HÍREK
A Rovatból

Megtartotta első szentmiséjét XIV. Leó pápa a Sixtus-kápolnában

A latin és spanyol nyelvű szertartáson szó esett a gyakorlati ateizmusról, a hit hiányáról és a személyes megtérés fontosságáról is.


XIV. Leó pápa péntek délelőtt mutatta be első szentmiséjét a Vatikánban, a Sixtus-kápolnában – azon a helyszínen, ahol előző nap megválasztották. Az eseményen az összes bíboros jelen volt, akik a szertartást követően közös ebéden vesznek részt az egyházfővel, majd visszatérnek szolgálati helyükre.

A BBC beszámolója szerint a pápa fehér liturgikus öltözetben érkezett, először tömjénnel körbejárta és megcsókolta az oltárt, majd az isteni bűnbocsánatért mondott imával kezdte meg a misét. A hívek közösen énekeltek, és aktívan részt vettek a liturgiában.

A szertartáson a latin mellett spanyol nyelvet is használtak.

XIV. Leó korábban Peruban is dolgozott misszionáriusként, és már a megválasztását követő estén is spanyolul szólt a hívekhez a Szent Péter-bazilika erkélyéről. Ezzel ő lett az első pápa, aki ezt a nyelvet használta ilyen formában.

A hívőket arra biztatta: „Ma reggeli ünnepünk alkalmából arra hívlak benneteket, hogy ünnepeljük meg a csodákat, amelyeket Urunk tett, és azt az áldást, amelyet továbbra is kiáraszt ránk.” A bíborosokhoz így szólt: „Isten a ti választásotok által arra hívott el, hogy az apostolok fejedelmének utódja legyek, és rám bízta ezt a kincset. Mert mi vagyunk az a nép, amelyet Isten választott ki magának, hogy hirdessük annak csodálatos tetteit, aki elhívott minket a sötétségből az ő csodálatos világosságára.”

XIV. Leó arról is beszélt, hogy a világ egyes részein nem könnyű hirdetni az evangéliumot, a hívőket gyakran kigúnyolják, megvetik vagy legfeljebb megtűrik.

Hozzátette: „a hit hiánya gyakran tragikusan együtt jár az élet értelmének elvesztésével” és „az emberi méltóság megsértésével”. Kiemelte, hogy

vannak, akik Jézust csupán karizmatikus vezetőként vagy „szuperemberként” látják.

Mint mondta: „Ez nemcsak a nem hívőkre, hanem sok megkeresztelt keresztényre is igaz, akik így, ezen a szinten végül a gyakorlati ateizmus állapotában élnek.”

Az egyházfő hangsúlyozta a személyes megtérés fontosságát is: „Lényeges, hogy ezt mindenekelőtt az Úrral való személyes kapcsolatunkban, a megtérés mindennapos útja iránti elkötelezettségünkben tegyük.” Hozzátette: „Ezt mindenekelőtt magamnak mondom, mint Péter utódjának, amikor megkezdem római püspöki küldetésemet.”

Példaként említette Szent Ignác történetét is, aki az arénában a vadállatok által halt mártírhalált. Szavait azokra vonatkoztatta, akik az egyházban hatalmi szolgálatot gyakorolnak. Úgy fogalmazott: „félre kell vonulni, hogy Krisztus megmaradhasson, annyira kicsivé tenni magunkat, hogy Őt megismerhessük és dicsőíthessük, és a végsőkig azon lenni, hogy mindenki megismerhesse és szerethesse Őt.” Majd így zárta gondolatait: „Adja meg nekem Isten ezt a kegyet ma és mindig, Mária, az egyház anyjának szerető közbenjárása által.”

A pápa ezután imádságot vezetett, ismét közösen énekeltek, majd megosztotta a béke jelét a főcelebránsokkal és a bíborosokkal is. Sor került az áldozásra, miközben énekek szóltak, majd latin nyelven adott áldást.

A szentmise kora délután ért véget. XIV. Leó aranykeresztet tartva sétált ki a kápolnából, a bíborosok tapssal fogadták. A pápa mosolyogva integetett a távozáskor. Vasárnap délben ismét a hívek elé lép, amikor a Regina coeli imádságot mondja majd el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Pataky Attila és Nagy Feró másfélmilliót kapott egy DPK-s fellépésért, a teljes költség közel 400 millió forint volt
Őket is előzi Radics Gigi, aki 3 milliót tehetett zsebre. A Tisza Párt elnöke szerint a Sportarénában tartott gyűlésre közpénzből fizették ki a fellépő celebek gázsiját is.


Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.

Magyar Péter azt állítja,

„Orbánék csak erre az egy rendezvényre majd 400 millió forintot égettek el”. Szerinte a kormányoldal azt hazudja, hogy a rendezvényt egy augusztusban bejegyzett alapítvány finanszírozta, de véleménye szerint „mindenki tudja, hogy ezt a háborús gyűlést is mi magyar adófizetők álltuk”.

A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.

„Külön érdekesség az elvileg hazaszeretetből fellépő celebek gázsija. És ez csak egy alkalom. Szeptember óta valószínűleg mindegyikük több tízmillió adófizetői pénzhez jutott” – írta, majd hozzátette, hogy szerinte közülük sokan korábban az MSZP rendezvényein léptek fel, és feltette a kérdést, hogy akkor is „fűtötte-e” őket a hazaszeretet.

Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.

A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:

A dokumentum szerint Nagy Feró, Pataky Attila, Demjén Ferenc, Oláh Gergő egyenként másfélmillió forintot, míg Radics Gigi 3 millió forintot kapott a fellépésért, Nagy Adri egymilliót.

Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.

A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.

Érkeznek a résztvevők az első DPK-gyűlésre 2025. szeptember 20-án, Budapesten / Nagy Bogi/SZMO

Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Sokáig nem értettem, miben élünk, most már újdiktatúrának nevezem”- A fideszes tagkönyvét széttépő diplomata rádöbbent az Orbán-rendszer lényegére
Döbbenetes, hogyan működik a rendszer Beke Mihály András szerint, aki belülről látta a gépezetet. Elmondja, hogy szerinte miért nem Orbánt hibáztatják a hívek az ország állapota miatt.


Beke Mihály András erdélyi származású újságíró és volt diplomata, aki a 2000-es évek végén még a Fidesz elkötelezett híve volt, majd másfél évtizeddel később látványosan szakított a rendszerrel, amelyet ma már nyíltan diktatúrának nevez.

A rendszer működésével kapcsolatos kételyei már a médiatörvény (2011) idején megjelentek, de – ahogy fogalmaz – hosszú ideig maga sem tudta értelmezni, miben él. A fordulat a Covid-időszak alatt, majd végleg Orbán Viktor tihanyi beszéde után következett be.

2025 nyarán a Magyar Hangnak adott interjújában előtt széttépte Fidesz-tagkönyvét, és azóta a NER egyik belülről jövő, élesen kritikus értelmezőjeként szólal meg. Nemrég megjelent, Bevezetés az újdiktatúrába című könyvében azt állítja, hogy Magyarországon nem hibásan működő demokrácia van, hanem egy új típusú diktatúra épült ki, egy olyan rendszer, ami kiüresítette a demokratikus intézményeket, miközben fenntartja azok látszatát. Ennek kapcsán beszélgetett vele a Transtelex.

Az „újdiktatúra” fogalmának megalkotása Beke Mihály András szerint nem egy hirtelen felismerés volt, hanem egy hosszú belső folyamat eredménye.

Erdélyiként, mint mondja, számára teljesen természetes volt, hogy azt a politikai erőt támogatja, amely a nemzeti egységről beszél és felvállalja a külhoni magyarokat. „Ezért 2008-ban, amikor hazajöttem Bukarestből, beléptem a Fideszbe, és ezt nem is tagadom: lelkes voltam, hittem benne” – fogalmazott. Sokáig nem is kérdőjelezte meg a döntéseket, inkább úgy volt vele, hogy a két politikai opció közül ő „a nemzetit” választotta.

Aztán a médiatörvény idején már megjelent benne egy erős nyugtalanság, amit saját bőrén is megtapasztalt, amikor 2012-ben kirúgták a közmédiából.

Elmondása szerint onnantól kezdve már nem lehetett teljesen félretenni a kételyeket. A külügyben, Beregszászon töltött évei alatt kezdődött el az a szellemi küzdelem, ami végül a könyvhöz vezetett, mert egyszerűen nem értette, mi történik.

„Mert amit láttam, az nem illett bele azokba a kategóriákba, amiket ismertem. Ha diktatúra, akkor miért vannak választások? Miért lehet bizonyos dolgokról még beszélni? Miért lehet utazni, miért nincs nyílt erőszak?”

– tette fel a kérdéseket, amelyek összezavarták.

Bár a Ceaușescu-rendszerben nőtt fel, ahol szerinte egyértelmű volt a helyzet az elnyomással, a félelemmel és a nincstelenséggel, Magyarországon mást látott. Itt formailag minden megvolt, mégis azt érezte, hogy valami szorít, és egyre több nyilvánvaló hazugsággal találkozott. Úgy látja, ez nem politikai fordulat, hanem egy „értelmezési válság” volt benne, nem tudta hova tenni, amit lát.

Ezért a beregszászi évek alatt, főleg a Covid idején, rengeteget olvasott, és szembesült azzal, hogy a szakirodalom is tanácstalan a rendszer megnevezésében, a hibrid rezsimtől a perszonalista autokráciáig sokféle kifejezést használnak. Végül a „spindiktatúra” fogalmára bukkant rá, ami elmondása szerint villámcsapásként hatott rá, mert hirtelen a helyükre kerültek a dolgok.

„Itt a hatalom sokkal inkább a valóság értelmezését próbálja kézben tartani, és nem feltétlenül elhallgattat, hanem túlharsog téged. Nem tilt, nem zár be, hanem hiteltelenít, eltávolít, kivet magából” – magyarázta a fogalmat. A spindiktatúrában szerinte a rendszer folyamatosan gyárt egy olyan értelmezési keretet, amelyben ő maga mindig legitimnek tűnik, és így nincs is szüksége nyílt kényszerre.

A könyv címében mégsem ezt használta, mert úgy érezte, magyarul nem működik.

„Azt kerestem, hogyan lehet ezt úgy megnevezni, hogy az olvasó azonnal értse, miről van szó, így jutottam el az »újdiktatúra« kifejezéshez” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg, hogy ez egy újfajta diktatúra. „Nem tankokkal jön, nem börtönöz be tömegeket, nem tilt be mindent nyíltan, hanem fokozatosan épül ki, és közben meghagyja a demokrácia látszatát is. Éppen ez a legalattomosabb húzása.”

A végső döntést, hogy hangosan is kimondja a véleményét, Orbán Viktor tihanyi beszéde után hozta meg. „Amikor láttam, hogy Orbán Viktor képes kiállni, és egy olyan politikust dicsérni, mint George Simion, aki nyíltan magyarellenes, magyar sírokat gyalázott, aki magyarellenességből építette fel politikai imázsát. Akkor értettem meg, hogy itt volt az a pont, amit már sem politikai racionalitással, sem stratégiával nem lehet kimagyarázni” – jelentette ki.

Személyes tragédiájának nevezte, hogy szembesülnie kellett azzal, hogy a nemzeti felelősség, amiért belépett a Fideszbe, szerinte nagyrészt egy politikai konstrukció volt.

Úgy véli, az erdélyi magyarok mára elveszítették politikai önállóságukat, és egy tudatosan kiépített függési rendszer részei lettek.

Beke Mihály András szerint egy rendszer ott válik diktatúrává, ahol a formák még megvannak, de a tartalom kiürül.

Állítja, Erdélyből nem látszik, mennyire kiüresedett minden demokratikus intézménye az országnak. „A hatalom lényegében minden fontos területet – médiát, igazságszolgáltatást, oktatást, gazdasági erőforrásokat – maga alá rendelt, miközben kifelé azt mutatja, hogy minden rendben van”

– mondta.

