Magyar Péter: Történelmi megállapodás született Ukrajnával

Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.

A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.

Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.

Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.

Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”

A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.

Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:

Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.

A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.

Az ígéretek között szerepel a 10 évnél idősebb vagy 300 ezer kilométernél többet futott mentőautók cseréje, a mentőhelikopter-flotta megújítása, a sürgősségi alapellátási ügyelet rendbetétele, valamint a sürgősségi betegellátási osztályok túlterheltségének érdemi csökkentése.

A lépés hátterében a szervezet elmúlt évekbeli, politikával átitatott működése is szerepet játszhat. Csató Gábor kinevezett főigazgatóként többször megjelent a Fidesz holdudvarának kötcsei piknikjén. Győrfi Pál szóvivő 2020-ban személyesen fuvarozta Orbán Viktort egy mentőállomásra, 2023-ban pedig a Fidelitas kongresszusán mondott beszédet.

A mostani vezetőváltást már előrevetítette, hogy Hegedűs Zsolt a miniszteri kinevezése előtt jelezte, átláthatóbb működést vár el, és bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. A szervezeten belüli bizonytalanságot jelezte Győrfi Pál szóvivő korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, felkészült arra, hogy őt is leválthatják.

A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.

A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.

A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.

Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.

Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”

A szavazás előtt Magyar Péternek is volt még egy megjegyzése: „Ne félj, Máté, nem kell félni!”

A kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között is feszült vita alakult ki, amikor Gulyás a Tisza-kormány ígéreteit, köztük a 480 forintos benzinárat kérte számon. A miniszterelnök magázódva utasította vissza a felvetést: „Soha nem volt ilyen kijelentésem! Megint hazudik!”

Később Pócs János is többször bekiabálta, hogy „hazudsz!”, mire a miniszterelnök egy hosszabb felsorolásban jelezte, hogy a választók nem felelősek a politikusok tetteiért.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy diktatúrát akarnak kiépíteni, amire Magyar Péter a sükösdi roma gyerekek esetére utalva riposztozott: „Meg a sükösdi gyerekek!” A miniszterelnök egy vizsgálóbizottság vezetését is felajánlotta Toroczkainak, bizonyos feltételekkel.

Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aktív volt, egy ponton személyeskedve szólt oda Magyarnak: „A fiatal lányokat a helyedben nem forszíroznám!”

A KDNP-s felszólalások idején szabadultak el leginkább az indulatok. Rétvári Bence beszéde alatt a miniszterelnök folyamatosan bekiabált, mire a képviselő a házelnöktől kért segítséget, Apáti István pedig már a parlamenti őrségért kiáltott.

Máthé Zsuzsa interpellációjára, amely a gyermekek és szülők érdekeinek védelméről szólt, Magyar Péter visszavágta: „Jobban, mint önök!” A feszült helyzetben a fideszes Radics Béla a házelnöknek üzent: „Ne csak a székkel foglalkozz, hanem ezzel is!”

A nap folyamán még egy bibliai kiigazítás is elhangzott: amikor Magyar Jézus és a farizeusok történetét idézte, Juhász Hajnalka a padsorokból helyesbített, hogy valójában a kufárokról volt szó. A Szőlő utca ügyének emlegetése után Takács Péter volt egészségügyi államtitkár gúnyosan csak annyit mondott: „Már vártam!”

A magyar törvényhozásban a bekiabálásoknak komoly hagyományai vannak, a mostani jegyzőkönyvek pedig pontosan dokumentálják a politikai kultúra jelenlegi állapotát.