésével

A jelenlegi fázisban a csomagolás a papírborításon belül egyelőre teljes mértékben újrahasznosítható műanyag belsőt tartalmaz, ahogy kupakja is 100 százalékban újrahasznosítható műanyag. A prototípus bemutatása után a fogyasztói tesztelés időszaka következett, a hazai vásárlók próbálhatták ki először az új csomagolás első kísérleti darabjait. 2021. június 16-tól a Kifli.hu online bevásárlóhelyen rendelt AdeZ növényi alapú ital mellé ajándék termék is járt, amely már a papírpalack prototípusában érkezett a vásárlókhoz.

A kiürült palackokat a Coca-Cola Magyarország visszagyűjtötte, a fejlesztőközpont pedig laboratóriumi vizsgálatoknak vetette alá, hogy kiderüljön, hogyan teljesített a csomagolás, miként állta ki a szállítás és a használat próbáját.

A The Coca-Cola Company a brüsszeli központjában fejlesztett papírpalackokra egyelőre nem a meglévő újrahasznosítható csomagolások helyettesítéseként, hanem azok kiegészítéseként tekint. A cél: 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladékmentesen.

hirdetés

A társaság egyébként a minap más vállalásokat is tett már a fenntartható termelésért:

  • 2030-ig minden elsődleges italcsomagolásnak 100 százalékban újrahasznosíthatónak kell lennie – a Coca-Cola Magyarországon felhasznált italcsomagolásai – köztük a PET palackok - már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók;
  • a PET palackok előállításához egyre nagyobb arányban kell újrahasznosított műanyagot felhasználni – 2025-ig az újrahasznosított műanyag arányát 35 százalékra, 2030-ra 50 százalékra növelik;
  • 2030-ra az italpalackok és -dobozok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését vállalták, függetlenül attól, ki gyártotta, csomagolta a palackokat és dobozokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Havanna-szindróma: irányított energiafegyverek okozhatják a rejtélyes sugárbetegséget

Ezt gondolja egy amerikai tudós, aki személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Link másolása

hirdetés

Az ügy még 2016 elején kezdődött, amikor Kubában tartózkodó amerikai állampolgárok különös megbetegedéseikről számoltak be, de mivel valamennyien a CIA alkalmazottai, illetve családtagjai voltak, az eseteket sokáig titokban tartották. A betegség furcsa panaszokkal járt: voltak, akik néhány percig zümmögéshez vagy fémes surlódáshoz hasonló hangokat hallottak, miközben erős nyomást érzékeltek a fejükben.

Ezt követően sokan tapasztaltak közülük tartós fáradtságot, fejfájást, szédülést, látászavarokat, mintha egy súlyos agyrázkódást kaptak volna, pedig semmilyen fejsérülésük nem volt.

Ezt az eddigi megmagyarázhatatlan „betegséget” nevezték el Havanna-szindrómának, amelynek legújabb eseteire az elmúlt hetekben derült fény. Még tavaly novemberben a Fehér Házban is felütötte a fejét. Idén év elején az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén tucatnyi megbetegedést észleltek, augusztusban pedig két, Hanoiban szolgálatot teljesítő amerikai diplomata lett az áldozat, akiknek részt kellett volna venniük Kamala Harris alelnök vietnami programjában. Az amerikaiak szerint az elektromágneses hullámokkal támadhatták meg őket.

Ezt támasztja alá a Conversation-ben megjelent cikk szerzője, Iain Boyd, a coloradoi Boulder egyetem professzora, aki korábban az amerikai légierő tudományos tanácsadó testületének volt az alelnöke. Boyd kutatási területéhez hozzátartoztak az irányított energiák, sőt, személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Emlékeztet arra, hogy az amerikai tudományos akadémia 2020-ban megjelent tanulmánya megállapította: a több mint 130 áldozat valóságos fizikai fájdalmakat tapasztalt, és hogy ennek oka az elektromágneses sugárzás valamilyen formája lehet.

A kubai tudományos akadémia jelentésében cáfolta az amerikai kutatók megállapításait, és a tüneteket pszichológiai eredetűnek vagy korábban szerzett betegségek megnyilvánulásának állította be. Boyd professzor azonban kitart saját álláspontja mellett, és elmagyarázza, hogy milyen káros hatást fejtenek ki az emberekre az elektromágneses hullámok, hosszuknak megfelelően.

hirdetés

A Napból érkező ibolyántúli rövidhullámú sugarak képesek megégetni a bőr felszínét, ha valaki túlságosan sokáig van a sugárzásuknak kitéve. Ezeknél hosszabbak a mikrohullámok, amelyet mindennap használunk ételmelegítésre. A mikrohullámok energiát visznek át az ételen belüli vízmolekulákba.

Az amerikai hadsereg olyan irányított energia-technológiát dolgozott ki, amely egy kicsit hosszabb hullámhosszon lő ki sugarakat egy célzott területre egy mérföldön belüli távolságra. Célja a tömegek nem halálos eszközökkel való féken tartása volt. Amikor ezek a hullámok érintkeznek egy emberrel, beszűrődnek a bőre alá, és energetizálják a bőrfelszín alatti vizet.

A tudós maga is átélt egy ilyen támadást. Mintegy fél mérföldnyire állt a forrástól, és testének a sugár által elért része azonnal átforrósodott. "Úgy éreztem magam, mintha valaki velem szemben kinyitotta volna egy nagy kohó ajtaját" – emlékezik Boyd.

Az elektromágneses sugárzás még hosszabb hullámhosszokon képes interakcióba lépni elektronikus rendszerekkel, használhatatlanná tehet számítógépeket és ellenőrző rendszereket, mert elektromos áramlatokat vagy mezőket hoz létre. A hadsereg ezt a technológiát a dróntámadások visszaverésére fejleszti.

Elképzelhető tehát, hogy egy bizonyos hullámhosszon egy elektromágneses sugár több száz méterről képes a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket produkálni. Ha ez így van, akkor valószínűleg ezek a sugarak beavatkoznak az agy és a központi idegrendszer elektromos funkcióiba. Akárcsak a Frey-effektus esetében, amelyet legtöbbször a mobiltelefonok káros hatásával összefüggésben emlegetnek, a mikrohullámok a hallásérzékelő idegeket aktivizálják.

Más kutatások viszont a mikrohullámoknak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai közül a csökkenő reakcióidőt, a szociális zavarokat és a szorongást emelik ki.

A Havanna-szindróma magyarázatát nehezíti az is, hogy ez a fajta elektromágneses sugárzás nem hagy maga után látható nyomot. Az akadémia után várhatóan az amerikai szövetségi ügynökségek is kivizsgálják az eseteket. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány nem akar túl sok információt nyilvánossága hozni, mert akkor fel kellene fedniük e támadások felderítésének, illetve elhárításának technikáját – vélekedik Iain Boyd.

Úgy véli, hogy ha valóban az elektromágneses hullámok a tettesek, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az épületeket és járműveket felszerelni detektorokkal, amelyek egyrészt segítenének beazonosítani a támadások forrását és kiindulópontját, másrészt elrettentésül is szolgálnának. Ugyanakkor a szabadban az emberek továbbra is sebezhetők maradnának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – A környezetvédelemről vitázott Dobrev Klára és Márki-Zay Péter

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Paks, a Mátrai Erőmű, valamint a kibocsátás-csökkentés kérdésében egyetértettek, abban viszont már nem, hogy kinek kell viselnie a klímaharc költségeit.

Link másolása

hirdetés

„Mélységesen hiszek abban, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa elkerüléséhez nincs más megoldás, mint a sokkal erősebb európai uniós együttműködés” – fogalmazta meg a Greenpeace és a HVG által szervezett klímavitán Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Kitért arra is, hogy szerinte a környezetvédelmi hatóságnak mielőbb vissza kell adni a jogokat, és el kell tőle venni azt a szerepet, amit most játszik, hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag annyi a dolga, hogy a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz adjon zöld kártyát.

Márki-Zay Péter azt mondta, ha ő lenne Magyarország miniszterelnöke, önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, és kiemelte, hogy jelenleg, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket.

Mi legyen Pakssal?

„Ön szimpatizál az atomenergiával. Pakssal is?” – hangzott el a kérdés ezután Márki-Zay Péternek címezve, aki megemlítette, hogy ne feledjük: a Paks II beruházás a 2010 előtti kormányzat egyértelmű döntése volt. Dobrev Klára visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról. „Péter, megint nem mondasz igazat” – vetette közbe, majd tisztázta: arról döntöttek, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Az erről szóló, 2009-es országgyűlési határozat „új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.

Dobrev Klára a meglévő blokkok üzemidejének 20 évre történő meghosszabbításáról azt mondta: örülne, ha erre nem lenne szükség. „Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni az elkövetkezendő időben – akár energetikai beruházásokra, energiahatékonysági beruházásokra, megújuló erőforrások fejlesztésére –, hogy én nagyon örülnék neki, ha sikerülne úgy összeraknunk Magyarország energiamixét, hogy ne legyen szükség Paks I további meghosszabbítására.” Hangsúlyozta: szerinte egyből a tiszta energia felé kellene indulni.

