Negyedik generációs Da Vinci Xi robotsebészeti eszközt adott át a Semmelweis Egyetemen szombaton a kulturális és innovációs miniszter.

Csák János emlékeztetett: egy hónapja iktatták be az új kormányt, amelynek egyik legfőbb célja a magyarok biztonsága, ehhez pedig szükséges a kiszámíthatóan rendelkezésre álló infrastruktúra. A most átadott sebészeti robot az egyik legfrissebb példája annak, hogy a magyar orvosok és a magyar egyetemek oktatni és gyógyítani is képesek - hangsúlyozta.

Csák János úgy fogalmazott, hogy a Semmelweis az ország egyik élen járó egyeteme mind a hallgatók száma, mind a tudományos és oktatási tevékenység terén. Ez az az egyetem, amely az alapítványi átalakulás után a legnagyobb ugrást hajtotta végre a ranglistákon, bizonyos szakterületeken már benne van az első százban - méltatta az intézményt. Ehhez az kellett - folytatta -, hogy a kormányzat egy stratégiai döntéssel létrehozza az alapítványi kuratóriumokat, megadja a felhatalmazásokat, valamint hogy a kuratórium és az egyetem vezetői képesek legyenek közösen irányt szabni az intézménynek.

A kormány mindehhez a finanszírozást is vállalja, az új felsőoktatási struktúra létrehozásával két és félszeresére növelte az egyetemek támogatását - emlékeztetett Csák János.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora köszönetet mondott a kormánynak, amiért a robotsebészetet bevezethette az oktatás, a kutatás, az innováció és a betegellátás mindennapjaiba. Kiemelte, hogy

- ismertette.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium háttéranyaga szerint a Da Vinci Xi sebészeti robot 2021 augusztusában érkezett a Semmelweis Egyetemre kétnapos bemutatkozásra, kilenc hónappal később pedig már munkába állt a sebészeti, transzplantációs és gasztroenterológiai klinikán az egyetem saját berendezése, amellyel május 24-én hajtották végre az első műtétet.

A gyakorlati orvosképzés fejlesztése a Semmelweis Egyetemen című mintegy 5,56 miliárd Ft támogatási összegű projektben a nagy értékű orvostechnikai eszközök beszerzése mellett (Da Vinci Xi, komissiózó patikarobot), megvalósul a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézetben a hallgatói és oktatási tér bővítése és energetikai korszerűsítése, továbbá az egyetemi oktatástámogatási környezet fejlesztése, dolgozói és hallgatói készségfejlesztés, valamint nemzetköziesítési programok.

Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.

Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.

A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.

Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.

A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.

A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.

A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”

A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:

A teljes adást itt lehet megnézni:

Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: júliusban egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek az árak, ami kiugrónak számít.

nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – fogalmazott.

„Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – tette hozzá a jegybank alelnöke.

Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.

– tette hozzá Virág. Ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Kifejtette azt is: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.

A történelmi számokat említve felsorolta, hogy 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-9-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány okozta válság. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk” – vázolta a sötét képet Virág Barnabás.

– fogalmazott a szakértő.

(Infostart.hu)

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.