Orbán Viktor: Magyarország megállította Ukrajna EU-csatlakozását
A miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban arról beszélt, hogy a brüsszeli bürokraták nem értik, mit akarnak az emberek. Ősszel a befolyásolási kísérletek pénzügyi hátterét is vizsgálnák.
Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában több fontos témáról beszélt, köztük Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Voks 2025 kezdeményezésről is.
A miniszterelnök kijelentette, hogy „Magyarország megállítottaa” Ukrajna EU-csatlakozását. Hozzátette: ha az Európai Unió többi tagállamában is tartanának hasonló szavazást, mint nálunk, hasonló eredmények születnének. Úgy véli, a „brüsszeli, buborékban élő bürokraták” nem érzékelik, mire vágynak valójában az emberek.
A Voks 2025-tel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt „mindenhonnan támadják”. Orbán szerint fontos, hogy megvédjük egymást ebben a helyzetben, majd hozzátette: „álljon meg a menet”.
A beszélgetés során azt is elmondta, hogy
a „brüsszeli bürokraták” folyamatosan küldenek pénzeket a befolyásolásra. Azt ígérte, ezzel a kérdéssel még foglalkozni fognak ősszel.
Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában több fontos témáról beszélt, köztük Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Voks 2025 kezdeményezésről is.
A miniszterelnök kijelentette, hogy „Magyarország megállítottaa” Ukrajna EU-csatlakozását. Hozzátette: ha az Európai Unió többi tagállamában is tartanának hasonló szavazást, mint nálunk, hasonló eredmények születnének. Úgy véli, a „brüsszeli, buborékban élő bürokraták” nem érzékelik, mire vágynak valójában az emberek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz gáz: 285 milliárddal fizethetett többet Magyarország a tőzsdei árnál 2021 óta, már szinte minden EU-ország olcsóbban kapja, mint mi
A Eurostat adatai szerint Magyarország novemberben 122 forintos áron vásárolt orosz gázt, ami 2%-kal drágább a tőzsdei szintnél. A 2021 óta tartó szerződés így jelentős többletkiadást okozhat.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
A lap kétféle módszerrel is megbecsülte a 2021-es gázszerződés életbe lépése óta felhalmozódott potenciális veszteséget.
Az egyik számítás szerint a teljes időszak alatt 285 milliárd forintot fizethettünk pluszban, míg a másik, a két hónapos árelcsúszást figyelembe vevő modell 236 milliárdos többletkiadást mutat.
Ez a felár arra a novemberben beérkezett 679 millió köbméterre is rárakódott, ami egyébként 10 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél. Az év első 11 hónapjában beérkezett 7 milliárd köbméter ugyanakkor megfelel az időarányos terveknek.
Az uniós összevetés sem fest kedvező képet. Az Eurostat adatai szerint
novemberben 11 tagállam vásárolt orosz földgázt, és közülük csupán Szlovákia fizetett többet a nyersanyagért Magyarországnál.
Többek között Litvánia, Észtország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia és Olaszország is olcsóbban jutott orosz gázhoz.
A kép ennél árnyaltabb, hiszen Magyarország nem kizárólag Oroszországból vásárol: a 122 forintos átlagár a 88 uniós államközi ügylet között felső-közepesnek számít. Érkezett gáz Ausztriából valamivel olcsóbban, Kazahsztánból kissé drágábban, de román, szerb, horvát és francia források is szerepeltek a palettán. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a holland tőzsdei árak a közelmúltban ismét emelkedni kezdtek, ami a magyar-orosz szerződés két hónapos késleltetett árkövetése miatt a következő hónapokban drágulást vetít előre a hazai importárban.
A jelenlegi helyzetet a 2021 szeptemberében aláírt, 10+5 éves időtartamra szóló, évi 4,5 milliárd köbméterről rendelkező magyar-orosz gázszerződés alapozta meg. Ezzel éles ellentétben áll az Európai Tanács január 26-i döntése, amely egy lépcsőzetes menetrend szerint, 2027 őszére teljesen betiltaná az orosz földgáz behozatalát az unióba.
A kormányzati kommunikáció és a független szakértői vélemények homlokegyenest eltérnek egymástól. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy orosz gáz nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste és a Portfolio elemzői is úgy vélik, hogy az orosz gáz kiváltása legfeljebb néhány százalékos költségnövekedéssel járna.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.
„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.
Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.
A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”
A posztjában azt írja,
a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.
„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.
Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.
A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico Brüsszel-párti aktivistának nevezte Magyar Pétert, aki rögtön vissza is vágott
A szlovák kormányfő azt mondta, Magyar Péter összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez. A Tisza Párt elnöke szerint a szomszédos ország miniszterelnöke „a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik”.
Adok-kapok kezdődött Robert Fico és Magyar Péter között. Szlovákia miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Magyar a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította: Fico Magyarországra menekült volna, ha 2022-ben felfüggesztik a mentelmi jogát. „Amikor felfüggesztették majdnem a mentelmi jogát, és úgy tűnt, hogy mehet a dutyiba Robert Fico, akkor ott állt a magyar kormányzati autó a magyar oldalon, és várta, hogy hátha…” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Fico a sajtó előtt képtelenségnek nevezte a felvetést, mert amikor a parlamentben szavaztak a mentelmi jogáról, állítása szerint „száz rendőr várt a pincében”, és ha máshogy alakul a szavazás, az épületet sem hagyhatta volna el.
Hozzátette, hogy Magyar „Brüsszel-párti aktivista”, aki összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez
Magyar Péter a Facebookon vágott vissza a szlovák kormányfőnek.
„Hallom, Robert Fico szlovák miniszterelnök a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik. Miniszterelnök Úr! A tények makacs dolgok. El a kezekkel a felvidéki magyaroktól!”
– reagált a Tisza Párt elnöke.
Egy kommentben pedig azzal egészítette ki a posztot, hogy állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mesélte neki még 2022-ben, „hogy a szlovák határon várta a magyar kormányzati autó Robert Ficót.”
Magyar korábban többször is bírálta a Fico-kabinetet a szlovák Büntető törvénykönyv december közepén elfogadott módosítása miatt, amelynek értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a második világháború utáni szlovákákiai berendezkedést megalapozó dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezése.
Január elején a Tisza Párt elnöke nyílt levelet is küldött Ficónak, amelyben felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezze a Btk-módosítás visszavonását. Ebben hangsúlyozta, hogy egy demokratikus jogállamban a történelmi tények kimondása nem lehet bűncselekmény. Fico a levélre érdemben nem reagált, Peter Pellegrini államfő viszont egy videóban kifogásolta, hogy Magyar a nyílt levélben a Felvidék szót használja. Magyar erre azt üzente Pellegrininek, hogy továbbra is használni fogja a kifogásolt szót, akár tetszik a szlovák elnöknek, akár nem.
Adok-kapok kezdődött Robert Fico és Magyar Péter között. Szlovákia miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Magyar a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította: Fico Magyarországra menekült volna, ha 2022-ben felfüggesztik a mentelmi jogát. „Amikor felfüggesztették majdnem a mentelmi jogát, és úgy tűnt, hogy mehet a dutyiba Robert Fico, akkor ott állt a magyar kormányzati autó a magyar oldalon, és várta, hogy hátha…” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Fico a sajtó előtt képtelenségnek nevezte a felvetést, mert amikor a parlamentben szavaztak a mentelmi jogáról, állítása szerint „száz rendőr várt a pincében”, és ha máshogy alakul a szavazás, az épületet sem hagyhatta volna el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
