HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij Budapesten: Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik Putyint, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak

Az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján azt mondta, Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Szerinte csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.


Mint azt korábban mi is megírtuk: élőben közvetítette az M1, ahogy Orbán Viktor fogadja az európai állam- és kormányfőket, amint megérkeznek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a Puskás Arénába. Ezután a magyar miniszterelnök felszólalását lehetett követni, aki beszéde végén átadta a szót Volodimir Zelenszkijnek, csakhogy az élő közvetítés itt véget ért, és visszakapcsoltak a stúdióba. Állítólag ezt eredetileg is így tervezték.

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóján mondott beszédét később aztán az elnök holnapján nyilvánosságra hozták.

Az ukrán elnök azzal kezdte a beszédét, hogy előző nap beszélt telefonon Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével.

„Jó, eredményes beszélgetés volt. Természetesen még nem tudhatjuk, milyen konkrét lépéseket fog tenni, de reméljük, hogy Amerika megerősödik”

– mondta. Zelenszkij kiemelte, hogy Európának pontosan ilyen Amerikára van szüksége.

„Amerikának pedig egy erős Európára van szüksége. Ez egy kötelék a szövetségesek között, amelyet meg kell becsülni, és amelyet nem szabad elveszíteni” – tette hozzá. Az ukrán elnök arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy egyesüljenek az európai népek közös érdekeinek védelmében, hogy, mint mondta, „ne csak Oroszország Ukrajna elleni háborúját állíthassuk meg, hanem más kihívásokra is válaszolni tudjunk”.

Az ukrán elnök ezután áttért a budapesti találkozóra, és megjegyezte, hogy az előző ilyen formátumú találkozó óta Oroszország háborúja jelentősen felerősödött, mivel Észak-Korea bekapcsolódott a háborúba, méghozzá Európa területén. Az elnök felidézte, hogy az EPC Nagy-Britanniában tartott júliusi csúcstalálkozója után sok szó esett arról, hogy engedni kell Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Az itt jelen lévők közül is néhányan határozottan azt szorgalmazták, hogy Ukrajna tegyen engedményeket Putyinnak. Ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, egész Európára nézve pedig öngyilkosság”

– szögezte le.

„Ezek után mi lehet a következő lépés? Európának Kim Dzsongun kegyeit kell keresnie abban a reményben, hogy békén hagyja Európát? Ezt egyetlen erős vezető sem tudta volna elképzelni, aki segített egy egységes, erős és békés Európa felépítésében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a „béke erő révén” koncepció viszont már korábban nem egyszer bizonyította realitását és hatékonyságát.

„Most ismét szükség van rá, és ne legyenek olyan illúzióink, hogy gyengeség felmutatásával, egyes európai vagy bármely európai ország álláspontjának feladásával igazságos békét lehet vásárolni”

– figyelmeztetett.

Az ukrán elnök szerint ez nem így működik, a béke csak az erősek jutalma, ezért nincs alternatívája az erős Európának. Ehhez viszont elengedhetetlen az egység.

Arról is beszélt, hogy a háború megindításával Oroszország nem területeket akart szerezni, hiszen több földje van, mint bárki másnak. Globális hatalmat akartak, Ukrajna, majd egész Európa felett, ahogy ezt a szovjet uralom alatt tették.

„Budapest emlékszik arra, hogyan néztek ki a szovjet tankok. Az ukrán városok nem fogják elfelejteni az orosz bombákat. És ahogy Budapest, úgy Ukrajna minden városa és minden ország megérdemli a biztonságot és a békét”

„ fogalmazott az ukrán elnök, aki köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért, ugyanakkor megjegyezte: nem az orosz szavak ellen, hanem az orosz támadásokkal szemben védekezünk, ezért kellő mennyiségű fegyverre van szükségünk.

Szavai szerint a Putyinnal való „ölelkezés” nem vezetett jóra.

„A Putyinnal való ölelkezés nem segít. Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik őt, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak”

– tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kiépítettek egy világos diplomáciai rendszert, amely képes arra, hogy Oroszországot az igazságos béke felé terelje. A béketervben pedig többek között nukleáris biztonságról, élelmiszerbiztonságról, a nemzetközi jog teljes körű érvényesítéséről és foglyok elengedéséről is szó van. Zelenszkij szerint erre kell rávenni Oroszországot, „az igazságos béke pedig győzelem lesz”.

„Hadd hangsúlyozzam: ez a háború Ukrajna földjén zajlik. Ukrajna hálás partnereinek minden támogatásért, nyitottak vagyunk minden konstruktív ötletre, amellyel igazságos békét lehet elérni országunk számára. Azonban Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen, és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a háború számláját az oroszoknak kell elküldeni, és nem Ukrajnának.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország még mindig elég hasznot húz az olaj eladásából ahhoz, hogy folytathassa a háborút, és a szankciókat kijátszva drón- és rakétaalkatrészeket vásárol. Oroszország szerinte még mindig képes instabilitást okozni és beavatkozni más nemzetek életében, éppen ezért egész Európának arra van szüksége, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra.

(via: MTI/444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fotó: Magyar Péter a konyhában is odatette magát, megmutatta, mivel lepte meg fiait
A Tisza Párt elnöke a vasárnap délutánt a gyerekeivel töltötte. A nagymama receptje alapján készülő sütemény mellett a kormánypártnak is üzent.


Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordulat a béketárgyalásokon: Európa egy teljesen átírt tervvel ment szembe Trumppal
Az európai javaslat 800 ezres hadsereget engedne Ukrajnának, és a NATO-tagságot sem zárná ki. Ezzel szemben az amerikai terv orosz területi igényeket is kielégítene.


Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.

Az európai elképzelés szerint előbb egy teljes és feltétel nélküli fegyverszünetnek kellene életbe lépnie az ukrajnai háborúban, amelyet az amerikaiak ellenőriznének, és csak ezután lehetne tárgyalni a területi változásokról

írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák, amiből amerikai befektetők nem részesülnének.

Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, a béketervük „egy élő, lélegző dokumentum”, ami folyamatosan változik.

Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.

Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.

Az amerikai terv eredetével kapcsolatban kétségek merültek fel,

Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.

Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.


Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”

– mondta.

Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: