XIV. Leó a pápai nyári rezidencián, Castel Gandolfóban fogadta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki csütörtöktől a Rómában kezdődő ukrajnai újjáépítési konferencián vesz részt.
Az ukrán elnök az olasz fővárosba érkezése után elsőként a Rómától mintegy harminc kilométerre található Castel Gandolfóba ment, ahol a katolikus egyházfővel találkozott. A Szentszék egyelőre nem adott ki közleményt a találkozóról.
XIV. Leó a pápává választása utáni napokban, május 12-én, telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, majd a május 18-i pápai beiktatási misét követően személyesen találkoztak a Vatikánban.
Szerda délután Sergio Mattarella olasz államfő fogadja az ukrán elnököt.
Róma csütörtökön és pénteken az Ukrajna gazdasági, intézményes, infrastrukturális újjáépítését előkészítő konferenciát látja vendégül.
A világbank számításai szerint az ország újjáépítéséhez ötszáz milliárd euró szükséges, ami a második világháború utáni Marshall-terv háromszorosának felel meg.
Az olasz főváros a negyedik helyszín: a konferencia első köreit korábban Luganóban, Londonban és Berlinben tartották, a következő helyszín pedig Varsó lesz.
A római konferencián tizenöt állam- illetve kormányfő lesz jelen, valamint négyezer olasz, ukrán és más nemzetiségű vállalat jelezte részvételét. A politika, a gazdasági és pénzügyi világ mellett, az olasz és nemzetközi kulturális élet képviselői is terveket mutatnak be Ukrajna újjáépítéséhez.
A csütörtöki felszólalók között lesz Giorgia Meloni olasz kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel kormányfő, valamint Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, aki ukrán sajtóforrások szerint már szerdán egyeztet Volodimir Zelenszkijjel.
XIV. Leó a pápai nyári rezidencián, Castel Gandolfóban fogadta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki csütörtöktől a Rómában kezdődő ukrajnai újjáépítési konferencián vesz részt.
Az ukrán elnök az olasz fővárosba érkezése után elsőként a Rómától mintegy harminc kilométerre található Castel Gandolfóba ment, ahol a katolikus egyházfővel találkozott. A Szentszék egyelőre nem adott ki közleményt a találkozóról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ légvédelme jelenleg nincs felkészülve az ilyen típusú drónokra – egy teljesen új orosz szuperfegyvert fogtak el az ukránok
Egy szakértő szerint a fegyver olyan dolgokat tud, amikkel eddig még nem találkoztak. Ugyanakkor a drónba épített amerikai technológia eredete is kérdéseket vet fel.
2025 júniusában az ukrán légvédelem egy drónt fogott el a Szumi régió felett, ami első ránézésre úgy nézett ki, mint egy szokásos Shahed-136-os szerkezet. Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy egy sokkal fejlettebb típusról van szó.
Az orosz MS001 egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amit mesterséges intelligencia irányít.
A drón rendszerét egy apró, tenyérnyi méretű, Nvidia Jetson Orin szuperszámítógép működteti, amely másodpercenként akár 67 billió műveletet is képes elvégezni. Ennek köszönhetően az eszköz valós időben készít hőkamerás felvételeket, felismeri a tárgyakat, elemzi a telemetriai adatokat, és feldolgozza a fedélzeti információkat.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a drón önállóan válasszon célpontokat, még akkor is, ha GPS-zavarás vagy elektronikus hadviselés éri. Emellett az MS001 képes más drónokkal együttműködve, rajban repülni, folyamatosan megosztva az adatokat, és repülés közben dinamikusan módosítja az útvonalát. Ez segít kompenzálni, ha a rajból több egység is megsemmisül.
Vlagyiszlav Klocskov ukrán vezérőrnagy a LinkedInen azt írta, hogy
„az eszköz már nem koordinátákat hordoz, hanem gondolkodik, és úgy választ célpontot”. A szakértő szerint a világ légvédelme jelenleg nincs felkészülve az ilyen típusú drónokra.
