prcikk: Washington Post: Amerika orbanizációja - Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát? | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Washington Post: Amerika orbanizációja - Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?

A cikk szerzője szerint az amerikai jobboldal egyre inkább támogatja és követné Orbán Viktor politikáját.


Háromrészes cikksorozatot készített a Washington Post "Amerika orbanizációja" címmel, amelynek első részében arról írtak, hogy az amerikai jobboldal egyre inkább követi a magyar jobboldal útját, a másodikban pedig azt fejtegették, hogy Florida vezetése is hasonló módon kezeli az LMBTQ-ügyet, mint az Orbán-kormány. A harmadik cikk alcíme így szól: "Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?"

A szerző, Ishaan Tharoor azzal kezdi a cikket, hogy miután a Fidesz áprilisban fölényesen nyert a parlamenti választásokon, Orbán Viktor okkal jelenthette ki, hogy olyan nagy győzelmet arattak, hogy a "Holdról és Brüsszelből is lehet látni". Hiszen igaza volt: kétharmados többséggel nyertek, az egyesült ellenzék pedig hiába reménykedett abban, hogy az ellenük irányuló propagandagépezet ellenére is legalább gyengíteni tudják a jobboldali nacionalista pártot, ezek a remények szertefoszlottak.

Az amerikai jobboldal ünnepelte Orbánék sikerét. Marjorie Taylor Green szélsőjobboldali képviselő gratulált a miniszterelnöknek a szerinte megérdemelt győzelemhez, és azt is hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban folytatni kell Orbán LMBTQ-ellenes politikáját. "Jó úton vezeti Magyarországot, erre van szükségünk Amerikában" - jelentette ki.

A szerző azt is megemlíti, hogy Donald Trump volt amerikai elnök "szokatlanul" támogatta Orbánt a választások előtt. Egy januári nyilatkozatában úgy írt a kormányfőről, mint aki "igazán szereti a hazáját, és biztonságot akar a népe számára." Egy hónappal később pedig felröppent a hír, hogy Orbán Magyarországra hívta Trumpot az amerikai jobboldal budapesti konferenciájára, a CPAC-re, amely éppen most zajlik. Noha Trump nem vesz részt az eseményen, számos más amerikai és európai szélsőjobboldali politikus és szakértő ott lesz.

A Washington Post újságírója szerint nem valószínű, hogy a jelenlévők közül bárki is elítélné azokat az antidemokratikus politikai manővereket, amelyek hozzásegítették Orbánt ahhoz, hogy legyőzhetetlennek tűnjön. A konferencián valójában megünnepelhetik a miniszterelnök "stratégiai könyörtelenségét" - jegyzi meg.

Úgy fogalmaz, amióta Orbán és a Fidesz 2010-ben Magyarország élére került, folyamatosan erősíti a hatalmát. Az ország médiaökosztisztémáját a kormányhoz hű médiumok uralják, az igazságszolgáltatás függetlensége pedig erodálódott az évek során. És bár a magyarországi választások szabadok, nehéz őket igazságosnak nevezni - véli.

Mindennek részben az az oka a szerző szerint, hogy Orbán kormánya arra használta elsöprő parlamenti hatalmát, hogy módosítsa az alkotmányt, és átalakítsa a választási rendszert. Mint írja, az olyan parlamenti rendszert, amilyen a magyar is, sok politológus csodálatra méltónak tartja, de Magyarország esetében ez "elvetemült". A választási "játéktér" ugyanis erősen lejt, és nem az ellenzék felé. Orbán 2010-ben úgy módosította az alkotmányt, hogy körülbelül felére csökkentette a parlament létszámát, majd átrajzolta a választókerületek határait az egész országban, és a kétfordulós szavazást is megszüntették. E változtatások pedig aránytalanul nagy hatalmat biztosítottak a Fidesznek. "A magyarok akaratát már egyáltalán nem képviselte a választások eredménye" - mondta Szelényi Zsuzsanna volt magyar országgyűlési képviselő a lapnak a 2014-es választásokról.

A cikk szerzője szerint most a határozatlan idejű többségi uralom programja zajlik Magyarországon: a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja nemzete elkötelezettségét az európai uniós alapelvek iránt, és a pártfogás és a cimborakapitalizmus erőteljes hálózatát építi ki, hogy megerősítse uralmát. Orbán és szövetségesei pedig mindig elhitetik, hogy minden, amit tesznek, a törvényi kereteken belül van Magyarországon.

Az olyan erős, megválasztott emberek, mint Orbán, "fokozatosan, belülről ürítik ki a demokráciát"

- írta Szegedy-Maszak Marianne magyar származású író, újságíró.

Sok szakértő pedig attól tart, hogy az Egyesült Államok "alvajárva" közeledik egy ilyen helyzethez - írja a cikk szerzője. Minden új választási ciklusban egyre több szélsőséges republikánus jelölt bukkan fel, akik nem ismerik el Joe Biden 2020-as győzelmét, és olyan módon változtatnának a választási szabályokon egyes államokban, hogy az intézkedések a republikánus jelöltnek kedvezzenek.

Lee Drutman, a New America Foundation munkatársa szerint ahogy az orbáni Fidesz, úgy az amerikai republikánusok is megváltoztatták a választási szabályokat, hogy aránytalanul sok mandátumot szerezhessenek. Ennek módja ugyan eltérő a két ország politikai rendszere miatt, de van egy közös logika abban, ahogy a választási kampányt látják.

"A demokrácia az intézményes keretektől és a kulturális háttértől függ: a demokratikus normák elfogadásától. Magyarországon formálisan még megvannak az intézményi keretek, de Orbán kormánya feladta a demokratikus normákat, és a kormányzati hatalmat felhasználva ejtette foglyul azokat az intézményeket, amelyek nem töltik be a fékek és ellensúlyok szerepét"

- véli Szelényi.

Hamarosan ugyanez elmondható az Egyesült Államokról is Thomas B. Edsall, a New York Times újságírója szerint.

"A demokrácia - amely minden állampolgár egyenlő képviseletét és a többségi uralmat jelenti - valójában a kortárs Republikánus Párt ellenségévé vált"

- fogalmazott egy tavaly decemberben megjelent véleménycikkében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterről: Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele, mert jobban ismerem
A miniszterelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy szándékosan nem támadta személyesen a Tisza Párt vezetőjét a kampányban. Állítása szerint Varga Juditon keresztül sokkal többet tud róla, ezért is tartózkodott a durvább kijelentésektől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Orbán Viktor miniszterelnök 39 órával a választások előtt az ATV Mérleg című műsorában adott interjút. A kormányfő a beszélgetés elején azt mondta, nem ideges és nem feszült a kampányhajrában, és örül annak, hogy fél év alatt háromszor is eljutott a csatornába. A korábbi 15 éves távolmaradás utáni sűrűbb megjelenéseit a digitális tér kihívásaival magyarázta, ahol szerinte hangulatok és álhírek terjednek, ezért személyesen kell elmondania a gondolatait.

A miniszterelnök elégedett a kampányával, úgy érzi, mindenhova eljutott és mindent elmondott, amit fontosnak tartott.

„Elvégeztem, jól elvégeztem a melót. Úgy éreztem, hogy a választópolgárok is szerettek együtt lenni velem”

– fogalmazott. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban szkeptikus, szerinte Magyarország gyorsan „amerikanizálódik”, ahol a mérések egy része már nem a helyzetet írja le, hanem befolyásolni akarja a választókat. Azt állította, a Fidesz saját mérései nem térnek el jelentősen a magabiztos győzelmet mutató amerikai kutatástól.

Az interjúban kitért Magyar Péterre is, akivel – mint mondta – szándékosan nem foglalkozott személyesen a kampányban. Azt állította, jóval többet tud róla, mint ami a nyilvánosság előtt ismert.

„Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele. Mert jobban ismerem. Hát a felesége az igazságügyi miniszterem volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a személyeskedés helyett a politikai ajánlatokról akart beszélni.

Arra a kérdésre, hogy felhívná-e Magyar Pétert egy esetleges vereség esetén, kitérő választ adott: „Hiszen győzni fogunk, nem telefonálni fogok, engem fognak hívni.” Egyúttal

megerősítette, hogy tiszteletben fogják tartani a választók döntését, és a hatalmat békésen átadnák, ahogy arra szerinte már korábban is volt példa.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz kampánya a félelemre épült, Orbán Viktor úgy reagált: „A Fidesz kampány a valóság köré épült, és a valóság az riasztó.” Szerinte Európa a veszélyek korába lépett, háborús áremelkedések, energiaválság és brüsszeli szankciók sújtják a kontinenst. Állítása szerint a nehézségek ellenére Magyarország az egyetlen olyan ország, amely egyetlen fontos célját sem adta fel, és Európával ellentétben itt nem voltak megszorítások, sőt, adócsökkentés és minimálbér-emelés is történt.

Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, a magyar érdek a béke, és hidegen hagyja, hogy ki győz.

„Az ukránok, akik szerintem már régen elvesztették a háborút, előbb-utóbb beismerik, hogy a háború elveszett”

– fogalmazott. Szerinte az Európai Uniónak is be kell látnia, hogy az orosz energia kizárása a piacról fenntarthatatlan. Ukrajna jövőjét egy Oroszország és Magyarország közötti ütközőállamként képzeli el, amelynek nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak, de stratégiai partnerségben áll Brüsszellel. A Barátság kőolajvezeték lezárását ukrán zsarolásnak tartja, amire a válasz az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolása.

„Mi tovább bírjuk olajjal, mint őt pénzzel” – mondta a stratégiájáról.

Az interjúban szóba kerültek a titkosszolgálati ügyek is. A miniszterelnök nem kommentálta azokat a híreket, melyek szerint a Tiszához köthető, korábban Brüsszelben dolgozó diplomaták a magyar titkosszolgálatnak dolgoztak volna. Az őt és Szijjártó Pétert érintő lehallgatásokkal kapcsolatban azt mondta, a Putyin elnökkel folytatott beszélgetései nyílt vonalon zajlanak, és nem tartalmaznak titkokat.

Szerinte a lehallgatások mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, amelyek egy ukránbarát kormányt szeretnének Magyarországon.

Azt állította, az igazságügyi minisztert bízta meg a magyar titkosszolgálatok védelmének megerősítésére irányuló javaslatok kidolgozásával.

A bicskei kegyelmi üggyel kapcsolatban Novák Katalin és Varga Judit lemondását a Fideszen belüli generációváltási terv „megbicsaklásának” nevezte.

„Ez egy nagy tervnek egy megbicsaklása volt, hogy elvesztettünk két nemzetközileg is elismert, tehetséges női politikust” – mondta.

Azt állította, a kegyelmi ügyben nincsenek titkok, a köztársasági elnök hibázott, és vállalta érte a felelősséget.

A kampány utolsó napjainak hangulatával kapcsolatban, amit sokan rendszerváltó hangulatként élnek meg, Orbán Viktor azt mondta, nem érti ezt az érzést.

„Az ország legjobban látható szabadságharcosa én vagyok” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő az, aki harcol Magyarország szuverenitásáért a külső behatásokkal szemben.

Orbán Wáberer György posztjáról is beszélt. Azt mondta, a megnyilvánulás meglepő volt a számára, szerinte „baj van a toronyban”, mert az üzletembernek arra van megbízása, hogy segítse a tokaj-hegyaljai gazdákat, majd pedig arról beszél, hogy ne igyunk bort, mert nem tesz jót az egészségnek.

A csádi katonai misszióval kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, a terv meghiúsult, a parlamenti felhatalmazás lejárt, így

„ez a misszió nem létezik”.

A fia, Orbán Gáspár szerepét az ügyben komolytalannak nevezte, mondván, egy százados nem dönt missziókról. A honvédségből és más fegyveres testületekből kilépő, anomáliákról beszélő tisztek ügyét belső ügynek tekinti, amit a parancsnokoknak kell rendezniük.

A gazdasági helyzetről szólva elismerte, hogy súlyos energia- és pénzügyi válság vár Európára, de szerinte a magyar gazdaság fel van készítve. A magas államháztartási hiányt azzal magyarázta, hogy „a magyar költségvetés fejnehéz”, az év elején többet költ, de az 5%-os éves hiánycélt tartani fogják. A választás utáni terveiről annyit árult el, hogy a kihívásokhoz igazodó, más szerkezetű kormányra lesz szükség.

A következő négy évre tett ígéretei között szerepelt, hogy

nem enged magyar katonát Ukrajnába, megvédi a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat, felépíti a 14. havi nyugdíjat, fenntartja a teljes foglalkoztatást, és növeli az ország energiafüggetlenségét

Paks 2 befejezésével és Paks 3 elindításával. Arra a kérdésre, hogy nem fáradt-e bele a 16 év kormányzásba, azt válaszolta: „Ez egy szép munka, szép hivatás. Szeretem. És jó munka akkor is, amikor nehézségek vannak. Akkor a legszebb.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Két nappal a választás előtt a kormány 3000 lakást engedélyezett a Népszigetre
A politikus bírálta a kormány rendeletét, mely egy hatalmas lakópark építését engedi a Népszigeten. Szerinte a szabályozás felmentést ad a kötelező közlekedési és infrastrukturális feltételek alól.


Vitézy Dávid szerint a kormány egy tegnap éjjel megjelent rendeletével úgy döntött egy 3000 lakásos, 56 méteres épületekkel teli új városrészről a Népszigeten, hogy ahhoz semmilyen közlekedési fejlesztést vagy garanciát nem rendelt. A korábbi főpolgármester-jelölt egy Facebook-posztban bírálta a két nappal a választások előtt kiadott szabályozást.

„3000 lakás és 56 méteres épületek a Népszigetre, közlekedési fejlesztések és garanciák nélkül - két nappal a választások előtt egy ilyen beruházás nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánításáról döntött tegnap éjjel közzétett rendeletében a kormány” – írja Vitézy.

„Minden kerületi és fővárosi hatáskört megszüntettek - pedig a nemrég elfogadott Fővárosi Településterv kifejezetten rekreációs funkciót jelölt itt meg.”

Posztjában részletezi is, milyen konkrét engedményeket ad a jogszabály a beruházónak. Azt állítja, a közlekedési működőképességet igazoló hozzájárulásokat nem az építkezés előtt, hanem csak a már kész épületek használatbavételi engedélyezésekor kell megszerezni.

„Így anélkül megépülhet az egész, hogy kiderülne a közlekedési kapcsolatok hiánya” – fogalmaz.

Hozzáteszi, a rendelet szó szerint kimondja, hogy a beruházásnak nem feltétele a helyi vagy fővárosi szabályokban előírt közmű- és közlekedési infrastruktúra biztosítása. Vitézy szerint a rendelet rögzíti, hogy „a beépítés módja nem korlátozott”, a megengedett magasság 56 méter, sőt, annyira kedvez a fejlesztőnek, hogy „még a kötelező kerékpártároló létesítési mennyiség alól is felmenti.”

A népszigeti vita nem előzmények nélküli. A kormány Otthon Start programja már korábban is felvetett kérdéseket a beruházói oldalon: a másfél millió forintos négyzetméterár-limit tartása érdekében a fejlesztők magasabb épületekben és kevesebb parkolóhely kialakításában láthatják a megoldást.

Vitézy a bejegyzésében azt hangsúlyozza, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítás lényegében kiüresíti a helyi szabályokat. Úgy véli, a rendelet miatt „az önkormányzatok semmilyen közérdeket nem tudnak érvényesíteni, ami a dolguk lenne egy ekkora beruházás esetén.” Azt írja, a kormány egy teljesen megközelíthetetlen, korábbi hajójavító üzemet akar beépíttetni egy új városrésszel úgy, hogy hiányoznak az alapvető városszerkezeti és közlekedési garanciák.

Szerinte a rendelet az utolsó két napra időzítve „a tökéletes szimbóluma annak az ámokfutásnak, ami az Otthon Startra hivatkozással Budapesttel szemben a kormány az elmúlt hónapokban csinál.”

„Budapest fejlesztése érdekében persze sokféle elképzelésről lehet beszélni, vitatkozni, a Népsziget jövőképét valóban ki kell találni - de ebben a rendeletben a közérdeknek nyoma sincs” – zárja sorait Vitézy Dávid.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pajor Tamás a Hősök terén: A jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra
A Rendszerbontó Nagykoncerten a tömeg és a fellépők is egyértelmű politikai állást foglaltak a választás előtt két nappal. Az eseményen Krúbi egy erősen kormánykritikus dallal, Szabó Benedek pedig egy Európa-párti üzenettel lépett színpadra.


Nagy tömeg előtt zajlik péntek este a Hősök terén a Rendszerbontó Nagykoncert, ahol a fellépő zenészek és a közönség is egyértelmű politikai üzeneteket fogalmazott meg. A tömegben olyan skandálások hangzottak el, mint a „vesztes Orbán” és a „Ruszkik, haza”. A Polgári Ellenállás mozgalom által szervezett esemény célja a választási részvétel növelése volt az április 12-i szavazás előtt.

Pajor Tamás, a Neurotic egykori frontembere egy slammel kezdte a produkcióját.

„Néhány évente meg kell kérnünk Orbán Viktort, hogy egyesítse a népet.”

Ezt követően egy rövid beszédben a kormány legitimitását vonta kétségbe. „Az elmúlt napok hírei alapján a

jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra. Az emberi együttélés, a legősibb civilizációs normák alapjait ásta alá.

Ezt a hatalmat el kell búcsúztatnunk április 12-én. Találkozzunk az urnáknál” – mondta, majd egy „Éljen a magyar Woodstock, szervusztok”-kal köszönt el.

A legnagyobb hangrobbanást Krúbi és Beton.Hofi fellépése váltotta ki - írta a Telex.

Krúbi nem a legismertebb slágereivel érkezett, hanem új, Magyar Tenger Kalózai című albumáról játszotta el az Államhajót.

A dal egyértelműen a családtámogatások, az oktatás és az egészségügy helyzetét bírálja.

A KFT Bábu vagy című dalát adta elő Laár András és a Mantraflow, de a zenész egy új versszakkal egészítette ki a szöveget. Indoklása szerint azért, hogy „optimistább legyen ahhoz a szomorúsághoz képest, ami idáig volt”. Az új rész így hangzik: „Leül a bábszínész, kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Mert véget ért a bábozás, s leül a bábszínész. Kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Azt hiszem, már elhiszem, az életed csak a tied. Nyisd ki a szemed.”

Szabó Benedek, a Galaxisok énekese az európai elköteleződés mellett tett hitet.

„Magyarország Európához tartozik, és ezt nem csak ma, hanem holnapután is meg fogjuk mutatni.”

A Hétköznapi Csalódások azzal kezdte, hogy „vegyük vissza a nemzeti jelképeinket”, majd eljátszották Viktor című számukat, amelynek egyik sora szerint „Goodbye! Auf wiedersehen és főleg dasvidaniya, ahogy Viktor és gazdája, Putyin mondaná”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Balázs Péter: Orbán meséje a kisegérről és az oroszlánnak nevezett Oroszországról az alávetettség csúcsa
A korábbi magyar külügyminiszter szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”


„Ez a kisegér, egyszerűen szégyenletes. Az, hogy Orbán Viktor egy mesebeli helyzetet idéz fel, ahol ő a kisegér, Oroszország pedig a nagy oroszlán, az az alávetettség csúcsa” – így minősítette Balázs Péter volt külügyminiszter azokat a kiszivárgott beszélgetéseket, amelyek miatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, a magyar–orosz kapcsolatok ügyét az uniós állam- és kormányfők következő tanácsi ülésén napirendre tűzi. A volt EU-biztos azt mondta a Telexnek, hogy

a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”

A botrány kedden robbant ki, amikor a Bloomberg egy magyar kormányzati leirat alapján nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor egy tavaly októberi telefonbeszélgetés során bármiben felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyinnak, és felvetette egy amerikai–orosz csúcstalálkozó budapesti megszervezésének lehetőségét.

Szerdán egy nemzetközi oknyomozó konzorcium (VSquare, FrontStory, Delfi Estonia, The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ) tett közzé újabb hangfelvételeket. Ezek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter uniós vitákról tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzá.

A kormányoldal szerint a történteknek más az olvasata. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azzal magyarázta a Putyinnal folytatott beszélgetést, hogy Orbán Viktor előző nap Donald Trumppal is egyeztetett.

A miniszterelnök a debreceni kampánygyűlésére menet egy görbeházai pihenőnél a kiszivárogtatásról feltett kérdésre mindössze annyit mondott: „Bűncselekmény.”

Szijjártó Péter a róla készült újabb felvételeket „nyílt, durva, szégyentelen külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak” minősítette, amivel szerinte külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba.

A leiratok szerint Orbán Viktor azt mondta Putyinnak, „bármiben segítségére lehetek, rendelkezésére állok.” A magyar kormányfő és az orosz elnök kapcsolatát a kisegér és az oroszlán meséjéhez hasonlította. A felvételek alapján Szijjártó Péter pedig többek között arról tájékoztatta Lavrovot, hogyan zajlanak a viták az uniós csúcstalálkozókon, és segítséget ígért szankciókkal sújtott személyek és cégek ügyében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a leiratok alapján pragmatikus és hatékony politikusnak nevezte Orbán Viktort.

Balázs Péter szerint a magyar kormány viselkedése sértheti az Európai Unió alapszerződésének negyedik cikkelyét, a lojális együttműködés elvét, amely kimondja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti a közös célok megvalósítását.

A bizalomvesztés már korábban éreztette a hatását, amikor Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter árulással vádolta meg Magyarországot, a Politico szerint pedig az EU már korlátozza is a Budapestnek szánt bizalmas információk körét.

Az ügy a következő hetekben az Európai Unió legmagasabb szintjén folytatódik, ahol a tagállamok vezetői vitatják meg a magyar kormány és Moszkva kapcsolatának a szövetségre gyakorolt hatásait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk