Vasárnaptól megnyitnak az iskolák és az éttermek Izraelben
A tel-avivi Ben Gurion repülőtér megnyitásáról egyelőre nem döntöttek, de várhatóan lehetővé teszik a választásokra visszatérni vágyó izraeliek számára a belépést.
Vasárnaptól ismét tanítanak az iskolák összes évfolyamán, és megnyitják a vendéglátást Izraelben, de továbbra is a koronavírus-járvány miatti korlátozások figyelembe vételével - jelentette a helyi média kedden.
A kormány hétfő esti döntése alapján - kitartva az eredeti tervek mellett - bő két héttel a március 23-i parlamenti választások előtt, vasárnaptól végrehajtják a korlátozások feloldásának harmadik szakaszát, és
megnyitják a vendéglátóipari egységeket az izraeliek számára. Visszaülhet az iskolapadokba a kevésbé fertőzött településeken, valamint a legalább 70 százalékban átoltott városokban és falvakban a 12-16 éves korosztály is.
A kormánymegbeszélésen a járvány ügyeiért felelős Nachman As kormánybiztos eleinte tiltakozott, mert szerinte a fertőzési együttható meredek emelkedése várható az elkövetkező napokban, és azt javasolta, hogy még ne lépjenek tovább a korlátozások feloldásával, de végül engedett a miniszterek nyomásának.
A vasárnaptól érvényes új gyülekezési szabályok szerint a kevésbé fertőzött - "zöld", "sárga" és "narancssárga" - városokban zárt térben 20, a szabad ég alatt pedig 50 ember tartózkodhat együtt. A legfertőzöttebb - "vörös" - helyeken továbbra is érvényben marad a 10, illetve 20 fős korlátozás.
A megnyíló vendéglőkben, szállodákban és rendezvénytermekben tarthatnak konferenciákat és esküvőket is, de továbbra is csak a gyülekezési szabályok korlátozásaival.
A vendéglátóhelyek zárt tereiben csak a már beoltott vagy a betegségből felgyógyult emberek ülhetnek, de a kerthelyiségekben mindenkit fogadhatnak.
A tel-avivi Ben Gurion repülőtér megnyitásáról egyelőre nem döntöttek, de várhatóan lehetővé teszik a választásokra visszatérni vágyó izraeliek számára a belépést az országba, megszüntetik a vitatott "kivételezési bizottságot", és naponta 3000, háromnaposnál frissebb negatív koronavírusteszttel rendelkező utast fogadnak.
Vasárnaptól ismét tanítanak az iskolák összes évfolyamán, és megnyitják a vendéglátást Izraelben, de továbbra is a koronavírus-járvány miatti korlátozások figyelembe vételével - jelentette a helyi média kedden.
A kormány hétfő esti döntése alapján - kitartva az eredeti tervek mellett - bő két héttel a március 23-i parlamenti választások előtt, vasárnaptól végrehajtják a korlátozások feloldásának harmadik szakaszát, és
megnyitják a vendéglátóipari egységeket az izraeliek számára. Visszaülhet az iskolapadokba a kevésbé fertőzött településeken, valamint a legalább 70 százalékban átoltott városokban és falvakban a 12-16 éves korosztály is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.
Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.
A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert
a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”
A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”
Orbán Viktor kiemelte azt is:
„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”
Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.
A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.
„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:
„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.
A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy
„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.
A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.
A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.
Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.
A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.
Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.
„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:
„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.
A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.
Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.
— ГОЛОВНЕ - УКРАЇНА (Раньше Машиностроение Украины (@inbergMck) November 28, 2025
A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”
Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.
Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.
„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”
– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.
Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.
A találkozót itt lehet követni:
Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