A drónba épített amerikai technológia eredete is kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek többek között megtiltották a fejlett chipek exportját. Elemzések szerint azonban 2023-ban több mint 17 millió dollár értékű Nvidia-alkatrész jutott el Oroszországba a szürkepiacon keresztül, főként Hongkongon, Szingapúron, Törökországon és Kínán át.
2025 júniusában az ukrán légvédelem egy drónt fogott el a Szumi régió felett, ami első ránézésre úgy nézett ki, mint egy szokásos Shahed-136-os szerkezet. Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy egy sokkal fejlettebb típusról van szó.
Az orosz MS001 egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amit mesterséges intelligencia irányít.
A drón rendszerét egy apró, tenyérnyi méretű, Nvidia Jetson Orin szuperszámítógép működteti, amely másodpercenként akár 67 billió műveletet is képes elvégezni. Ennek köszönhetően az eszköz valós időben készít hőkamerás felvételeket, felismeri a tárgyakat, elemzi a telemetriai adatokat, és feldolgozza a fedélzeti információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtökön délután térhet vissza a Földre Kapu Tibor, de sok minden befolyásolhatja még a visszautat
A magyar űrhajós már túl van több tucat kísérleten az ISS fedélzetén. Most készülnek a hazatérésre, de még bármi közbejöhet – az időjárástól a kapszula műszaki állapotáig.
Közel két hete indult útnak a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról. Az Axiom–4 küldetés egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor is. Június 26-án sikeresen dokkoltak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), azóta több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el.
A küldetés már az utolsó heténél jár. Július 7-én az Axiom Space közleményt adott ki, amely szerint a legénység befejezi az utolsó kutatási ciklusokat, és már megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez arra utal, hogy minden a terv szerint halad.
A jelenlegi tervek szerint július 10-én 12:00-kor (magyar idő szerint 14:00-kor) válnának le az ISS-ről. A Dragon „Grace” nevű kapszula néhány órával később a Csendes-óceánba érkezne meg, Kalifornia partvidékéhez közel.
A pontos leszállási helyet az időjárás és az óceáni viszonyok határozzák meg.
Három dolog is közbeszólhat, és módosíthatja a visszatérés időpontját. Az első az időjárás. A kapszula ejtőernyős süllyedése és tengeri leszállása csak akkor történhet meg, ha a szél és a hullámzás nem jelent veszélyt. Ha ezek nem megfelelőek, a NASA és az Axiom Space akár az utolsó pillanatban is elhalaszthatja a visszatérést.
A második tényező a kapszula műszaki állapota. Minden indítás és leszállás előtt átvizsgálják a rendszereket. Egy hiba – például az automatikus irányító rendszer problémája vagy szoftveres anomália – akár napokra is eltolhatja a leszállást. Korábban már előfordult, hogy oxigénszivárgás miatt napokkal később tudtak csak elindulni.
A harmadik ok, ami miatt tovább maradhatnak, a tudományos program meghosszabbítása. Olyan orvosi, biológiai és technológiai kísérleteket végeznek, amelyek fontosak lehetnek a Hold- és Mars-missziókhoz. Vizsgálják többek között a mikroalgák túlélőképességét, a csontritkulás súlytalanságban való modellezését, és a mesterséges izomszövetek viselkedését. Ha ezek közül valamelyik tovább tart, a földi tudóscsoportok kérhetik a küldetés meghosszabbítását, ha az ISS és a Dragon kapacitása ezt engedi.
Ha tehát minden a tervek szerint alakul, július 10-én délután visszatérhetnek a Földre. A leszállás után a SpaceX csapata emeli ki őket a tengerből. Ezután orvosi vizsgálatok és első interjúk következnek.
Közel két hete indult útnak a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról. Az Axiom–4 küldetés egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor is. Június 26-án sikeresen dokkoltak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), azóta több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el.
A küldetés már az utolsó heténél jár. Július 7-én az Axiom Space közleményt adott ki, amely szerint a legénység befejezi az utolsó kutatási ciklusokat, és már megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez arra utal, hogy minden a terv szerint halad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány több mint 24 milliárd forintnyi pluszpénzt csoportosított át különféle fejlesztésekre egy hétfő este megjelent kormányhatározat szerint – szúrta ki a 24.hu. A döntés célja „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények kezelését szolgáló szerződésmódosítások, valamint az abból eredő kifizetések teljesítése”.
A legnagyobb összeg az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszára megy, erre 7 milliárd forintot biztosítanak. Közútfejlesztésre összesen 12,2 milliárd forint jut.
Vasútfejlesztésre jóval kevesebbet adnak: az Érd és Érd alsó közötti összekötő vágányra, illetve a kapcsolódó létesítményekre 368 millió forintot szánnak.
A Nemzeti Filmintézet fóti telephelyének fejlesztése 5,1 milliárd forint pluszforrást kap. A nyíregyházi stadionra 1,9 milliárdot adnak.
A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztésére 1,8 milliárd forint jut.
665 millió forintot csoportosítanak át a Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár javára. A tihanyi apátsági templom átalakítására 578 millió forintot szánnak. Komlón kézilabda munkacsarnok épülhet 272 millió forintból.
A kormány több mint 24 milliárd forintnyi pluszpénzt csoportosított át különféle fejlesztésekre egy hétfő este megjelent kormányhatározat szerint – szúrta ki a 24.hu. A döntés célja „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények kezelését szolgáló szerződésmódosítások, valamint az abból eredő kifizetések teljesítése”.
A legnagyobb összeg az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszára megy, erre 7 milliárd forintot biztosítanak. Közútfejlesztésre összesen 12,2 milliárd forint jut.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az emberi minőség dönt majd, ezért gondolom, hogy nyerni fogunk, a Fideszben felhalmozódott erény, tudás, tapasztalat „verhetetlen, de nem örökre”
A miniszterelnök szerint Zelenszkij egy komédiás, az ellenzékről pedig azt mondta, hogy árulásra nem lehet közösséget építeni. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk - közölte.
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij került. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Szerinte a háború okozza Európa legtöbb gondját, az inflációtól az élelmiszerárak drágulásáig. A találkozójuk hosszúra nyúlt, Orbán úgy látta, hogy „az idő nem az ukrán elnök oldalán áll”, mert az oroszok a fronton előnyben vannak, és szerinte a következő amerikai elnök „ki fog jönni a háborúból”, így Európa egyedül marad. Ezt a helyzetet „Transzatlanti hasadásnak” nevezte, és hozzátette: „magunkra fogunk maradni, és a háború összes következményével” nekünk kell majd szembenéznünk.
Orbán szerint Zelenszkij újfajta vezető:
„Influenszer politikus vagy színész politikus, komédiás”.
Úgy látja, az ukrán elnök nem tudott vele mélyebb összefüggésekről beszélni. A magyar kormányfő szerint Németország – és ezzel együtt Európa – az utolsó biztosíték, amely még egyben tartja Ukrajnát, de ez szétzilálja a NATO-t. „Egy Európa, Amerika szétválást látok ebben a kérdésben” – mondta, majd hozzátette: Európa pénzügyi, gazdasági és közbiztonsági terhekkel marad magára.
Donald Trump béketerve is szóba került. Orbán szerint azért bukott meg, mert Európa továbbra is pénzeli Ukrajnát, az USA fenyeget, Oroszország pedig nem hátrál meg. „Széttart a dolog”, így senki sem mond le az eddigi áldozatokról.
„Nekem nem dolgom, hogy nagyfiúknak tanácsot adjak”
– jegyezte meg, majd kijelentette: szerinte csak egy amerikai–orosz csúcs hozhat érdemi előrelépést, „telefon nem fog segíteni”. Békepártinak Törökországot, az USA-t, Magyarországot és Szlovákiát sorolta, míg az EU többi 25 tagállamát háborúpártinak nevezte.
Ukrajna jövőjéről így fogalmazott: „nehéz bármit mondani egy olyan ország önvédelmi háborújáról, ahol naponta százak vagy ezrek halnak meg”. Hangsúlyozta Ukrajna jogát a saját döntéshez, de hozzátette: „egy dolgot nem kérhet tőlünk, hogy egy elhibázott stratégiában mi segédkezet nyújtsunk neki”. Megerősítette, hogy a háború és Ukrajna EU-csatlakozása szerinte tönkretenné az uniót. Úgy vélte, „egy nukleáris nagyhatalom nem tud háborút veszíteni”, ezért a fronton nem lehet Oroszországot legyőzni.
Az uniós folyamatokról elmondta, hogy a magyar vétóval egy időre megállította a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor úgy véli, „Brüsszelben olyan jogsértések uralkodnak már”, hogy megpróbálhatják kikerülni Magyarországot – igaz, csak átmenetileg. Szerinte a végső döntésnél elkerülhetetlen lesz a teljes egyhangúság. Hozzátette, hogy Brüsszelnek egyszer be kell ismernie: „ezt a háborút elvesztette”, ami szerinte „földrengésszerű politikai következményekkel” jár majd.
Orbán a volt igazságügyi miniszterről is beszélt. Nem szeretné Varga Judit magánéletét kiteregetni, mert „nem helyes, kapnék is az édesanyámtól”, de elárulta, hogy a miniszter háromszor is le akart mondani másfél év alatt, mert nem bírta a Magyar Péterrel való bántalmazó kapcsolatot. Hozzátette: a kegyelmi ügy ütötte ki végleg a biztosítékot, ez sodorta el Vargát a kormányból.
A TISZA Párttal kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy – bár a nevét nem mondta ki – az ellenzék egy része „külföldről kapott utasítás alapján” próbálja összeterelni a kormányellenes szavazókat, és „kikiáltották magukat győztesnek” jóval a választás előtt.
Szerinte „becsületes küzdelemben” a Fidesz jövőre is nagy aránnyal győz,
mert a TISZA nem klasszikus párt, hanem „digitális politikai mozgalom”, ahol nem lehet tudni, valódi emberek vagy álprofilok állnak-e a számok mögött.
Orbán úgy látja, hogy az ellenzéki szereplőket újra egy táborba terelhetik, ahogy 2022-ben, és ugyanaz lesz a végeredmény is. A párt digitális mozgalmával szemben további kételyei vannak, mert sok benne a csalás és az álprofil. „A politika emberi dolog is, akármilyen karakterek nem nyerhetnek” – mondta, majd hozzátette: „Képzelje el, ha Lázárnak küldenék egy sms-t” – utalva arra, mondta ezt arra, hogy nála nem működik a kézi vezérlés. Úgy véli, a választási siker alapja, hogy
a Fideszben a felhalmozott erény, tudás, tapasztalat segíti majd őket. „Én szerintem ez verhetetlen”, bár nem örökre.
Előkerült Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügye is. Orbán szerint nem szerencsés, ha egy katonai vezető ilyen történetbe keveredik, „Becsúsznak ilyen balesetek”, és kevés katona követne szívesen ilyen parancsnokot. Hozzátette: „A hadsereg főparancsnoka nem a miniszterelnök, ez nehezíti a dolgunkat”, utalva arra, hogy más országokban – például az Egyesült Államokban vagy Törökországban – más a rendszer.
Szó esett arról is, hogy a brüsszeli döntéshozók szerint nem szabad „torzítani” a piacot nemzeti intézkedésekkel. Orbán úgy látja, a gazdák számára ingyenes öntözővíz ellen hozott szabály mögött is ez a logika áll, és a TISZA Párt is ezt követi, amikor megszavazza.
Beszélt arról is, hogy az új technológiák terén elveszettnek érzi magát, de szerinte továbbra is kell az emberi tényező. „Bűnre nem lehet pártot építeni, hitszegésre nem lehet pártot építeni, árulásra nem lehet közösséget építeni – vagy csak átmenetileg.” Úgy véli, ez
az emberi tényező az oka annak, hogy 2026-ban is győzni fognak. Több ezer felsővezetőjük van, akiket az emberek ismernek, látják az erősségeiket és a gyengeségeiket. „A politika mégiscsak karakterekből épül föl. A karaktereknél a történelem számít. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk”
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij került. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
