Zelenszkij már csak Trumppal egyeztetne a béketerv legkényesebb pontjairól

Minden ismert Tiszás politikus továbbjutott a párt előválasztásának második fordulójába, ám a párt két legismertebb arca, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán is csak a második helyen végzett a saját körzetében – számolt be róla az RTL Híradó.

A meglepő eredményre Magyar Péter is reagált, aki szerint ez is bizonyítja, hogy náluk valóban az emberek döntenek.

Tarr Zoltán, aki a TISZA Párt egyik alelnöke, és akinek egy félmondatára a Fidesz felépítette a Tisza-adó kampányt, Budapest 16-os körzetében kapott ki szorosan, 37 százalékot elérve Kiss Máté 39 százalékával szemben. A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös számú választókerületében 34 százalékkal lett második Kovács Attila Zoltán mögött, aki a voksok 42 százalékát szerezte meg. Ruszin-Szendit korábban a kormánymédia ukránpártisággal támadta, és a rendőrség házkutatást is tartott nála, miután egy rendezvényen pisztollyal az oldalán jelent meg.

Magyar Pétert már egy héttel ezelőtt, az előválasztás kezdetekor megkérdezték, mi lesz, ha nem a legismertebb arcok nyernek. „Nincsenek védett emberek, és önmagában az a mondat, hogy Ruszin-Szendi Romolusz és védett ember szerintem oximoron, mert ha valaki nem szorul rá a védelemre, az pont az altábornagy úr” – mondta akkor a pártelnök.

Az eredményekre most frissen reagálva Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta, náluk tényleg az emberek döntenek, nem a pártvezetés.

– nyilatkozta.

A kormánypártoknál eközben valóban elhalasztották a november 22-re tervezett kongresszust. Bár a párt kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás korábban arról beszélt, hogy a jelöltekről a kongresszus hivatott dönteni, a Fidesz jelöltállításért felelős testülete később azt közölte, hogy a névsorról „az eddigi gyakorlatnak megfelelően januárban hoz döntést a Fidesz országos választmánya”. Ezzel szemben Orbán Viktor a Blikknek azt írta, a jelöltek listája már régen kész: "a Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről."

A TISZA Pártnál a második forduló kedd délben elindult, és november 27-én, csütörtökön 19 óráig tart. A többi ismert tiszás politikus, köztük Nagy Ervin, Bódis Kriszta és Forsthoffer Ágnes is első helyen jutott tovább a körzetében.

Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.

Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.

A magyar Büntető Törvénykönyva szexuális erőszakot erőszakhoz, fenyegetéshez vagy a sértett védekezésre képtelen állapotának kihasználásához köti, nem pedig a beleegyezés hiányához.

A Képzőművészeti Egyetem hallgatói hétfőn véres lepedőt feszítettek ki tiltakozásul.

Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a bírói döntést, szerinte ugyanis ebben az esetben bizonyított volt, hogy nemi erőszak történt.

– tette fel a kérdést a politikus.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a képviselő több törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a hatóságok a jövőben komolyabban kezeljék a bántalmazásokat.

A furcsa magyar szabályozás egy hónapja az Igazságügyi Bizottságban is szóba került. Cseh Katalin momentumos képviselő szerint nagyon komoly probléma, hogy „a nemi erőszak szabályozása az Isztambuli Egyezményben a beleegyezés hiányán nyugszik, míg a magyar jogrendben bizonyítani kell azt, hogy történt bármilyen jellegű támadás, fenyegetés.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány nyitott-e a változtatásra, Gulyás Gergely miniszter azt mondta: „Hogyha tényállást kell módosítani, vagy ha van hatékony eszköz a nők elleni erőszak kapcsán az Isztambuli Egyezményben, ami ma a Magyar jognak nem része, akkor továbbra is azt mondom, hogy nyitottak vagyunk.”

– magyarázta Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. Mivel az ügyészség nem fellebbezett az ítélet ellen, az áldozat már csak az Alkotmánybírósághoz vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.

Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.

Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.

Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:

Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.

Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.

Az ügy végül a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került, amely kimondta, hogy a lengyel eljárás sérti az uniós jogot. A bíróság sajtóközleménye szerint „a tagállam köteles elismerni két, az Unióhoz tartozó azonos nemű állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban, ahol éltek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal.” A döntés azt is rögzíti, hogy ha egy tagállamban a külföldön kötött házasság elismerésének egyetlen eljárási útja az anyakönyvi bejegyzés – ahogy Lengyelországban –, akkor ezt az eljárást azonos módon kell alkalmaznia az azonos neműek házasságára is.

Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját belső jogukban is bevezessék az azonos neműek házasságát. A kötelezettség a más tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapot elismerésére vonatkozik, kifejezetten az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az indokolás szerint az elismerés megtagadása sérti a polgárok szabad mozgását, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják” – áll a döntésben.

Az ítélet éles politikai reakciókat váltott ki. A felperes pár ügyvédje, Pawel Knut szerint „ez az ítélet történelmi.” A jelenlegi lengyel kormány egyik államtitkára, Katarzyna Kotula szintén üdvözölte a döntést, mondván: „Ez fontos lépés a házassági egyenlőség felé vezető úton.” Ezzel szemben Karol Nawrocki lengyel elnök egy korábbi kijelentésében tette egyértelművé álláspontját:

A mostani ítélet egy többéves jogfejlődési folyamatba illeszkedik. Az Európai Unió Bírósága már a 2018-as, úgynevezett Coman-ítéletben kimondta, hogy a „házastárs” fogalmát a szabad mozgásról szóló uniós irányelv alkalmazásában nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül kell értelmezni, és biztosítani kell a tartózkodási jogot az azonos nemű házastársaknak is. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosít az azonos nemű pároknak.

A döntésnek magyar vonatkozása is van: a magyar Alkotmánybíróság 2025 júniusában már kimondta, hogy a jogalkotónak rendeznie kell a külföldön kötött azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését. A mostani döntés ezt az elvet erősíti meg uniós szinten, kötelező minimumot állítva minden tagállam számára az uniós jogok gyakorlása terén.

A következő időszakban az érintett tagállamok közigazgatásának az ítélethez kell igazítania az eljárásait. Azokban az országokban, ahol az elismerés egyedüli útja az anyakönyvi bejegyzés, a diszkrimináció tilalma azonnal alkalmazandó. Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a kötelezettségének, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. A Bíróság ezzel a döntésével az uniós polgárok szabad mozgásának védelmében a családi állapot elismerését is az EU „alapcsomagjának” részévé tette, miközben a házasság tagállami szabályozását érintetlenül hagyta.