Washington Post: Amerika orbanizációja - Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?
Háromrészes cikksorozatot készített a Washington Post "Amerika orbanizációja" címmel, amelynek első részében arról írtak, hogy az amerikai jobboldal egyre inkább követi a magyar jobboldal útját, a másodikban pedig azt fejtegették, hogy Florida vezetése is hasonló módon kezeli az LMBTQ-ügyet, mint az Orbán-kormány. A harmadik cikk alcíme így szól: "Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?"
A szerző, Ishaan Tharoor azzal kezdi a cikket, hogy miután a Fidesz áprilisban fölényesen nyert a parlamenti választásokon, Orbán Viktor okkal jelenthette ki, hogy olyan nagy győzelmet arattak, hogy a "Holdról és Brüsszelből is lehet látni". Hiszen igaza volt: kétharmados többséggel nyertek, az egyesült ellenzék pedig hiába reménykedett abban, hogy az ellenük irányuló propagandagépezet ellenére is legalább gyengíteni tudják a jobboldali nacionalista pártot, ezek a remények szertefoszlottak.
A szerző azt is megemlíti, hogy Donald Trump volt amerikai elnök "szokatlanul" támogatta Orbánt a választások előtt. Egy januári nyilatkozatában úgy írt a kormányfőről, mint aki "igazán szereti a hazáját, és biztonságot akar a népe számára." Egy hónappal később pedig felröppent a hír, hogy Orbán Magyarországra hívta Trumpot az amerikai jobboldal budapesti konferenciájára, a CPAC-re, amely éppen most zajlik. Noha Trump nem vesz részt az eseményen, számos más amerikai és európai szélsőjobboldali politikus és szakértő ott lesz.
Úgy fogalmaz, amióta Orbán és a Fidesz 2010-ben Magyarország élére került, folyamatosan erősíti a hatalmát. Az ország médiaökosztisztémáját a kormányhoz hű médiumok uralják, az igazságszolgáltatás függetlensége pedig erodálódott az évek során. És bár a magyarországi választások szabadok, nehéz őket igazságosnak nevezni - véli.
Mindennek részben az az oka a szerző szerint, hogy Orbán kormánya arra használta elsöprő parlamenti hatalmát, hogy módosítsa az alkotmányt, és átalakítsa a választási rendszert. Mint írja, az olyan parlamenti rendszert, amilyen a magyar is, sok politológus csodálatra méltónak tartja, de Magyarország esetében ez "elvetemült". A választási "játéktér" ugyanis erősen lejt, és nem az ellenzék felé. Orbán 2010-ben úgy módosította az alkotmányt, hogy körülbelül felére csökkentette a parlament létszámát, majd átrajzolta a választókerületek határait az egész országban, és a kétfordulós szavazást is megszüntették. E változtatások pedig aránytalanul nagy hatalmat biztosítottak a Fidesznek. "A magyarok akaratát már egyáltalán nem képviselte a választások eredménye" - mondta Szelényi Zsuzsanna volt magyar országgyűlési képviselő a lapnak a 2014-es választásokról.
A cikk szerzője szerint most a határozatlan idejű többségi uralom programja zajlik Magyarországon: a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja nemzete elkötelezettségét az európai uniós alapelvek iránt, és a pártfogás és a cimborakapitalizmus erőteljes hálózatát építi ki, hogy megerősítse uralmát. Orbán és szövetségesei pedig mindig elhitetik, hogy minden, amit tesznek, a törvényi kereteken belül van Magyarországon.
- írta Szegedy-Maszak Marianne magyar származású író, újságíró.
Sok szakértő pedig attól tart, hogy az Egyesült Államok "alvajárva" közeledik egy ilyen helyzethez - írja a cikk szerzője. Minden új választási ciklusban egyre több szélsőséges republikánus jelölt bukkan fel, akik nem ismerik el Joe Biden 2020-as győzelmét, és olyan módon változtatnának a választási szabályokon egyes államokban, hogy az intézkedések a republikánus jelöltnek kedvezzenek.
Lee Drutman, a New America Foundation munkatársa szerint ahogy az orbáni Fidesz, úgy az amerikai republikánusok is megváltoztatták a választási szabályokat, hogy aránytalanul sok mandátumot szerezhessenek. Ennek módja ugyan eltérő a két ország politikai rendszere miatt, de van egy közös logika abban, ahogy a választási kampányt látják.
- véli Szelényi.
Hamarosan ugyanez elmondható az Egyesült Államokról is Thomas B. Edsall, a New York Times újságírója szerint.
- fogalmazott egy tavaly decemberben megjelent véleménycikkében.