Zelenszkij már csak Trumppal egyeztetne a béketerv legkényesebb pontjairól
„Mostanra, Genf után, kevesebb pont van – már nem 28 –, és sok helyes elem bekerült a tervezetbe” – jelentette be hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hozzátette, hogy a leginkább vitatott, kényes kérdéseket már közvetlenül Donald Trump amerikai elnökkel tervezi megvitatni.
Mint mondta, bár a genfi egyeztetések után már némileg előrébb tartanak, még így is sok munka áll előttük.
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy Ukrajna értékeli, hogy a világ nagy része már készen áll arra, hogy segítse őket, és azt is, hogy az Egyesült Államok ilyen segítőkész a háború lezárását célzó béketerv megalkotásában.
– mondta Zelenszkij.
Arról is beszélt, hogy mindenekelőtt Oroszország érdeke, hogy meghiúsítsa ezt a megállapodást és elhúzza a háborút. „Látjuk, mely érdekek fonódnak össze, és ki próbálja igazán gyengíteni a pozíciónkat dezinformáció terjesztésével, népünk megfélemlítésével. Minden olyan kísérletet elhárítunk, amely a háború befejezésének meghiúsítására irányul” – mondta.
Today our delegation returned from Geneva after negotiations with the American side and European partners. Now the list of necessary steps to end the war can become doable. As of now, after Geneva, there are fewer points – no longer 28 – and many of the right elements have been… pic.twitter.com/bsaKyNXHQH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 24, 2025
A Fehér Ház a november 27-i hálaadásig vár választ Kijevtől az amerikai béketervre, amely komoly engedményekre sarkallná Ukrajnát. A múlt héten nyilvánosságra került, eredetileg 28 pontból álló javaslatcsomag több, Ukrajna számára nehezen elfogadható elemet tartalmazott. Az elképzelés szerint Kijevnek alkotmányban kellene rögzítenie, hogy lemond a NATO-tagságról, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximálná. A legérzékenyebb pontok a területi kérdéseket érintették: a dokumentum elismerte volna a „de facto” orosz ellenőrzést a Krím-félsziget és a Donbasz egyes részei felett, és demilitarizált zónákat hozott volna létre. Cserébe a terv fokozatosan enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, és visszavezetné Moszkvát a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8-csoportba. A csomag pénzügyi része egy 100 milliárd dolláros (körülbelül 33 100 milliárd forintos) újjáépítési alapot vázolt fel, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból, amerikai vezetéssel hoznának létre, és amelyet Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
Erre a tervre reagáltak gyorsan a legfontosabb európai szövetségesek, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, akik egy ellenjavaslatot tettek le az asztalra. Ebben a hadsereg létszámának felső határát 800 ezer főre emelték volna, a területi kérdések tárgyalási alapjának pedig a jelenlegi frontvonalat jelölték meg. Az európai verzió nem követelte meg Ukrajnától a NATO-csatlakozás lehetőségének elvetését, és az amerikai típusú kollektív védelmi garanciák mellett tette le a voksát. A legfontosabb különbség a pénzügyi részben mutatkozott: az európaiak a befagyasztott orosz vagyont nem egy közös befektetési alapba, hanem egyértelműen háborús jóvátételre fordítanák. Az Európai Unióban jelenleg mintegy 185-200 milliárd eurónyi (kb. 71-77 ezer milliárd forintnyi) orosz vagyont tartanak zárolva.
A két javaslat közötti feszültséget oldották fel a hétvégi genfi egyeztetések, ahol az ukrán, amerikai és európai delegációk tárgyaltak.
A dokumentumot amerikai források „élőnek” nevezték, jelezve, hogy a véglegesítés még hátravan. A diplomáciai egyeztetésekre Donald Trump amerikai elnök szabott szűk határidőt. Egy pénteki rádióinterjúban a november 27-i, csütörtöki dátumot „megfelelő időpontnak” nevezte a válaszra, majd később a Fehér Házban újságíróknak egyértelmű üzenetet küldött Kijevnek. „Jóvá kell hagynia. Tetszenie kell neki, és ha nem tetszik, akkor... harcoljanak tovább, gondolom” – mondta a Sky Newsnak.
Az ukrán vezetés rendkívüli nyomás alatt áll. Zelenszkij az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy bár a helyzet nehéz, vannak vörös vonalak.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország „teljes mértékben fizessen” az okozott károkért, amihez a zárolt orosz vagyonok felhasználását tartja elengedhetetlennek.
Miközben Ukrajna és a nyugati szövetségesek egyeztetnek, Moszkva hivatalosan kivár. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „nem kaptak hivatalosan semmit”, és a tervekről csak a sajtóból értesültek. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója ugyanakkor az európai ellenjavaslatot „teljesen nem konstruktívnak” nevezte, míg
A terv nemcsak nemzetközileg, de az Egyesült Államokon belül is vitákat szült. Több amerikai szenátor is arról számolt be, hogy Marco Rubio külügyminiszter egy zárt körű tájékoztatón a kiszivárgott dokumentumot „orosz kívánságlistának” nevezte. A külügyminisztérium és Rubio hivatala később tagadta ezt, hangsúlyozva, hogy a tervezet amerikai szerzőségű, de mindkét fél javaslatait figyelembe veszi. A belső vita tovább növeli a nyomást a Fehér Házon és Kijeven is, miközben a csütörtöki határidő vészesen közeleg. A következő napokban dőlhet el, hogy a módosított béketerv valóban elindíthatja-e a háború lezárását, vagy a felek tovább folytatják a harcot.
