Kedd lesz a hét leghidegebb napja, riasztást adtak ki több megyére is - Húsvétra azonban komoly fordulat várható
A HungaroMet elsőfokú, sárga figyelmeztetést adott ki több nyugati megyére az erős széllökések veszélye miatt. A csúcshőmérséklet kedden mindössze 6 és 11 fok között alakul, de a hétvégére már 19 fokos maximumok is várhatók.
Kedden jön a hét leghidegebb napja, mindössze 6 és 11 Celsius-fok közötti csúcsokkal, esővel és nyugaton viharossá fokozódó széllel. A jó hír viszont, hogy
már szerdától tartós melegedés kezdődik, húsvétra pedig több napsütés és akár 19 fok is jöhet, a jövő héten pedig egyre több helyen 20 fok feletti maximumok várhatók.
Kedden a nap folyamán többnyire borult időre kell készülni, többfelé esővel. A tartósabb csapadék leginkább az északi hegyvidékeken és az Alföld északi részén valószínű, máshol inkább csak csepergés fordulhat elő. Az északi, északnyugati szél sokfelé megerősödik, a Dunántúl nyugati felén pedig viharos széllökésekre is számítani kell.
A viharos szél veszélye miatt több nyugati vármegyére, köztük Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyére is elsőfokú, sárga figyelmeztetést adtak ki.
A fordulat már szerdán megkezdődik. A HungaroMet előrejelzése szerint a Kárpát-medence egyre inkább egy nyugat felől benyúló anticiklon peremére kerül, ami szárazabb és enyhébb levegőt hoz.
Szerdán az ország nagy részén már változóan felhős-napos idő várható, bár helyenként délnyugaton és északkeleten még előfordulhat kisebb eső. A hőmérséklet napközben 10 és 16 fok közé emelkedik.
Csütörtökön és pénteken folytatódik a lassú melegedés, a csúcshőmérséklet már a 19 fokot is elérheti. Ezeken a napokon is többfelé számíthatunk napos időszakokra, de helyenként, főleg keleten és délen egy-egy futó zápor még kialakulhat. Az északias szél a hét közepén is élénk, nyugaton időnként viharos maradhat.
A hétvégére a csapadék szinte teljesen megszűnik, és egyre több lesz a napsütés. Húsvétvasárnap melegedés indul, a felmelegedés pedig várhatóan húsvéthétfő után is folytatódik, amikor a többnyire napos, száraz időben egyre több helyen mérhetünk 20 fok feletti maximumokat.
Kedden jön a hét leghidegebb napja, mindössze 6 és 11 Celsius-fok közötti csúcsokkal, esővel és nyugaton viharossá fokozódó széllel. A jó hír viszont, hogy
már szerdától tartós melegedés kezdődik, húsvétra pedig több napsütés és akár 19 fok is jöhet, a jövő héten pedig egyre több helyen 20 fok feletti maximumok várhatók.
Kedden a nap folyamán többnyire borult időre kell készülni, többfelé esővel. A tartósabb csapadék leginkább az északi hegyvidékeken és az Alföld északi részén valószínű, máshol inkább csak csepergés fordulhat elő. Az északi, északnyugati szél sokfelé megerősödik, a Dunántúl nyugati felén pedig viharos széllökésekre is számítani kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsvét vasárnap a magyar otthonok többségében a menüt ugyanaz a klasszikus négyes adja: a gondosan megfőzött, füstölt sonka, a keményre főzött tojás vagy kaszinótojás, az elmaradhatatlan reszelt torma és a foszlós, fonott kalács.
Ezek mellé kerül az asztalra az újhagyma, a hónapos retek és a különféle saláták, miközben az ország keleti, görögkatolikus vidékein, a Hajdúságban és a Nyírségben egy különlegesség, az édes sárgatúró is elmaradhatatlan.
Ezek a fogások húsvétkor nem véletlenül kerülnek az asztalra, mindegyik mélyebb jelentést hordoz. A sonka a 40 napos böjt lezárását ünneplő bőség szimbóluma, a téli disznóvágásból eltett, húsvétra tökéletesre érett kincs.
A tojás az élet, a termékenység és a feltámadás egyetemes jelképe, míg a torma kesernyés íze a hagyomány szerint emlékeztet a szenvedésre, miközben praktikusan segíti a nehéz húsok emésztését.
A kalács, mint ünnepi kenyér, a közösséget és a győzelmet szimbolizálja.
A hagyományt a naptár rendje teszi teljessé: a nagypénteki szigorú böjt után a bőséges étkezés ideje vasárnap reggel jön el, amikor sok családban a templomban megszentelt kosár tartalmából – sonkából, tojásból, kalácsból és tormából – áll össze az első közös fogás.
Míg a hagyományok állandónak tűnnek, a bevásárlókosár tartalma és ára évről évre változik. Az Infostart körképe szerint idén a nagy áruházláncoknál a sonka–tojás–torma hármas ára javarészt változatlan maradt, sőt, egyes esetekben még olcsóbb is lett, a kínálat pedig bőséges.
A vásárlói szokások azonban árnyalt képet mutatnak. Bár a minőségi, hagyományos termékek iránt stabil a kereslet, egy másik trend is megfigyelhető. „Nagy általánosságban a fogyasztás sajnos a gyengébb minőségű termékek irányába tolódott” – mondta Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára az InfoRádióban.
Az ünnep azonban nem ér véget vasárnap. Húsvéthétfőn a locsolkodásé a főszerep, a vendégjárás pedig a gasztronómiát is átformálja.
Az asztalra jellemzően a vasárnapi maradékok kerülnek újragondolva: hidegtálak, sonkás szendvicsek, kalács és sütemények várják a locsolókat. A hagyományőrző helyszíneken, mint például Hollókőn, a vödrös locsolás mellett a palóc gasztronómia is előtérbe kerül, lezárva a húsvéti ünnepkör gazdag és ízekkel teli forgatagát.
Húsvét vasárnap a magyar otthonok többségében a menüt ugyanaz a klasszikus négyes adja: a gondosan megfőzött, füstölt sonka, a keményre főzött tojás vagy kaszinótojás, az elmaradhatatlan reszelt torma és a foszlós, fonott kalács.
Ezek mellé kerül az asztalra az újhagyma, a hónapos retek és a különféle saláták, miközben az ország keleti, görögkatolikus vidékein, a Hajdúságban és a Nyírségben egy különlegesség, az édes sárgatúró is elmaradhatatlan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sakura-séták, Duna-part és Városliget: ingyenes húsvéti programok várnak ma Budapesten
A főváros több díjmentes programot is kínál a hosszú hétvége utolsó napjára. Egy 24 órás Budapest-napijegy áráért bejárhatók a főváros legszebb díjmentes kültéri helyszínei.
A húsvéti hosszú hétvége utolsó napjaira is vannak még ma estig pénztárcabarát budapesti élmények. A We Love Budapest ajánlója alapján összegyűjtöttük azokat a kültéri programokat és sétákat, amelyek még ma is elérhetők, és amelyekhez a belépő a tavaszi levegő és a jókedv.
A legegyszerűbb és leggyorsabb feltöltődést a vízpart adja.
A klasszikus útvonal a pesti Duna-korzó a Lánchíd és az Erzsébet híd között, ahol a 2-es villamos panorámája és a köztéri szobrok adják a díszletet.
„Elegáns helyre került a Duna-korzón. Budapest szimbólumává vált” – mondta Marton László, a Kiskirálylány szoboralkotója.
Egy modernebb, lazább alternatíva a Kopaszi-gát, amely szezonnyitó hétvégéjével, hosszú sétányával és napfényes partszakaszával ideális „első tavaszi” helyszín.
A harmadik opció a Római-part, ahol a hosszú, árnyas sétány és a piknikezésre csábító zöld területek garantálják a nyugodt kikapcsolódást.
Ha a víz közelségét kipipáltuk, jöhet a virágzás és a magaslati panoráma. Április elején tetőzik a cseresznyevirágzás, a legszebb ingyenes sakura-pontok pedig a Budai Várban található Tóth Árpád sétányon és a Széllkapu Parkban várnak.
A történelmi várfal menti kilátás naplementekor különösen megkapó élmény.
A nagy, zöld területek kedvelőinek a Margitsziget kínál autómentes, több mint öt kilométeres körsétát, japánkerttel és a szezonban már üzemelő zenélő szökőkúttal.
A Városliget pedig a családosok örök kedvence, ahol a húsvéti sokadalom kézműves programjai és állatsimogatója ma is tart.
És ha már a Városligetben járunk, itt rejtőzik a nap egyik legizgalmasabb, „kevesen tudják, hogy…” típusú célpontja. A Hősök tere ikonikus szobra, Gábriel arkangyal egy életnagyságú másolat formájában „lejött a talapzatról”, és a Városliget Látogatóközpontban egy ingyenesen látogatható tárlaton bárki megcsodálhatja testközelből.
A restaurálás során az eredeti emlékmű oszlopában egy időkapszulát is találtak.
„Ezerkilencszázegy évének október [huszonharmadik] napján…” – áll a benne talált dokumentumon a Liget Budapest szerint.
A természet és a kultúra után egy kis belvárosi nyüzsgés zárhatja a napot: a Vörösmarty téri Tavaszi- és Húsvéti Vásár ma is estig nyitva tart, a belépés pedig díjtalan.
De mennyiből hozható ki egy ilyen vasárnapi kör? A közlekedés egy 24 órás Budapest-napijeggyel korlátlanul megoldható.
Rövidebb távokra a 30 perces időalapú jegy 600 forintba, a 90 perces 850 forintba kerül.
Ha pedig a tavaszi szélben tekernénk, a MOL Bubi 500 forintos Pilot-bérletével minden egyes utazás első 30 perce díjmentes, utána percenként 50 forint a díj.
Akár a napijegyet, akár a Bubit választjuk, a fenti helyszínekből könnyedén összeállítható egy 2-4 órás, ingyenes belépésű program.
TIPP! A „Víz + belváros” útvonal a Duna-korzót köti össze a Vörösmarty téri vásárral, a „Sakura + panoráma” a Széllkapu Parkot a Tóth Árpád sétánnyal, a „Parkos lazítás” pedig a Margitszigetet a Városligettel és a Gábriel-tárlattal.
A húsvéti hosszú hétvége utolsó napjaira is vannak még ma estig pénztárcabarát budapesti élmények. A We Love Budapest ajánlója alapján összegyűjtöttük azokat a kültéri programokat és sétákat, amelyek még ma is elérhetők, és amelyekhez a belépő a tavaszi levegő és a jókedv.
A legegyszerűbb és leggyorsabb feltöltődést a vízpart adja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfelejtettél tojásfestéket venni? Ezzel a filléres trükkel megmentheted a húsvétot
A varázslatos tojásfestéshez csupán olyan egyszerű otthoni alapanyagok, mint szódabikarbóna és ecet szükségesek, így ideális utolsó pillanatos megoldás. A teljes folyamat az előkészületekkel együtt kevesebb mint egy órát vesz igénybe.
Elfelejtett tojásfesték, bezárt boltok és egy kétségbeesett szülő az utolsó pillanatban húsvét előtt. Ismerős helyzet?
A megoldás nem egy újabb rohanás a szupermarketbe, hanem egy váratlan innováció a konyhafiókból:
egy kanál szódabikarbóna, pár csepp ételfesték és egy löttyintés ecet. Ami ezután következik, az maga a varázslat, egy pezsgő, színes kémiai reakció, ami után egy kisfiú a közösségi médiában csak annyit mondott: „ez életem LEGJOBB napja”.
Ez a „vulkán-tojás” vagy „pezsgő” tojásfestés módszere, amely letarolja a családi barkácsprojekteket, mert gyors, látványos és a gyerekek garantáltan rajonganak érte.
A trükk lényege, hogy a szódabikarbóna és az ecet heves reakciója szén-dioxidot fejleszt, a felszabaduló gázbuborékok pedig egyedi, márványos-akvarelles mintázatban oszlatják el a festéket a tojáshéjon.
A projekt elkezdéséhez nincs szükség különleges felszerelésre, a legtöbb hozzávaló valószínűleg már ott lapul a konyhaszekrényben. Színenként számoljunk egy evőkanálnyi szódabikarbónával és ugyanennyi vízzel. Ehhez jön 5-15 csepp ételfesték – a tapasztalatok szerint a hagyományos vagy neon árnyalatok adják a legélénkebb, legütősebb végeredményt, míg a természetes alapú festékekkel a színek fakóbbak lehetnek.
