SZEMPONT

Nyerő helyzetben: a magyar cégek rengeteget keresnek a háború újabb fordulatán, hogy leállt az ukrán gáztranzit

Egyetlen útvonal maradt, ami Magyarországon keresztül vezet. Azonban az, hogy pontosan mennyi pénz landol a magyar közvetítőknél, üzleti titok. Viszont a mostani helyzet Ukrajnának és Szlovákiának is nagyon fáj, ami akár a Török Áramlatot is veszélybe sodorhatja.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. január 15.

A HVG cikke szerint 2025. január 1-jétől, az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállása után Magyarország kulcsszereplővé vált a régió gázellátásában. Az egyetlen megmaradt útvonal a Török Áramlaton keresztül, Szerbián át Magyarországra érkező vezeték, amely Kiskundorozsmánál lép be az országba.

A cikk szerint a magyar kormány hosszú távú stratégiája, amely az orosz kapcsolatok fenntartására és erősítésére irányult, mostanra meghozta gyümölcsét. Az állami MVM és a kormányhoz közeli energetikai cégek, mint például a MET, jelentős szerepet játszanak a gázkereskedelemben és -tárolásban. A szerb–magyar határkeresztező kapacitás 8,5 milliárd köbméter, amelyet teljes mértékben kihasználnak. A beérkező földgáz egy része továbbhalad Szlovákiába, Ukrajnába és Ausztriába, illetve Szerbia is magyar tárolókat bérel. Ez a helyzet nemcsak gazdasági előnyökkel jár Magyarország számára, hanem politikai befolyását is növeli a régióban. Az orosz földgáz elosztásában betöltött központi szerep lehetőséget ad arra, hogy az ország saját érdekeit hatékonyabban érvényesítse.

Megkérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőt, mennyi lehet az a tranzitdíj, amit Magyarország közvetlenül nyerhet azáltal, hogy a területén keresztül megy át az orosz gáz Szlovákiába.

Holoda szerint ezt nem tudhatjuk meg, mivel ez az érintett felek üzleti titka.

Mgyar részről a Földgázszállító Zrt. zsebeli be ezt a díjat, ami mindenképpen jelentős, hiszen óránként 300 ezer köbméter földgáz megy ki az országból Balassagyarmatnál.

Jogos kérdésnek tűnik, hogy nem mindegy-e a szlovákoknak, hogy mostantól ide fizetik a tranzitdíjat Ukrajna helyett. Azonban kiderült, hogy az eddigi szerződéseik szerint nekik ilyen díjat az ukrán-szlovák átadási pontig nem kellett fizetni, mert az volt meghatározva leszállítási pontnak. Ez azonban most módosult: mivel a Török Áramlaton keresztül érkezik a gáz, ez a pont most a magyar-szerb határra tolódott, és onnan ketyeg a tranzitdíj. Szlovákia így végül drágábban jut földgázhoz, mint eddig. Ezért annyira ideges a szlovák diplomácia. Holoda Attila úgy gondolja, hogy elkerülhették volna a mostani helyzetet, ha másképp politizálnak.

„Ficónak nem Moszkvába kellett volna rohannia, hanem mondjuk Kijevbe, és nem azt mondani, hogy akkor jöjjön ide Zelenszkij Pozsonyba. Zelenszkij joggal mondhatja, hogy »gyere ide, ha akarsz valamit, és ne Lavrovhoz rohangálj utasításokért, hogy mi hogyan oldjuk meg ezt a kérdést«”

Az energetikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Zelenszkijhez eljutott az is, amit Fico Moszkvában Putyinnal tárgyalt, és „ki tudja, hogy ott Fico milyen pejoratívan nyilatkozott Zelenszkijről.”

Mivel ez nem jó a szlovák félnek, nyilván azt szeretnék, hogy Ukrajna megváltoztassa a döntését. Ez valószínűleg változhat is, de egyelőre várni kell, hogy megnyugodjanak a kedélyek. Holoda Attila úgy látja, Ficónak kell kezdeményeznie, és nagyon nem mindegy, milyen hangot üt meg az ukránokkal szemben. Pozitív ajánlattal kell érkezzen Kijevbe, és nem fenyegetőzhet azonnal, ahogy eddig tette, amikor mind Fico, mind Szijjártó azzal vádolta az ukránokat, hogy ők akadályozzák az ellátást.

„Az ukránok meg azt mondják, hogy figyelj, nem mi támadtuk meg Ukrajnát, hanem az oroszok minket. Akkor miért nem őket veszitek rá, hogy hagyják abba a háborút?”

Persze, ahogy Holoda Attila fogalmaz, nem tudni, mivel lenne elégedett Zelenszkij.

Szlovákiának nemcsak pénzkérdés, hogy rendezze a viszonyt Ukrajnával. Ahogy egy másik, név nélkül nyitakozó energetikai szakértő fogalmazott: sikerült egyszerre összeveszniük a lengyelekkel és az ukránokkal is, ami megnehezíti, hogy a kieső mennyiség egy részét Lengyelországon keresztül érkező LNG-gázzal pótolják, noha technikailag erre képesek lennének. Persze a Lengyelország felől érkező LNG is drágább lenne, mint a korábbi megoldás.

