HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij Budapesten: Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik Putyint, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak

Az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján azt mondta, Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Szerinte csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.


Mint azt korábban mi is megírtuk: élőben közvetítette az M1, ahogy Orbán Viktor fogadja az európai állam- és kormányfőket, amint megérkeznek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a Puskás Arénába. Ezután a magyar miniszterelnök felszólalását lehetett követni, aki beszéde végén átadta a szót Volodimir Zelenszkijnek, csakhogy az élő közvetítés itt véget ért, és visszakapcsoltak a stúdióba. Állítólag ezt eredetileg is így tervezték.

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóján mondott beszédét később aztán az elnök holnapján nyilvánosságra hozták.

Az ukrán elnök azzal kezdte a beszédét, hogy előző nap beszélt telefonon Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével.

„Jó, eredményes beszélgetés volt. Természetesen még nem tudhatjuk, milyen konkrét lépéseket fog tenni, de reméljük, hogy Amerika megerősödik”

– mondta. Zelenszkij kiemelte, hogy Európának pontosan ilyen Amerikára van szüksége.

„Amerikának pedig egy erős Európára van szüksége. Ez egy kötelék a szövetségesek között, amelyet meg kell becsülni, és amelyet nem szabad elveszíteni” – tette hozzá. Az ukrán elnök arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy egyesüljenek az európai népek közös érdekeinek védelmében, hogy, mint mondta, „ne csak Oroszország Ukrajna elleni háborúját állíthassuk meg, hanem más kihívásokra is válaszolni tudjunk”.

Az ukrán elnök ezután áttért a budapesti találkozóra, és megjegyezte, hogy az előző ilyen formátumú találkozó óta Oroszország háborúja jelentősen felerősödött, mivel Észak-Korea bekapcsolódott a háborúba, méghozzá Európa területén. Az elnök felidézte, hogy az EPC Nagy-Britanniában tartott júliusi csúcstalálkozója után sok szó esett arról, hogy engedni kell Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Az itt jelen lévők közül is néhányan határozottan azt szorgalmazták, hogy Ukrajna tegyen engedményeket Putyinnak. Ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, egész Európára nézve pedig öngyilkosság”

– szögezte le.

„Ezek után mi lehet a következő lépés? Európának Kim Dzsongun kegyeit kell keresnie abban a reményben, hogy békén hagyja Európát? Ezt egyetlen erős vezető sem tudta volna elképzelni, aki segített egy egységes, erős és békés Európa felépítésében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a „béke erő révén” koncepció viszont már korábban nem egyszer bizonyította realitását és hatékonyságát.

„Most ismét szükség van rá, és ne legyenek olyan illúzióink, hogy gyengeség felmutatásával, egyes európai vagy bármely európai ország álláspontjának feladásával igazságos békét lehet vásárolni”

– figyelmeztetett.

Az ukrán elnök szerint ez nem így működik, a béke csak az erősek jutalma, ezért nincs alternatívája az erős Európának. Ehhez viszont elengedhetetlen az egység.

Arról is beszélt, hogy a háború megindításával Oroszország nem területeket akart szerezni, hiszen több földje van, mint bárki másnak. Globális hatalmat akartak, Ukrajna, majd egész Európa felett, ahogy ezt a szovjet uralom alatt tették.

„Budapest emlékszik arra, hogyan néztek ki a szovjet tankok. Az ukrán városok nem fogják elfelejteni az orosz bombákat. És ahogy Budapest, úgy Ukrajna minden városa és minden ország megérdemli a biztonságot és a békét”

„ fogalmazott az ukrán elnök, aki köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért, ugyanakkor megjegyezte: nem az orosz szavak ellen, hanem az orosz támadásokkal szemben védekezünk, ezért kellő mennyiségű fegyverre van szükségünk.

Szavai szerint a Putyinnal való „ölelkezés” nem vezetett jóra.

„A Putyinnal való ölelkezés nem segít. Néhányan Önök közül már 20 éve ölelgetik őt, és a dolgok csak rosszabbra fordulnak”

– tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin háborúkban gondolkodik, és nem is fog megváltozni. Csak nyomásgyakorlással lehet korlátokat szabni neki.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kiépítettek egy világos diplomáciai rendszert, amely képes arra, hogy Oroszországot az igazságos béke felé terelje. A béketervben pedig többek között nukleáris biztonságról, élelmiszerbiztonságról, a nemzetközi jog teljes körű érvényesítéséről és foglyok elengedéséről is szó van. Zelenszkij szerint erre kell rávenni Oroszországot, „az igazságos béke pedig győzelem lesz”.

„Hadd hangsúlyozzam: ez a háború Ukrajna földjén zajlik. Ukrajna hálás partnereinek minden támogatásért, nyitottak vagyunk minden konstruktív ötletre, amellyel igazságos békét lehet elérni országunk számára. Azonban Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen, és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében”

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki szerint a háború számláját az oroszoknak kell elküldeni, és nem Ukrajnának.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország még mindig elég hasznot húz az olaj eladásából ahhoz, hogy folytathassa a háborút, és a szankciókat kijátszva drón- és rakétaalkatrészeket vásárol. Oroszország szerinte még mindig képes instabilitást okozni és beavatkozni más nemzetek életében, éppen ezért egész Európának arra van szüksége, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra.

(via: MTI/444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Politico: Trump addig nem hívja meg Zelenszkijt a Fehér Házba, amíg alá nem ír egy békemegállapodást
A Politico értesülései szerint az amerikai kormány el akarja érni egy megállapodás aláírását, csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Azt közölték, a végleges béketerv tartalmazni fogja ezeket.


Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

„A Trump-adminisztráció többször is nyilvánosan és privát keretek között is megerősítette, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági garanciákat és elrettentő hatást kell nyújtania Ukrajna részére”

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.


Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak

írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mindig örömmel fogadjuk” - Ezt üzente Putyin Orbánnak, aki pénteken Moszkvába utazhat
A kedves szavak mögött komoly üzleti érdekek húzódhatnak meg. A paksi atomerőmű több ezer milliárd forintos bővítése is napirenden lehet.


Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megtörtént, amire 1952 óta nem volt példa: 9,5 millió alá esett Magyarország népessége
A KSH friss adatai szerint csak idén több mint 42 ezerrel lettünk kevesebben. A természetes fogyás mértéke ezzel átlépte a lélektani határt.


1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.

A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.

Korábban nem fordult elő, hogy egy 31 napos hónapban 6 ezer alá essen a születésszám, idén azonban márciusban, májusban és októberben is ez történt.

A tavaly október és idén szeptember közötti 12 hónapban 73 547 gyermek született, ami 6,6 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző egy évben. Ugyanezen időszak alatt 125 695-en haltak meg, a természetes fogyás így 52 148 fő volt.

„Egyrészt folyamatosan csökken és csökkenni is fog a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt – és ez a fontosabb –, hogy visszaesik a párkapcsolatban élő nők termékenysége” – mondta még szeptemberben az Infostartnak Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

A kormány a demográfiai helyzetre korábban egy sor családpolitikai intézkedéssel reagált. A kabinet bejelentette a családi adókedvezmény kétlépcsős duplázását, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a háromgyermekes, majd később a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedésekkel egy kétgyermekes család havi 189 ezer forinttal, egy háromgyermekes pedig 307 ezer forinttal juthat több pénzhez.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter augusztusban hirdette meg programját, amely szerint kormányra kerülésük esetén 2035-ig megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig az a cél, hogy a magyarság lélekszáma újra tízmillió fölött legyen. Mint fogalmazott, „ez nem számháború, ez életprogram”.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója előzetes adatokat közöl, amelyeket a nemzetközi vándorlás későbbi adatai még módosíthatnak, de ez a korrekció az elmúlt években jellemzően csak néhány száz fős eltérést jelentett havonta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk