WSJ: Zelenszkij jóváhagyta az Északi Áramlat felrobbantását, majd le akarta fújni az akciót, amit a főparancsnok mégis befejezett

Négy mondatot és egy fotót posztolt a Magyarország felé közelítő hatalmas árvízről Sulyok Tamás. A köztársasági elnök vasárnap esti bejegyzésben előbb két megállapítást tett:

„A vízügyi szakemberek több folyó Kárpát-medencei szakaszán is rekod vízszintet prognosztizálnak. Hamarosan Magyarországot is eléri az ár.”

Ezután ugyanilyen terjedelemben szólt a gátakon dolgozókhoz is:

- próbálta virtuálisan lelkesíteni a védekezésben dolgozókat a köztársasági elnök.

A teljes posztot itt lehet egyben is elolvasni:

77 749 külföldi állampolgár kapott magyarországi tartózkodási engedélyt 2023-ban, derül ki az Eurostat összesítéséből.

A összes betelepülő közül majdnem 16 ezren Vietnámból érkeztek, őket követik sorrendben az ukránok (7504), a fülöp-szigetekiek (7122), a kínaiak (4589) és az indiaiak (3815). Külön érdekesség, hogy nem sokkal maradnak el a közvetlen élmezőnytől az Oroszországból érkezők (2986) sem.

Az adatokat a Vakmajom blog összesítette:

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az Európai Unió 2023-ban több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adott ki nem EU-s állampolgároknak, ami 4,7 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.

Az engedélyek 33 százalékát munkavállalási célból kérték, míg 26,4 százalékát családi okok miatt. A családi alapú kérelmek száma több mint 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A tanulmányi célból kiadott engedélyek 14 százalékot tettek ki.

A legtöbb engedélyt ukrán állampolgárok kapták, őket fehéroroszok és indiaiak követték. Munkavállalási engedélyeknél az ukránok domináltak, míg a családi alapú kérelmeknél a marokkóiak és oroszok vezetnek.

Az elmúlt 24 órában számos helyről érkezett megkeresés, hogy a lakosság milyen módon támogathatja az árvízi védekezést, ezért közzétették az önállóan védekező települések listáját, írja az MTI az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vasárnapi közleménye alapján.

Az OVF azt javasolja, ha valaki tevékenyen részt vállalna a helyi védekezésben, az keresse meg az adott település polgármesterét, aki a helyszínen tartózkodó műszaki irányítókkal szervezi a munkát, és tájékoztat a teendőkről.

A közzétett lista szerint

Az OVF javasolja azt is, hogy a segíteni akarók keressék fel annak a településnek a honlapját vagy közösségi média oldalait, ahol segíteni szeretnének.

A teljes posztot itt lehet elolvasni:

Vlagyimir Putyin legutóbbi figyelmeztetése komoly eszkalációra utalhat, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén belüli célpontok ellen. A Reuters elemzői szerint

hogy világossá tegye: Oroszország nem tűri a Nyugat közvetlen beavatkozását a háborúba.

A helyzet a Kelet és Nyugat közötti feszültségek új, veszélyes szakaszába lépett, miközben Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy lehetővé tegyék Ukrajnának a rakéták használatát. Putyin csütörtöki figyelmeztetése a legvilágosabb eddig:

„Megfelelő választ fogunk adni” – mondta az orosz elnök, bár nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelenthet.

Ulrich Kuehn, a hamburgi Békekutatási és Biztonságpolitikai Intézet fegyverszakértője szerint Putyin nem zárja ki a nukleáris fegyverek tesztelését, hogy megfélemlítse a Nyugatot. „Ez egy drámai eszkaláció lenne” – mondta Kuehn, hozzátéve, hogy

„Mi marad Putyin eszköztárában, ha a Nyugat továbbra is halad előre, azon kívül, hogy ténylegesen nukleáris fegyvert használjon?”

Oroszország 1990 óta nem hajtott végre nukleáris tesztet, és egy ilyen robbantás a hidegháború utáni legveszélyesebb korszak kezdetét jelezhetné. Kuehn szerint a nukleáris teszt „új elem lenne”, és Oroszország „számos nemzetközi biztonsági megállapodást” már felrúgott az utóbbi években, így ez a lépés illeszkedne a mostani orosz stratégiai irányvonalba.

Hasonló véleményen van Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem biztonságpolitikai szakértője is, bár szerinte kevésbé valószínű, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy nukleáris tesztet hajtanak végre.

– mondta Mangott.

A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő szintén megerősítette, hogy Putyin legutóbbi figyelmeztetése „rendkívül világos és egyértelmű volt”. Az orosz vezetés szerint, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát, akkor az „közvetlen agressziónak” minősülne, és nem maradna válasz nélkül.

Szergej Markov, egykori Kreml-tanácsadó a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ha London engedélyezi Ukrajnának a Storm Shadow rakéták használatát, akkor Moszkva „közvetlen fegyveres agresszióként” fogja kezelni az Egyesült Királyság részvételét a konfliktusban.

– tette hozzá.

Putyin több alkalommal próbált már vörös vonalat húzni a Nyugat előtt, de a NATO folyamatos ukrajnai támogatása ellenére eddig nem sikerült megfékeznie a nyugati fegyverszállításokat. Most azonban elemzők szerint Putyintól elvárják, hogy tegyen valamit, ha London vagy Washington valóban engedélyezi a rakéták bevetését Oroszország ellen.

Mangott szerint Putyin most olyan helyzetbe került, amelyben „bizonyítania kell”. A figyelmeztetések visszhangja az orosz állami médiában folyamatosan erősödik, ami elvárásokat támaszt az elnökkel szemben.

– mondta Mangott.

Egyes elemzők szerint, ha a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát és engedélyezi a hosszú hatótávolságú rakéták bevetését, akkor Putyin válasza súlyos eszkalációhoz vezethet. Kuehn szerint Oroszország hagyományos eszközökkel is fokozhatja a támadásait Ukrajna ellen, például a polgári infrastruktúra elleni csapásokkal. Emellett hibrid módszerek is várhatóak, mint például

A Nyugat számára azonban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy hol húzódnak Putyin vörös vonalai, és mi válthatja ki Oroszország végső válaszát. Mangott szerint sokan tévednek, amikor azt mondják: „Semmi sem fog történni, csak csináljuk.”