HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij Budapesten: Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik Putyint, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak

Az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján azt mondta, Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Szerinte csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.


Mint azt korábban mi is megírtuk: élőben közvetítette az M1, ahogy Orbán Viktor fogadja az európai állam- és kormányfőket, amint megérkeznek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a Puskás Arénába. Ezután a magyar miniszterelnök felszólalását lehetett követni, aki beszéde végén átadta a szót Volodimir Zelenszkijnek, csakhogy az élő közvetítés itt véget ért, és visszakapcsoltak a stúdióba. Állítólag ezt eredetileg is így tervezték.

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóján mondott beszédét később aztán az elnök holnapján nyilvánosságra hozták.

Az ukrán elnök azzal kezdte a beszédét, hogy előző nap beszélt telefonon Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével.

„Jó, eredményes beszélgetés volt. Természetesen még nem tudhatjuk, milyen konkrét lépéseket fog tenni, de reméljük, hogy Amerika megerősödik”

– mondta. Zelenszkij kiemelte, hogy Európának pontosan ilyen Amerikára van szüksége.

„Amerikának pedig egy erős Európára van szüksége. Ez egy kötelék a szövetségesek között, amelyet meg kell becsülni, és amelyet nem szabad elveszíteni” – tette hozzá. Az ukrán elnök arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy egyesüljenek az európai népek közös érdekeinek védelmében, hogy, mint mondta, „ne csak Oroszország Ukrajna elleni háborúját állíthassuk meg, hanem más kihívásokra is válaszolni tudjunk”.

Az ukrán elnök ezután áttért a budapesti találkozóra, és megjegyezte, hogy az előző ilyen formátumú találkozó óta Oroszország háborúja jelentősen felerősödött, mivel Észak-Korea bekapcsolódott a háborúba, méghozzá Európa területén. Az elnök felidézte, hogy az EPC Nagy-Britanniában tartott júliusi csúcstalálkozója után sok szó esett arról, hogy engedni kell Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Az itt jelen lévők közül is néhányan határozottan azt szorgalmazták, hogy Ukrajna tegyen engedményeket Putyinnak. Ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, egész Európára nézve pedig öngyilkosság”

– szögezte le.

„Ezek után mi lehet a következő lépés? Európának Kim Dzsongun kegyeit kell keresnie abban a reményben, hogy békén hagyja Európát? Ezt egyetlen erős vezető sem tudta volna elképzelni, aki segített egy egységes, erős és békés Európa felépítésében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a „béke erő révén” koncepció viszont már korábban nem egyszer bizonyította realitását és hatékonyságát.

„Most ismét szükség van rá, és ne legyenek olyan illúzióink, hogy gyengeség felmutatásával, egyes európai vagy bármely európai ország álláspontjának feladásával igazságos békét lehet vásárolni”

– figyelmeztetett.

Az ukrán elnök szerint ez nem így működik, a béke csak az erősek jutalma, ezért nincs alternatívája az erős Európának. Ehhez viszont elengedhetetlen az egység.

Arról is beszélt, hogy a háború megindításával Oroszország nem területeket akart szerezni, hiszen több földje van, mint bárki másnak. Globális hatalmat akartak, Ukrajna, majd egész Európa felett, ahogy ezt a szovjet uralom alatt tették.

„Budapest emlékszik arra, hogyan néztek ki a szovjet tankok. Az ukrán városok nem fogják elfelejteni az orosz bombákat. És ahogy Budapest, úgy Ukrajna minden városa és minden ország megérdemli a biztonságot és a békét”

„ fogalmazott az ukrán elnök, aki köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért, ugyanakkor megjegyezte: nem az orosz szavak ellen, hanem az orosz támadásokkal szemben védekezünk, ezért kellő mennyiségű fegyverre van szükségünk.

Szavai szerint a Putyinnal való „ölelkezés” nem vezetett jóra.

„A Putyinnal való ölelkezés nem segít. Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik őt, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak”

– tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kiépítettek egy világos diplomáciai rendszert, amely képes arra, hogy Oroszországot az igazságos béke felé terelje. A béketervben pedig többek között nukleáris biztonságról, élelmiszerbiztonságról, a nemzetközi jog teljes körű érvényesítéséről és foglyok elengedéséről is szó van. Zelenszkij szerint erre kell rávenni Oroszországot, „az igazságos béke pedig győzelem lesz”.

„Hadd hangsúlyozzam: ez a háború Ukrajna földjén zajlik. Ukrajna hálás partnereinek minden támogatásért, nyitottak vagyunk minden konstruktív ötletre, amellyel igazságos békét lehet elérni országunk számára. Azonban Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen, és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a háború számláját az oroszoknak kell elküldeni, és nem Ukrajnának.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország még mindig elég hasznot húz az olaj eladásából ahhoz, hogy folytathassa a háborút, és a szankciókat kijátszva drón- és rakétaalkatrészeket vásárol. Oroszország szerinte még mindig képes instabilitást okozni és beavatkozni más nemzetek életében, éppen ezért egész Európának arra van szüksége, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra.

(via: MTI/444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán: Kutya- és macskaadót vezetne be a TISZA, különadót vetnének ki a tápokra is
A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a TISZA Párt állítólagos megszorító terveit, amelyekről a párt azt közölte, hazugság. A kormányfő azt üzente: „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.


„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

„Bevezetnék az eb- és macskaadót és 4%-os különadót vetnének ki a házi kedvencek termékeire (kutya és macskatáp, macskaalom és így tovább)”

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

Úgy véli, a csomagban „ott van minden, amiért a liberális közgazdászok, a brüsszeli bürokraták és a baloldali szakértők lelkesedni szoktak”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai napok Szerbiában: leállás fenyegeti az egyetlen olajfinomítót, Vučić Orbánhoz fordul segítségért
Az amerikai szankciók miatt az ország napokon belül üzemanyag nélkül maradhat. A szerb elnök utolsó reménye a magyar miniszterelnök, miközben az óra vészesen ketyeg.


Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A válság hátterében az Egyesült Államok Oroszország-ellenes szankciói állnak, amelyek október 9-én kiterjedtek a szerb Naftna Industrija Srbije olajipari vállalatra is annak orosz többségi tulajdona miatt.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

„Felajánlom Szerbia részvételét a Paks II.-ben és más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak számunkra”

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

„Ez az én kérésem az amerikaiakhoz”

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump szerint közel a béke Ukrajnában, Macron viszont nyomást gyakorolna az oroszokra
Amerikai és orosz tisztségviselők Abu-Dzabiban egyeztetnek a részletekről. Moszkva azonban jelezte: csak akkor bólintanak rá a tervre, ha a követeléseik is teljesülnek.


„Azt hiszem, nagyon közel jutottunk egy megállapodáshoz”

– fogalmazott Donald Trump amerikai elnök a Hálaadás-ünnepségen a Fehér Házban, írta a hvg.hu. Azt is megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, de most már előrelépést lát.

Karoline Leavitt elnöki szóvivő szerint az elmúlt hét komoly előrelépést hozott, mert sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz felet is.

„Van néhány érzékeny, de nem leküzdhetetlen részlet, amire megoldást kell találni, és ez további tárgyalásokat igényel Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között”

– tette hozzá.

A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi haderőért felelős vezetője kedden Abu-Dzabiban több órán át egyeztetett orosz tisztségviselőkkel. Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője szerint a megbeszélések jól haladtak. Driscoll nemcsak Abu-Dzabiban, hanem már vasárnap Genfben is tárgyalt egy amerikai–ukrán egyeztetésen, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint komoly előrelépést értek el. Az egyeztetéseknek keretet ad, hogy az amerikai elnök múlt csütörtökön, november 20-án a Hálaadás ünnepéig, vagyis e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a többpontos amerikai béketerv elfogadására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington egyelőre nem mutatta be Moszkvának a béketerv módosított változatát, és jelezte, hogy Oroszország elutasítja a javaslatot, ha abból kikerülnek a követeléseik.

Emmanuel Macron francia elnök jóval borúlátóbb Trumpnál. Szerinte az oroszoknak nincs szándékuk a tűzszünetre, ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A francia elnök egy keddi videokonferencia után úgy vélte, Moszkva szándékot sem mutatott arra, hogy az amerikai béketervről tárgyaljon.

A CBS amerikai hírcsatorna eközben úgy tudja, hogy az ukránok már rábólintottak az amerikai béketervre. A tárgyalások hátteréhez tartozik, hogy a terv korábbi, 28 pontos változatát több szövetséges oroszbarátnak tartotta, ezért egy európai ellenjavaslat is született. Ezt azonban a Kreml hétfőn elfogadhatatlannak minősítette. A genfi egyeztetés utáni „finomított keret” a beszámolók szerint már több ukrán és európai szempontot is beépít. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az amerikai javaslat „alapjául szolgálhat” a rendezésnek, de Moszkva több ponton további egyeztetést sürget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk