HÍREK

Változott a nyugdíj előtti álláskeresési segély szabálya – sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe

Az élelmesebbek eddig ki tudtak használni egy kiskaput, annak bezárásával azonban nehéz helyzetben lévők kerülhetnek bajba.

Fotó: Rudy and Peter Skitterians / Pixabay (illuszrtáció) - szmo.hu
2023. február 14.

Szigorodott a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) igénylése 2023. január 1-jétől – írja a 24.hu. A portál megjegyzi, hogy a tavaly év végéig érvényes szabályok szerint nyest azok vehették fel, akikre érvényesek voltak az alábbi feltételek:

a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzott,
legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette, és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
vagy az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését vagy megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fent említett életkort, és rendelkezett az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 évet jelent),
továbbá korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.

Az új feltételek szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani akkor,

ha a kérelem benyújtásának időpontjában az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik,
és az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
és e feltételeken túl a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.

A 24.hu egyik olvasója a lapnak elmondta: mivel ő az utóbbi három évben beteg és halmozottan fogyatékos 87 éves édesanyját gondozta, az új szabály szerint kiesik a nyes-jogosultak köréből. De sokan vannak még, akiket a szigorítás érzékenyen érint.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a változtatás erős szigorítást jelent, ami rendkívül hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti három évet megelőzően kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat, de nem tudtak megfelelő keresőtevékenységet folytatni.

Farkas András szerint a szigorítás oka egyértelmű: a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját. A rendelet indoklásában ugyanis azt írták, a korábbi szabályozás alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításakor a gyakorlatban bizonytalanságot okozott a jogosultság feltételeinek megállapítása.

A nyes mértéke az aktuális meghatározott minimálbértől függ, a portál gyűjtése szerint az utóbbi időben így alakult:

2019-ben a minimálbér 149 ezer forint volt, a nyes összege 59 600 forint lehetett,
2020-ban a minimálbér 161 ezer forintra emelkedett, amiből 64 400 forint nyes jött ki,
2021-ben a minimálbér már 167 400 forint lett, ez alapján 66 960 forintnyi nyest állapítottak meg,
2022-ben a minimálbér 200 ezer forintra rúgott, ami 80 ezer forintos nyessel járt együtt,
a 2023-as 232 ezer forintos minimálbérből pedig 92 800 forintos nyes következik.

2019 óta tehát több mint 55 százalékkal (bő 33 ezer forinttal) emelkedett a megállapított nyesek összege. De mivel automatikusan nem növekszik az ellátás, akár változatlan is maradhatott. Akik azonban ismerték a kiskaput, elérhették, hogy minden évben emelkedjen a nyesük. Mert eredménnyel járhattak, ha a korábbi évben megállapított nyesről az év végével lemondtak, majd a következő év elején újra beadták a nyes iránti igényüket. Így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes, magasabb összegű minimálbér 40 százaléka lett a nyes összege.

Farkas András úgy véli, sokkal méltányosabb lett volna, ha az álláskeresési járadék igénybevételére vonatkozó időkorlát bevezetésével együtt a nyest is azon ellátások közé sorolták volna, melyek összegét a nyugdíjemelés mértékével kötelező évente emelni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egressy Mátyás eltűnése: A pszichológus elmagyarázza, miért nézzük tétlenül, ha valaki bajban van

Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus a bystander-hatással magyarázza a segítségnyújtás elmaradását. A szakértő szerint a hatóságok értesítése a legbiztonságosabb lépés.

KÉK HÍREK

Hamis papírokkal vadásztak a félmilliárdos telkekre – Az autóból rángatták ki a rendőrök az ingatlancsalás főszervezőjét

Két férfit gyanúsítanak különösen nagy kárt okozó csalással Pest vármegyében. A páros az elfogásukig már 150 millió forintot csalt ki két vevőtől hamis adásvételi szerződésekkel.

KÉK HÍREK

Beszakadt a jég két lány alatt az Ipolyon – Egy babakocsit toló férfi hallotta meg a segélykiáltásukat és mentette meg őket

A 13 és 15 éves lány Szob és Ipolydamásd között ment a folyó jegére, amikor az beszakadt alattuk. A sokkos, enyhén hipotermiás állapotban lévő fiatalokat kórházba szállították. A segítségükre siető férfi nem sérült meg, bár ő is vizes lett.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

51 év után megérkezett az új KRESZ – mutatjuk a legfontosabb változásokat

Az Építési- és Közlekedési Minisztérium közzétette a szeptembertől életbe lépő új szabályokat. A 3,5 tonna feletti teherautókra előzési tilalom, az erősebb rollerekre pedig kötelező biztosítás vonatkozik majd. Az új szabálycsomag rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is.

F. O. / Fotó: SZMO/Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2026. január 20.

Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.

Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.

A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.

Az irányjelzést kanyarodásnál és sávváltásnál is a manőver előtt legalább két másodperccel meg kell kezdeni.

Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.

A szabályok közé bekerül az úgynevezett cipzárelv, valamint új előírások vonatkoznak a dudálásra és a vészfékezésre, a szlalomozást és a driftelést pedig megtiltják.

A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.

A buszok, teherautók és utánfutót vontató autók lakott területen kívül legfeljebb 90 kilométer per órával közlekedhetnek.

Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.

A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.

Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A legfeljebb 25 kilométer per órára képes, kis teljesítményű eszközöket 12 évnél idősebbek használhatják, számukra az első két évben kötelező lesz a sisak viselése.

A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.

Az elméleti tananyag elsajátítása is egyszerűbbé válhat, mivel az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba.

A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.

Via Index

Kapcsolódó

Kiderült, hogy mi okozza a legtöbb rolleres balesetet

A kutatók szerint a kisméretű kerék instabillá teszi a rollert, már egy szegély is elég lehet az eséshez. A legtöbb sérülés a fejet érinti.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Az eltűnt Egressy Mátyás zaklatott volt, a telefonját kereste – Egy szemtanú édesanyja elmondta, mit mesélt a gyereke a szombat hajnalról

A 16 éves szemtanú a rendőrségen tanúvallomást is tett. Elmondása szerint a 18 éves diák nem volt alkoholos befolyás alatt, hanem zaklatottan kereste a mobilját.

KÉK HÍREK

Szőlő utca: a hatóságok kitérnek a válasz elől, hogy miért nem tettek semmit, miközben videók bizonyították a bűncselekményeket

Nyáron a rendőrség, ősszel pedig az ügyészség birtokában voltak a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjének bántalmazásait rögzítő felvételek, mégsem történt semmi a gyermekek védelmében. A Központi Nyomozó Főügyészség elévülésre hivatkozva hárítja a felelősséget.

KÉK HÍREK

A polgármestert is meglőtték egy csehországi városházán, a támadó végzett magával

A fegyveres hat embert sebesített meg, köztük három rendőrt is. Ketten meghaltak, egy nő állapota válságos. A legfrissebb hírek szerint egy szerelmi ügy fajult el.

HÍREK

Rászállt a NAV Dzsudzsák Balázs cégére, sorra dőlnek be a rekorder labdarúgó vállalkozásai

A NAV végrehajtást rendelt el a labdarúgó debreceni cégénél, a DB7.hu Kft.-nél. A vállalkozás az elmúlt években több százmilliós veszteséget halmozott fel, követve Dzsudzsák korábbi bedőlt üzleteinek mintáját.

F. O. / Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt - szmo.hu
2026. január 20.

Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.

A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.

Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.

Nem ez az első eset, hogy Dzsudzsák Balázs egyik cége nehéz helyzetbe kerül. Korábban az Első Magyar Léghajógyár Kft. tervei hiúsultak meg,

és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.

Szintén jelentős, 180 milliós veszteséget termelt 2024-ben az a cégcsoport, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem vásárolt meg Dzsudzsák Balázstól.

Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ma meg fog halni az anyátok!” – mondta a tiszaszederkényi férfi az iskolába induló gyerekeinek, majd tényleg végzett a párjával

A féltékenységi vita akkor fajult el, amikor a nőt telefonon kereste egy másik férfi. A támadó 22-szer szúrt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés miatt emelt vádat.

KÉK HÍREK

Kirakták a fekete zászlót Egressy Mátyás középiskolájában, a rendőrség még nagy erőkkel kutat az eltűnt fiú után

A 18 éves fiatalt még keresik, de a gimnáziuma már kihelyezte a gyászlobogót, és információk szerint az épületben mécseseket gyújtottak.

KULT

Hogy segíti egy pakisztáni templom meglátogatása a rákból való kigyógyulást? – Megnéztük az On the Spot új sorozatát

Az On the Spot „Sonu – Egy gyógyulás története” című új évada utazás az emberi lélek, a spiritualitás mélyére. Megnézése után talán kicsit másképp fogunk gondolni a rákra.

HÍREK

Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól

A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.

F. O. / Fotó: MTI/Lehoczky Péter - szmo.hu
2026. január 20.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.

A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.

A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.

Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.

A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.

Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.

A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.

Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:

„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.

Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,

az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,

a menedékjogot.”

Via 24.hu

Kapcsolódó

Szijjártó Péter szerint nem az EU ügye, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot

A külügyminiszter közölte, hogy Magyarország nem támogat közös uniós nyilatkozatot a Grönland-ügyben. A kormány elfogadta a meghívást a gázai újjáépítést felügyelő nemzetközi testületbe.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Blikk: Egressy Mátyás édesapja azonosította a Lánchídon talált kulcscsomót

A hídon egy, az eltűnt fiatalhoz köthető kulcscsomót találtak, amelyet a lap szerint a fiú édesapja felismert. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg ezt az információt.

KÉK HÍREK

„Azt mondogatta, hogy végem van!” – ezt állítja Egressy Mátyásról egy szemtanú, aki az utolsók közt láthatta az eltűnt fiút

Egy 16 éves fiú beszélt a zavartan viselkedő fiatallal szombat hajnalban az Örs vezér terén. Erről vallomást is tett a rendőrségen.

SIKERSZTORIK

Brutális ajánlatot kapott a Cápák között című műsorban a magyar vállalkozó: Orbók Ilona az egész cégét kérte

Kuszkó Gábor élelmiszermérnök büszkén mutatta be kézműves magtejeit, de a befektetők kritikával illették.

HÍREK

Látványos éjszakai videók: még a Balaton jegét is megvilágította a sarki fény

A Balaton déli partján több webkamera is megörökítette a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis ezúttal zöldes árnyalatokban is feltűnt.

F. O. / Fotó: Időkép - szmo.hu
2026. január 20.

Hétfő este G4-es besorolású, az ötfokozatú skálán „súlyos” kategóriát jelentő geomágneses vihar érte el a Földet, olyannyira erősen, hogy a sarki fény (Aurora Borealis) még a magyar tenger jegét is megvilágította. A jelenséget egy, a Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő okozta, amely nagy sebességgel érkezett a Földhöz, és bejutott a magnetoszférába, írta az Időkép.

A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan volt látható, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.

A Balaton déli partján több webkamera is megörökítette a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak a megszokott pirosas-vöröses-lilás színekben ragyogott, hanem zöldes árnyalatokban is feltűnt.

A zöld szín megjelenése azt jelzi, hogy a vihar rendkívül erős volt, hiszen már a légkör alacsonyabb rétegeiben lévő oxigénatomokat is gerjesztették a Napból érkező részecskék.

A vihar előzménye egy január 18-án bekövetkezett, X1.9-es erősségű napkitörés volt,

amelyhez egy Föld felé tartó, teljes „halo” koronakidobódás társult. Ezzel párhuzamosan egy S4-es erősségű napradiációs vihar is zajlott, amelynek intenzitása a 2003-as „Halloween”-viharok óta ritkán tapasztalt szintet ért el. A mostani geomágneses vihar erejét jelzi, hogy Észak-Amerikában a szokásosnál délebbre, több USA-államig is látható volt.

Az ilyen események átmeneti zavarokat okozhatnak a műholdas navigációs és kommunikációs rendszerekben, illetve feszültségingadozást a nagyfeszültségű hálózatokban.

A január 19-i G4-es vihar így egy ritka, emlékezetes aurorát hozott Magyarország egére. A Balaton felett felvillanó zöld és vörös árnyalatok a Nap–Föld kapcsolat dinamikájának látványos bizonyítékát adták. Mivel a naptevékenység ciklusának csúcsa felé haladunk, a jövőben hasonló eseményekre is számíthatunk.