HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij Budapesten: Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik Putyint, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak

Az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján azt mondta, Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Szerinte csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.


Mint azt korábban mi is megírtuk: élőben közvetítette az M1, ahogy Orbán Viktor fogadja az európai állam- és kormányfőket, amint megérkeznek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a Puskás Arénába. Ezután a magyar miniszterelnök felszólalását lehetett követni, aki beszéde végén átadta a szót Volodimir Zelenszkijnek, csakhogy az élő közvetítés itt véget ért, és visszakapcsoltak a stúdióba. Állítólag ezt eredetileg is így tervezték.

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóján mondott beszédét később aztán az elnök holnapján nyilvánosságra hozták.

Az ukrán elnök azzal kezdte a beszédét, hogy előző nap beszélt telefonon Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével.

„Jó, eredményes beszélgetés volt. Természetesen még nem tudhatjuk, milyen konkrét lépéseket fog tenni, de reméljük, hogy Amerika megerősödik”

– mondta. Zelenszkij kiemelte, hogy Európának pontosan ilyen Amerikára van szüksége.

„Amerikának pedig egy erős Európára van szüksége. Ez egy kötelék a szövetségesek között, amelyet meg kell becsülni, és amelyet nem szabad elveszíteni” – tette hozzá. Az ukrán elnök arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy egyesüljenek az európai népek közös érdekeinek védelmében, hogy, mint mondta, „ne csak Oroszország Ukrajna elleni háborúját állíthassuk meg, hanem más kihívásokra is válaszolni tudjunk”.

Az ukrán elnök ezután áttért a budapesti találkozóra, és megjegyezte, hogy az előző ilyen formátumú találkozó óta Oroszország háborúja jelentősen felerősödött, mivel Észak-Korea bekapcsolódott a háborúba, méghozzá Európa területén. Az elnök felidézte, hogy az EPC Nagy-Britanniában tartott júliusi csúcstalálkozója után sok szó esett arról, hogy engedni kell Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Az itt jelen lévők közül is néhányan határozottan azt szorgalmazták, hogy Ukrajna tegyen engedményeket Putyinnak. Ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, egész Európára nézve pedig öngyilkosság”

– szögezte le.

„Ezek után mi lehet a következő lépés? Európának Kim Dzsongun kegyeit kell keresnie abban a reményben, hogy békén hagyja Európát? Ezt egyetlen erős vezető sem tudta volna elképzelni, aki segített egy egységes, erős és békés Európa felépítésében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a „béke erő révén” koncepció viszont már korábban nem egyszer bizonyította realitását és hatékonyságát.

„Most ismét szükség van rá, és ne legyenek olyan illúzióink, hogy gyengeség felmutatásával, egyes európai vagy bármely európai ország álláspontjának feladásával igazságos békét lehet vásárolni”

– figyelmeztetett.

Az ukrán elnök szerint ez nem így működik, a béke csak az erősek jutalma, ezért nincs alternatívája az erős Európának. Ehhez viszont elengedhetetlen az egység.

Arról is beszélt, hogy a háború megindításával Oroszország nem területeket akart szerezni, hiszen több földje van, mint bárki másnak. Globális hatalmat akartak, Ukrajna, majd egész Európa felett, ahogy ezt a szovjet uralom alatt tették.

„Budapest emlékszik arra, hogyan néztek ki a szovjet tankok. Az ukrán városok nem fogják elfelejteni az orosz bombákat. És ahogy Budapest, úgy Ukrajna minden városa és minden ország megérdemli a biztonságot és a békét”

„ fogalmazott az ukrán elnök, aki köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért, ugyanakkor megjegyezte: nem az orosz szavak ellen, hanem az orosz támadásokkal szemben védekezünk, ezért kellő mennyiségű fegyverre van szükségünk.

Szavai szerint a Putyinnal való „ölelkezés” nem vezetett jóra.

„A Putyinnal való ölelkezés nem segít. Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik őt, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak”

– tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kiépítettek egy világos diplomáciai rendszert, amely képes arra, hogy Oroszországot az igazságos béke felé terelje. A béketervben pedig többek között nukleáris biztonságról, élelmiszerbiztonságról, a nemzetközi jog teljes körű érvényesítéséről és foglyok elengedéséről is szó van. Zelenszkij szerint erre kell rávenni Oroszországot, „az igazságos béke pedig győzelem lesz”.

„Hadd hangsúlyozzam: ez a háború Ukrajna földjén zajlik. Ukrajna hálás partnereinek minden támogatásért, nyitottak vagyunk minden konstruktív ötletre, amellyel igazságos békét lehet elérni országunk számára. Azonban Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen, és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a háború számláját az oroszoknak kell elküldeni, és nem Ukrajnának.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország még mindig elég hasznot húz az olaj eladásából ahhoz, hogy folytathassa a háborút, és a szankciókat kijátszva drón- és rakétaalkatrészeket vásárol. Oroszország szerinte még mindig képes instabilitást okozni és beavatkozni más nemzetek életében, éppen ezért egész Európának arra van szüksége, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra.

(via: MTI/444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.


A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán András: 1556 milliárdos plusz helyett 20 milliárdos mínusz – A TISZA szakértője a kormányt okolja a befagyasztott uniós pénzekért
A politikus szerint a TISZA-kormány „azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a korrupciónak, és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”


Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.

A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”

Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.

„a Fidesz-kormány évek óta nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági kritériumokat, amik garantálnák, hogy a Magyarországra érkező támogatások ne essenek a korrupciónak áldozatul.”

A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.

„Azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a pénzek elosztását torzító korrupciónak és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet többek között az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”

A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hétfőtől 37 százalékkal olcsóbb a káposzta, a magyarok 60 százaléka mégsem hisz az árrésstopban
Nemcsak a káposzta, a hagyma és az alma ára is esett a kormány újabb intézkedése nyomán. Szakértők szerint az intézkedés torzítja az inflációt, a boltosok pedig máshol pótolhatják a kieső bevételt.


Pár nap leforgása alatt meredeken zuhant az újonnan kihirdetett árrésstopos termékek ára: a fejes káposzta átlagára 37, a hagymáé és az almáé pedig 30 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent hétfőre, miután a kormány december 1-től tizennégy új termékre kiterjesztette a hatósági korlátozást. A bővítés azonban nem volt zökkenőmentes, az utolsó pillanatban a félkemény sajtok például kikerültek a szabályozás alól.

A HVG Buksza blogja a legnagyobb boltláncok árfigyelőjét követve mérte fel a péntektől hétfőig végbement változásokat. Ezek szerint a fejes káposzta új átlagára 226 forint, és jelentősen, több mint 20 százalékkal esett a sajtkrémek, a kenhető sajtok és a bébiételek egységára is. A legkisebb, 5 százalékos esést a marha-fehérpecsenye produkálta, amelynek átlagára hatezer forint alá került, igaz, a termék az Árfigyelőn csak az Auchan és a Spar kínálatában szerepelt.

Az árcsökkenés viszont csak a történet egyik fele - jegyzi meg a blog, amely szerint a helyzet jóval bonyolultabb: az árrésstop papíron leszorítja a kimutatott inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése alapján a kötelező és önkéntes árkorlátozások érdemben mérsékelték az inflációt az elmúlt hónapokban. A jegybank akkor úgy kalkulált, hogy az intézkedések egyes hónapokban akár 1,5 százalékponttal, éves átlagban pedig 1,1 százalékponttal mérsékelhetik az idei átlagos inflációt. Ez az elemzés még azzal számolt, hogy a szabályozást november végén kivezetik.

Az intézkedés inflációcsökkentő hatását ugyanakkor gyengítheti, ha a kereskedők a veszteséget más termékek árrésének emelésével pótolják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai viszont egyelőre nem utalnak erre.

A vásárlók véleménye mindazonáltal megosztott az árrésstop kérdésében. A Publicus október végén készült közvélemény-kutatása szerint az emberek 60 százaléka úgy gondolja, nem az árrésstop fogja megoldani a drágulást.

A megkérdezettek alig 5 százaléka érezte úgy, hogy az intézkedés miatt érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. Ez az arány még a Fidesz–KDNP támogatói körében is csak 11 százalékos volt.

A kiskereskedők közben többször kritizálták a korlátozást. Az Országos Kereskedelmi Szövetség már októberben közölte, hogy minden feltétel teljesült az árrésstop kivezetéséhez. Álláspontjuk szerint miután az élelmiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőttek, és az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékos, semmi nem indokolja a rendszer fenntartását. A kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy az árrésstopot február végéig meghosszabbítja, és a korlátozás alá eső termékek körét hétfőtől tovább bővítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem vagyok közszereplő” – így hárította a kérdéseket a volt ÁSZ-elnök, akit a kormány havi 2,7 millióért bízott meg Budapest átvilágításával
A kijelentés óriási vihart kavart a főváros és a kormány közötti háborúban. Karácsony Gergely hétfő estére már tüntetést is szervezett a Karmelita elé.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. december 01.



„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.

Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.

Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.

A közgyűlést követően demonstrációt is tartanak, a résztvevők a Clark Ádám térről vonulnak a Karmelita elé. A Tisza Párt fővárosi frakciója közölte, hogy nem vesznek részt a rendkívüli ülésen.

Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk