Szijjártó Péter szerint nem az EU ügye, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot
A külügyminiszter közölte, hogy Magyarország nem támogat közös uniós nyilatkozatot a Grönland-ügyben. A kormány elfogadta a meghívást a gázai újjáépítést felügyelő nemzetközi testületbe.
A magyar kormány szerint nem uniós ügy a Grönland körül kialakult feszültség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország elfogadta Donald Trump meghívását a Gázai Béketanácsba, amelynek állandó tagságáért sajtóhírek szerint nemzetenként egymilliárd dollárt kellene fizetni.
Szijjártó Pétert a cseh kollégájával, Petr Macinkával tartott közös sajtótájékoztatóján kérdezték a Grönland-ügyről. Donald
Trump amerikai elnök komolyan gondolja a sziget megszerzését, és vámokkal fenyeget több európai országot,
köztük Dániát, Németországot és Franciaországot is. A magyar külügyminiszter szerint a helyzet megoldása csak a két fél, vélhetően Dánia és az Egyesült Államok tárgyalásain keresztül lehetséges.
„Én ezt nem tartom egy EU-s ügynek”
– mondta a miniszter, aki hozzátette, az uniós állandó képviselők tanácskozásán is jelezték, hogy szerintük emiatt nincs szükség közös uniós nyilatkozatra az ügyben. Ezzel
a magyar álláspont szembemegy több európai kormányéval, amelyek közös fellépést és szolidaritást sürgetnek Dániával, és már felvetették az uniós ellenlépések lehetőségét.
Trump tervei szerint február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot vetne ki nyolc európai ország termékeire.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy Orbán Viktort meghívták Donald Trump gázai béketanácsába. Szijjártó Péter elmondta, hogy vasárnap jelezték: elfogadják a meghívást és készen állnak a közös munkára. „A csatlakozásról szóló belső jogi munkát elkezdtük” – tette hozzá.
A magyar kormány szerint nem uniós ügy a Grönland körül kialakult feszültség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország elfogadta Donald Trump meghívását a Gázai Béketanácsba, amelynek állandó tagságáért sajtóhírek szerint nemzetenként egymilliárd dollárt kellene fizetni.
Szijjártó Pétert a cseh kollégájával, Petr Macinkával tartott közös sajtótájékoztatóján kérdezték a Grönland-ügyről. Donald
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.
2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.
A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.
„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.
Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”
A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.
Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mínusz 11 fokban maradt fűtés nélkül 16 ezer ember Kazincbarcikán, melegedőbuszokat készítenek elő a városban
A távhővezeték kilyukadása miatt állt le a szolgáltatás Kazincbarcikán január 19-én, több mint 500 háztartásban. A hibaelhárítás akár 24 órát is igénybe vehet, a városi kórház saját fűtésre állt át.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
A katasztrófavédelem hétfő esti közleményében a lehetséges következményekre is kitért. „Műszaki hiba miatt szünetel az önkormányzat által üzemeltetett távhőszolgáltatás Kazincbarcikán. A távhőrendszer sokáig tartja a meleget,
a lakások várhatóan kedden délutánra hűlnek le 18 Celsius-fokosra, amennyiben nem sikerül addig kijavítani a hibát. A katasztrófavédelem a volántársasággal melegedőbuszokat, az önkormányzattal közösen melegedőhelyeket készít elő, arra az esetre, ha szükség lenne ezekre.
Amennyiben indokolt, melegedővonat is bevethető a helyszínen.”
Szitka Péter polgármester bejelentette, hogy az Egressy Béni Művelődési Központot megnyitották melegedőhelyként azok számára, akik nem tudják megoldani otthonuk fűtését. A városi kórház átállt a saját fűtési rendszerére, így a betegek ellátása zavartalan.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől
A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,
amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.
Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.
„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”
– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.
A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól
A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.
A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.
Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.
A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.
Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.
A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.
Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:
„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.
Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,
az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
