SZEMPONT
A Rovatból

Magasabb épületek, kevesebb parkoló, de ugyanaz a minőség – így jön ki az Otthon Startos új lakásoknál az 1,5 milliós négyzetméter-ár

Más lehetőségek vannak vidéken, és más Budapesten, ahol csak az alacsonyabb árazású kerületekben jöhet szóba az Otthon Start – mondja az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója. A beruházók mindenesetre nagy lehetőséget látnak a programban.


Rohamtempóban épülnek az új lakások az Otthon Start Program keretében. A fejlesztőknek nincs könnyű dolguk, ha meg akarnak felelni az egyik legfontosabb állami elvárásnak: a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárnak, főleg Budapesten, ahol sok kerületben ennél jóval többe kerültek már eddig is az újépítésű lakások.

Ronthat-e ez a minőségen? Min tudnak a beruházók spórolni? Milyen hatása lesz a felépülő új lakásoknak a városképre és a környék közlekedésére? Erről beszélgettünk dr. Hüse Istvánnal, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatójával.

— Túlzás, ha azt mondom, hogy a 70-80-as évek óta ekkora volumenű lakásépítési hullámot nem indított el egyetlen program sem?

— Nehéz erre egyértelmű választ adni, mert az Otthon Start Program eredményét még befolyásolhatják a vonatkozó, már meghozott jogszabály-módosítások, a jövőbeni változtatások és a külső gazdasági környezet alakulása is. A program olyan kedvezményes hitelkonstrukciót kínál, ami további keresletet generálhat, amire a kínálat is tud reagálni. Vagyis adott a lehetőség arra, hogy nagy lakásépítési hullám induljon el, de vannak korlátozó tényezők is. A keretrendszer szerint a beruházások 70%-ában nem létesülhet 1,5 millió Ft/m²-nél, illetve 100 millió forintnál drágább új lakás. Vidéken jellemzően nem általános sem a 100 millió Ft feletti ár, sem a 1,5 millió Ft-os négyzetméterár, ezért ott sok projekt beleférhet a programba, ami élénkítheti az építési kedvet. A magáncélú beruházási kiemelést a jelenlegi szabályok szerint 250 lakásszám feletti projektekre lehet kérni. Vidéken ritkább az ilyen nagyságrendű építkezés, így még kevés tapasztalat van arról, hogy az ilyen kiemelt projektek mennyire tudnak sikeresek lenni, vagy hogy egyáltalán ténylegesen elindulnak-e.

Budapesten ellenben a 1,5 milliós korlát már sokkal erősebb megkötés azért, mert az új építésű lakások négyzetméter átlagára ezt jelenleg is meghaladja, így sok fejlesztő piaci alapon nem biztos, hogy be tud lépni erre a piacra.

Ez a limit a hasznos alapterületre értendő (az erkélyterület felének beszámításával), ugyanakkor a szakmában használt értékesítési alapterületre vetítve ez a határ a másfél millió forintos négyzetméterárnál is alacsonyabb effektív korlátot jelenthet. További korlát, hogy január 1-jétől szigorú ütemezés lépett életbe: a kiemeléstől számított 6 hónapon belül építési engedélykérelem benyújtása, az engedélytől számított 2 hónapon belül a kivitelezés megkezdése (munkaterület átadás), illetve az engedély véglegessé válásától számított 3 éven belül pedig már a vállalt kötelezettségek teljesítése az elvárás. Ettől plusz 1 évvel csak akkor lehet eltérni, ha a 3. év végén az értékesített lakások aránya nem éri el az 50%-ot.

Hüse István

Összességében számomra a programnak egyértelműen pozitív üzenete van azért, mert az érdemben ösztönözheti az újlakás-építést. A gondolkodás már nem csak elméleti: a Rezideo által fejlesztett projektjeink – mint a Novus Liget Lakópark és a Dunakert Lakópark Vácon – tökéletes példát jelentenek arra, hogyan lehet egy korábbi ipari területet valódi városi szövetté alakítani. Ezeknél a projektjeinknél hangsúlyos a meglévő városi területek újrapozicionálása, a fenntartható műszaki megoldások alkalmazása és az élhető lakókörnyezet kialakítása, nem csupán a lakásszám maximalizálása.

Budapesten ezzel együtt várhatóan csak bizonyos kerületekben lesz tartható az elvárt árszint, vidéken viszont szélesebb körű élénkülést várok.

Ezt támasztja alá az az országos adat, ami szerint decemberben a lakáscélú hitelek nagyjából 70%-a OtthonStart hitel volt.

— Mit jelent az, hogy Budapesten eltérő lehet az Otthon Start Program hatása, mint vidéken?

— Ahogy azt már említettem, a felkapott fővárosi kerületekben a fejlesztők az árkorlátot várhatóan nem tudják tartani, ezért nem lépnek be a programba. Vagyis, ahol 1,5 millió Ft/m² fölött értékesítenek a fejlesztők, ott értelemszerűen a vevők nem tudnak Otthon Start hitellel vásárolni. Ez azt eredményezi, hogy a fejlesztők az Otthon Start Program keretében elsősorban az alacsonyabb árazású kerületekben indíthatnak ilyen beruházásokat.

— Hogyan lehet Budapesten racionalizálni a költségeket?

— Az első a fajlagos telekköltség csökkentése: ahogy említettem, a külső kerületekben ez alapból alacsonyabb lehet, viszont például a XIII. kerület felkapott részein a magas telekköltség mellett nem reális az, hogy az eladási árat 1,5 millió Ft/m² alatt tartsa a fejlesztő.

Az Otthon Start Program egyedi kiemelési lehetősége megnyitja az utat arra, hogy a fajlagos telekköltség csökkenjen azáltal, hogy az adott telek ingatlan beépíthetősége nő.

Minél nagyobb számú lakás épülhet egy telken, annál alacsonyabbak az egységnyi telekköltségek. A második út a finanszírozás racionalizálása és a vevői aktivitás eredményének beépítése az üzleti modellbe: az OtthonStart-kompatibilis lakásoknál jó eséllyel erősebb lesz a kereslet, ami könnyítheti a banki elvárások (önerő, előértékesítés) teljesítését. Fontos változás, hogy bevezették az úgynevezett építményi jogot, amely – a mai tudásunk szerint - lehetővé teszi, hogy fejlesztés alatt lévő lakásokra is lehessen kedvezményes kamatozású hitelt felvenni. Ennek gyakorlata azonban még nem minden banknál kiforrott. Emellett megemlíthetem még, hogy az Otthon Startos kiemelés során a parkolási kötelezettség enyhítése csökkentheti a költségeket ott, ahol ez piacképes, valamint a gyorsabb engedélyezés rövidítheti az építkezés átfutási idejét, ami szintén kihat a költségekre és ezen keresztül az árakra is.

— A magasabb beépíthetőség több emeletet jelent?

— Igen, de a lényeg a fajlagos telekár. Példaként: ha egy 100 millió forint árú telekre 10 lakás helyett 20 építhető, az az egy lakásra jutó telekköltséget 10 millióról 5 millió forintra csökkenti. Egy 50 m²-es átlagos lakásnál ez 100 ezer Ft/m² megtakarítás. További megtakarítás lehet a veszteségesen értékesíthető parkolók egy részének elhagyása (20–30 ezer Ft), a nagy építési volumen miatti fajlagos költségcsökkenés (40–50 ezer Ft) és a gyorsabb átfutás (30–50 ezer Ft) is, így összesen akár 200 ezer Ft feletti fajlagos költségcsökkenés is kijöhet, ami egy 1,7 millió forintos költségszintű lakást a 1,5 milliós korlát alá segíthet, ami így már bekerülhet a programba.

— A költségek szorításában romolhat a műszaki tartalom?

— Nem. A költségcsökkenés a program jellegéből (átfutás, beépíthetőség, volumen) adódhat. A magyar szabályok szigorúak és a kiemelés nem ad felmentést a tartósszerkezetre, a műszaki biztonságra, a tűzvédelemre, az energetikára, vagy a helyiségméretekre vonatkozó és az egyéb jogszabályi követelmények alól.

— Egyeztetnek a fővárossal a közlekedésről?

— Természetesen, minden beruházás esetében készül közlekedési hatástanulmány. Vegyük példának a Savoya Towers-t. Ott van kötöttpályás és buszos kapcsolat is, és bár pozitív lenne a kötöttpályás kapcsolat bővítése a környéken, de a jelenlegi kapacitást is elegendőnek látják a szakértők. Ezen a helyszínen mi 250–300 lakás megvalósítását tartjuk reálisnak. Ha 300 lakással számolunk és a parkolási kedvezmény maximumával élünk, akkor

150 lakáshoz kell parkoló, 150-hez pedig nem.