„Én megvallom őszintén, az atomenergiát tiszta energiának tartom. A klímasemlegesség szempontjából azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz rendelkezésünkre álló elegendő mennyiség, addig a legtisztább energiának számít” – reagált erre Márki-Zay Péter, akinek Paks II tekintetében nem az atomenergiával, hanem a rossz szerződéssel van problémája. „Jelen pillanatban engem semmi nem győzött meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás” – mondta.

hirdetés
„A szennyező fizessen”

Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is. Márki-Zay Péter szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. Dobrev Klára erre reagálva felvázolta a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget.

Mint fogalmazott: a jobboldal mindig a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, azt azonban nem veszik figyelembe, mit okoznak az egyes beruházások „a mindennapjainkban, a halálozási statisztikákban, a betegségekben, a bolygónk tönkretételében”.

A gáz és az áram árának emelkedéséről is szó esett. Márki-Zay Péter azt mondta, „az MVM hamarosan fel fog fordulni”, hiszen gazdaságilag tűrhetetlen az a teher, amit ráraktak. „A lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt most nem látja, de az áram ára iszonyatosan megugrott. Ugyanúgy, ahogy a gáz ára is” – emelte ki, majd hozzátette: az, hogy a gáz ára körülbelül tíz-, az áram ára pedig hatszorosára emelkedett a nemzetközi tőzsdéken, már önmagában csődbe tudja vinni többek között a magyar vízi közműcégeket is.

„A klímakatasztrófa elkerülése érdekében el kell kezdenünk beszélni arról, hogy ezt az egyébként hatalmas költséget igazságosan kell elosztani” – mondta erre Dobrev Klára, aki pártolja, hogy a jövőben „a szennyező fizessen” elve alapján globális szinten, különösen a multinacionális cégekre fókuszálva bevezessék a minimumadót.

A MOL nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú cége Magyarországnak, de állami szabályozókkal el kell kezdeni őket is arra ösztönözni, hogy elmozduljanak a megújuló, környezetbarátabb energiatermelés felé – jelentette ki Dobrev Klára, aki ehhez a tisztább, energiabarátabb működéshez állami támogatást is adna.

Ki viselje a klímaharc költségeit?

E téma kapcsán felmerült, hogy ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra való átállás költségeit. A kérdést Márki-Zay Péter vetette fel, és élesen kritizálta a rezsicsökkentést, illetve Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, amelyről úgy vélekedik: populizmus. Dobrev Klára ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis a legnagyobb szennyezőket kell elővenni.

Márki-Zay Péter ezután a kibocsátó fizet elvéről kezdett beszélni, aminek mindig az a vége, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Vélekedése szerint ez nem olyan nagy baj, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóvá lehessen alakítani a gazdaságot, „érezni kell az energiaárak emelkedését”. A rezsicsökkentést azért tartja felelőtlen lépésnek, mert könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, emellett pedig káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette: „nem szociális komponens van, hanem populista komponens”.

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – reagált erre Dobrev Klára, aki szerint sok millió ember van az országban, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket. Rengetegen vannak, akik nem tudnak elektromos autót venni a régi és sokat szennyező helyett, nem tudnak mással fűteni, mint szeméttel – mondta, hozzátéve: éppen ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát.

Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit, őket ugyanis – akár épületszigeteléssel, akár a régi autójuk lecserélésének támogatásával – inkább segíteni kell abban, hogy csökkenthessék a kibocsátásukat.

Ekkor felmerült a kérdés: szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket? Márki-Zay Péter szerint igen és szigorúan, Dobrev Klára szerint viszont sokaknak nincs választásuk, tehát nem. Márki-Zay Péter szerint a szigetelés és az energiahatékonyság az igazi rezsicsökkentés. Mint megemlítette: náluk 118 szegregátumban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, emellett pedig a panelprogram is fontos. Ezekre uniós pénz áll rendelkezésre – mondta.

Magánemberként és politikusként is elkötelezettek a környezetvédelem mellett

A beszélgetés során kiderült, hogy Dobrev Klára minden évben arra törekszik, hogy ne vásároljon olyan új ruhát, amelyre nincs szüksége, Márki-Zay Péter pedig szódagépet használ palackozott víz helyett, és a családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.

Végezetül elhangzott a kérdés, ki mit tenne, ha kormányra kerülne. Márki-Zay Péter betétdíjat vezetne be, ezzel erősítve a körforgásos gazdaságot, erőltetné az épületszigetelést, siettetné a tömegközlekedés elektromosítását, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, emellett pedig figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra és a klímaerdőkre is.

Dobrev Klára 2030-ig elérné a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, valamint odafigyelne a hulladékgazdálkodásra is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Ötmilliárd dollárt ajánlottak fel a szupergazdagok a biosokféleség és az őslakosok földjeinek megvédésére

Jeff Bezos, Bloomberg és Leonardo DiCaprio alapítványa is az adakozók között van. Ez minden idők egyik legnagyobb magánfelajánlása a környezetvédelem területén.

Link másolása

hirdetés

Megőrizni és megnövelni a Föld védett területeit, megerősíteni a hagyományos lakhelyek őslakosok általi védelmét. Ez a célja a Protecting Our Planet Challenge (Kihívás bolygónk védelmére) nevű szervezetnek, amelyet a következő tíz évben kilenc befolyásos jótékonysági alapítvány finanszíroz majd.

Az ötmilliárd dolláros támogatás minden idők egyik legnagyobb magánfelajánlása.

„Azért, hogy unokáinknak és az ő unokáiknak hasonló lehetőségeik legyenek, mint nekünk, azért, hogy egy működő bolygót örökölhessenek, mielőbb le kell lassítanunk azt a sebességet, amellyel gazdaságaink pusztítják a természetet” – idézte a Mongabay Hansjörg Wyss svájci milliárdos üzletembert, a programban résztvevő, a Wyss alapítvány létrehozóját és elnökét.

A további donorok: Jeff Bezosnak, az Amazon tulajdonosának Earth Fundja, a New York volt főpolgármestere vezette Bloomberg Philanthropies, az Intel technológiai multinacionális cég főnökének alapítványa, a Gordon and Betty Moore Foundation, a Walmart volt elnök-vezérigazgatója által létrehozott Rob and Melani Walton Foundation, továbbá az őslakosok védelmére létre jött Nia Tero (A mi Földünk, eszperantó nyelven), a Rainforest Trust, a Re:Wild, amelynek egyik alapítója Leonardo DiCaprio, valamint a Lisbeth Rausing és Peter Baldwin vezette Arcadia Fund.

Bezos alapítványa egyedül egymilliárd dollárt ajánlott fel. Ez része az Amazon-főnök tervének, mely szerint a következő évtizedben 10 milliárdot adományoz a klímaválság leküzdésére.

A Rainforest Trust és a Wyss alapítvány 500-500 millió dolláros hozzájárulást ígért. Ez utóbbinak ezzel már az elmúlt három év természetvédelmi célú adományainak összege meghaladja egymilliárdot.

A Protecting Our Planet Challenge számos természetmegőrző projektet támogat Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, köztük őslakos területek körülhatárolását, kormányok védelme alatt álló zónák létrehozását, valamint magánrezervátumok felállítását célzó földvásárlásokat.

hirdetés

James Deutsch, a Rainforest elnöke szerint itt az idő, hogy magán- és közalapítványok, különösen a fejlett és gazdag államokban megértsék: a világ biodiverzitásának nagy része a fejlődő országokban van, és ezeknek az országoknak szükségük van a támogatásra, hogy ezt megőrizzék.

Az alap a 30x30 kezdeményezés célkitűzéseihez csatlakozik, amely 2030-ra meg akarja védeni a Föld biosokféleségi szempontból legfontosabb területeinek 30%-át. Ezt a kezdeményezést Costa Rica, Franciaország és Nagy-Britannia indította el a természet és az emberek szolgálatában álló ambiciózus koalíción (HAC) keresztül, amelyben több mint 70 ország vesz részt, és amelyek együttesen magukénak mondhatják a földi biodiverzitás 42, az óceáninak pedig a 44%-át. Ezen a 30%-on belül több tanulmány szerint megvédhető lehet a növény- és állatfajok 80 százaléka, továbbá a széntartalékok 60%-a és a tiszta vízkészletek 66%-a.

„A globális 30x30-as célkitűzés nem önkényes távlat, hanem tudományos és erkölcsi szükség” – jelentette ki Antha Williams, a Bloomberg Philanthropies klíma- és környezetvédelmi programjainak vezetője, aki szerint nagyobb politikai akaratra és pénzekre lenne szükség, hogy lelassítsuk a korallzátonyok és más ökoszisztémák riasztó pusztulását, és ezzel enyhítsük a klímaváltozás hatásait.

Napjainkban a szárazföld 15%-át és az óceánok 7%-át tekintik védettnek, és ahhoz, hogy a következő évtizedben elérjük a 30%-ot, a védett szárazföldi területet meg kell duplázni, az óceánvédelemben pedig a jelenlegi négyszeresére lesz szükség.

- állítja a HAC.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: