Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához
A szakember szerint a rossz gazdasági helyzet és egy karizmatikus vezető felbukkanása is a kormányváltás felé mutat. Azonban a győztesnek azonnal az EU-pénzekért és az euróért kellene harcolnia.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte
egy esetleges új vezetésnek azonnal hozzá kellene látnia a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalához, és minél hamarabb deklarálnia kellene, hogy Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához.
Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.
A közgazdász által felvázolt irány egybevág a Tisza Párt programjával, amely szintén az EU-kapcsolatok rendezését, a pénzek feloldását és az euró bevezetése felé tett lépéseket hangsúlyozza. Ezzel szemben Orbán Viktor rendszeresen bírálja a „brüsszeli befolyást”, és októberben egyértelművé tette, hogy nem támogatja az euró bevezetését.
A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.
Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.
A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”
Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”
A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.
Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.
A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.
Az ülésen egy másik döntés is született:
a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.
Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.
Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.
Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.
A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.
Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.
Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.
Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.
Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.
A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.
A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.
A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.
A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.
Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.
Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.
Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.
A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.
Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.
„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.
A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.
Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy
„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”
Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.
„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”
A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy
a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.
„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.
Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.
A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.
Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.
A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.
„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.
Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.
Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”
A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.
„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”
„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”
Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”
A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.
Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.
A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:
Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.
A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
