HÍREK
A Rovatból

Volt fideszes államtitkár: Sulyok Tamás morális értelemben méltatlan a köztársasági elnöki pozíció betöltésére, le kell mondania

Ángyán József a DK által múlt héten nyilvánosságra hozott földeladási ügyekre reagált. Szerinte a köztársasági elnök tette szembemegy a Fidesz korábbi elveivel is.


Ángyán József szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyvédként ellenjegyzett szerződései nemcsak jogszabályokat, hanem a Fidesz korábbi értékeit is sértik. A Fidesz 2010-es földprogramjának szerzője és egykori államtitkár a 24.hu-nak adott írásos válaszaiban kifejtette, hogy Sulyok morálisan méltatlan a köztársasági elnöki posztra.

Ángyán szerint a földvásárlási moratórium a gazdatársadalom számára azért volt fontos, mert attól tartottak, hogy a nyugati gazdák és spekulánsok felvásárolják a magyar földet. „A gazdatársadalom – jogosan – attól tartott, hogy a lényegesen nagyobb tőkeerejű nyugati gazdák, illetve földspekuláns tőkeérdekeltségek, melyek árajánlatával ők nem tudnak versenyezni, a nyugati 25–30-szoros földárakhoz képest potom pénzért fölvásárolják előlük a hihetetlenül olcsó magyar földet – mondta a volt parlamenti képviselő. Ez a félelem főként az újonnan épülő kis- és közepes családi gazdaságok körében volt jellemző, és ezért vált a földügy a 2005-ös budapesti traktoros gazdatüntetés egyik fő kérdésévé.

A demonstráció részleges sikere frenetikus hatással volt a vidékre és a gazdatársadalomra, tette hozzá. Orbán Viktor, az akkori jobboldali ellenzék vezetője, szövetséget kötött a Magosszal, és 2010-re beérett ennek a politikai hozadéka. Orbán – pontosan tudva, hogy például földügyben mit szeretnének hallani a gazdák – Hajdúböszörményben, a Magosz országos nagygyűlésén, 2010. március 31-én, az országgyűlési választás előtt elmondott beszédében, egyebek mellett így fogalmazott: „Elmondhatom önöknek, hogy önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz és abban az én munkám ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit is döntenek Brüsszelben, itt soha nem fognak termőföldet vásárolni” – emlékeztetett a Fidesszel az elsők között szembefordult agrárszakember.

Ángyán szerint a moratórium csak választásnyerési, hatalmi szempontból volt fontos az akkori jobboldalnak. Hatalomra kerülve azonban a Fidesz megszegte ígéretét, és a 2015-2016-os Földet a gazdáknak! földprivatizációs program során több tucatnyi kormányközeli külföldi családi és üzleti érdekeltség tagjai szereztek földtulajdont. „Vizsgálataim szerint ugyanis – a 2013-as földforgalmi törvény alapján legálisan – több tucatnyi kormányközeli külföldi családi/üzleti érdekeltség tagjai szereztek meg, ráadásul zömében kikiáltási áron, azaz versenytársak és licitálás nélkül több ezer hektárt a dobra vert állami földekből” – mondta Ángyán.

A zsebszerződésekkel kapcsolatban Ángyán elmondta, hogy bár sok ilyen szerződés született, lebukások és ítéletek ritkán történtek, mivel az érintettek érdekeltek voltak az eltitkolásukban. „Az elmúlt tíz évben a bűncselekmény megítélésére még csak számottevő bírói gyakorlat sem alakult ki” – fejtette ki.

A 2014. évi VII. törvényről Ángyán azt mondta, hogy az inkább választási propagandacélokat szolgált, és nem hozott érdemi eredményt a jogsértő földszerzési akciók megakadályozásában. „A törvény kizárólag választási propagandacélokat szolgálhatott” – fogalmazott.

Sulyok Tamás ügyvédi tevékenységével kapcsolatban Ángyán kifejtette, hogy az államfő közreműködése a zsebszerződésekben törvénysértő volt. „A zsebszerződések – vagyis a földszerzési korlátozások kijátszására irányuló jogi megoldások – tipikusan nem jogszabályba ütköző, hanem jogszabály megkerülésére irányuló szerződések” – mondta Ángyán. Szerinte az ügyvéd nemcsak a jogszabályba ütköző, hanem a jogszabály megkerülésére irányuló jogügyletekben sem működhet közre.

Ángyán úgy véli, hogy Sulyok Tamás nemcsak jogilag, hanem morálisan is méltatlan a köztársasági elnöki pozíció betöltésére.

„Összességében úgy látom, hogy Sulyok úr nemcsak a most nyilvánosságra került korábbi ügyvédi tevékenységével, hanem már eddigi – "családfaszépítő" – akcióival is tanúbizonyságát adta annak, hogy morális értelemben mindenképpen méltatlan a köztársasági elnöki pozíció betöltésére” – fogalmazott Ángyán.

Végezetül kifejtette, hogy Sulyoknak le kellene mondania, bár nem számít jelentős politikai következményekre.

„E tekintetben erősen szkeptikus vagyok, nincsenek illúzióim, vagyis – ha egyáltalán fel is fogná a magyar társadalom az ügyet és annak morális súlyát – jelenleg szerintem nem kell, illetve nem érdemes jelentős politikai következményekre számítani” – mondta Ángyán József.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy pofon Magyarországnak: Megkerüli az Orbán-kormányt az orosz vagyonok ügyében az EU
A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák.


Az EU kidolgozott egy jogi kiskaput, hogy megkerülje Magyarország vétóját, amely eddig akadályozta a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségének felhasználását Ukrajna támogatására. A Financial Times szerint ezzel a lépéssel a G7-ek is lehetőséget kapnak, hogy 50 milliárd dollárt fizessenek Kijevnek.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak elmondta, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az orosz vagyonból származó bevételek elkülönítéséről szólt, „nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. A jogi megoldás „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik” – tette hozzá.

Ez az új megoldás egyúttal elháríthat egy akadályt a G7-ek azon erőfeszítései elől is, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Ukrajna számára. A pénzt a jövőbeni bevételekből tervezik visszafizetni, amiről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek.

Az EU-ban közel 200 milliárd eurónyi értékpapír van befagyasztva, főként Belgiumban. Az unió az év elején megállapodott abban, hogy a februártól keletkező nyereséget fegyverek vásárlására fordítja Ukrajna számára.

A Financial Times szerint Magyarország, az EU leginkább oroszbarát tagállama, régóta ellenzi, hogy a blokk közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben.

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez a kiskapu kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák. A G7-ek terve szerint a jövő évtől Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget a hitel visszafizetésére fordítják.

Az USA és más G7-partnerek kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Magyarország valószínűleg megakadályozza az orosz eszközök határozatlan ideig történő zárolásáról szóló uniós döntést, jelentős késedelmet okozva ezzel az erről az 50 milliárdról szóló tárgyalásokban. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a bevétel uniós felhasználására vonatkozó jogi megoldás valószínűleg elegendő lesz a hitel kifizetésének garantálásához.

Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonokat zárolják. Ezt a határozatot az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania.

Borrell elmondta, hogy Brüsszel felajánlott Magyarországnak egy hasonló alkut, mint amit a NATO kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel a múlt héten – amely szerint Budapest kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, cserébe azért, hogy nem vétózza meg a szövetség égisze alatt Kijevet segítő más szövetségesek támogatását –, de ezt Orbánék elutasították.

„Felajánlottuk Magyarországnak: az önök pénzét semmilyen módon nem fogjuk Ukrajna támogatására fordítani. Nem csak halálos fegyverekre, hanem semmire. Vegyék el a pénzüket, vegyék ki a pénzüket a dobozból. Nem akarom felhasználni a pénzüket” – mondta Borrell. De a magyar kormány nemet mondott.

Borrell szerint „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis azt sugallta, hogy az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

A magyar kormány szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lapnak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Újabb milliárdok Ukrajnának” - Szijjártó sértetten reagált, hogy tényleg kihagyták Magyarországot a legújabb EU-s szankciós döntésből
A külügyi csúcs pedig hétfőn elfogadta a 14. szankciós csomagot. Az EU részéről találtak egy olyan jogi megoldást, amivel semmibe vehetik a magyar vétót.


[caption id="attachment_2207822" align="alignnone" width="2048"] Szijjártó Péter / Facebook[/caption]

A külügyminiszter hétfő reggel komoran írt a Facebook-oldalán a korán kelés gyötrelméről és a munka súlyáról.

„Méghogy az éjjel soha nem érhet véget… dehogynem, s ez a mostani nagyon is hamar véget ért… a kora hajnali vekkercsörgés ma különösen fájdalmas volt… dehát ez van, irány Luxembourg”

- utalt ezzel arra, hogy vasárnap éjjel véget ért a focimeccs.

A külügyi csúcs pedig hétfőn elfogadta a 14. szankciós csomagot, és mint arról korábban írtunk, az EU részéről találtak egy olyan jogi megoldást, amivel semmibe vehetik a magyar vétót.

Erre a lépésre azután szánták el magukat, hogy előtte a NATO-hoz hasonló alkut kínáltak az Orbán-kormánynak, de az nemet mondott rá, ami Borrell szerint azt jelezte, hogy „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

Szijjártó a döntést rövidke posztban kommentálta: „újabb milliárdok Ukrajnának – immár az európai szabályok felrugásával, Magyarország kihagyásával”.

(via 444)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lendvai Ildikó szerint Gyurcsánynak drámai döntést kell hoznia: „Nem irigylem a dilemmáért”
A csúfos választási eredmények után az MSZP társelnökei lemondtak, de Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem. Az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője a Népszavának adott interjút.


Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője a Népszavának adott interjúban keményen bírálta a jelenlegi baloldali pártokat, mondván, hogy már nincs szükség rájuk.

„Az eddigi brand elvesztette vonzerejét, morális és politikai hitele megkopott. Az MSZP és a többi párt erejében sem hisznek a szavazók, ezért kell a baloldali emberek számára – akik vannak – új kereteket, új szervezetet, új vezetőket kínálni” – mondta Lendvai. Szerinte a pártszerű működés helyett mozgalmi keretekben kellene gondolkodni.

„Ha több beteget közös kórterembe fektetnek, attól még nem gyógyulnak meg”

– tette hozzá.

A csúfos választási eredmények után az MSZP társelnökei lemondtak, de Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem.

„Gyurcsány Ferenc tehetségét továbbra sem vitatom, és nem szólnék bele más pártok belügyeibe, mégis elvárhatónak tartanám, hogy Gyurcsány Ferenc vezetőként levonja a többi pártéhoz hasonló tanulságokat. Nála ez a döntés még drámaibb és bonyolultabb, mint a többieknél. Mérlegelnie kell, hogy ha távozik, hogyan tud az általa kiépített közösség – életműve egy darabja – megmaradni. Nem irigylem a dilemmáért”

– mondta Lendvai Ildikó, aki Gyurcsány miniszterelnöksége idején frakcióvezetőként fogta össze az akkori legnagyobb kormánypárti frakciót, az MSZP-t.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Török Gábor: egymást figyelik a fideszes politikusok, hogy lesz-e dezertőr
A politikai elemző szerint volt némi csalódottság Orbán Viktorban és másokban is az idei választási eredmények miatt – ő legalábbis nem találkozott olyan fideszessel, aki maradéktalanul elégedett lett volna.
Fotó: YouTube - szmo.hu
2024. június 24.



A 24.hu készített interjút az ismert politológussal, aki arról is beszélt, hogy miért lenne érdeke Magyar Péternek egy fideszes politikust átvenni a Tisza Pártba, miért látunk majd egy új Karácsony Gergelyt, és hogy Gyurcsány Ferenc már nem lesz királycsináló.

Török Gábor szerint volt némi csalódottság Orbán Viktorban és másokban is az idei választási eredmények miatt – ő legalábbis nem találkozott olyan fideszessel, aki maradéktalanul elégedett lett volna.

"Ahogyan telnek a napok, a kognitívdisszonancia-redukció nyomán persze egyre több olyan értelmezés is megjelenik, ami nyugtatónak hathat: ilyen az, hogy a Fidesz több szavazatot szerzett, mint a választás második, harmadik és negyedik helyezettje együtt.

Ám az első reakció inkább negatív volt. Egy fideszes vezető, akivel a választás éjszakáján beszéltem, úgy összegzett: nem nagy kudarc, hanem nagy probléma van."

- mondta az interjúban a politikai elemző.

Az elemző beszélt a Tisza Párt 30 százalékos eredményéről is, szerinte nagyjából egy országgyűlési választási kampánynak megfelelő mobilizáció zajlott, a részvétel is csak néhány százalékkal maradt el attól, ami a parlamenti választásokon megszokott, mégsincs kétmilliónál több Fidesz-szavazó.

Török beszélt arról is, hogy Magyar Péter azt mondta, ez a választás volt a Fidesz Waterloo-ja, ami szerinte tévedés, ez legfeljebb a borogyinói csata volt.

"A kérdés: a miniszterelnök azt a következtetést vonja-e le az eredményből, hogy ezzel a lendülettel el lehet menni Moszkváig, vagy átgondolja a hadi helyzetet? Ha úgy tekint rá, hogy gyerünk tovább, az oroszok már hátrálnak, akkor ebből komoly gondok lehetnek. Ha észreveszi a problémát, és korrekcióra is képes, akkor viszont utólag nem is problémaként értékeljük majd ezt a választást."

- tette hozzá Török Gábor.

Az interjút itt lehet elolvasni!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk