Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hétfőn délben hivatalosan is bejelentette a kormány, hogy Orbán Viktor elfogadta Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását. Ezzel egy időben új tárca, az energetikai minisztérium megalakulását is bejelentették, ezt Lantos Csaba üzletember vezeti majd.
Palkovics László minisztériumának megszűnésével az alá tartozó államtitkárságok sem működnek tovább, így Vitézy Dávid is kormányzati feladat nélkül marad.
„Palkovics László miniszter lemondásával a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnik, ezáltal az eddigi közlekedési államtitkári feladataim is véget érnek”
– írta Facebook-oldalán a BKK volt vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.
A közlekedési szakterület felügyelete az új kormányzati feladatmegosztás szerint Lázár János minisztériumához kerül át – tette hozzá a szakember. Hozzátette: „úgy hiszem, az elmúlt fél évben a hazai közösségi közlekedés és a vasút számos nagy ügyében tudtunk a helyes irányba egyet előrelépni.”
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) (amelynek Vitézy korábban szintén vezetője volt) a pontos körülményekről is írt:
„A helyzet miatt ma 13 órakor Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár összehívta a minisztérium vezető munkatársait, bejelentette lemondását majd távozott. Ideiglenesen Kállai Éva helyettes államtitkár viszi az ügyeket, 48 óra van az átadás-átvételre.”
Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hétfőn délben hivatalosan is bejelentette a kormány, hogy Orbán Viktor elfogadta Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását. Ezzel egy időben új tárca, az energetikai minisztérium megalakulását is bejelentették, ezt Lantos Csaba üzletember vezeti majd.
Palkovics László minisztériumának megszűnésével az alá tartozó államtitkárságok sem működnek tovább, így Vitézy Dávid is kormányzati feladat nélkül marad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Rendőrök vittek el műtősöket drogterjesztés gyanújával a Baleseti Intézetből, sorra maradnak el a műtétek, és barna víz folyik a csapból
Sokkoló riportot közölt a lap a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból. Úgy tudják több műtőssegédet is elvittek a rendőrök egy drogterjesztési ügyben, a személyzethiány miatt a műtők kapacitása 30 százalékra esett vissza, és barna lötty folyik tiszta víz helyett a csapból, ami veszélyes is lehet.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy
a múlt héten több műtőssegédet is elvittek a rendőrök, információk szerint drogterjesztéssel kapcsolatos eljárás indult ellenük.
Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.
„Nem elég, hogy a rendőrök a legjobb műtősfiúkat gyűjtötték be, de a keddi kórházi állománygyűlésen egy rendkívül kínos és méltatlan drogprevenciós előadást kellett végighallgatniuk a dolgozóknak” – fogalmazott egy forrás.
A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.
Egy belső forrás szerint van olyan reggel, amikor 10-15, esetenként akár 20 elmaradt műtét torlódik fel. Ezeket a beavatkozásokat sokszor az ügyeleti idő terhére próbálják elvégezni, ami az akut ellátásban okoz további csúszásokat.
Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.
A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy értekezleten a lap forrása szerint egyenesen úgy fogalmaztak: „aki tud műtősnőt, hozza, az se baj, ha nem ért hozzá, majd be lesz iskolázva”.
A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, mire költi a kormány az uniós pénzt: 10 pontos szociális tervet mutatott be Kátai-Németh Vilmos
A szociális és családügyi miniszter részletezte a kormány szociálpolitikai elképzeléseit. A 6000 milliárd forintos uniós forrásból többek között az idősellátást, családtámogatást modernizálnák, és mentális jóllétet támogató programot indítanának a fiataloknak.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása online és offline formában is, amely egy jelentős, az Európai Unió célkitűzéseivel is összhangban lévő digitalizációs projekt lenne.
A poszt szerint beemelnék az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe, és más minisztériumokkal közösen egy mentális jóllétet támogató iskolai programot is kidolgoznának.
Kátai-Németh egyik legfontosabb célkitűzése, hogy „a maradvány-elvű, segélyezés alapú szociálpolitika helyett kialakítunk egy 21. századi, komplex, a képessé tételt erősítő rendszert.”
Az államtitkár hangsúlyozta a szociális szférában dolgozók szakmai támogatásának és a kiégés megelőzésének fontosságát, valamint a szakmai párbeszéd elindítását az ágazati szervezetekkel.
Az idősellátásra vonatkozó terveket az uniós stratégiához igazítanák.
„Igazodva az európai gondozási stratégiához, modern, innovatív idősellátás megvalósítására készülünk kapacitásbővítéssel és új szolgáltatások bevezetésével” – áll a bejegyzésben.
A tervek között szerepel a hajléktalanná válás megelőzését támogató programok indítása, a gyermekszegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatása és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelem is. Végezetül a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programok módszertani megújítását is kilátásba helyezte.
Múlt pénteken Brüsszelben politikai megállapodás született arról, hogy a kormány hozzáférhet 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. A pénz egy részének felhasználásáról már születtek bejelentések: Kapitány István miniszter pénteken közölte, hogy ebből a keretből 1,4 milliárd eurót a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére fordítana.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Történelmi megállapodás született Ukrajnával
A miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy áttörést értek el az ukrán féllel a kárpátaljai magyarok jogairól. A kormányfő szerint a megállapodás feltétele volt a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésének.
Magyar Péter miniszterelnök párizsi Facebook-videójában jelentett be áttörést a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében. A kormányfő a bejelentkezés helyszínének szimbolikáját hangsúlyozta, mondván, néhány kilométerre a Trianon-palotától közölheti, hogy három hét alatt sikerült elérni, amit az előző kormánynak hosszú éveken át nem. Közölte, új fejezetet csak abban az esetben lehet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.
A miniszterelnök elmondása szerint az elmúlt hetekben intenzív szakmai egyeztetés folyt magyar és ukrán szakértők között, a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával. Ennek lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbség helyzetének javítására.
A megállapodás egyik legfontosabb eleme a magyar nyelvű oktatás, Magyar Péter szerint „az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét”.
A kormányfő részletezte, hogy „nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban”.
Az iskolai adminisztráció és a bizonyítványok kiállítása is lehetséges lesz magyarul, a fiatalok pedig magyar nyelven tehetnek érettségi és felvételi vizsgát, beleértve a magyar nyelv és irodalom tárgyat is. Az ukránul oktatott kötelező tantárgyak körét csak a szülők beleegyezésével lehet bővíteni, és Kijev garanciát vállalt a nemzetiségi iskolák alacsonyabb létszám melletti fenntartására is.
A megállapodás a nyelvi jogokra is kiterjed. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, engedélyezik a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatát. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és tudományos konferenciákon is. „A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken. Lehet majd magyarul politikai kampányt folytatni. A szavazólapok magyar nyelven is elérhetőek lesznek, és a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is megjeleníthetőek lesznek” – ismertette a kormányfő.
A kulturális jogok terén a megállapodás biztosítja a nemzeti hagyományok szabad ápolását, a nemzeti és vallási ünnepek magyar nyelvű megünneplését, valamint a nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásának jogát. A miniszterelnök szerint „százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait”, és a reményt identitásuk megőrzésére.
Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a felsorolt jogokat törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió egy levélben rögzíti, hogy Kijevnek összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, és az EU a csatlakozási folyamat során folyamatosan ellenőrizni fogja a végrehajtást.
Amennyiben Ukrajna módosítja a kisebbségi cselekvési tervét, a magyar kormány hozzájárul az első uniós csatlakozási-tárgyalási klaszter megnyitásához.
A miniszterelnök egyúttal megerősítette, hogy nem támogat gyorsított csatlakozási eljárást, és ha Ukrajna 10-15 év múlva lezárja a tárgyalásokat, Magyarországon jogilag kötelező erejű népszavazást tartanak a kérdésről.
Magyar Péter miniszterelnök párizsi Facebook-videójában jelentett be áttörést a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében. A kormányfő a bejelentkezés helyszínének szimbolikáját hangsúlyozta, mondván, néhány kilométerre a Trianon-palotától közölheti, hogy három hét alatt sikerült elérni, amit az előző kormánynak hosszú éveken át nem. Közölte, új fejezetet csak abban az esetben lehet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.
A miniszterelnök elmondása szerint az elmúlt hetekben intenzív szakmai egyeztetés folyt magyar és ukrán szakértők között, a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával. Ennek lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbség helyzetének javítására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