De id e sorolta az egyetemek autonómiájának felszámolását és az alapítványosítást is, ami szerinte hatalom- és vagyonátrendezés, amivel generációkra bebetonozták a befolyást. „Gondoljunk az MCC-re. Ahelyett, hogy az önálló gondolkodást, a kritikai szemléletet erősítené, inkább az alkalmazkodást jutalmazza” – tette hozzá. A folyamatot egy belarusz ellenzéki példájával illusztrálta, aki szerint az ember mindig az aktuális állapothoz alkalmazkodik, miközben a rendszer fokozatosan egyre keményebb lesz. „Bármennyire elcsépelten hangzik, de igaz: a demokráciáért minden nap meg kell küzdeni.”

A könyvében arról is ír, hogy ezek a rendszerek egyfajta burkot építenek, amin a valóság sem képes rést ütni.

Ennek okát abban látja, hogy „ezek a rendszerek nem egyszerűen információt kontrollálnak, hanem értelmezést.” Létrehoznak egy zárt világot, ahol minden eseményre van egy előre gyártott magyarázat: a siker a rendszer érdeme, a kudarcot pedig külső ellenség okozza.

A mai magyar helyzetre lefordítva szerinte kialakult egy keret, amelyben Orbán a nemzeti érdekek képviselője, akit Brüsszel vagy Magyar Péter akadályoz. „Ők ebben a történetben nem egyszerű politikai ellenfelek, hanem a magyar nemzet ellenségei.” Emiatt a kérdés identitáskérdéssé válik, és a bizalom áthelyeződik: nem az információ tartalma számít, hanem a forrása. „»A mieink« mondják vagy »az ellenfél«.”

Ennek következtében a rendszer immunissá válik a kritikára, és a személyes negatív tapasztalatok sem vezetnek rendszerkritikához, mert beilleszkednek a kész magyarázati keretbe. „Nem Orbán Viktor, nem a kormány a felelős, hanem Brüsszel és a Brüsszel-csicskák. És ettől válik hitkérdéssé.”

Beke Mihály András szerint a könyv második részében azért foglalkozik az értelmiség felelősségével, mert nekik nem csak egy szavazatuk van, hanem szellemi kisugárzásuk is. Nyugtalanítónak tartja, hogy értelmiségiek igazolják vagy relativizálják a rendszert. Mint mondja, nem akar leegyszerűsíteni, mert látja, hogy sokan egzisztenciális okokból vagy meggyőződésből alkalmazkodnak.

„De ettől még rá kell kérdezni, hogy miért van az, hogy értelmes, tájékozott emberek még most, a 24. órában is képesek az Orbán-rendszert igazolni?”

A magyarázatot Márai és Bibó írásaiban is kereste, és arra jutott, hogy mélyebb, történeti és mentális kérdésekről van szó, például egy erős alkalmazkodási kényszerről, amihez a Kádár-korszak is hozzátett. „És az volt az igazán fájó felismerés számomra, hogy ez a minta nem tűnt el a rendszerváltással, hanem velünk maradt, Orbán pedig erre épített rá nagyon tudatosan.” Ezt tartja Orbán Viktor legnagyobb bűnének. „Történelmi lehetősége volt arra, hogy ebből a mentalitásból kimozdítsa a társadalmat, hogy egy önállóbb, polgári mentalitást erősítsen” – mondta. Ehelyett szerinte a rendszer ráerősített a régi reflexekre, aminek az ára most kezd látszani. „Nemcsak intézményeket veszítettünk el, nemcsak a demokrácia keretei gyengültek meg, hanem az a képességünk is, hogy egyáltalán éljünk a jogainkkal.”

Via Transtelex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A nappaliban üldögélt, amikor becsapódott az iráni rakéta, videón a pusztítás
Iráni rakéták csapódtak be Dimona és Arad városában, az izraeli hadsereg pedig elismerte, hogy a légvédelem nem tudta elfogni a lövedékeket. A célpont egy izraeli nukleáris létesítmény volt.
M.M. / Fotó: X - szmo.hu
2026. március 22.



Egy izraeli otthon belső kamerája rögzítette a szombat esti iráni rakétatámadás pillanatait. Az egyik pillanatban még nyugodtan üldögélt a kanapéján az idősebb nő, majd hatalmas robaj, beszakadó ablakok. Szerencséjére nem sérült meg, mert a rakéta elkerülte a házát, de többtucatnyian megsérültek a környéken.

A támadás Dimona és a Holt-tenger közelében fekvő Arad városát érte. Az izraeli hadsereg közlése szerint a rakétákat nem sikerült elfogni, ami egészen új helyzetet teremt a háborúban

- írja az AP.

Mára kiderült, hogy Aradban több mint hatvan sérültet vittek kórházba, miután a becsapódások legalább tíz társasházat megrongáltak, némelyik épület az összeomlás határára került. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyszínre látogatott, ahol a mentési munkálatokat felügyelte. A kormányfő az ország jövőjéért vívott küzdelem egyik nehéz pillanatának nevezte a történteket. „Ez egy nagyon nehéz este” – fogalmazott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közben arról tájékoztatott, hogy nem érkezett jelzés a dimonai izraeli létesítményt érő sérülésről vagy rendellenes sugárzásról.

Mert a támadások célpontja ugyanis vélhetően a dimonai nukleáris kutatóközpont lehetett, amelytől a névadó város alig 13 kilométernyire fekszik.

Teherán az akciót a Natanz elleni korábbi csapásokra adott válaszként keretezi. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke szerint a sikeres találat új szakaszt nyit a harcban. „Ha az izraeli rezsim képtelen elfogni a rakétákat a nagy erőkkel védett Dimona térségében, az hadműveleti szempontból a csata új fázisába való belépést jelzi” – mondta.

A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására. Ellenkező esetben az Egyesült Államok „megsemmisíti [Irán] erőműveit… ‘különböző ERŐMŰVEKET, KEZDVE A LEGNAGYOBBAL!’” Irán válaszul közölte, hogy a szoros „mindenki előtt nyitva áll, kivéve az ellenségekhez köthető hajókat”.

Nem egybehangzó sajtóinformációk szerint a brutális károkat egy ballisztikus rakéta okozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tovább tart a számháború: Magyar és Orbán is képeket posztolt a szombati tömegekről
A TISZA Párt elnöke szerint a „leköszönő miniszterelnök” azzal vagánykodik, hogy Miskolcon a „Fidesz Travel (Fibusz)” feleannyi embert hozott össze, mint ő Sopronban. Orbán eközben a béke és biztonság fontosságát hangsúlyozta.


Magyar Péter és Orbán Viktor is képeket tett közzé a szombati országjárásukon összegyűlt tömegekről. Magyar Péter egy teljes galériát is megosztott, és azt állítja, hogy a TISZA Párt mind a négy pénteki helyszínen a valaha volt legnagyobb politikai rendezvényt tartotta.

Posztjában szó szerint azt írta:

„Döbbenetes tömeg: mosolygós, derűs fiatalok, családok és idősek mindehol. Eközben a leköszönő miniszterelnök azzal flexel, hogy a Sopronnál háromszor nagyobb Miskolcon a Fidesz Travel (Fibusz) majdnem feleannyi embert össze tudott hozni, mint a TISZA a leghűségesebb városban…”

Magyar Péter szerint a sajtó nem számol be a TISZA Párt rendezvényeinek sikeréről. Úgy fogalmazott: „Azt hiszitek, hogy a független sajtóban vezető hír a TISZA döbbenetes áradása? Á, dehogy. Még minuszos hírre se futja.” Bejegyzésében a politikus azt is közölte, hogy vasárnap Torony, Szentgotthárd, Lenti és Nagykanizsa településeken találkozik a szimpatizánsokkal, majd hozzátette: „21 nap.”

Eközben Orbán Viktor is posztolt a miskolci Fidesz-kampányeseményen összegyűlt emberekről. A miniszterelnök azt írta, „a miskolciak megmutatták, hogy biztosra akarnak menni.” Szerinte a miskolciak kitartanak a béke, a biztonság és a kiszámíthatóság mellett. A két politikus a kampány során folyamatosan azt állítja, hogy az ő rendezvényeiken vannak többen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk