JÖVŐ
A Rovatból

5 éves a párizsi klímaegyezmény: mit értünk el, és milyen messze van még a 1,5 °C-os cél?

A Másfélfok megvizsgálta, hogyan teljesítenek a nagykibocsátók a klímacélok elérésében, mi az Európai Unió szerepe és felelőssége, és hogyan viszonyul mindehhez Magyarország.
Másfélfok - szmo.hu
2020. december 12.


Link másolása

2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. A Megállapodás egykor áttörést jelentett, azonban az eddig vállalt kibocsátás-csökkentések továbbra sem elegek ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a szakértők által biztonságosnak ítélt értéket – akár már a század közepére - írja a Másfélfok legújabb cikkében.

Már a megállapodás pillanatában kulcs-dátumnak számított a 2020-as év, ugyanis amellett, hogy idén váltja fel a korábbi kibocsátás-szabályozásra vonatkozó Kiotói Jegyzőkönyvet az új megállapodás, mostanra kell az államoknak ambiciózusabb vállalásokat felmutatni az éghajlatváltozás kezelésére.

Az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 30 éve tette közzé az első éghajlati helyzetértékelő jelentését, ami először adott átfogó képet az ember okozta éghajlatváltozás fenyegetéséről. Részben ennek hatására született meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), melyhez minden ENSZ-tagállam csatlakozott. A klímatárgyalásokon – hivatalosan Részes Felek Konferenciáján (Conference of Parties), röviden COP-on – tehát mindazon államok képviseltetik magukat, amelyek részesei ennek a Keretegyezménynek. Az ennek keretében 1997-ben elfogadott, majd 2005-ben érvénybe lépő Kiotói Jegyzőkönyv már konkrét kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket írt elő a fejlett országok számára, azonban ez a megállapodás több oknál fogva sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket (pl. nagykibocsátók – USA – elzárkózása; a fejlődő, valamint egyre nagyobb kibocsátó “feltörekvő gazdaságú” országokra nem vonatkoztak az előírások).

A Párizsi Megállapodás tehát mérföldkőnek számít, ugyanis a Jegyzőkönyvvel ellentétben az mind a fejlett, mind a fejlődő országok számára kötelezettségeket fogalmaz meg üvegházgáz-kibocsátásaik szabályozására (habár az önkéntesen vállalt nemzeti célok nem-teljesítése esetén nincs szankció). Másrészt a Párizsi Megállapodás egyetemes, tehát az összes ENSZ-tagállam aláírta (a többség mára ratifikálta is, kivéve néhány fejlődő állam és a G20-tag Törökország).

Ebben az országok célul tűzték ki, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest a globális felszínközeli átlaghőmérsékletet 2 °C alatt tartják, sőt törekednek arra, hogy már 1,5 °C-nál korlátozzák a felmelegedést.

Ennek biztosítására a 2020 után érvénybe lépő vállalásokat, vagyis a “Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás”-okat (NDC) 5 évente egy, a korábbinál (lehetőleg) ambiciózusabb NDC-vel kell növelni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az NDC-k önkéntes vállalások, tehát a jogi kötőerő hiányában a klímatörekvések sikeressége az országok politikai akaratán, együttműködési készségén és a rendelkezésükre álló eszközökön múlik.

A Climate Action Tracker (CAT) független tudományos elemzéseivel követi nyomon, hogy az országok vállalásai alapján tarthatóak-e a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok. A 2015 decemberében készült jelentésükben az akkor érvényben lévő klímapolitikák alapján 2100-ra átlagosan 3,6 °C-os hőmérséklet-emelkedést vetítettek előre az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Ha ehhez hozzáadjuk az országok 2015-ben vállalt klímavédelmi terveit, akkor a század végére még mindig átlagosan 2,7 °C emelkedés volt várható, ami bőven meghaladná az elsődleges célként kitűzött 2 °C-ot.

A legújabb, 2020 decemberi jelentés már jelentős javulást mutat: a jelenleg érvényben lévő klímavédelmi politikák alapján átlagosan 2,9 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható 2100-ra.

Amennyiben pedig az összes eddig (2020 december eleje) hivatalosan benyújtott vállalás (NDC), valamint az országok nettó zéró kibocsátási törekvései (legyen az már hivatalosan bejelentett, vagy még csak tárgyalási fázisban levő terv) teljesülnek,

van esély arra, hogy a század végére becsült melegedés “csupán” 2,1 °C legyen, ami már megközelíti a Párizsban kijelölt elsődleges hőmérsékleti határt.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk