Válaszolt a minisztérium Fleck Zoltánnak: Ilyet következmények nélkül senki sem tehet
A jogász korábban a Tisza Sziget egyik fórumán azt mondta, akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint súlyos erkölcsi és jogi normák sérülhetnek, ha valaki Magyarország közjogi méltóságát fenyegeti. A tárca úgy fogalmazott: „ilyet következmények nélkül senki sem tehet”, különösen nem egy jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek ismernie kell a jogot, és be kell tartania az egyetem etikai normáit is.
A minisztérium a Magyar Nemzet kérdésére reagálva mondta ezt, miután nyilvánosságra került Fleck Zoltán egy korábbi kijelentése. A jogász a Tisza Sziget egyik júniusi kerekasztal-beszélgetésén beszélt arról, mi történhet szerinte, ha a Tisza Párt nyeri meg a választást.
Fleck arról beszélt, hogy a köztársasági elnöknek joga van a vesztes pártot felkérni a kormányalakításra, amit a parlament várhatóan nem fog megszavazni. Ezután még egyszer megpróbálja, de ha ismét nem jár sikerrel, akkor feloszlathatja a parlamentet, és új választást írhat ki.
A beszélgetés során feltette a kérdést: „Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?”
Fleck azt is mondta, hogy
akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében.
A kijelentésekre korábban Sulyok Tamás köztársasági elnök is reagált. Azt írta:
„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?
Vajon ki és hogyan értelmezi majd az Ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja.” Hozzátette: „Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet! helye »militáns« közjogi nézetek terjesztésének.”
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint súlyos erkölcsi és jogi normák sérülhetnek, ha valaki Magyarország közjogi méltóságát fenyegeti. A tárca úgy fogalmazott: „ilyet következmények nélkül senki sem tehet”, különösen nem egy jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek ismernie kell a jogot, és be kell tartania az egyetem etikai normáit is.
A minisztérium a Magyar Nemzet kérdésére reagálva mondta ezt, miután nyilvánosságra került Fleck Zoltán egy korábbi kijelentése. A jogász a Tisza Sziget egyik júniusi kerekasztal-beszélgetésén beszélt arról, mi történhet szerinte, ha a Tisza Párt nyeri meg a választást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Soha nem látott botrány: közel 2 milliárdos tartozás miatt indult végrehajtás a végrehajtók ellen
A végrehajtói kar tíz éve alatt még nem fordult elő ilyen ügy. Egy szoftverfejlesztési vita miatt indult a per, amely jogerős ítélettel zárult, de a pénzt azóta sem fizették ki.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.
A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.
A Fővárosi Ítélőtábla 2025. június 17-én jogerős ítéletet hozott. Eszerint a végrehajtóknak 1 113 985 346 forintot és kamatait kellett volna megfizetniük, ami bő 1,9 milliárd forintra rúg. A cég előzetes fizetési felhívást is küldött, de a kar nem fizetett.
A szoftverfejlesztési munka a 114 hetes tervezett idő alatt, 2019 nyaráig rendben haladt. A kapcsolat akkor változott meg, amikor Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a végrehajtói kar felügyeletét államtitkárára, Völner Pálra bízta, aki a Völner–Schadl-ügyben vádlott.
A vád szerint Schadl György, a végrehajtók korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott át Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Ezért Völner befolyását Schadl érdekei szerint használta.
Az ügyészség szerint Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy egyesek önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből származó osztalékot részben vagy egészben visszaadták neki.
A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket jogerősen elítélték. Az ügyészség szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat.
Az ügyészség beismerés esetére Schadlra tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért. Emellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást is indítványoztak.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.
A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.
A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.
Az adjunktus nyilvános pályáztatás esetén nem indulhatott volna, mert nincs még meg a docensi kinevezése.
A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, Bene Tamás úgy fogalmazott: „A korábbi tanszékvezetőn kívül a kinevezett személyen túl nincs a tanszéken más teljes állású, orvos végzettségű, habilitált oktató, aki a feltételeknek megfelelne.”
Az atlatszo.hu megkereste az ügyben a dékánt, az egyetemet és az adjunktust is, de érdemi választ csak az intézménytől kaptak.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.
A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz média: Akár Magyarországon is lehet a Putyin-Trump találkozó
Az orosz sajtó szerint Szaúd-Arábia és Törökország mellett Magyarország is szóba került helyszínként a két vezető találkozójára. Az időpontot már egyeztették, de titokban tartják.
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a találkozó időpontját és helyszínét már egyeztették, de ezeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az orosz Lenta című lap szerint a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti csúcstalálkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják. A Mandiner azt írta, a lehetséges helyszínek számát az is befolyásolja, hogy
a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa szűkíti a választási lehetőségeket.
A Lenta úgy fogalmazott, Magyarország is esélyes helyszín lehet, mivel Budapest szoros kapcsolatot ápol Washingtonnal és Moszkvával, és az ország tervezi, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló szerződésből. Magyarország április 3-án jelentette be, hogy távozik a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államai közül.
Ezen a napon Budapestre látogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki ellen – Putyinhoz hasonlóan – háborús bűncselekmények gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A magyar kormány az elfogatóparancsot nem hajtotta végre, ami a nemzetközi jog és kötelezettségek megsértését jelenti. Az orosz fél ezért úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin elfogására sem kerülne sor, ha a találkozót Budapesten tartanák meg.
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a találkozó időpontját és helyszínét már egyeztették, de ezeket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az orosz Lenta című lap szerint a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti csúcstalálkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják. A Mandiner azt írta, a lehetséges helyszínek számát az is befolyásolja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapu Tibor befejezte a rehabilitációját, kiderült, mikor térhet vissza Magyarországra
A magyar űrhajós 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol több mint 60 kísérletet végzett. Felépülését a Semmelweis Egyetem felügyelte Houstonban.
Kapu Tibor augusztus közepén, a 18-ai héten tér vissza Magyarországra. A magyar űrhajós 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson az Axiom–4 küldetés tagjaként, ezalatt több mint 60 kísérletet hajtott végre.
A Dragon űrkapszula július 15-én landolt, fedélzetén több mint 260 kilogramm rakománnyal, köztük a NASA hardverével és a küldetés során végzett kísérletek adataival.
Kapu Tibor földet érését követő rehabilitációja Houstonban zajlott, amelyet a Semmelweis Egyetem szakemberei személyesen felügyeltek.
Az egyetem mintegy húsz klinikája és tanszéke működött közre az űrprogram orvos-egészségügyi hátterének biztosításában.
Merkely Béla rektor kiemelte, hogy rendkívül összetett, szakmákon átívelő összefogás valósult meg, amely nemzetközi mércével nézve is példaértékűen járult hozzá a HUNOR-program sikeréhez, áll az egyetem közleményében.
Kapu Tibor augusztus közepén, a 18-ai héten tér vissza Magyarországra. A magyar űrhajós 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson az Axiom–4 küldetés tagjaként, ezalatt több mint 60 kísérletet hajtott végre.
A Dragon űrkapszula július 15-én landolt, fedélzetén több mint 260 kilogramm rakománnyal, köztük a NASA hardverével és a küldetés során végzett kísérletek adataival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!