A reakció beindításához tojásonként 1-2 evőkanálnyi, vagyis 15-30 milliliter 10% vagy 20%-os fehér ecetre lesz szükség. Az eszközigény minimális: egy muffinforma vagy néhány kistálka tökéletesen megteszi a tojások stabilizálására, a festék felviteléhez pedig egy ecset vagy egy egyszerű pálcika is elég.
A siker kulcsa a keményre főtt, majd teljesen kihűtött és szárazra törölt tojás, a leglátványosabb eredményt fehér héjú tojásokkal érhetjük el. Ez egyébként szintén könnyen elérhető, ha némi ecetet adsz a forrásban lévő vízhez.
A folyamat annyira egyszerű, hogy egy teljes adag tojás akár fél óra alatt elkészülhet. Először keverjük ki a „szóda-festéket”:
a szódabikarbónát, a vizet és az ételfestéket vegyítsük sűrű, palacsintatészta-szerű állagúra.
Ha túl híg lett, egy kevés plusz szódabikarbónával könnyen korrigálható. Ezzel a sűrű pasztával kenjük vagy pacsmagoljuk be a tojásokat, bátran használva több színt is egyetlen darabon a még izgalmasabb hatásért. Helyezzük a befestett tojásokat a muffinforma mélyedéseibe, majd jöhet a csúcspont: lassan csorgassuk rájuk az ecetet. A keverék azonnal pezsegni, sisteregni kezd. Itt érdemes kísérletezni: egy kevés ecet finomabb, rajzoltabb márványmintát eredményez, míg egy nagyobb adag hevesebb habzást és kaotikusabb, összefolyt színeket produkál. Miután a reakció lecsengett, a tojásokat rövid időre mártsuk hideg vízbe az öblítéshez, majd papírtörlőn hagyjuk teljesen megszáradni. „10-ből 10” – így értékelte a móka faktort a Popular Science cikkében a szerző hatéves asszisztense.
A varázslat mögött egyszerű, de látványos kémia áll.
A szódabikarbóna, vagyis a nátrium-hidrogén-karbonát egy bázis, az ecet pedig egy sav. Amikor a kettő találkozik, kémiai reakcióba lépnek, amelynek egyik végterméke a szén-dioxid gáz. Ezt a gázt látjuk és halljuk pezsgés formájában, a felszabaduló buborékok pedig szó szerint szétrobbantják és egyedi mintázatba rendezik a festékpöttyöket a tojás felszínén.
Ez a folyamat nemcsak szórakoztató, de kiváló alkalom arra is, hogy a gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg a sav-bázis reakciók alapjaival.
A folyamat irányítása a mi kezünkben van: az élénkebb színekért használjunk szintetikus ételfestéket, a minták finomításához pedig adagoljuk az ecetet cseppenként, akár egy pipettával. A leggyakoribb hiba, ha a tojást túl sokáig hagyjuk a tálka alján összegyűlt, színeket már összekeverő ecetes lében állni, ami egy nem kívánt barnás réteget vonhat az aljára. Ezt egy gyors öblítéssel elkerülhetjük.
Mivel a felhasznált anyagok mindegyike élelmiszeripari minőségű, a tojások elvileg ehetőek maradnak, de a biztonságra érdemes odafigyelni. A legfontosabb szabály, hogy a keményre főtt tojás szobahőmérsékleten összesen legfeljebb két órát tölthet, melegebb időben pedig csak egyet. Ezt követően hűtőben kell tárolni, ahol körülbelül egy hétig fogyasztható marad.
Ha pedig a kísérletező kedvünk nem hagy alább, az ecetet citromlével is helyettesíthetjük – a reakció ereje némileg eltérhet, de épp ez adja a felfedezés örömét.
Ez a módszer azért is tökéletes last minute megoldás, mert az előkészületek alig 10 percet vesznek igénybe, maga az alkotás pedig legfeljebb 40 percet. Nincs szükség speciális festékkészletekre, a sikerélmény pedig garantált. Ha van otthon szódabikarbóna és ecet, a húsvéti varázslat már ma elkezdődhet.