Magyarország mindenesetre valóban jól keres ezen a helyzeten. Mivel a hozzánk érkező gáz mennyisége nem emelkedett számottevően, a Szlovákiába tranzitált gáz mennyiségével kevesebb marad itt. Ez nemcsak a mennyiségek miatt fontos, hanem azt is jelenti, hogy

nagy valószínűséggel magyar kereskedők közbeiktatásával jutnak a szlovákok jelenleg a gázhoz, mert abból a kontingensből kapnak, amit eredetileg Magyarországnak szántak.

A magyar kormány már készülhetett egy ilyen szituációra. Ezt jelzi, hogy Szijjártó Péter korábban bejelentette, a hosszú távú szerződésen, vagyis a 7 milliárd köbméteren felül is vásárolunk gázt. Erre a mennyiségre az oroszok már eléggé kedvező árat adnak, ami körülbelül 10–15 százalékos diszkont ár. Így nemcsak a tranzitdíjon kereshetnek a magyar földgázkereskedők, hanem azon is, hogy végső soron, ha ez a helyzet hosszasan így marad, az olcsóbban vett gázt továbbíthatják Szlovákiába.

„Aztán ki tudja, hogy ezek a földgázkereskedők egy része hogyan kapcsolódik kormányközeli körökhöz, mert így elég sokat tudnak keresni” - teszi még hozzá Holoda Attila.

Visszatérve a mennyiségi kérdésre: bár mind a szlovákiai, mind a magyar tárolókban a téli fogyasztási mennyiség körülbelül fele el van tárolva. Ha folyamatos a gáz beáramlása, enyhe a tél, és annak is szinte a közepén vagyunk, elmondható, hogy ebben a szezonban mind a hazai, mind a szlovák ellátás biztonságban van.

De kérdés, mi lesz a következő télen.

Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértő úgy látja, ha a szlovák fél összekapja magát, még az is elképzelhető, hogy januárban visszaállhat a régi útvonalon a szállítás Szlovákia felé. Ugyanis a jelenlegi helyzet az ukránoknak is érezhetően fáj. 2024-ben Ukrajna gázbevételeinek 85 százaléka az orosz gáz tranzitjából származott, és csak 15 százalék a belföldi fogyasztóktól.

Ezt a hatalmas kiesést csak úgy tudják kompenzálni, hogy megnégyszerezik a belföldi gázszállítási díjakat, ami drasztikus áremelkedést jelentene a belpiacon.

Ők is abban érdekeltek, hogy ezt elkerüljék.

A kiinduló kérdéshez visszatérve: meddig profitálhat Magyarország abból a pozícióból, ahova a kieső ukrajnai tranzit juttatta az országot? A szakértő szerint ennek a helyzetnek a hosszú távú fenntartása nem érdeke sem Szlovákiának, sem Ukrajnának. A kérdés az, hogy Oroszországnak mi az érdeke. Ha az oroszok úgy gondolják, érdemes újraindítani az Ukrajnán keresztüli gázexportot, akkor a magyar különleges helyzetnek hamar befellegzik. Ha viszont az oroszok úgy döntenek, hogy nekik nagyobb biznisz az átcímkézett LNG-export, amely Nyugat-Európa felé tart, akkor sokáig fennmaradhat a magyar pozíció.

Hacsak Ukrajna, látva, hogy nem tud megegyezni az oroszokkal, nem intéz támadást a Török Áramlat sebezhetőbb pontjai, például az orosz területen lévő kompresszorállomások ellen.

Ezekben ugyanis nyugati technológia van, így egy ilyen támadás az oroszok csak nehézkesen tudnák kijavítani ezeket a rendszereket. Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter a minap élesen figyelmeztetett: Magyarország szuveneritási kérdésnek tekinti a Török Áramlat biztonságát.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hamis lakcímmel csalt ki 23 millió forintot három magyar nyugdíjas az osztrák államtól

Két 73 és egy 74 éves férfi egy alsó-ausztriai címmel jutott jogosulatlanul szociális juttatásokhoz. Amikor a kifizetéseket leállították, az elkövetők a bécsújhelyi bíróságon perelték be az osztrák hivatalt.

KÉK HÍREK

A három gyerek a nagyszülőknél húsvétozott, közben apjuk puszta kézzel ölte meg anyjukat Szigethalmon

Hajtóvadászat indult egy 41 éves férfi ellen, aki a gyanú szerint megölte feleségét Szigethalmon. A holttestet a pár közös sorházi lakásában találták meg húsvéthétfőn.

KULT

Sorra gyilkolja a családját Glen Powell – A Hogyan kaszálj nagyot, megmutatja, hogy miért ne öljünk az örökségért

Erős szereplőgárda, érdekes alapötlet és egy klasszikus történet modern feldolgozása. Papíron minden működik, a gyakorlatban viszont valami hiányzik. Ez az a film, ami lehetett volna sokkal több is.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Kéri László: Orbánék pitiáner tolvajbandaként végzik, miközben az újkori magyar történelem legnagyobb esélyét játszották el

A politológus élete legnagyobb csalódásának nevezte, mi lett a volt tanítványaiból. Szerinte a Tisza Pártnak a kétharmadra is esélye van, és a 2026-os voksolás kimenetelének globális hatásai is lehetnek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 09.

Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.

Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.

„Ehhez képest szerintem az, hogy csalódás, az nem eléggé erős kifejezés. Tehát, ha arra gondolok, hogy milyen peremfeltételek mellett kapták az országot, és hogy hagyják itt, akkor ez az újkori magyar történelem leginkább eljátszott és soha vissza nem térő esélye, alkalma” – mondta Kéri, aki szerint ezt a bélyeget és kollektív bűnt soha nem fogják magukról lemosni.

„Szerencsés világgazdasági, szerencsés politikai konstelláció mellett egy ilyen végtelen, pitiáner tolvajbandaként végzik” - fogalmazott.

A politológus úgy véli, a Fidesz-alapítók bukásának egyik oka a kollégiumi múltjukban keresendő. A Ménesi úti intézmény egy olyan eszméletlen zárt világ volt, amely hihetetlenül erős közösségteremtő erővel bírt, és ez a szoros kötelék elnyomta a belső kritikát.

Kéri szerint Orbán Viktor sorozatosan „dupla vagy semmit” játszott, és ezekből rendre győztesen került ki, ami tovább erősítette a tévedhetetlenségének mítoszát a csoporton belül. A másik okot Lord Acton híres mondásával magyarázta: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál, ezeket az embereket egytől egyig mind megrontotta a kontroll nélküli hatalom.”

Szerinte a kontroll hiánya miatt az egykori jó tulajdonságaik elsorvadtak, és elhatalmasodott rajtuk a démonuk. Példaként Gulyás Gergelyt hozta fel, aki Kéri szerint egy „szégyellős ministránsból” vált olyanná, aki folyamatosan hazudik, még ha láthatóan nem is esik neki jól.

Kéri László szerint Orbán Viktornak „nem volt soha ideológiája, pillanatnyi érdekei voltak, és a pillanatnyi érdekéhez kapott mindig valamilyen álideológiai hátteret.”

A politológus több személyes anekdotát is megosztott a Fidesz korai időszakából. Felidézte a párt ötödik születésnapját 1993-ban, ahol Lévai Anikó a férjéről azt mondta: „Tudod, a Viktort az emberek vagy szeretik, vagy utálják. És ezzel én is így vagyok.”

Egy másik alkalommal, amikor Orbán azon bosszankodott, hogy az emberek félnek tőle, Kéri felesége, Zita megjegyezte, hogy ezen el kéne gondolkodnia. Orbán erre azt válaszolta: „Aki fél tőlem, az menjen orvoshoz.” Kéri feleségének replikája így hangzott: „Ennyi orvos nincs ebben az országban.” Kéri szerint Orbán ezt tíz évvel később is felemlegette neki.

A politológus elmesélte azt a történetet is, amikor 1983-ban a Bibó Kollégium alakuló ülésén azzal keltett botrányt, hogy kijelentette, ő kiköltözne egy olyan kollégiumból, ahol három ember – Simicska, Varga Tamás és Orbán – felszólító módban beszél a többiekkel. Amikor Orbán számonkérte, Kéri azt vágta a fejéhez: „Az a baj veletek, hogy rosszabbak vagytok a Kun Béla-féle Lenin-fiúknál.” Tizenöt évvel később a már miniszterelnök Orbán a parlament folyosóján odaszólt neki:

„Azért a Kun Bélázásért egyszer még elszámolunk.”

Kéri szerint Orbán Viktor legnagyobb politikai és személyes kudarca a 2002-es választási vereség volt. „A 2002-es választás elvesztését az soha nem fogja megbocsájtani az országnak. Tehát én azt láttam rajta, hogy az az igazi törés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve a vereségre, és ezt a kudarcot a miniszterelnök a mai napig nem heverte ki.

A politológus úgy látja, a magyar demokratikus kísérlet 2006-ban siklott ki, és az azóta eltelt időszakban az ország négy legfontosabb alrendszere – a gazdaság, a politikai rendszer, a társadalmi szerkezet és a kultúra – is tévútra került. Szerinte a gazdaság csődben van, a jogállamiságot felszámolták, a társadalmi polarizáció drámaian megnőtt, a kulturális életet pedig tönkretették.

Úgy véli, a 2026-os választás igazi válaszút lesz, mert az Orbán által létrehozott rendszer nem reformálható.

A globális politikáról szólva Kéri azt mondta, a világban 2008 óta halmozódó válságok – pénzügyi, klíma, migrációs, kiber – kedveznek az olyan „erős embereknek” és „szélhámosoknak”, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping vagy Orbán, akik azt hitetik el, hogy univerzális problémamegoldók. Ennek fényében a 2026-os magyar választásnak hatalmas nemzetközi tétje van.

„Egy Orbán-győzelem ennek a tábornak elég komoly segítség lenne. Ha itt megbukik, akkor az pont ennek a típusnak és ennek a típusú berendezkedésnek az inverze is lehet, tehát meg is fordítja” – fejtette ki.

A választási esélyeket latolgatva Kéri László azt mondta, a pártlistás versenyt már eldőltnek tekinti, szerinte azt a Tisza Párt nyeri. A választás azonban a 106 egyéni körzetben dől el, ahol a helyzetet sokkal nehezebb modellezni.

Saját, az országot bejárva szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, a Tisza Párt jelöltjei hatalmas energiával dolgoznak, míg a Fidesz jelöltjei mögül elfogyott a korábbi bázis, és sok fideszes polgármester is inkább kivár.

Szerinte minden esély megvan nemcsak a Tisza győzelmére, hanem a kétharmados győzelemre is, ehhez elég, ha 65-öt megnyernek a 106-ból egyéni kerületből.

Az értelmiség felelősségével kapcsolatban Kéri azt mondta, mindenki csak a saját nevében beszélhet. Ő és a felesége azzal tették meg a magukét, hogy az elmúlt másfél évben 103 helyen jártak az országban a Tisza Pártot segítve.

„75 éves létemre ennyit tudtam tenni azért, hogy változás legyen. Azt gondolom, hogy a kortársaim, vagy a hasonló felkészültségűek közül jó néhánynak még ezt meg kellett volna tenni” – mondta, kritikával illetve azokat, akik megelégedtek azzal, hogy „idióta tévéknél vitatkoznak”.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Raktárba zárta a gyerekeket, kirúgták a nevelőt a ballószögi bölcsődéből

A ballószögi bölcsődében azonnali hatállyal felmentettek egy nevelőt, miután a szülők szerint több gyereket bántalmazott. Jelentési kötelezettség elmulasztása miatt további öt dolgozó kapott megrovást.

KÉK HÍREK

Hét év börtönt kapott első fokon Fekete Dávid csalásért és sikkasztásért

A megasztáros énekes a vádirat szerint 2017 és 2021 között magánszemélyeket, cégeket és bankokat is megkárosított. A tárgyaláson szóba került egy hangfelvétel is.

SIKERSZTORIK

Több mázsa alapanyagból készült el a 101 méteres rekordkalács Szekszárdon

A Hunyadi Mátyás Technikum diákjai és tanárai több mint egyhetes munkával készítették elő a rekordkísérletet. Az összesen 300 darab kalácsot több kilogrammnyi krémmel tapasztották össze.

SZEMPONT

Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek

Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia egy ukrán álláshirdetésre hivatkozva készíti elő a terepet egy provokációnak. Rácz András szerint a cél az, hogy egy esetleges erőszakos tömegoszlatást később „ukrán beavatkozásként” lehessen beállítani.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 10.

Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.

Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.

Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.

Egyrészt gyanúsnak tartja a hír forrását, egy Mario Nawfal nevű libanoni-ausztrál bloggert, aki a magyar kormány számára kedvező témákban már korábban is feltűnt. A bejegyzés szerzője szerint „nem túl nagy az esélye, hogy éppen ő böngészne ukrán nyelvű álláshirdetéseket”, valószínűbbnek tartja, hogy valakik elküldték neki az információt.

Rácz András a gyakorlati megvalósítást is kétségbe vonja, szerinte a hirdetés nem számol az ukrajnai realitásokkal. „Ukrajnában a hadiállapot miatt a katonakorú férfiaknak gyakorlatilag lehetetlen külföldre utazniuk” – állítja, hozzátéve, hogy egy civil szervezet valószínűtlen, hogy elegendő kiutazási engedélyt tudna szerezni.

Emellett a hirdetésből hiányoznak az EU-ba való beutazáshoz szükséges feltételek, mint a biometrikus útlevél vagy a vízum. A felajánlott fizetést is irreálisnak tartja, mivel a 100 ezer hrivnyás díj a fronton harcolók harci pótlékának felel meg, nem pedig egy civil megbízásnak.

A bejegyzés szerint nem ez az első eset, hogy a választások előtt felmerül egy esetleges hamis zászlós művelet gyanúja. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő korábban a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügyét nevezte egy előre megtervezett akciónak, amelynek célja a választások befolyásolása lehetett. Az ügyre reagálva Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy az incidenssel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni.

Az „ukrán provokáció” vádja sem új, Magyar Péter korábban egy konkrét ügynökséget nevezett meg, amely szerinte egy ukrán zászlós provokációért volt felelős.

„Ergo, ha például a választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Rácz szerint a mostani történet arra lehet alkalmas, hogy ha a választások után erőszakos cselekmények történnének, a kormánymédia azokat ukrán beavatkozásként tálalhassa. A szerző hozzáteszi, hogy az átlagember egy tüntetés zajában nem tudja megkülönböztetni az orosz és az ukrán beszédet.

A bejegyzés szerint Ukrajnának nem állna érdekében egy ilyen akció, Oroszországnak viszont annál inkább. „Valójában persze Ukrajnának mindez egyáltalán nem érdeke. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy Oroszországból akár százas nagyságrendben is érkezzenek provokátorok.”

Rácz András szerint erre már több példa is volt a posztszovjet térségben, például Moldovában. A logisztika sem lenne bonyolult, állítja: Szerbián keresztül be lehetne utaztatni az embereket, főleg, ha a magyar hatóságok félrenéznek.

Az Oroszország-szakértő végül a hatóságok felelősségét hangsúlyozza. „FONTOS részlet, hogy mindezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar hatóságok félrenéznek. Ergo, mind a rendőrségnek, mind a nemzetbiztonsági szerveknek kulcsszerepük van/lenne egy ilyen forgatókönyv megakadályozásában” – zárja gondolatait Rácz András.

Kapcsolódó

Buda Péter: Választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek

A „Matrjoska” nevű orosz dezinformációs hálózat koordinált kampányban terjeszt hamis videókat a magyar választási kampány utolsó napjaiban - állítja a nemzetbiztonsági szakértő. A tartalmak más platformokon már közel 300 ezer megtekintést gyűjtöttek össze.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Lengyel Tamás a választásról: Nehogy az történjen, hogy Orbán Viktor egyszer csak visszatér fehér lovon és lesújt a neki nem tetsző emberekre

A népszerű, szókimondó színész nyíltan beszélt arról, miért kezdett politizálni, mire számít a választások után, milyen új sorozatban szerepel majd Lovas Rozival, és mi az a "Gyuri univerzum". Interjú.

KULT

Több mint 1000 nővel szexelt, Marilyn Monroe mellé vett sírhelyet, és gyűlölte a faji és nemi diszkriminációt – Hugh Hefner ma lenne 100 éves

1000 dollárt kért kölcsön az anyukájától a Playboy első számának kiadásához. Halálakor a birodaloma már több mint 500 milliót ért. Ilyen volt Hugh Hefner élete.

KULT

„Nem visszafelé nézünk, hanem előre” – Kálozon kezd új életet a Kolorádó, egy kastélyt is megtöltenek programokkal

A fesztiválnak kényszerűségből kellett költöznie a Nagykovácsi melletti Cserkészparkból, egy ideig bizonytalan volt a jövője, de aztán megtalálták az új helyszínt, ami rengeteg lehetőséget rejt magában. Interjú a stáb két tagjával.

SZEMPONT

Buda Péter: Választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 10.

Két nappal a vasárnapi választás előtt az orosz és a magyar kormánybarát médiában is egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, miközben elemzők szerint egy hamis zászlós művelet következő, akár erőszakos szakasza is előkészítés alatt állhat - írja Buda Péter legújabb Substack bejegyzésében.

A dezinformációs kampány egyik eleme szerinte egy, a „Pravda Magyarország” nevű csatornán április 6-án közzétett videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy budapesti akciót készítenek elő.

Bár a konkrét klip független hitelesítése nehézkes, a módszer illeszkedik a hálózat által használt mintázatokhoz.

A felvétel több ponton is gyanús: az „akciótérkép” közepén feltűnően nagy betűkkel szerepel a BUDAPEST felirat, ami egy titkos műveletnél életszerűtlen. A rejtett kamerás felvétel látszatát keltő snittek is beállítottnak tűnnek, az eligazítás szövegét pedig nyilvánvalóan felolvassák.

Buda Péter szerint a narratívát a hazai közéletben is felerősítik, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós például arról beszélt:

„Minden egyes nappal egyre egyértelműbb, hogy az ukránok és az őket kiszolgáló Tisza már arra készülnek, hogy a választási vereségük után puccsal kíséreljék meg átvenni a hatalmat.”

Mint arról korábban írtunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró már felhívta a figyelmet a „Matrjoska” nevű orosz bothálózatra, amely vélhetően az orosz katonai titkosszolgálathoz köthető, és ismert médiumok arculatát ellopva terjeszt ukránellenes álhíreket.

A hálózat működéséről és a magyar kampányról részletesen írt a Kyiv Independent. Elemzésük szerint a hálózat rendszeresen hamisít médialogókat és koordináltan posztol feltört közösségi média fiókokból. Bár a videók elérése az X-en egyenként alacsony, más platformokon a kapcsolódó Ukrajna-ellenes tartalmak összesen közel 290 ezer megtekintést értek el.

A mostani orosz beavatkozási kísérlet Buda Péter szerint március 23-án indult, amikor Vlagyimir Kornyilov Kreml-barát propagandista egy Telegram-posztban bedobta a „magyar Majdan” narratíváját, azt írva: „Mindenki érti, hogy Ukrajna Maidanra készül Magyarországon.” Két nappal később az orosz állami RT hírcsatorna már arról cikkezett, hogy egy Orbán-győzelem kiválthat-e egy „szteroidon pörgetett Majdant”.

A LetsData nevű elemzőcég kutatói szerint a kampány célja egyértelmű.

„Ez a narratíva azt célozza, hogy hiteltelenítsen minden lehetséges tiltakozást, és delegitimálja Orbán ellenzékét” – közölték.

A dezinformációs műveletben a Kreml-barát és a magyar kormányközeli narratíva lényegében megegyezik: Brüsszel és Kijev beavatkozik a választásba, Orbán Viktor győzelme esetén pedig zavargások vagy puccs jöhet. Ezzel szemben független elemzők egy koordinált orosz dezinformációs műveletet látnak, amelynek célja az ellenzék és a lehetséges tiltakozások hiteltelenítése.

Az elkövetkező napok Buda Péter szerint kritikusak lehetnek.

A műveletek legvalószínűbb forgatókönyve szerinte valamilyen közintézmény megtámadása vagy tömegrendezvények felhasználása olyan tömegriadalom keltésére, amely erőszakba fordulhat át és amely aztán a résztvevők fizikai épségét is fenyegetheti.

„Képzeljünk el például egy súlyos pánikot egy zsúfolt tömegrendezvényen, ahonnan mindenki menekülni próbál” - írja a nemzetbiztonsági szakértő.

Mindez szerinte ürügyet adhat olyan propaganda-tevékenység kifejtésére vagy vészforgatókönyvek alkalmazására a kormány részéről, amely alapjaiban befolyásolhatja a választást vagy akár annak elhalasztását is eredményezheti, nem beszélve a választást követő időszak történéseinek befolyásolásáról egy hamis zászlós narratíva mentén.

Kapcsolódó

Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megöltek egy présház-tulajdonost Bács-Kiskunban, két férfit elfogtak

Emberölés gyanúja miatt vettek őrizetbe két férfit a Bács-Kiskun vármegyei nyomozók Császártöltésen. Az ügyre egy másik bűncselekmény felgöngyölítése közben derült fény.

KÉK HÍREK

A Long Island-i sorozatgyilkos bevallotta, hogy nyolc embert is megölt

A New York-i építész, Rex Heuermann a bíróságon elismerte a nők megölését. A férfi egy vádalku keretében vallott, amelynek értelmében életfogytiglani börtönbüntetés vár rá.

KÉK HÍREK

„Csak elkezdtem sikítozni" - Borzalmas részletekről számolt be Sárisápon elrabolt 10 éves kislány

A kislányt az utcáról rabolta el egy férfi, aki meg akarta erőszakolni, majd fojtogatta is. Azonban a gyerek apja rájuk talált, hála a kislány mobiljára telepített nyomkövető alkalmazásnak.

SZEMPONT

Bendarzsevszkij Anton: Putyin és környezete számára a szovjet összeomlás nem lezárt múlt, hanem jóváteendő trauma

Az idei választási kampány központi témájává vált Oroszország. De hogyan jutott el az elmúlt 16 évben Putyin irányítása alatt odáig, ahol most tart? Korszakértékelő sorozatunk egy sajátos világpolitikai kitekintéssel folytatódik.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/EPA/Szergej Bobilev[ - szmo.hu
2026. április 09.

A ma zajló háborúk és válságok nem a semmiből érkeztek: a 2010-es évek látszólagos nyugalma mögött már ott sorakoztak a globális törésvonalak. Egy rendkívül nyitott gazdaság számára - mint amilyen hazánk is - a blokkosodás és a háború a legrosszabb forgatókönyv. Magyarország a német tőke, az amerikai tech-cégek, az orosz energia és a kínai beruházások metszéspontján építette fel modelljét – ám ez a törékeny egyensúly most a globális viharok középpontjába került. Hol rontotta el a Nyugat a válaszadást az orosz és kínai közeledésre, és milyen mozgástere marad egy kis, tengerpart nélküli országnak a nagyhatalmi szembenállások korában?

A korszakértékelő sorozatunk rendhagyó részében Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel arról beszélgettünk, mit jelenthet mindez egy olyan kis és nyitott országnak, mint Magyarország.

— Úgy emlékszem, hogy 2010-ben, amikor elkezdődött ez a bizonyos 16 éves korszak, Magyarország körül, sőt Európában és a világban is viszonylag nyugodt helyzet volt. Nem gyülekeztek még igazán viharfelhők az égen, bár túl voltunk Putyin müncheni beszédén és a grúziai háborún is. Mondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozottabb külpolitikai helyzetben indult ez a 16 év?

— Igen is, meg nem is. A maihoz képest valóban nem volt ennyire súlyos a globális helyzet, de sok mai probléma gyökere éppen a 2011 és 2014–15 közötti időszakban keresendő. Ott volt a 2008-as világgazdasági válság, amelynek hatásai 2010-ben még erősen érezhetők voltak, és 2011-ben jött az arab tavasz is, amely destabilizálta a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, később pedig hozzájárult az európai migrációs válsághoz. Obama és Merkel politikájának is nagy szerepe volt a későbbi problémák előzményeiben. Obama nevéhez kötődik a resetpolitika:

az Egyesült Államok a grúziai háború után nem reagált erőteljesebb fellépéssel Oroszországgal szemben, hanem újrakezdést hirdetett. Ennek később következménye lett a krími annexió és a mostani háború is.

2011-ben történt a fukusimai katasztrófa is, ami felgyorsította a német atomerőmű-bezárásokat. Ennek egyik későbbi következménye lett a 2022 utáni energiaválság, mert a zöld átállás még nem tartott ott, hogy kiváltsa a kieső olcsó energiát. Emellett a német migrációs politika is hibásnak bizonyult, és a krími annexió után Berlin nem visszafogta, hanem tovább mélyítette az orosz energetikai együttműködést az Északi Áramlat-projektekkel. Angela Merkel azt gondolta, hogy a kölcsönös gazdasági függés pacifikálja Oroszországot, de utólag látjuk, hogy ez nem működött.

A 2010-es években tehát olyan világpolitikai és világgazdasági környezet alakult ki, amely megalapozta a mai gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai válságokat.

Ekkor indult el az orosz–kínai közeledés is, a BRICS ekkor kezdett geopolitikai jelentőséget kapni, és ekkor kezdődtek az orosz integrációs törekvések a posztszovjet térségben is: vámunió, Egységes Gazdasági Tér, majd 2015-től az Eurázsiai Gazdasági Unió. Mindezekre a Nyugat nem adott megfelelő választ.

— A migrációs válság, amely az első nagy megrázkódtatás volt, az arab tavaszt követte, az ottani destabilizáció miatt. Putyin szíriai beavatkozása a humanitárius katasztrófát mélyítette. Mennyiben járult hozzá az orosz katonai szerepvállalás a migráció elindulásához? Ez azért is fontos, mert 2015 elején, a Charlie Hebdo elleni merénylet idején Orbán Viktor már a migrációt nevezte meg a legnagyobb problémának.

— Az biztos, hogy Oroszországnak minden kedvez, ami destabilizálja a Nyugatot. De nem látom azt, hogy a migrációs válság közvetlenül az oroszokhoz kapcsolódott volna. Oroszország 2015 szeptemberében avatkozott be Szíriában Aszad oldalán, és néhány évre stabilizálta a rezsimet, de a migrációs válság előzményei már korábban kialakultak. Aki figyelte a térséget, az az arab tavasz után is láthatta, hogy súlyos humanitárius válság körvonalazódik, nemcsak Szíriában, hanem Líbiában, Egyiptomban és másutt is. Először a menekültek a szomszédos országokba mentek, de ha a válságok elhúzódnak, előbb-utóbb Európa felé indultak tovább

Ebben nemcsak az oroszoknak, hanem az Egyesült Államoknak, Törökországnak és a térség más szereplőinek is volt szerepük.

Törökország például nem akadályozta meg a továbbhaladást, később ezért kellett az EU–Törökország-megállapodás. A nemzetközi jog szerint a háború elől menekülőknek az első biztonságos országnak kellene menedéket nyújtania. Ez az esetek többségében nem Magyarország vagy az Európai Unió, hanem Törökország vagy a válságrégió körüli államok lettek volna. Az oroszoknak nyilván érdekük volt a helyzet elhúzódása és Európa destabilizálása, de a válságot nem ők okozták.

— Mi tette Oroszországot évről évre kitapinthatóbban ellenségessé a Nyugattal szemben? Miért fordult el Putyin Oroszországa Európától, amikor a 90-es években, sőt még a 2010-es évek elején sem éreztünk ilyen fenyegetést?

— Szerintem az, hogy az orosz revanspolitika visszatér, csak idő kérdése volt. Oroszország évszázadok óta hasonló ciklusokat jár be. Van egy megerősödési szakasz, amikor gazdaságilag és politikailag megerősödik, majd ezt az állam nem az állampolgárok jólétére, hanem központosításra és katonai erősödésre fordítja. Ebből következik egy expanzív szakasz, amely végül összeomlásba torkollik, majd újraindul a ciklus. Ha a Szovjetunió összeomlását vesszük kiindulópontnak, akkor a 90-es évek a túlélésről, a 2000-es évek a megerősödésről, a 2010-es évek pedig már az orosz expanziós kísérletekről szóltak. Oroszország agresszívabb lett a környezetében és azon túl is: beavatkozott Szíriában, afrikai támaszpontokat épített ki, a Wagner-csoport is ekkor lett aktív. Ehhez korábban nem volt elég ereje. Ez azért is volt beleprogramozva a rendszerbe, mert az orosz elit jelentős része a Szovjetunió alatt szocializálódott, és a széthullását történelmi veszteségként élte meg.

Putyin és környezete számára a szovjet összeomlás nem lezárt múlt, hanem jóváteendő trauma.

Ezt sok ország pontosan látta, ezért akartak a közép- és kelet-európai államok minél gyorsabban belépni a NATO-ba. Úgy látták, hogy Oroszország egyszer vissza fog térni, és az egyetlen biztonsági garancia a nyugati katonai szövetség. Közben volt egy ellentétes folyamat is: miközben sokan felismerték ezt a veszélyt, túlságosan ráhagyatkoztunk az Egyesült Államokra és a NATO-ra, és közben leépítettük a saját fegyveres erőinket.

— Amit ma Oroszországban látunk, az csupán megkésett fejlődés, vagy mélyebb kulturális gyökerei vannak?

— A történelmi folyamatok egészen másképp alakultak Nyugat-Európában, mint Oroszországban. Nyugat-Európában évszázadok alatt kialakult a demokratikus kultúra és intézményrendszer. Oroszországban ez nem történt meg. A jobbágyfelszabadítás is későn jött, aztán a cári birodalom után következett a szovjet rendszer, amely újabb mély nyomot hagyott a társadalomban. A 90-es években volt kísérlet a demokrácia kiépítésére, de ez megbukott. Ebben nagy töréspont volt az 1996-os választás, amikor a kommunisták visszatérésétől tartó oligarchák és a Nyugat erősen beavatkoztak Jelcin újraválasztása érdekében. Ez az egyébként sem erős orosz demokrácia hitelességét tovább roncsolta.

Azóta beszélhetünk irányított demokráciáról: vannak választások és többpártrendszer, de a rendszer úgy van kialakítva, hogy a valódi hatalom ne kerüljön veszélybe.

A Nyugat gyakran azért nem érti Oroszországot, mert demokráciák logikájával próbál értelmezni egy nem demokratikus rendszert. Nem arról van szó, hogy az oroszok „másképp működnek”, hanem arról, hogy a történelem mély nyomot hagyott rajtuk. Egy ilyen hosszú történelmi pálya nem fordul át egyik napról a másikra.

— Volt-e olyan pont, amikor Ukrajna csatlakozhatott volna a NATO-hoz, és ezzel talán meg lehetett volna előzni a mostani katasztrófát?

— A probléma kétoldalú volt. A NATO-tagsághoz kellett volna az ukrán társadalom és politikai elit támogatása, valamint a NATO-tagállamok beleegyezése is. Szerintem nem volt olyan pillanat, amikor ez a két feltétel egyszerre teljesült volna. A 2000-es években a NATO részéről még lett volna nyitottság, de Ukrajnában a társadalom megosztott volt, és a többség elutasította a NATO-tagságot. Az ország egyszerre akart jó kapcsolatot a Nyugattal és Oroszországgal, és sokan attól féltek, hogy a csatlakozás konfliktust idézne elő.

Amikor később az ukrán társadalom többsége már a NATO-tagságot kezdte támogatni, addigra a NATO-tagállamok lettek óvatosabbak, mert Oroszország megerősödött, és világossá vált, hogy az ukrán csatlakozás komoly konfrontációt jelentene.

2008-ban, a bukaresti NATO-csúcson ez különösen élesen látszott. Putyin személyesen próbálta lebeszélni a NATO-tagállamokat Ukrajna, Grúzia és Moldova közeledésének támogatásáról. Akkor az amerikai adminisztráció még próbálta győzködni az európai partnereket, de Merkel és a francia vezetés ellenállt. Ma részben fordított a helyzet: Európában nagyobb lenne a hajlandóság, de az Egyesült Államok, sem Biden, sem Trump alatt nem látott reális utat az ukrán NATO-tagságra. Ehhez egy meggyengült Oroszország kellene, a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez nem látszik lehetségesnek.

— Megérkeztünk a jelenbe: háború a szomszédban, háború Iránban, egy rendkívül instabil korszak. Ezek szerint mindennek megvoltak a látható jelei már a 2010-es években, sőt korábban is. Milyen reális hatások érték Magyarországot egy ilyen viharos korszakban?

— Magyarország rendkívül nyitott gazdaság. A különböző mutatók szerint a világ leginkább globalizált gazdaságai közé tartozunk. A GDP-nk nagyon jelentős része a külkereskedelemhez kötődik, vagyis különösen ki vagyunk téve a globális folyamatoknak.

Tehát a magyar gazdaság akkor működik jól, ha békés időszak van, ha nincsenek válságok, és a szereplők kereskednek egymással.

Mi kis gazdaság vagyunk, szemben például Lengyelországgal, amely nagy belső piaccal rendelkezik. Nálunk nincs ilyen belső tartalék, nincs tengerpart, nincsenek kikötők, jobban rá vagyunk utalva a környezetünkre és a globális folyamatokra.

A Covid-válság, majd a szomszédban zajló háború, most pedig az energiaválság és az iráni háború mind súlyos csapásokat mértek egy ilyen nyitott gazdaságra.

Az energiaárak mindenre hatnak: a szállításra, a műtrágyára, az élelmiszerárakra, az inflációra. Egy olyan ország számára, mint Magyarország, az lenne a legkedvezőbb, ha a konfliktusok mielőbb véget érnének, nem mélyülne tovább a blokkosodás, és fennmaradna a korábbi, nyitottabb világgazdasági környezet.