A KSH adatai alapján Budapesten egy lakásban nagyjából 1,7 ember él, így 150 parkoló nélküli lakás esetében 220–250 lakóval lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy még a reggeli csúcsforgalom se generál számottevő többletterhelést a környék tömegközlekedésére. Mondok egy ellenpéldát is. Ha a XI. kerületben több tízezer lakásnyi fejlesztés valósul meg, az már érdemi forgalmi terhelést fog okozni, ami okán szükséges lehet a tömegközlekedés fejlesztése. A Fővárosi Önkormányzat vonatkozó felvetésére reflektálva mi korábban is felajánlottuk, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztése esetén az eladható lakás négyzetméterére vetítve akár 50.000 Ft-tal is hozzájárulunk a költségekhez.

— A 60–65 méteres, akár húszszintes épületek hogyan férnek bele a városképbe?

— A Savoya Towers esetében például jelenleg három toronyépület lehetőségét mérlegeljük. Kiemelném, hogy a 65 méteres épületmagasság egy maximum érték és nem egy kötelező előírás. Ezeket az építménymagasságokat olyan területeken képzeljük el, ahol a főváros már régóta engedélyezi ezt, illetve ahol már korábban is az építész szakma konszenzusával kialakított fővárosi keretszabályok voltak érvényben, 65 méteres maximummal. A XI. kerületben más új beruházásoknál is jellemző a 60–65 méteres építménymagasság, továbbá

a környéken 10–11 szintes, sőt, 15 szintes panel, vagy csúszózsalus technológiával épült 40-50 éves épületek is vannak. Vagyis városképi szempontból itt nem kirívó a toronyházak látványa.

A mi beruházásaink esetében jellemzően nem nő a beépítettség, hiszen az új lakásépítéseket meglévő beépített területekre tervezzük, ráadásul ezeken a helyszíneken a zöldfelületek aránya is nő a korábbihoz képest. Mivel az ide beköltöző új lakók élhető környezetet szeretnének, így az ő igényeik is korlátot szabnak a lakássűrűségnek. A Fehérvári úton egy teljesen új városnegyedet építünk Revital Park néven – itt is jelentősen növeltük a zöldfelületet.

— Hány projektjük van és mennyi indulhat egy éven belül?

— Még nincs végleges döntés arról, hogy mely kiemelt projekteket indítjuk el. Üzleti feltételrendszert alakítottunk ki és kérelmeket nyújtottunk be az illetékes minisztérium felé annak érdekében, hogy a lehetőségeket megteremtsük. A döntés a végleges tervek, az Országos Építészeti Tervtanács jóváhagyása és az építési engedély után, a műszaki tartalom, az időintervallum és a költségvetés ismeretében születik meg. Jelenleg négy kiemelt projekt előkészítése folyik, de a szigorú határidők miatt vizsgálandó, hogy mindegyik meg tud-e valósulni.

A meglévő Otthon Startos kiemelések alapján 3200–3500 lakás építésére van lehetőségünk és további 2-3000 lakásra vonatkozó kérelmet tervezünk benyújtani.

Persze, vannak elutasított kérelmeink is. Egy éven belül nagyjából 2000 lakás építésének indulását tartom reálisnak azzal, hogy ha enyhülnének az átfutási időkre vonatkozó feltételek, akkor középtávon akár 5000–6000 lakás megépítését is vállalni tudjuk.

— Lesz elég kivitelezői kapacitás?

— Ez attól függ, hogy mennyi projekt indul és milyen egyéb feltételek lesznek. Most alacsony az állami és önkormányzati beruházások volumene, ezért van szabad kapacitás a kivitelezői piacon. Évi 4–5 ezer lakásnyi többletet szerintünk a szektor kényelmesen kezel, 8–10 ezer többlet körül már elkezdődhet a szelekció, ennél nagyobb volumen, illetve párhuzamos állami vagy önkormányzati beruházások esetén viszont már komoly kapacitás feszültség keletkezhet az építőiparban. Kockázat lehet továbbá az építőanyagárak alakulása, az energiaár, a forint árfolyama és a projekthitel-kamatok alakulása is, továbbá jelentősen befolyásolhatja az építőipari árakat és a kapacitásokat az is, ha Ukrajnában véget ér a háború és megkezdődik a helyreállítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk